Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

1D58. szeptember 5, péntek í oldal Cssz-e íékgyfpzábél fürdeoáres? Egy kicsit merésznek tűnik ma még ez a kérdés, de aki meg­ismeri a város vezetőinek ilyen irányú terveit, elképzeléseit, azt mondja rá: nem is lehetetlen. Mert nézzük csak, adva vannak a következők...->****v. rr 'Mf.1t- • <í' M.Vt' /$ vasútállomástól alig kétszáz méternyire, egy szép park kö- C- zepén emelkedik a gőzfürdő és a szálloda impozáns, eme­letes épülete. Ez az épület jelenleg nagyrészt kihasználatlan. A fürdő csak szombaton és vasárnap van üzemben, mert a nagy rezsiköltség miatt így is ráfizetéses. (A kazán 120 q szenet »eszik meg« két nap alatt. Kilenc főnyi személyzet kell, stb, s a bevétel Sgo—600 vendégtől mindössze 2000—3000 forint.) A szálloda -15- 26 szobája van — jelenleg a Vendéglátó Vállalat kezelésében van, ők tartanak fenn itt egy kisebb kerthelyiséget is. Ez a részleg sem nagyon jövedelmező ezidáig. S'f\e pillantsunk csak be az épület mögé! Hatalmas földkupa- f L/cok között ugyan, de már kész a város új úszómedencéje. Augusztus 20-án már sokan fürödtek is benne. Több mint félmil­lió forintba került ez a beruházás. Egyelőre még teljes a felfordu­lás, de egy év múlva gyönyörű park fogadja majd a látogatót- Addig elkészül még — 170 000 forint — egy gyermekmedence, de tervezik egy nagy medence építését is, amely fedett folyosóval kapcsolódik az épülethez, hogy késő őszig kimerészkedhessenek a fürdőzők... '^Tf'anem álljunk csak meg itt egy pillanatra. Minek a f elegy- háziaknak ennyi medence? Kihasználják ezt mind? A negy­venezres lakosú város fiataljai erre biztosan igent mondanak. De még a környékbeli falvak lakói is, ha meghallják: jövőre termálvizet adó kút fúrását akarják itt elkezdeni, a gőzfürdő és a strand vízellátásának teljes biztosítására. Szép terv, merész terv, mégis reális. A hivatalos szakvélemé­nyek szerint 1000 méterről 65—70 fokos vizet tudnának felhozni, r.gy számolják: még másfélmillió forint és a nagyszerű terv va­lóra válik. Akkor pedig legalább egy kilométeres körzetben — vasút, kórház, két iskola, tanácsháza — a termálvízadta meleg­gel lehetne fűteni az épületeket, szobákat. Tehát lényegében ön­költségcsökkentő, a költségeket visszatérítő beruházásról lenne szó. A minisztériumi támogatást — úgy hírlik — részben már sikerült megszerezni. Szeretnék a megyei tanács illetékeseinek a támogatását is megnyerni elképzeléseik valóra váltásához. 5 Qk — a félegyháziak — már azt is látják, hogyan özönlik a nép az új fürdővarosba. Megtelne a szálloda gyógyulást mert iszappakolás is lenne —, üdülést kereső vendégekkel, a környező park vidám gyermekekkel, felnőttekkel. '~i/ár volna kedvüket szegni a merész tervek megálmodóinak holmi kicsinyes kézlegyintéssel. A strandmedence friss be­tonja, az épülő utak, iskolák a kishitűeket is meghökkentik: „Hm hátha mégis a merészeknek, az álmodóknak lesz igazuk!« F.^Tpth Pál A hakni rejtelmei Nemrégiben plakátok jelenlek meg Baján, melyek egy buda­pesti brigád vendégszereplését nirdették a bajai József Attila Művelődési ílázoan. Szólt pedig a plakát imigyen: »Felnőttek iskolája, avagy vi­gyázz, ha jön a nő!