Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-09 / 212. szám
S. oldal 1958. szeptember 9. kedd NEMZETKÖZI SZEMLE Mégsem a farok csóválja a kutyát... Tíz nappal ezelőtt a Washington Post ezzel a frappáns címmel közölte vezércikkét: "A járok csóválja a kutyát«... A kissé meghökkentő cím alatt a befolyásos amerikai napilap vezér- cikkírója hosszas eszmefuttatást szentelt Eisenhower elnök előző napi sajtónyilatkozatának. Ebben a nyilatkozatában az elnök a hivatalosnak tekinthető amerikai álláspontot fejtegette a tajvani »válságról«. A Washington Post kommentárjából megtudjuk, hogy a címben szereplő kutyán maga az Egyesült Államok értendő, a farok szerepébe pedig Csang Kaj- seket kell behelyettesíteni. De vajon, mi indított arra a rendkívül szemléletes eszmetársításra a lap hírmagyarázóját? Nos, a hírmagyarázó túlságosan gyermetegnek találta Eisenhower elnöknek azt az igyekezetét, hogy úgy állítsa be a dolgokat, mintha az Egyesült Államok kormányának semmi különösebb szerepe nem lenne a háborúval fenyegető új távol-keleti válsággóc kialakításában. Az elnök ugyanis nem kevesebbet akart elhitetni sajtóértekezletének hallgatóival, minthogy az, amerikai kormány, » csupán« szerződésbeli kötelességét teljesíti, amikor »wem tér ki a nacionalista Kína megvédésének felelőssége alól.« A nagyobb nyomaték kedvéért az elnök ehhez még hozzáfűzte: a kínai partmenti szigeteknek, a Kimoj és Macu szigetcsoportnak »most fokozott jelentősége van Formó- za védelme szempontjából«, — mert »a kínai nacionalisták szárazföldi haderejüknek körülbelül egyharmadát ezeken a szigeteken összpontosították«. Az elnök magyarázatából tehát ez következik: miután mór elvégeztetett, hogy Csang Kaj- sek a kínai partokhoz irányította haderejének jelentős hányadát — az Egyesült Államok nem tehet mást, minthogy kiterjeszti a 7. flotta »védernyő- jét« a partmenti szigetekre is. Azaz, a farok csóválja a kutyát! Ámde ennél az elnöki »érvnél« már a Washington Post cikkírója is felkiált és megkérdezi: »de hát ki biztatta a Csang Kaj seket arra, hogy hadseregének ilyen nagy részét a kommunista Kína küszöbére helyezze?« _ A fe lelet olyannyira nyilvánvaló, hogy a lap szükségtelennek véli a kérdés megválaszolását. Viszont megteszi ezt helyette a New York Herald Tribune ismert szemleírója, Joseph Alsop, aki elárulja, hogy Csang Kaj- 6ek annak idején amerikai parancsra építette ki erődítményekké a partmenti szigeteket. Az amerikai »atomfurkósbot«- politika hívei tehát tudatosan teremtették meg azt a helyzetet, amelyet ma ürügyül használnak fel új háborús válság előidézésére. Amerikai „érdekek“ — a kínai partok mentén ? Jogos a kérdés: milyen amerikai »érdekek« forognak kockán ezeken az apró partmenti szigeteken, amelyek mindössze 30 kilométernyire feküsznek a kínai szárazföldtől, földrajzi és történelmi szempontból pedig csak mint Tajvan — vitathatatlanul oda is tartoznak. — Vajon, mit szólna az amerikai elnök, ha kínai flottát irányítanák a New Yorkkal szemben fekvő Long Is- landhoz, mondván, hogy ott kell megvédeni a kínai érdekeket?! Hogyan is festenek ezek az amerikai »védelmi« érdekek a kínai partvidéken? A csangkaj- sekistákfól megszállt Kimoj és Macu szigetek az amerikai stratégiában a népi Kínának »szeg- zett ágyúk« szerepét tölti be. Immár 9 esztendeje — azóta, hogy a csangkajsekisták a kínai szárazföldön az utolsó talajt is elvesztették lábuk alól — ezekről a szigetekről indultak ki szinte nap-nap után a népi Kína elleni provokatív támadások. Ezek a szigetek blokádírozzák Kína két fontos kikötőjét, Amojt és Fucsout, s innen