Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-05 / 209. szám
1D58. szeptember 5, péntek í oldal Cssz-e íékgyfpzábél fürdeoáres? Egy kicsit merésznek tűnik ma még ez a kérdés, de aki megismeri a város vezetőinek ilyen irányú terveit, elképzeléseit, azt mondja rá: nem is lehetetlen. Mert nézzük csak, adva vannak a következők...->****v. rr 'Mf.1t- • <í' M.Vt' /$ vasútállomástól alig kétszáz méternyire, egy szép park kö- C- zepén emelkedik a gőzfürdő és a szálloda impozáns, emeletes épülete. Ez az épület jelenleg nagyrészt kihasználatlan. A fürdő csak szombaton és vasárnap van üzemben, mert a nagy rezsiköltség miatt így is ráfizetéses. (A kazán 120 q szenet »eszik meg« két nap alatt. Kilenc főnyi személyzet kell, stb, s a bevétel Sgo—600 vendégtől mindössze 2000—3000 forint.) A szálloda -15- 26 szobája van — jelenleg a Vendéglátó Vállalat kezelésében van, ők tartanak fenn itt egy kisebb kerthelyiséget is. Ez a részleg sem nagyon jövedelmező ezidáig. S'f\e pillantsunk csak be az épület mögé! Hatalmas földkupa- f L/cok között ugyan, de már kész a város új úszómedencéje. Augusztus 20-án már sokan fürödtek is benne. Több mint félmillió forintba került ez a beruházás. Egyelőre még teljes a felfordulás, de egy év múlva gyönyörű park fogadja majd a látogatót- Addig elkészül még — 170 000 forint — egy gyermekmedence, de tervezik egy nagy medence építését is, amely fedett folyosóval kapcsolódik az épülethez, hogy késő őszig kimerészkedhessenek a fürdőzők... '^Tf'anem álljunk csak meg itt egy pillanatra. Minek a f elegy- háziaknak ennyi medence? Kihasználják ezt mind? A negyvenezres lakosú város fiataljai erre biztosan igent mondanak. De még a környékbeli falvak lakói is, ha meghallják: jövőre termálvizet adó kút fúrását akarják itt elkezdeni, a gőzfürdő és a strand vízellátásának teljes biztosítására. Szép terv, merész terv, mégis reális. A hivatalos szakvélemények szerint 1000 méterről 65—70 fokos vizet tudnának felhozni, r.gy számolják: még másfélmillió forint és a nagyszerű terv valóra válik. Akkor pedig legalább egy kilométeres körzetben — vasút, kórház, két iskola, tanácsháza — a termálvízadta meleggel lehetne fűteni az épületeket, szobákat. Tehát lényegében önköltségcsökkentő, a költségeket visszatérítő beruházásról lenne szó. A minisztériumi támogatást — úgy hírlik — részben már sikerült megszerezni. Szeretnék a megyei tanács illetékeseinek a támogatását is megnyerni elképzeléseik valóra váltásához. 5 Qk — a félegyháziak — már azt is látják, hogyan özönlik a nép az új fürdővarosba. Megtelne a szálloda gyógyulást mert iszappakolás is lenne —, üdülést kereső vendégekkel, a környező park vidám gyermekekkel, felnőttekkel. '~i/ár volna kedvüket szegni a merész tervek megálmodóinak holmi kicsinyes kézlegyintéssel. A strandmedence friss betonja, az épülő utak, iskolák a kishitűeket is meghökkentik: „Hm hátha mégis a merészeknek, az álmodóknak lesz igazuk!« F.^Tpth Pál A hakni rejtelmei Nemrégiben plakátok jelenlek meg Baján, melyek egy budapesti brigád vendégszereplését nirdették a bajai József Attila Művelődési ílázoan. Szólt pedig a plakát imigyen: »Felnőttek iskolája, avagy vigyázz, ha jön a nő!