Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-27 / 228. szám
1958. «zefefemlTér '2?, szombat 3. oldal IGEN vagy NEM? Amit nem hittek el a faarkakötönyiek : 269 mázsa Ésíioit tőzeg csak 642 forintba kerül! | AűOe^íir.-Ätfü« f *t.:. - ..wi—J.v-—V.*.'...... . ... ... jr.... < ... i, ..... 2 Je an Eííel, a világhírű francia karikaturista — filmszínházaink most vetítik a Világ teremtése című rajzfilmjét — így látja a De Gaulle-fcle népszavazást az Express című ismert hetilap hasábjain: Massu, az ejtőernyősök hírhedt vezére, mint anyakönyvvezető, nyájasan érdeklődik a menyasszonytól (a Franciaország jelképeként ismeretes Marianne-tól) — akit különben Soustelle és Guy Mollet tart fogva: — Elfogadja-e De Gaulle-t férjéül cs törvényes urául... ? Az idén megyénk minden községében megszervezik a nőtanácsok szakköreit A Magyar Nők Országos Takácsának Bács-Kiskun megyei bizottsága elkészítette munkatervét a Duna—Tisza közén élő asszonyok őszi—téli foglalkozta, tására. A nőbizottság munkaterve részletes irányelveket tartalmaz, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű asszonyok hasznos időtöltését megszervezzék. Az Idén valamennyi községben működnek majd a nőbizottságok szakkörei. A szakköri foglalkozások azonban — az előző évek gyakorlatától eltérően — hoszszabb időtartamúak és a falusi asszonyok szükségleteinek megfelelően általános ismereteket adnak majd. így például a gyermeknevelés, a háztartási, a háztáji gazdálkodás, szabás-varrás szükséges tudnivalóit egyetlen szakkör keretében elsajátíthatják a részvevők. A szakköri foglalkozások keretében sokoldalúan és sokrétűen gondoskodnak a nők körében végzett politikai felvilágosító munkáról is. Ennek érdekében 30 tagú állandó előadógárdát szerveztek. Érdekes levelezés került a minap birtokunkba. Dunai K. István harkakötönyi lakos több falubeli nevében levelet írt a Bács- Kiskun megyei Tőzegbánya Vállalatnak. »Vasúton szállítás esetén — a vállalat röplapjai szerint — a legkisebb vásárolt tőzegtétel 150 mázsa lehet és 100 kilométer távolságon belül a szállítást a bánya — saját költségén végzi! — Idézi a röplapot Dunai K. István, majd így folytatja: — Ez azt jelenti, hogy . községünkbe, amelynek a bá- ' nyától való távolsága nem haladja meg a 100 kilométert, a szállítás a termelő részére díjmentes. Emiatt kétségek merültek fel a termelők kőiében. Nagy az érdeklődés a tőzegtrágya iránt, de kételkednek a szállítás díjmentességében. Számolgatták a tőzegbe kevert műtrágya árát, a tőzeg kitermelési költségét, s ezeket összegezve, ha valaki 200 mázsát akar rendelni, 820 forintba kerülne a ! vasútállomásig szállítva. Ügy hiszem, ez kevesebb a tőzeg előállítási költségeinél is! Kérem a Bács-Kiskun megyei Tőzegbánya Vállalatot, hogy számomra nyújtson felvilágosítást: igaz-e a röplapban írt alacsony ár?« A tőzegbánya még a levél érkezése napján válaszlevelet írt Dunai K. Istvánnak, s e válaszlevél másolatát szerkesztőségünknek is megküldték tájékoztatás végett. Mivel mezőgazdasági termelésünk szempontjából is fontosnak tartjuk a levelezés részletesebb ismertetését, a bányavállalat leveléből is idézünk, amelyhez minden kommentár felesleges! »Röplapunk szövege helyes — írja a vállalat. — A dúsított tőzeget vevőink az előállítási költségeknél valóban jóval olcsóbban kapják meg. Az ország mezőgazdasági programjában ugyanis jelentős szerepet kapott a talajerő-utánpótlás. Ez különösen nagy fontosságú megyénkben, mert homoktalajaink nagyon megkívánják a szervestrágyázást. Ezért a dúsított tőzeget, előállítási árától függetlenül, 100 kilométeres körzetben mázsánként 4,10 forintért bocsátjuk a termelők rendelkezésére. Mindent összevetve tehát 200 mázsa dúsított tőzeg vételára egy vagonban szállítva így alakul: eladási ár 820 forint, iparvágány használati díj egy vagon után 21 forint, s a fuvarlevél díja 1 forint. Kedves vásárlónknak tehát 200 mázsa dúsított tőzeg mindössze 842 forintba kerül!