indulnak portyázásra a csangkajsekista kalózhajók, zavarják Kína egész hajózását. Mindez pedig a 7. amerikai flotta védőszárnyai alatt történik. A népi Kína visszaüt... A tajvani »válságot« tehát nem az idézte elő, hogy a csangkajsekista támadásokra válaszolva a népi Kína tüzérsége ezúttal erélyesen visszalőtt. Ezt a visz- szaütést megelőzte Dulles amerikai külügyminiszter augusztus 10-i nyilatkozata, amelyben leszögezte, hogy Washington távolkeleti politikája továbbra is a Kínai Népköztársaság el nem ismerésén nyugszik. Szavainak nagyszabású flottatüntetés adott nyomatékot. Emlékezetes, hogy ekkor tett »udvariassági« látogatást a 7. flotta Szingapúrban, ezzel egyidejűleg megsokszorozódott a hadianyagszállítás Tajvanra s »megélénkült« a csangkajsekista erők partmenti »tevékenysége«. A történések sorozatában ez volt az a pont, amikor a kínai néphadsereg parti ütegei — visszalőttek. Egyébként —, ha az ameikai külpolitika irányítóiban maradt volna még egy szemernyi józanság — a vissza- ütés kemény tényéből is levonhatnák azt a tanulságot, hogy a 600 milliós népi Kína létezése és hatalma nem az amerikai elismeréstől függ. A józanabb nyugati megfigyelők ma már beláthatják: nem lehet elvárni a népi Kínától, hogy végtelenségig tűrje az ismétlődő provokációkat. Éppen így az is nyilvánvaló, hogy az úgynevezett »tajvani kérdést« már régen kihúzhatták volna nemzetközi problémák listájáról, ha a 7. flotta elvitorlázhatna a kínai vizekről. Ámde ehelyett, mint a Newsweek című amerikai hetilap legutóbbi számában megírja, Tajvan térségében megvalósították már »az amerikai haditengerészeti erők legnagyobb- mérvű összpontosítását a második világháború óta.« Erre pedig Dulles szeptember 4-i nyilatkozata szerint azért van szükség, mert ha a népi Kína megkísérelné visszaszerezni partmenti szigeteit, ez »durva megsértését jelentené azoknak az elveknek, amelyeken a világrend nyugszik ...« A dullest „világrendet“ esőd fenyegeti Csakhogy ennek a dullesi »világrendnek« ma mór nagyon kevés támogatója akad. Azoknak a washingtoni köröknek, amelyek a háborús szakadék peremén való egyensúlyozás »művészetét« az amerikai külpolitika rangjára emelték, meg kell gondolniok, hogy Tajvan ügyében a kínai nép oldalán van nemcsak Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Európa népeinek rokonszenve, hanem az egész szocialista tábor ereje is. A bölcsesség azt diktálná, hogy Washington fogadná el a mai világ tényeit, s ezek között is legnyilvánvalóbbat: nem lehet a nagy nemzetközi kérdéseket rendezni a Kínai Népköztársaság nélkül s méginkább nem lehet Kína ellenére. Azt is meg kell érteniük végre, hogy az amerikai politikát katasztrofális csőd fenyegeti mindaddig, amíg Csang Kaj-sek bábrendszer bitorolja a Kínai Népköztársaság jogos helyét az ENSZ-ben. Most az a kérdés, hogjr lesz-e Washingtonban elegendő bölcsesség? A Fehér Ház feltételei Washington. A vasárnapi amerikai lapok közölték a Fehér Ház nyilatkozatát, amely Csou En-lajnak a taivani helyzetről adott nyilatkozatával foglalkozik. A Fehér Ház közleménye a többi között azt mondja: ha a Kínai Népköztársaság hajlandó újra megkezdeni a kínai—amerikai nagyköveti tanácskozásokat, az Egyesült Államok ezt az elhatározást szívesen látja. A varsói amerikai nagykövet kész azonnal találkozni a Kínai Népköztársaság nagykövetével. A Fehér Ház nyilatkozata azonban azt a kikötést is magában foglalja, hogy az Egyesült Államok e tárgyalásokon nem fogad el olyan rendezést, amely bármiképpen csorbítaná szövetségese, a csangkajsekista klikk érdekeit. A tajvani térségből érkező