« Nem keli külön mondanunk, hogy a vegyes műsor, amelyik ilyen »sokat Ígérő« mondaniva­lót rejteget magában, bizonyára egyike annak a bizonyos jól is­mert hakni produkcióknak, amellyel, úgy gondoljuk, így is elegendő mennyiségben ellátják a vidéket, »a jó vidéki közönsé­get« nem egy budapesti esztrád- rendező szervünk. A baj ott kezdődik, hogy ezt az esztrádműsort a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős növendékei adják elő. Hogy miért baj ez? Ügy gondoljuk azért, mert nem hisszük, hogy a színészi pályán meginduló fiatal művészek számára — akik csak ezután kóstolnak bele a művé­szet rejtelmeibe, szépségeibe — a legfontosabb az lenne, hogy bevezessék őket a haknizás »mű­vészetébe«. Lehetséges, hogy műsoruk ki­fogástalan volt, az is elképzel­hető, hogy mindannyian tehet­séges fiatalok, mégsem érthetünk egyet pályájuk ilyeténképpen történő indításával egy olyan műfajban, amely általában nem a legelőnyösebb oldaláról mu­tatja be a színmüvészetet cs a sok dicsőség mellett számtalan bosszúságot is szerzett a »jó vi­déki publikumnak«. Rendszertelen az anyagellátás és felhasználás Népi ellenőrök vizsgálata az import anyagokkal való takarékosságról A Megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság és ellenőrei vizsgálatot Colytattak megyénk számos ipari és mezőgazdasági üzemében az importanyagokkal való takaré­kos gazdálkodásról. A vizsgálat több eredményt hozott, amelyek­nek főbb pontjait ezúton ismer­tetjük. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál a fenyőfűrész­árukkal való gazdálkodás során a bizottság megállapította, hogy a bizonylati rendszer nem meg­nyugtató. A drága importfát pótló cső­állványozást a vállalat csak nagyon kis mértékben hasz­nálja, a csőállvány költségének áthá- ríthatatlansága miatt. A Kecskeméti Konzervgyár ónozott importlemez felhaszná­lásával kapcsolatban a bizott­ság megállapította, hogy a do­bozüzemek nem az előre meg­állapított terv szerint gyárta­nak, hanem a mindenkori szük­séglet szerint, szóbeli utasításra. Az utasítások kiadása viszont nem rendszeres, kapkodó, amit bizonyít az, hogy esetenként olyan gyártmá­nyokat is rendelnek, amely­ből különben tekintélyes készlet van. Ugyancsak rendszertelen a kon- zervkonyhák konzervdoboz és zárószerkezet felhasználása is. A vállalat mindkét telepén tekin­télyes mennyiséget képvisel az elfekvő göngyöleg-készlet. A hasznosítható hulladékot csak kis mértékben használják fel tömegcikkgyártásra. Itt a bi­zonylati fegyelem szintén nem megnyugtató. Réz és ötvözetekből előállított anyagokkal való gazdálkodás szempontjából a Tiszakécskei Permetezőgépgyárat is érheti szó. A vizsgálatot megelőző idő­ben a rézanyag megrendelés rendszertelen és túlzott volt. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban pedig a nikkellel ötvözött, rozs­damentes acélanyagokkal való gazdálkodásban fedezett fel az ellenőrzés mulasztásokat, ame­lyeknek oka — vállalaton kí­vüli. Jó eredményeket hozott a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban alkalmazott rézgálic pótló anyag — a DNRB permetezőszer hasz­nálata. A gazdaság a termősző­lőnek 30 százalékán használta a rézgálicpótló szert és az ered­mény kielégítőnek mondható) Megfigyelésük szerint képes pótolni a rézgálicot, különösen ha a kötőanyag vízben jól old­ható. Minőségi munkára szabósegédeket férfiszabóságunkba felve­szünk. — Vegyesipari Vál­lalat, Kecskemét, Ótemető utca 2. 