« Befejezéséhez közeledik az Izsáki Földmfivcsszövelkezet ii,i bn- torszaküzictének építése Zakacéko-s Bács A Duna—Tisza közén régi paraszti hagyomány, szinte a helyes erkölcsi magatartás tartoJogi problémákban készséggel ad segítséget a Hazafias Népfront jogügyi szakbizoitsága — dr. Klapil Sándor nyilai kosain — Ez év februárjában alakult meg a Hazafias Népfront Kecskemét városi bizottságának jogügyi szakbizottsága, melynek tagjai ügyészek, bírák, jogászok. A bizottság — megalakulásakor — a társadalmi bíróságok életre- hívását és a társadalmi tulajdon védelmét tekintette fő feladatának. Hogyan váltotta be ígéretét a szakbizottság, teljesítette-e a magára vállalt feladatokat? — Erről kértünk nyilatkozatot lapunk számára dr. Klapil Sándortól, a kecskeméti járásbíróság elnökétől, a bizottság egyik tagjától. — A Hazafias Népfront keretében működő jogügyi szakbizottság eddig 13 üzemben hívta életre a társadalmi bíróságokat. Ezek megalakulása során a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról, a társadalmi bíróságok szerepéről és feladatairól tartottunk előadást a nagyobb üzemekben és vállalatoknál. Ezenkívül több előadás hangzott el a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról. A bíróság és az ügyészség dolgozói 21 vállalatnál, a rendőrség dolgozói Pityu kéregét A Játéktól masza- tos, de különben rendes öltözetű, 4— 5 éves formájú kisgyerek nyújtja felém nyitott tenyerét: — Bácsi, tessék edni egy nagypénzt <— mondja éneklő hangsúllyal a kis kéregető. — hűre kell a pénz? — Kiflire. — Nincs pénzed, éhes vagy, nem kapsz otthon enni? t— így kő vetik egymást a kérdések, majd a feleletek: — De Igen, csak úgy kell, tessék adni. Makaeskodom. — Hogy hívnak. az hol dolgozik édesapád? Megmondja. F. Pityunak hívják, édesapja a vasútnál dolgozik. Édesanyjáról azt állítja, hogy kőházban van, »szívkórházban«. Már majdnem sajnálom az elhagyottnak látszó fiúcskát, amikor megszólal egy nagyobbacska gyerek, akiről később kiderül, hogy a bátyja: — Nem is igaz, anyu otthon van. Most már a nagyobbat faggatom. Elárulja, hogy négyen vannak testvérek, kettő közülük már iskolás. Azt azonban egyik sem hajlandó kibeszélni. hogy járnak-e óvodába, de szavaikból kiveszem, hogy inkább nem, mint igen. S hogy Pityu hol tanulta a kéregetést és az édesapu, meg az anyu tud-e róla, erre is csak kitérő válaszokat kapok. Kiderül, hogy Pityunak már van is 40 fillérje, s mikor mondom neki, hogy az éppen egy kifli ára, boldogan küldi a bátyust a vasúti söntésbe kifliért. Elnézem őket. Jólöltözött, pirospozsgás gyerekeit, maguk sem tudják, hogy amit cselekszenek, az helytelen. Vajon hát hol lehet a hiba? e= t. O. nyolc földművesszövetkezetnél, a vállalati jogászok 12 tanácsi vállalatnál, az ügyvédek pedig 14 ktsz-ben tartottak ilyen jellegű előadást az elmúlt negyedévben. Ezeken az előadásokon nemcsak a társadalmi tulajdon védelmével, hanem munkaügyi és fegyelmi jogszabályok ismertetésével is fogalkoztak jogászaink. Legutóbb szeptember 15-én a Bamevál-ban alakult társadalmi bíróság, ahol Frischmann Edgár, a megyei ügyészség ügyésze tartott előadást. Az eddig felsoroltakon kívül még sok kisebb élőadást is rendezett a jogügyi bizottság. Lajos- mizsén például a földművesszövetkezeti ügyvezetők tanfolyamán, a földművesszövetkezetek kérésére, külön