Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

4. oldal 1938, szeptember 9, kedd Felhívás a menye úttörőihez Pajtások! Úttörő-riporterek! • A minden kedden megjelenő „Gyermekeknek — úttörőknek" rovat a ti számotokra íródik. Ahhoz, hogy rovatunk érdekes és sokoldalú legyen, a ti segítségetekre van szükség. Kérjük, írjatok rendszeresen levelet csapatotok, rajotok, őrsötök munkájarot. életéről, kirándulásaitokról, rendezvényeitekről. Írjátok meg: mii csináltok és milyen terveitek vannak? A legjobb levelezőket a Megyei Úttörő Elnökség a tavasszal „Kiváló úttörőmunkáért” kitüntetésben fogja részesíteni. A levelet: Megyei Úttörő Elnökség. Kecskemét. Szabadság tér l/a. címre küldjétek. . Leveleiteket várjuk! Eltörő köszöntéssel: Előre! Megyei Úttörő Elnökség Mi is rendhehoztuk párthelyiségünket JCöá ZÖlltú / fjjj láhővozíis aidé-ktiboi- Képesiipoit a tőserdöí úttörőtábor életéből — Egy szép napon portyázásra indult a tábor. Első képünk az indulásról leészült, amikor a pajtások felkerekedtek szálláshe­lyükről Tiszaug felé. Kedves Pajtások! 1 'I i Uttorokl j A Megyei Úttörő Elnökség sze- i reiettel köszönt benneteket' az ! ,958—59-es tanév megindulása alkalmából. A tanév kezdete az : úttörőcsapatok munkájának is i uj lendületet ad. Ismét együtt I vannak a pajtások, szervezet- | .ebbé válik a munka. Nektek, pajtások, az úttörőmunkán kí­vül a tanulásban is helyt kell .dlnotok.-Az úttörő híven teljesíti kö­vességeit ...« — mondja a har. nádik pontunk. A tj legfonto- ,abb kotelességtck a tanulás. Mulassátok meg, hogy az úttö­rők a tanulásban is az élen jár­nak! Jó tanulást kívánunk nektek az új iskolévben. Előre! Megyei Úttörő Elnökség Xj uoíkkkkkíoo­7aludjunk játékot Pajtások! Mától kezdve minden héten közlünk egy játékot az úttörő- rovatban. Használjátok fel és játsszatok ezeket. KISZORÍTÓ Két csapat a játszótéren egy­mással szemben szétszórtan he­lyezkedik el. A kezdő csapat az ellenfél feje fölött igyekszik mi­nél távolabbra dobni a labdát. A harc addig tart, amíg egyik csapat a másikat hátra nem szo­rítja és a labdát annak határ­vonalán túl nem bobja. Ha a labda a határvonal mögött a földre esik, megtörtént a kiszo­rítás. A következő játékot a vesztes csapat kezdi. JOOO OOOOOOOO-OO: A portya jól sikerült. Megtekintették a pajtások a falul, ne­vezetességeit és vidám nótaszóval indultak haza táborhelyükre. Képünkön éppen a tiszaugi hídon, halad át a kirándulók egy csoportja. Hí KEK r'gi? erdei tisztást mutat a kép, amelyet egy kidőlt faóriás díszít, .4 legnagyobb ékessége- ennek a tisztásnak azonban a r. ydr+n mégsem a kidőlt fa volt, hanem a kecskelábú asz*q.i A rőserdőben táborozó pajtások ugyanis bizonyára ezt az asztalt idézik fel emlékezetükben a legszívesebben, hiszen sok jó reg- ßtlit. ebédet és uzsonnát költöttek itt el jó étvággyal. SZEPTEMBER 8—13-ig min­den városban, járásban úttörő elnökségi illéseket tartanak, aho! értékelik az elmúlt év munká­ját és a jövő évi feladatokat. SZEPTEMBER KÖZEPÉIG a járásokban és városokban érte­kezleteket tartanak az úttörő- csapat vezetők részére elméleti és gyakorlati tudnivalókból. Az értekezleten