« Nem keli külön mondanunk, hogy a vegyes műsor, amelyik ilyen »sokat Ígérő« mondanivalót rejteget magában, bizonyára egyike annak a bizonyos jól ismert hakni produkcióknak, amellyel, úgy gondoljuk, így is elegendő mennyiségben ellátják a vidéket, »a jó vidéki közönséget« nem egy budapesti esztrád- rendező szervünk. A baj ott kezdődik, hogy ezt az esztrádműsort a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei adják elő. Hogy miért baj ez? Ügy gondoljuk azért, mert nem hisszük, hogy a színészi pályán meginduló fiatal művészek számára — akik csak ezután kóstolnak bele a művészet rejtelmeibe, szépségeibe — a legfontosabb az lenne, hogy bevezessék őket a haknizás »művészetébe«. Lehetséges, hogy műsoruk kifogástalan volt, az is elképzelhető, hogy mindannyian tehetséges fiatalok, mégsem érthetünk egyet pályájuk ilyeténképpen történő indításával egy olyan műfajban, amely általában nem a legelőnyösebb oldaláról mutatja be a színmüvészetet cs a sok dicsőség mellett számtalan bosszúságot is szerzett a »jó vidéki publikumnak«. Rendszertelen az anyagellátás és felhasználás Népi ellenőrök vizsgálata az import anyagokkal való takarékosságról A Megyei Népi Ellenőrző Bizottság és ellenőrei vizsgálatot Colytattak megyénk számos ipari és mezőgazdasági üzemében az importanyagokkal való takarékos gazdálkodásról. A vizsgálat több eredményt hozott, amelyeknek főbb pontjait ezúton ismertetjük. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál a fenyőfűrészárukkal való gazdálkodás során a bizottság megállapította, hogy a bizonylati rendszer nem megnyugtató. A drága importfát pótló csőállványozást a vállalat csak nagyon kis mértékben használja, a csőállvány költségének áthá- ríthatatlansága miatt. A Kecskeméti Konzervgyár ónozott importlemez felhasználásával kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a dobozüzemek nem az előre megállapított terv szerint gyártanak, hanem a mindenkori szükséglet szerint, szóbeli utasításra. Az utasítások kiadása viszont nem rendszeres, kapkodó, amit bizonyít az, hogy esetenként olyan gyártmányokat is rendelnek, amelyből különben tekintélyes készlet van. Ugyancsak rendszertelen a kon- zervkonyhák konzervdoboz és zárószerkezet felhasználása is. A vállalat mindkét telepén tekintélyes mennyiséget képvisel az elfekvő göngyöleg-készlet. A hasznosítható hulladékot csak kis mértékben használják fel tömegcikkgyártásra. Itt a bizonylati fegyelem szintén nem megnyugtató. Réz és ötvözetekből előállított anyagokkal való gazdálkodás szempontjából a Tiszakécskei Permetezőgépgyárat is érheti szó. A vizsgálatot megelőző időben a rézanyag megrendelés rendszertelen és túlzott volt. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban pedig a nikkellel ötvözött, rozsdamentes acélanyagokkal való gazdálkodásban fedezett fel az ellenőrzés mulasztásokat, amelyeknek oka — vállalaton kívüli. Jó eredményeket hozott a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban alkalmazott rézgálic pótló anyag — a DNRB permetezőszer használata. A gazdaság a termőszőlőnek 30 százalékán használta a rézgálicpótló szert és az eredmény kielégítőnek mondható) Megfigyelésük szerint képes pótolni a rézgálicot, különösen ha a kötőanyag vízben jól oldható. Minőségi munkára szabósegédeket férfiszabóságunkba felveszünk. — Vegyesipari Vállalat, Kecskemét, Ótemető utca 2. 