1680 Ahol nem bízzák a véletlenre a párt sorainak erősítését A TAG- ÉS TAGJELÜLT- FELVÉTEL a pártépíiő munká­nak csak egy része, bár jelentő­sége igen nagy. Ezen a téren kevés pártszervezet számolhat be olyan eredményekről, mint a Tiszakécskei Állami Gazdaság kommunistái. Az átigazolások határidejének lejártáig 22 MDP-tag kérte át­igazolását szervezetükbe. Tag­létszámuk azóta azonban 34-re növekedett, s ezek között 8 olyan párttag van, akik az MDP-nek nem voltak a tagjai. Kérdé­sünkre Kiss elvtárs, a pártszer­vezet titkára ismertette a tag- és tagjelölt felvételi munkáju­kat. SIKERÜK EGYIK FORRÁSA, hogy pártszervezetük tagjai kö­zül 30 elv társnak van konkrét pártmegbízatása. Többségük a tömegszervezeteltben dolgozik. A TÖM EGSZERVEZETEKBEN végzett tevékenység elősegíti a »<VVVVVVVVVVyVVW¥VWW/^WWVVV*^WVWWWWWWWWWWVVVWVVVVVlVVVVVVV E^v elfelejtett kecskeméti akadémikus DR. VÁCZY JÁNOS párt sorainak kiegészítését is> A tömegszervezetekben végzett munka előiskolája a párttagság­nak. Az állami gazdaságban ed­dig felvett tagjelöltek előzőleg mind a tömegszervezetekben te­vékenykedtek. Sajnos számos pártszerveze­tünk még nem így foglalkozik a tag- és tagjelöl felvétellel Nem adnak a párttagságnak meghatározott munkát, sőt mi több, a felvételt legtöbbször a véletlenre bízzák. E pártszerve­zetekben azután arról panasz­kodnak, hogy területükön nincs olyan dolgozó, aki a párt tagja lehetne. A tag- és tagjelöltfel­vételi munka szoros kapcsolat­ban van a pártszervezetek ál­talános tevékenységével, ahhoz, - hogy a párt sorait állandóan ki­egészítsük, meg kell javítani az általános munkát, s főleg meg­bízatásokkal kell ellátni a párt­f g ffoá önf L A ’TISZAKÉCSKEI Állami Gazdaság pártszervezete jól lát­ja el a feladatát, amit mutat az is, hogy itt a párt sorainak erősítése nem okoz problémát. Szabó Sándor Itt az automata tehén? \ Egy angol lap „automata té- ’ hénről” ad hírt. Azt írja, hogy f a rothamstedti biokémiai inté­zőt munkatársai egy olyan gé­pet készítettek, amely füvet, le. í veleket cs zöldségféléket az cm- ! béri táplálkozáshoz szükséges fehérjeanyagokká dolgoz fel, E Vagyis a gép betölti a tehén E funkcióját: az emberi szervezet i által megemészthetetlen füvet [ erősen koncentrált fehérjeanya- ; gokká változtat. A tehén lejjé. ‘ a tyúk például tojássá dolgozza ; fel a takarmány tápanyagát, de | a hús sem egyéb feldolgozott ! takarmánynál. Az „automata ; tehén« állítólag sokkal alaposabb \ munkát végez élő mintaképei* | nél: ötször annyi fehérjeanya- | got von ki a növényekből, mint ■ az állatok. bekövetkezett halálát. A Szó' chenyi Könyvtár akkori igaz­gatója, a könyv előszavábar Vaczyt irodaloiníörténet-tuaoma- nyunk nagyérdemű művelőjének nevezi, kinek halála a magya: tudományt érzékenyen sújtja. All HecsaemétieK azért i: szeretettel emlékezhetünk rá, mert szülővárosához sohase lett hűtlen. A város közelében, Felső- Széktóban családi szőlője volt nyaralásra alkalmas épülettel : minden szabad idejét itt töltötte a szőlőtőkékkel és a gyümölcs­fákkal való foglalkozás közben itt gyűjtött erőt a további iro­dalmi munkához. Egyénisége a legszerényebt volt. Nem szerette a zajos társa­ságot, családja és könyvei közöl. 