a szervező testüle­tek elnökei is részt vesznek. A MEGYÉBŐL a nyáron 80 úttörőcsapat táborozott az or­szág legszebb helyein. A táboro­zásokon több mint 2500 úttörő vett részt. MEGJELENT az »Úttörők da- loskönyve« és a »II. Próba könyv«. Megrendelhető Buda­pesten az Úttörő Szövetkezet­nél. 0-000000o o ooc Csapatvezetők figyelem! Egy mondatban az úttörőcsa­patok előtt álló legfontosabb feladatokról: 1. Szervező Testület összehí­vása. 2. Örsük, rajok megszervezése. 3. Éves munkaterv elkészítése. 4. Csapatvezetőség megerősí­tése. 5. Beszámoló a nyári élmé­nyekről. Minőségi munkára szabósegédeket férfíszabóságunkha felve­ssünk. — Vegyesipari Vál­lalat, Kecskemét, Ótemető utca 1. ’ 1680 Háromhetes megfeszített mun-i kával párttagjaink, a KISZ-fia-] mlok, a nőtanács, a KTSZ és a termelőszövetkezetek tagjainak I önzetlen segítségével rendbehoz-! luk, kitataroztattuk pártszékhá-\ zunkal. A sok szorgos munkás- í kéz társadalmi munkájának az j értéke több mint 12 000 forintot | tesz ki. A K!SZ-if}úság 1200 io- rint, a Kőtanács tagjai I30G fo­rint. a KTSZ-lagok 1600 forint es parttagjaink több mint 8000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. A közös erőfeszítéssel kitaka­rított és szépen berendezett párthelyiségiinfcbe nemcsak a párttagokat, hanem a szórakoz­ni, tanulni vágyó párton'áviili dolgozókat is szívesen várja és meghívja a pártszervezet veze­tősége. Mészáros Janos a tataházi kc^égi pártbizottság titkára líáw-c az tfyís-Ks-í^ ÁZ ALUMÍNIUM EDÉNY? Az alumínium viszonylag új lém. Először 1855-ben, a párizsi világkiállításon mutatták be, A világkiállítás idején az ezüstszínű fém ára még az aranynál is magasabb volt és a későbbiekben jól bevált aluminiumedény ek készítésére csak akkor lehetett gondolni, amikor a vegyészek kidolgoz­ták az. elektrolízises eljárást, amellyel olcsó alumínium állít­ható elő. Már az első alumínium-edény megjelenésének pillanatában hallatszottak olyan hangok, hogy nem egészséges ilyen edények­ben főzni. Egyideig azt állítot­ták, hogy az alumínium elősegíti a rák képződését. Mindezek az aggodalmak alap­talannak bizonyultak. Elsősorban azért, mert aluminiumedény nélkül is naponta bizonyos mennyiségű alumíniumot ve­szünk magunkhoz táplálkozá­sunk során. Erre a mennyiségre szükségünk is van. Valamennyi gyümölcs- és főzelék, sőt min­den gabonafajta is viszonylag nagy mennyiségű alumíniumot tartalmaz, de még a húsban is van alumínium, amely az állat növényi eredetű táplálékaiból kerül a szervezetébe. Az emberi test 50—130 milli­gramm alumíniumot tartalmaz. Az aluminiumedény használata következtében naponta 0,1 —a milligramm alumínium kerül a szervezetbe, aifielynek nagyré­sze az emésztés közben ismét ki­választódik. A tudomány ezzel bebizonyí­totta, hogy nyugodtan készíthet­jük táplálékunkat alumínium- edényekben. A! semlegesen rea­gáló, sóban szegény élelmisze­rek, mint például a burgonya, a zsír, a hús, egyes főzelékfélék — iia egyáltalán — csak nagyon Kevés alumíniumot oldanak ki az edényből. Erősen sózott vagy savanyu ételek valamivel inten­zívebben hatnak az alumínium­ra, ezt a határt azonban