1680 Ahol nem bízzák a véletlenre a párt sorainak erősítését A TAG- ÉS TAGJELÜLT- FELVÉTEL a pártépíiő munkának csak egy része, bár jelentősége igen nagy. Ezen a téren kevés pártszervezet számolhat be olyan eredményekről, mint a Tiszakécskei Állami Gazdaság kommunistái. Az átigazolások határidejének lejártáig 22 MDP-tag kérte átigazolását szervezetükbe. Taglétszámuk azóta azonban 34-re növekedett, s ezek között 8 olyan párttag van, akik az MDP-nek nem voltak a tagjai. Kérdésünkre Kiss elvtárs, a pártszervezet titkára ismertette a tag- és tagjelölt felvételi munkájukat. SIKERÜK EGYIK FORRÁSA, hogy pártszervezetük tagjai közül 30 elv társnak van konkrét pártmegbízatása. Többségük a tömegszervezeteltben dolgozik. A TÖM EGSZERVEZETEKBEN végzett tevékenység elősegíti a »<VVVVVVVVVVyVVW¥VWW/^WWVVV*^WVWWWWWWWWWWVVVWVVVVVlVVVVVVV E^v elfelejtett kecskeméti akadémikus DR. VÁCZY JÁNOS párt sorainak kiegészítését is> A tömegszervezetekben végzett munka előiskolája a párttagságnak. Az állami gazdaságban eddig felvett tagjelöltek előzőleg mind a tömegszervezetekben tevékenykedtek. Sajnos számos pártszervezetünk még nem így foglalkozik a tag- és tagjelöl felvétellel Nem adnak a párttagságnak meghatározott munkát, sőt mi több, a felvételt legtöbbször a véletlenre bízzák. E pártszervezetekben azután arról panaszkodnak, hogy területükön nincs olyan dolgozó, aki a párt tagja lehetne. A tag- és tagjelöltfelvételi munka szoros kapcsolatban van a pártszervezetek általános tevékenységével, ahhoz, - hogy a párt sorait állandóan kiegészítsük, meg kell javítani az általános munkát, s főleg megbízatásokkal kell ellátni a pártf g ffoá önf L A ’TISZAKÉCSKEI Állami Gazdaság pártszervezete jól látja el a feladatát, amit mutat az is, hogy itt a párt sorainak erősítése nem okoz problémát. Szabó Sándor Itt az automata tehén? \ Egy angol lap „automata té- ’ hénről” ad hírt. Azt írja, hogy f a rothamstedti biokémiai intézőt munkatársai egy olyan gépet készítettek, amely füvet, le. í veleket cs zöldségféléket az cm- ! béri táplálkozáshoz szükséges fehérjeanyagokká dolgoz fel, E Vagyis a gép betölti a tehén E funkcióját: az emberi szervezet i által megemészthetetlen füvet [ erősen koncentrált fehérjeanya- ; gokká változtat. A tehén lejjé. ‘ a tyúk például tojássá dolgozza ; fel a takarmány tápanyagát, de | a hús sem egyéb feldolgozott ! takarmánynál. Az „automata ; tehén« állítólag sokkal alaposabb \ munkát végez élő mintaképei* | nél: ötször annyi fehérjeanya- | got von ki a növényekből, mint ■ az állatok. bekövetkezett halálát. A Szó' chenyi Könyvtár akkori igazgatója, a könyv előszavábar Vaczyt irodaloiníörténet-tuaoma- nyunk nagyérdemű művelőjének nevezi, kinek halála a magya: tudományt érzékenyen sújtja. All HecsaemétieK azért i: szeretettel emlékezhetünk rá, mert szülővárosához sohase lett hűtlen. A város közelében, Felső- Széktóban családi szőlője volt nyaralásra alkalmas épülettel : minden szabad idejét itt töltötte a szőlőtőkékkel és a gyümölcsfákkal való foglalkozás közben itt gyűjtött erőt a további irodalmi munkához. Egyénisége a legszerényebt volt. Nem szerette a zajos társaságot, családja és könyvei közöl. 