1 érezte jól magát. A felesége is kecskeméti leány volt: Laczy Lí­dia és a leánya, Margit is ill ment férjhez dr. Bagi Béla kec i- keméti ügyvédhez. Leszármazó] ma is itt élnek közöttünk. Temetésén az akadémia nevé­ben Sebestyén Gyula könyvtár- igazgató, akadémikus búcsúz­tatta el. Sírja a kecskeméti Szenthá­romság-temetőben van. a rava- tolozó mögött levő részen. A sír­kő nem hivalkodó, mint ő maga se volt az, de a sírkőre írt neve múlhatatlanul bevésődött Kecs­kemét és a magyar irodalmi mű. velődé« történetébe. Dr. Váry István, a TIT tagja 1890—1911 között 21 nagy kötet­ben tett eleget a megbízásnak, Összegyűjtötte Kazinczy levele­zését, a legaprólékosabb gondos­sággal. Minden kötethez részle­tes előszót írt, a szöveget pedig szakavatott jegyzetekkel és mu­tatóval látta el. Erre a uayy munkára a halála után, fölötte tartott aka­démiai emlék beszéd azt mon­dotta, hogy az várakozást meg­haladó módón sikerült s -»emleke örökre elválaszthatatlan műve­lődéstörténetünk egyik legfonto­sabb korszakától«. Kazinczy levelezésének közzé­tételén kívül megírta a költő életrajzát is, 1915-ben pedig meg­jelent Kazinczy Ferenc és kora című nagy munkájának első kö­tete, mellyel szintén akadémiai jutalmat nyert. Sajnos, ennek a második kötete már nem jelent meg a szerző közbejött ha,ála miatt. Érdemei elismeréséül az aka­démia 1908-ban levelező tagjává választotta. Utolsó műve egy nagy Irodal­mi Levelestár első kötetének az összeállítása volt, melyben az Országos Széchenyi Könyvtár kézirat gyűjteményének irodalmi jelentőségű leveleit dolgozta 'fel. Ez a kötet 1923-ban jelent meg (Rédeyné Hoffmann Máriával közösen), de ennek a címlapján Váczy János neve mellett már fekete kereszt jelzi időközben hivatás betöltése mellett, milyen nagyarányú és nagy értékű tudo­mányos munkát tudott kifejteni. Ezt, képességein kívül, páratlan munkaszeretetével és hangya- szorgalmával lehet megmagya­rázni. Irodalomtörténeti mun­kálkodását 24 éves korában kezdte s első dolgozataiban ma­gyar költők életével és munkái­val foglalkozott. Mint kecske­méti ember nem feledkezett meg Katona Józsefről sem s több értekezést írt róla: 1386- ban az Egyetértésben, 1887-ben a Figyelőben s 1892-ben a Ma­gyar Szalonban. Ö ismertette Kecskemétet az Osztrák—Ma­gyar Monarchia Írásban és Kép­ben c. nagy műben is. És írt magyar irodalomtörténeti tan­könyvet is, mely négy kiadást ért el. Jelentősebbek azonban azok a kötetei, melyekben Berzsenyi Dániel és Tompa Mihály életét cs munkásságát írta meg. Ber­zsenyiről írt műve 1895-ben aka­démiai jutalmat nyert. Legnagjmbb érdeme Kazinczy Ferenc irodalmi munkálkodásá­nak teljes feltárása volt. Erre a Magyar Tudományos Akadémiá­tól overt megbízást tSBG-bap s Az egykori kecskeméti szü­letésű akadémikusok közül (Szle- menits Pál, Horváth Cirill, Hor- nyik János, Fayer László, Váczy János, Dékány István) talán egy­nek a nevét se felejtette el az utókor úgy, mint Váczy János irodalomtörténet-tudós nevét. Váczy János éppen 40, évvel ezelőtt, 1918 augusztus 1-én halt meg. Méltó alkalom ez arra, hogy felfrissítsük emlékét, kinek ma­gyar irodalomtörténeti kutatásai, gyűjteményei és írásai ma is nagyrészt kútforrás-jellegűek. _ Váczy János egyszerű, régi kecskeméti családból született 1859 december 3-ún. Kecskeméti iskolái végeztével a tudomány- szomj Budapestre vonzotta, ahcl a tanári oklevél és a doktorátus megszerzése után előbb az egye­temi, majd a múzeumi könyv­tárban dolgozott. 1896—1916 kö­tött a VII. kerületi, Barcsay ut­cai főgimnázium irodalomtanára volt. Innen, gyengülő egészség­gel visszakerült a Magyar Nem­zeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárába, de két év múlva. 59 éves korában könyvei és sze­rettei közül elragadta a halál. Csodálatos, hogy ez a törékeny egészségű ember, jórészt a tanári

Next

/
Thumbnails
Contents