Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

195§. szeptember 1, vasárnap Vita ecnr félmilliós munfeeiüqyi oerbsn Üzemi Éleset ekozta Goié Mikály halálát — Megítélte 6 járásbíróság ai öivegyi nyugdíjat I — Kölnben egy holland teher* autó nekiszaladt egy fának. A szerencsétlenség következtében szétszóródtak az úttesten az autón lévő ládák, amelyekben 144 000 tojás volt. Négy kerület tűzoltói 2 órahosszat dolgoztak, amíg sikerült fecskendőikkel megtisztítaniok az utat. Ez év tavaszán hosszabb cikk­ben foglalkoztunk az 1956. már­cius 29-én, a kecskeméti megyei kórház kazánházában meghalt Gondi Mihály kazánfűtő özve­gyének és hét gyermekének az SZTK Bács megyei Alközpont­jától járó özvegyi nyugdíj-, illet­ve árvaellátási igényével. Ez az összeg a gyermekek nagykorú- sításáig, illetve az özvegy életé­ben mindetegy félmillió forint­ra rúg, s az SZTK — arra hi­vatkozva, hogy nem üzemi bal­esetről, hanem Gondi Mihály­nak betegségéből eredő termé­szetes haláláról van szó, — nem volt hajlandó folyósítani az öztegyi nyugdíjat és az árvael­látás összegét. Bíróság elé került az ügy, s a járásbíróság megál­lapítása szerint — mivel üzemi balesetről van szó — özvegy Gondi Mihálynét és gyermekeit megilleti a fenti összeg, A leghíresebb orvosssakértők véleménye Gondi Mihály holttestének 1957 tavaszán való felboncolása ugyan arra engedett következ­tetni, hogy halála természetes úton kövekezett be: a jobb szív­kamra tágulata a tüdőben levő szénpor lerakódás és a hörgők nyálkahártyáinak duzzanata okozta azt. A járásbíróság ítélete ellen az SZTK — éppen ez orvosi vélemény alapján — fellebbe­zett, s a megyei bíróság az ügy­ben széleskörű bizonyító eljá­rást indított. Ennek következté­ben elrendelték Gondi Mihály, holttestének újraboncolását és járásbíróság — a Budapesti Or­vostudományi Egyetem Igazság­ügyi Orvostani Intézetének aján­lása alapján — orvosszakértő­ként dr. ötvös Sándor egyetem tanár igazságügyi orvosszakér- töt, az Igazságügyi Orvostan intézet igazgatóját és dr. Földes Vilmos igazságügyi orvosszakér tőt rendelte ki. Az újabb bon­colás után a vizsgálat az első boncolás eredményével ellenté­tes megállapításra jutott. Ezek szerint a természetes okból be­következett szívhalál teljes mértékben kizárható és Gondi Mihály leesése a kazánházról véletlen balesetnek tekinthető! A lezuhanás oka pillanatnyi szédülés, hibás lépés a létrán, megcsúszás a létrátokon, esetleg áramütés lehetett. Ezt pontosan már nem lehet megállapítani. Ez azonban nem változtat a té­nyen, hogy a halál oka a leesés okozta balesettel áll összefüggés­ben. A zuhanás közben elszen­vedett többszörös csonttörés ugyanis heveny idegrendszeri rázkódtatást (sokkot) hozott létre, — ez okozta Gondi Mihály halálát! 3fi tekinthető ü%emi balesetnek? A Járásbíróság a tárgyaláson a« következőképpen érvelt, a leg-j híresebb orvosszakértők véle-| rnénye alapján: a jelenleg ér­CSIKÖS női és férfi divat­szabósága Kecskemét, Cédulaház utca $<| 15. szám* 2387 vényben levő rendelkezések nem határozzák meg pontosan az üzemi baleset fogalmát. Min­den egyes balesetet — az eset körülményeinek pontos figye­lemmel kísérésével — eseten­ként és egyéniesített keretben kell megállapítani. Mivel pedig minden körülmény amellett szól, hogy Gondi Mihály halálát baleset okozta, amelyet a mun­kaadójának javára végzett mun­ka közben szerzett, — a járásbí­róság dr. Cserháti tanácsa meg­ítélte özvegy Gondi Mihályné- nak az özvegyi nyugdíjat és hét gyermekének az árvaellátási illetményt) Nagy sörivó versenyt rendezett egy tokiói sörgyár — nők részére. A zsűri nemcsak azt bírálta el, hogy az indulók mennyit ittak, hanem azt is, hogy