tartottunk egy előadást olyan jogi problémákról, amelyek a földművesszövetkezeti munkával összefüggnek. — Ami pedig további terveinket illeti — mondotta Klapil elvtárs —- arról hadd mondjam el, hogy méltónak ígérkeznek az eddigi eredményekhez. A közeljövőben több előadást akarunk tartani a múlt rendszer közigazgatása és a mostani közigazgatás közti különbségről. Újabb társadalmi bíróságokat már csak nagyobb állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben alakítunk. Ezenkívül feladatunknak tartjuk a vállalatok által kiküldött bírósági népi ülnökök beszámolóit jogi és szakmai tapasztalatokkal segíteni. — űk ugyanis időnként kötelesek beszámolni a bíróságon szerzett tapasztalataikról vállalata'knál, illetve üzemeikben. Ha kéréssel fordulnak hozzánk, minder alkalommal szívesen vállalko zunk jogügyi problémákkal jog lalkozó előadások megtartásán is. zéka' a takarékoskodás. 1953-ban Vaskútról, ebből a jómódú kis Bács megyei községből indult el a takarékoskodás országos mozgalma. »Ahány ház, annyi betétkönyv« — volt az a vaskútiak jelszava, s 1953 végén itt mag minden házban őrizték az OTP betétkönyvét a sublótokban. A kormány takarékossági felhívása újabb lökést adott az azóta is egyre terebélyesebben bontakozó mozgalomnak Bács megye területén. Jelenleg 48 ezer takarékbetétet kezelnek a megyében működő takarékpénztári fiókintézetek — 6 ezerrel többet mint január elején. Fél év alatt több mint 60 százalékkal növekedett a takarékba helyezett pénzkészletek összege. Baján, Kecskeméten több a takarékbetét, mint ahány ház van ezekben a városokban. Lajosmizsén, ahol a község belterületén 1100 lakóház van, 946 betétkönyvet őriz a lakosság. Hasonlóképpen Soltvadkerten, Hartán, Garán eléri, sőt meghaladja a takarékbetétkönyvek száma a községek belterületén élő családok számát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága versenyt indított a megye községei, falvai között. A versenyben különböző kategóriákba sorolják az egyes falvakat és községeket, így például ezer háznál nagyobb, 600-tóJ 1000 házat magábanfoglaló és 600- nál kevesebb házat számláló falvak egymásközt vetélkednek s a győztesek között 135 000 forint jutalmat osztanak majd ki. A jutalmat a községfejlesztésére fordíthatják. A »Takarékos falu« címet az a falu kapja, ahol a belterületi házak legalább 90 százalékában van takarékbetétkönyv. A munkások, alkalmazottak* fixfizetésű értelmiségiek is hónapról hónapra nagyobb összegeket tudnak félretenni előre nem látható nagyobb kiadásaikra. A megye területén 85 kölcsönös segítő takarékszövetkezet működik, melyekben 6700 dolgozó megtakarított pénzét őrzik. Ez a szám hónapról-hónapra növekszik. A takarékosság hasznos az egyén számára és segítség az államnak is, mely óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél több új létesítménynyel, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésével tegye jobbá a dolgozó nép életét. QíwiidatjuJk új szuihzeüikcl Medgyesi Mária —- Számomra az az elhatározás —, hogy a debreceni Csokonai Színháztól Kecskemétre szerződtem — nem azt jelenti, hogy degen színház kötelékébe léptem. Kecskemét kedves ismerősöm, hiszen 1957-ben már találkoztunk, amikor a Marica grófnőben vendégszerepeltem. Ha visszagondolok Debrecen- ben eljátszott kedves szerepeimre (Varázsfuvola: Papagena; Nazim Hikmet: Legenda a szerelemről: Sirin; Megperzselt lányok: Nadja; Mészöly: Éva lánya: Hanna; Shakespeare: Tévedések vígjátéka, stb:, stb.), izgalommal töltenek el az új feladatok — elsősorban régi vágyam teljesülése, az Űri muri lozikája. Remélem, nem oltotok majd csalódást a kedves közönségnek,