jelentések azonban egyáltalán nem arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok meg akarná szüntetni távol keleti provokációját. Az Új Kína Hírügynökség jelentette, hogy vasárnap délután Kimoj és Amoj térségében négy amerikai hadihajó behatolt a Kínai Népköztársaság felségvizeire. A Kínai Népköztársaság kormánya ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az ország szuve- rénitásának ilyen megsértése veszélyes dolog. <WVW<A'V\C»V\MWVSA<^ Nehru a távol-keleti helyseiről Új Delhi. Nehru indiai miniszterelnök vasárnap sajtóértekezleten jelentette ki, hogy a parlamenti szigeteknek Kínához kell tartoznia, és továbbiakban Tajvannak is vissza kell kerülnie Kínához. Nehru hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést békésen kell megoldani. Stevenson Algírban Stevenson, az amerikai demokratapárt volt elnökjelöltje Algírban kijelentette: Úgy vélem, rendezhetjük nézeteltéréseinket Kínával anélkül, hogy háborúra kerülne sor. Peking tüntet az amerikai provokáció ellen Peking. Többmilliós tömeg tüntetett vasárnap délután Pe- kingben az amerikai imperialisták katonai provokációi ellen. Egy millió ember gyűlt össze, hogy felháborodással fejezze ki figyelmeztetését, hó az amerikai imperialisták bele mernek avatkozni Kína belügyeibe, akkor a 600 milliós kínai nép megsemmisítő csapást mér rájuk. A pekingi külvárosokban és a gyórneáyedekben is több tiltakozó gyűlést rendeztek mintegy két millió ember' részvételével. N A P T 1958. szeptember 9, kedd Névnap: Ádám Napkelte: 5 óra 13 perc Napnyugta: 18 óra 9 perc * — Az iparitanuló-iskolában a tanév szeptember 8-án kezdődött meg. — »Mit tehet a szülő és a nevelő az iskolás gyermekért?« címmel a TIT, a Pedagógus Szakszervezet és a nőtanács rendezésében előadás lesz a TIT helyiségében, Kecskemét, Ko- háry utca 6. sz. alatt szeptember 10-én, szerdán este 6 órakor. Előadó: dr. Majzik Lászlóné, a Pedagógus Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. — Külföldön csak pajzstetű- mentcs téli almát vesznek át tölünk. A pajzstetűmentes téli almáért a földművesszövetkezetek külön 40 százalékos felárat Űzetnek a szerződést kötő termelőknek. — Filmvetítéseket rendszeresít a Kecskeméti Építők Katona József Művelődési Otthona, a Lakatosipari Vállalat és a Magasépítő Vállalat munkahelyein levő kultúrotthonckbah. — Moínárnapokat rendez az Élelmezésügyi Minisztérium és az ÉDOSZ szeptember 13-án és 14-én. — Hat méter hosszú lemez- gyalu érkezett a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárába. — A bajai városi pártbizottság és a tanács szervezésében 36 tagból álló küldöttség látogatta meg a íajszi és a solti termelőszövetkezeteket. A küldöttek között 23 egyénileg dolgozó paraszt volt. — Iskolát építettek Lajosmi- zsén előregyártott elemekből. Az építkezést június közepén kezdték meg. A tanítás az új iskolában már megkezdődött. — A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára vezetősége a háromtonnás Opel- Blitz tehergépkocsiját elcserélte egy autóbuszra. Ezzel a busszal járják majd a sportolók a megyét, a kultúrcsoport pedig a járás községeit. Sírkőavutás Szombaton avatták fel az elmúlt esztendőben elhunyt Kassa Vilmosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága tagjának sírján elhelyezett sírkövet. Az ünnepélyesen elhelyezett sírkőre Pankovics Józsefné és Hajlik Gábor, a megyei pártbizottság tagja helyzték el a megyei pártbizottság koszorúját. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Halasi Györgyike (anyja neve: Farkas Magdolna), Varga Andrea (Sóki Magdolna), Oroszi Edit (Zoboki Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fodor Imre és Nagy Katalin, Kanalas Péter és Lénárt Eszter, Oláh István és Borsodi Éva, Nagy István és Markó Ilona, Ipacs- Szabó András és Hajagos Julianna, Viktor Benedek és Nagy Erzsébet, Varga Imre és Kállai Mária. MEGHALTAK: Mészáros Erzsébet 3 éves, Kovács Sándorné Dunai Magdolna 28 éves, Deák István 75 éves. Bacher József 56 éves. J]Lau ka u étle Imi és hat esetet liát'ítá ti kiállítás JCeeskeuváett A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet Bács- Kiskun megyei alközpontja szeptember 11-től 14-ig az Ókollégium Uránia termében, Kecskemét, Kálvin tér 1. munkavédelmi és balesetelhárítás' kiállítást rendez. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szeptember 10-én délelőtt 10 órakor lesz. Az érdekes kiállítás valószínű az érdeklődők sokaságát vonzza majd a Kiállítási terembe. — Házastársi jogai közé tartozik-e a férjnek, hogy a nyilvánosság előtt a hajánál fogva rángassa a feleségét? Az indiai tViorvi bírósága a leghatározottabban az ilyen »jogok« ellen foglalt állást és hatnapi elzárásra átváltoztatható 30 rúpia pénzbüntetésre ítélte Pravin Vik- ramchandot, aki túlméretezve férj i jogát, elkövette ezt a vétséget. — A Magyar Nők Országos Tanácsának a nemzetközi nőnap alkalmából tavasszal meghirdetett irodalmi pályázatára 345 pályamű érkezett. A .jutalmakat szeptember 8-án adták át a nyerteseknek. — Rövidesen megérkezik Ke- let-NémetországbóI a három új gomblyukazógép a Bajai Ruhaüzembe. — Paprikatermelő szakcsoport megalakítására 5 tagú előkészítő bizottság jött létre Sükösdöm — Hatvanezer forint értékű tatarozást végeztek a lajosmi- zsei kültelki iskolákon. — A kecskeméti képzőművészek csoportértekezleten tárgyalták meg, hogy részt vállalnak a TIT keretében szervezendő fiatal művészeit klubja munkájában. Szóbakerült az is, hogy a képzőművész klubtagok alkotásaiból kiállítások nyílnak a TIT székházában. — Újabb magyar film szeptemberben. A »Sóbálvány« után a »Micsoda éjszaka!« című vidám, bűnügyi tárgyú filmet mutatják be, melyet a nagysikerű »Éjfélkor« című film alkotója, Révész György rendezett. Az új film főszereplői Latabár Kálmán és Tolnay Klári. — Szilvát exportálunk négy országba. Különösen a kecskeméti és jánoshalmi szilva minősége üti meg a külföldi piac mértékét. Az exportra szánt gyümölcsöt válogatva, jó áron veszi át a MÉK. — Bolgár vendégek a Kecskeméti Gépgyárban. Pénteken a Kohó- és Gépipari Minisztérium munkavédelmi osztálya egyik munkatársának kíséretében Georgi Donkov, a Bolgár Nehézipari Minisztérium munkavédelmi osztályának dolgozója látogatott el a Kecskeméti Gépgyárba. A bolgár vendég a szilikózis elleni védekezést illetően folytat vizsgálódást és szaktanácsot is ad, mert náluk ez a kérdés nagyobb részt már megoldódott. — Angóra-nyúl tenyésztő vál- 'alat alakult Kiskunfélegyházán a tanács irányítása alatt. — Bútorgyártáshoz kezdett » kecskeméti Vegyesipari Válla' lat. Időzik IVlüsora Szeptember 9, kedd: Baja Központi: A tizenkettedik órában, Baja Uránia: Római vakáció, Kalocsa: Bum, a katona, Kecskemét Árpád: Akkor Párizsban, Kecskemét Városi: örvényben, Kiskőrös: Mexikói szerenád, Kiskőrös Kertmozi: Nehéz kesztyűk, Kiskunfélegyháza: Legenda a szerelemről, Kiskunhalas: A spanyol kertész. A Bugaci Földmüvesszö- velkezet terv- és pénzügyi előadói, bérelszámolói munkakörbe hosszabb szövetkezeti gyakorlattal vagy Szövosz technikummal rendelkező munkaerőt felvesz. Ugyanakkor gép- és gyorsírónőt alkalmaz. Jelentkezés írásban, 1 példány önéletrajz mellékelésével szeptember 15-ig adandó be, 2503