1 érezte jól magát. A felesége is kecskeméti leány volt: Laczy Lídia és a leánya, Margit is ill ment férjhez dr. Bagi Béla kec i- keméti ügyvédhez. Leszármazó] ma is itt élnek közöttünk. Temetésén az akadémia nevében Sebestyén Gyula könyvtár- igazgató, akadémikus búcsúztatta el. Sírja a kecskeméti Szentháromság-temetőben van. a rava- tolozó mögött levő részen. A sírkő nem hivalkodó, mint ő maga se volt az, de a sírkőre írt neve múlhatatlanul bevésődött Kecskemét és a magyar irodalmi mű. velődé« történetébe. Dr. Váry István, a TIT tagja 1890—1911 között 21 nagy kötetben tett eleget a megbízásnak, Összegyűjtötte Kazinczy levelezését, a legaprólékosabb gondossággal. Minden kötethez részletes előszót írt, a szöveget pedig szakavatott jegyzetekkel és mutatóval látta el. Erre a uayy munkára a halála után, fölötte tartott akadémiai emlék beszéd azt mondotta, hogy az várakozást meghaladó módón sikerült s -»emleke örökre elválaszthatatlan művelődéstörténetünk egyik legfontosabb korszakától«. Kazinczy levelezésének közzétételén kívül megírta a költő életrajzát is, 1915-ben pedig megjelent Kazinczy Ferenc és kora című nagy munkájának első kötete, mellyel szintén akadémiai jutalmat nyert. Sajnos, ennek a második kötete már nem jelent meg a szerző közbejött ha,ála miatt. Érdemei elismeréséül az akadémia 1908-ban levelező tagjává választotta. Utolsó műve egy nagy Irodalmi Levelestár első kötetének az összeállítása volt, melyben az Országos Széchenyi Könyvtár kézirat gyűjteményének irodalmi jelentőségű leveleit dolgozta 'fel. Ez a kötet 1923-ban jelent meg (Rédeyné Hoffmann Máriával közösen), de ennek a címlapján Váczy János neve mellett már fekete kereszt jelzi időközben hivatás betöltése mellett, milyen nagyarányú és nagy értékű tudományos munkát tudott kifejteni. Ezt, képességein kívül, páratlan munkaszeretetével és hangya- szorgalmával lehet megmagyarázni. Irodalomtörténeti munkálkodását 24 éves korában kezdte s első dolgozataiban magyar költők életével és munkáival foglalkozott. Mint kecskeméti ember nem feledkezett meg Katona Józsefről sem s több értekezést írt róla: 1386- ban az Egyetértésben, 1887-ben a Figyelőben s 1892-ben a Magyar Szalonban. Ö ismertette Kecskemétet az Osztrák—Magyar Monarchia Írásban és Képben c. nagy műben is. És írt magyar irodalomtörténeti tankönyvet is, mely négy kiadást ért el. Jelentősebbek azonban azok a kötetei, melyekben Berzsenyi Dániel és Tompa Mihály életét cs munkásságát írta meg. Berzsenyiről írt műve 1895-ben akadémiai jutalmat nyert. Legnagjmbb érdeme Kazinczy Ferenc irodalmi munkálkodásának teljes feltárása volt. Erre a Magyar Tudományos Akadémiától overt megbízást tSBG-bap s Az egykori kecskeméti születésű akadémikusok közül (Szle- menits Pál, Horváth Cirill, Hor- nyik János, Fayer László, Váczy János, Dékány István) talán egynek a nevét se felejtette el az utókor úgy, mint Váczy János irodalomtörténet-tudós nevét. Váczy János éppen 40, évvel ezelőtt, 1918 augusztus 1-én halt meg. Méltó alkalom ez arra, hogy felfrissítsük emlékét, kinek magyar irodalomtörténeti kutatásai, gyűjteményei és írásai ma is nagyrészt kútforrás-jellegűek. _ Váczy János egyszerű, régi kecskeméti családból született 1859 december 3-ún. Kecskeméti iskolái végeztével a tudomány- szomj Budapestre vonzotta, ahcl a tanári oklevél és a doktorátus megszerzése után előbb az egyetemi, majd a múzeumi könyvtárban dolgozott. 1896—1916 kötött a VII. kerületi, Barcsay utcai főgimnázium irodalomtanára volt. Innen, gyengülő egészséggel visszakerült a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárába, de két év múlva. 59 éves korában könyvei és szerettei közül elragadta a halál. Csodálatos, hogy ez a törékeny egészségű ember, jórészt a tanári