milyen kecsesen ürítették ki poharaikat. Képünkön: a verseny győztesei. íja Arepina szovjet filmszínész- nőt már láthatta a magyar kö­zönség „A nagy család” című filmben. Most főszerepet kapott a Puskin-regényből készült „Ka­pitány lányá”-ban. Csodálatos Idők Bertrand Russel angol filozó­fus a „Listener” című folyóirat­ban a XX. század első felét szo­katlanul békés időszaknak ne­vezi. Ugyanis 1850-tól 1900-ig 48 háborút viseltek a világon, míg 1900-tól 1950-ig „mindössze” 27 háborús konfliktusra került sor. Válóok? A dallasi (Texas) bíróság meghatározatlan időre felfüg­gesztette az egyik válóper tár­gyalását. A férj azért adott be válókeresetet, mert felesége mértéktelenül ivott. Az asszony azzal védekezett, hogy a férje nudista és kényszerítette őt is, hogy részt vegyen a nudista ta­lálkozókon. Ezektől annyira félt, hogy előzőleg mindig leitta ma­gát. A törvényszék úgy döntött, hogy „megvárja a további fej­leményeket”. Aki ugyanis azt hiszi, hogy a színházi közönség »beszervezé­se« valamiféle új ta­lálmány, az téved. Kö­zönségszervezés min­dig volt. Volt az egy­kori vándortársulatok­nál, s így volt néhai Dallfalussy Győző színigazgató úr műin­tézeténél is, valahol Bács megyében .., Annyira volt, hogy Dallfalussy direktor úr tevékenységében éppen a jegyterjesztés képez­te a legharsányabb súlypontot. A pénz mint csere­eszköz, csak a2 első napokban játszott ko­moly szerepet. A meg­nyitó díszelőadás je­gyeinek többsége még teljes áron cserélt gaz­dát, ott ült a nemes város színe-java. Pár nap múlva már húsz százalék kedvezmény járt azoknaic, aki elő­vételben váltották és a második héten meg­hirdették a »Ketten egy jeggyel« akciót. És kezdtek létrejönni a természetbeni ügyle­tek. A Darida cég pél­dául egy méret után készült nadrágért ki­bérelte a balkettes proszcénium páholyt, amely igen előkelő társadalmi pozíciónak számított. Szomszédos volt az alispáni pá­hollyal s fia Öméltósá­ga nagynéha feltűnt a SZIMATH KÁZMÉR: Közönségszervezés egykor ketrecben, Darida ma­ma úgy húzta ki a mellvertet, mintha ó lenne az öreg kegyel­mes asszony. Túri mé­száros és családja min­den héten kétszer tró­nolt a középpáholyban, mert az igazgató úr imádta a vesepecse­nyét. Szükségleteinek minden tétele a jegy­akcióra alapíttatott. Ha sok purdét láttunk a karzaton, mindenki tudta, hogy jó kedve volt az éjszaka az igazgató úrnak, s Bőg- Pepita Lajkó, az alsó­városi cigánykirály egész marok emeleti erkély széket osztott a bandának. A jegyterjesztés leg­színesebb fejezete a biliárdakció volt. Az igazgató úr munkaide­jének oroszlánrészét az Aranyszelence kávé­házban töltötte, biliár- dozott és vesztett. Pengőben ment partija s amikor az ellenfél kicsinálta a százat, gá­láns mozdulattal nyúlt a zsebébe: — Pajtikám — mon­dotta — nincs apróm, de adok neked egy kétpengős zenekari ülést. így aztán nem egy­szer történt, hogy zsú­folt ház tapsolt a mű­vészetnek, s ugyanak­kor tizenöt pengő volt a pénztár bevétele. Egy este az igazgató kikukucskált a leső lyukon és büszkén for­dult Zabolayhoz, az intrikushoz: — Nézz oda, öregem, Zabolay megszemlél­te a tömött sorokat, majd szólt; — És ez mind job­ban biliárdozik mint te? Persze a legtökéle­tesebben megszerveze- zett közönségszolgálat mellett is válságba ke­rülhet egy művészi el­gondolás. A második hó vége felé jeggyel fizette a tagokat, azok alákínálták a biliárd­árfolyamot s kezdtek összecsapni a hullá­mok Dallfalussy feje fölött. A hitelezők már nem is hozzá, hanem a polgármesterhez jár­tak és az utasította a kultúrtanácsnokot, •— hogy csináljon vala­mit, mielőtt teljessé válik a botrány. A ta­nácsnok hivatta az igazgatót és közölte, hogy