lénye­gesen csökkenti az ételben levő zsír, fehérje-anyag, cukor stb. Az alumínium nem ári a vitaminoknak. ugyanakkor azonban a vas és réz igen. Ha sérült zománcozott edényből előtűnik a vasváz, ak­kor főzés közben az étel lénye­gesen veszít Vitamin-tartalmá­ból. Ez olyan hátrány, amelytől aluminiumedény használata ese­tén sohasem kell tartanunk. Az aluminiumsók színtelenek és íztelenek, úgy hogy az étel­be kerülő kis mennyiségek nem befolyásolják károsan az ételek minőségét. így tehát nyugodtan tarthatunk savanyúkáposztát és más savanykás ételeket napokon keresztül is alumíniumedény­ben. w«r » »WÚÍWiWW«« Megkezdték a téli cipők készítését Megyeszerte, de azon túl is -szeretik és kedvelik a Bajai Ci­pész Ktsz gyártmányait." A ktsz dolgozói minden negyedévben négy—öt új fazonnal lepik meg a közönséget. Ezek a modellek ízlésesek, természetes tehát, hogy a vásárlók gyorsan elkapkodják. A napokban a ktsz vezetői Bu­dapestre utaznak tapasztalato­kat gyűjteni az új cipődivattal kapcsolatban. Mint ismeretes, a varrott vastagtalpú cipő helyett a könnyebb, de masszív, erős modellek hódítanak tért. A ktsz harmadik negyedévi tervét 450 párral túlteljesítette, vagyis háromezer pár helyett 3450-et készített. A túlteljesítés azért vált lehetővé, mert a sza­básnál nagymennyiségű anya­got megtakarítottak. Kiváló mi­nőségi munkájukat bizonyítja, hogy a legutóljbi. szállításnál 720 párból, csak öt párat minősí­tettek másodosztályúvá. Már hozzákezdtek a téli cipők készítéséhez. Egyelőre a 320 fo­rintos fekete női cipők gyártá­sát kezdték meg. 1509 pár ké­szítését tervezik. Magánosnak játszották át a vállalat számára kiadott építési engedélyt A népi elicníirzcs vizsgájának eredménye a Kiskunhalasi Vendégiátóipari Vállalatnál A Kiskunhalasi Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatója és fő­könyvelője a vállalat nevében és a vállalat részére italbolt épí­tésére telket és építésj engedélyt kért és kapott. Az engedély bir­tokában a vállalat vezetői az engedélyeket felsőbb szervek tudta nélkül Csányi Benő kis­kunhalasi kőműves kisiparosnak játszották át. A kisiparos az italboltot a saját költségén fel­építette és az épületet a ven­déglátóipar! vállalatnak 25 évi időtartamra bérbeadta. A válla­lat igazgatója, Hunyadi László megállapodást kötött a kisipa­rossal, hogy a vállalat az ital­bolt bérletdíja fejében a havi bevétel egy százalékát fizeti. A telhetetlen Csányi Benő még azt is kikötötte, hogy feleségét a vállalat az italboltban alkalmaz­za. Megállapította a népi ellenőr­ző bizottság azt is, hogy a vál­lalat Csányi Benőnek rendszere­sen nagyobb összegű pénzelőle­get folyósított; akkor is, amikoi a kisiparos nem végzett munkál a vállalatnak. Az így folyósitotl összeg meghaladja a 200 ezei forintot. A leleményes Csányi Benő az elvégzett munkák után beterjesztett Számlák összegéi is túlméretezte és amint a bi­zottság egy 27 ezer forintos számla ellenszámláját elkészí­tette, kiderült, hogy a 27 ezet forintos munka csupán 16 400 forintot ér. A népi ellenőrző bizottság vizsgálatai alakján az ügyész­ség megindította a nyomozást;

Next

/
Thumbnails
Contents