g város hajlandó anyagi segítségre, egy föltétellel, ha azonnal befejezi a szezont. — De tanácsnok úr — hördült fel Dallfa­lussy — nekünk még másfél hónapunk van itt! — Nézze, mester f- szólt a tanácsnok —, arra feleljen, mennyi­ért hajlandó elhagyni a várost? Dallfalussy kalkulált és bátor hangon kö­zölte: — Négyezer pengő, — No, ne marhás- kodjunk — legyintett a tanácsnok —, kap öt­százat és kész. A direktor úr sze­me könnybe lábbadt: — Plusz útiköltség... Másnap megjelent a város pénztáránál és keserűen konstatálta, hogy csak az ötszázat fizetik ki. Az útikölt­séget a tanácsnok úr vitte a vonathoz, saját­kezűig váltott jegye­ket, s miután meg­győződött arról, hogy minden tag érvényes bilétával ül a kupéban, hosszan, érzelmesen ló- bálta kalapját a kifu­tó vonat után, A tagok kendőket lengettek és csókokat dobáltak. Mert fogadni és bú­csúztatni tudtuk a tár­sulatot, Csak eltartani nemi Antonio Origa olasz szárma­zású kávéháztulajdonos a na­pokban a belgiumi Lüttichben kávéháza ajtaja előtt állt, ami­kor rémült sikolyt hallott. Egy másodperccel később 19 éves unokahugát tartotta karjaiban, aki a második emelet egyik ab­lakából véletlenül kizuhant. Mindketten köiinyű sérülések­kel úszták meg a veszélyes ka­landot. Különös tüntetés Á newyorkl természettudo­mányi múzeum és az egyik ál­latkert 700 dolgozója nemrég azzal tiltakozott rossz fizetése ellen, hogy több majomketrec­cel felvonult a newyorki város­háza elé. A ketreceken ez a fel­írat volt: „Nem akarjuk, hogy továbbra is „majompénzzel” fi­zessenek ki bennünket.’1 Nehéz fiú... Spanyolországban, a leoni szé­kesegyházban feszült figyelem­mel várta a násznép, hogy Pia Cela kimondja-e a boldogító igent menyasszonyának, Maria Antonio Herreronak. Általános megkönnyebbülésre, Pio Cela világosan és érthetően — igent mondott. Ez azért okozott megkönnyeb­bülést, mert egy héttel előbb hasonló körülmények között Pio Cela ugyanilyen harsányan ki­jelentette: „eszem ágában sincs”. Az ara elájult és kitöri a botrány. Azóta Pio családtag­jai megmagyarázták a meny­asszonynak, hogy a fiú impul- zív természetű és azon a napon nagyon ideges volt. A Váci utcában megnyílt a» első állami kalapszalon. Nyúl­szőr. gyapjú és selyemanyagból készített modellek várják * vásárlóközönséget. Képünkön! mélyzöld ripszselyem sportka­lap a manekenen, (MTI Fotó: Lonyaí telr.l Sportszerű apa Torny Braithwaite 7 észtén, dós angol kisgyerek elkésett aj iskolából. Büntetésből 50-sze* le kellett írnia: „Nem szabad későn érkeznem az iskolába.” Másnap Tomy bemutatta a bün­tetést. Apja írta és a következő megjegyzést fűzte hozzá: „To­my az én hibámból késett el) nem lett volna tisztességes do­log, hogy ő írja meg a bünte­tési feladatot.” PETŐFI NtPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szán» Telefon: 25—16, 26—19, U—22 Felelős kiadó: Molnár Frigye« Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Ve. Telefon: 17—09 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Bács-KJskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon 15-29, 27-49 Felelős vezetői Szűcs Béla Igazgat# A járásbíróság ítélete jő pél-i dája annak, hogy a szocialista; állam — társadalombiztosítás: keretében — miképpen gondos-: kodik a munkások érdekvédel­méről, az üzemi balesetet szén-; vedett munkavállaló hozzátarto-: zóinak ellátását — ha kell a; legkörültekintőbb, legtudomá­nyosabb módszerek segítségével: — a munkáltató makacs vona­kodása ellenére is biztosítva 1 • A járásbíróság ítélete ellen) még fellebbezésnek van helye.) Ha az SZTK fellebbez, úgy aj fellebbezési tárgyalásról is tájé-) koztatjuk majd olvasóinkat! j (—ng—.) ;

Next

/
Thumbnails
Contents