Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

4. old«! 1938. szeptember 25, péntek Ä QhecsíteméH $eleítlub is kiállítási rendez A HÍRŐS NAPOKO A fényképezés szeretete, a művészi fotózás felé való törek­vés nem újkeletű Kecskeméten. Már a 30-as években találkoz­tunk a kecskeméti fotosok ké­peivel, az ország különböző vá­rosaiban rendezett kiállításo­kon. A nagy változás,» a realista irányba való fellendülés, a fel- szabadulás utáni időszakban kö­vetkezett be. Olyanok is kezük­be vehették a fényképezőgépet, akik eddig esetleg csak modell­jei lehettek az úripassziójű fényképezésnek. Az elmúlt évek­ben mind többen kapcsolódnak be a fotózás szép és szórakoz­tató munkájába és több-keve­sebb sikert is elértek. Országos kiállításokon egyre többször ta­lálkoztunk kecskeméti fotósok képeivel, nem egy közülük díjat is nyert. Nemzetközi kiállításo­kon is szerepeltek kecskeméti fotóművészek sikerült alkotásai. Ez év júniusában azután a Magyar Fotóművészek Szövet­sége támogatásával mjtqalakulL a JCeukenúti Cfr&tökluh. A nyári időszakban előkészüle­tek folytak a klubélet őszi prog­ramjának összeállítására, hala­dottabb fotósaink pedig készül­tek az őszi nemzetközi és az or­szágos tárlatokon való sikeres részvételre. Szeptember 12—i taggyűlésün­kön aztán jóváhagytuk az 1958 —1959 évi programot, a terve­zett előadássorozat tematikáját. Többek között sor kerül arra is, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetségének egy-egy előadója havonta egyszer előadást tart a klubtagoknak a kívánság sze­rinti tárgykörből. Októberben hathónapos alapfokú tanfolya­mot indítunk, kezdő foiosoknak. Élvonalbeli fotóművészek lesz­nek a tanfolyam előadói. Azt is tervbe vettük, hogy az előadá­sokat sokszorosított formában az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk. A tanfolyam temati­káját úgy állítottuk össze, hogy alkalmas legyen mind a foto- szakkörvezetők, mind a fény­képezés alapismereteit elsajátí­tani kívánók érdeklődésének ki­elégítésére. Őszi programunkba iktattuk az október 11-én Budapesten megnyíló második nemzetközi fotókiállítás kollektív megtekin­tését. A kecskeméti Hírős Na­pokon pedig nayi/ieabáiií (űt&kiíUlifth Mitdezíiél vettük tervbe. Ezen a nagykö­zönségnek is bemutatjuk a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsége Brüsszelbe küldött, reprezentá­ciós képanyagát. Kiállításun­kon helyi fotóművészeink anya­ga is helyet kap. Klubunk vezetősége a jövő év elejétől előfizetett több külföldi és magyar fotofolyiratra. A kiállításon rószt venni szándé kozó tagjaink részére pedig biz­tosítjuk a kolektív képelküldés kedvezményét mind a külföldi, mind pedig a hazai kiállítások­ra és pályázatokra. Munkánkhoz tartozik a jövő­ben az is, hogy biztosítjuk min den tagunk számára az egyéni képbírálatot és a kiállításra kül­dendő képek kiválogatását a Ma­gyar- Fotóművészek Szövetsége közbenjöttével és segítségével. Munkánkról elmondott is­mertetőnk nem lenne teljes, ha; nem foglalkoznánk azzal is, hagijatt léphetitek he «/ tag fűink a klubba. Mindenki tagja lehet a Kecske­méti Fotoklubnak, aki a fény­képzés iránt bármilyen for­mában érdeklődik, függetlenül attól, hogy valamelyik fotoszak- psztálynak vagy fotókörnek ta ja-e már. Szívesen vesszük me­gyénk bármilyen távoli részé bői érkező jelentkezéseket is. Vidéken élő tagjainkat havonta megjelenő értesítőnkben tájé koztatjuk az időszerű kérdések ről és eseményekről. Ezek ré szere vezettük be levelezöszol- gá latunkat is, melyben képbírá­lattal és szakmai tanácsadással szívesen szolgaiunk bárkinek. Juhász Albin főtitkár Ami elkerülte az újságíró figyelmét Négy nagy iskolaépítkezés problémájával foglalkozott a megyei tanács művelődési állan­dó bizottsága legutóbbi ülésén. Izsákon, Kecelen, Soltvadker- .ten és Dusnokon indult meg egy-egy nyolctantermes általá­nos iskola építése. Mind a négy községnek több évtizedes álma valósul meg ezzel. A községek területén szétszórt, elavult isko­latermek helyett négy modern, új iskola emelkedik majd kor­mányunk jóvoltából. Ma, amikor már a »tetthe­lyen« ott állanak a felvonulási épületek, ott magasodnak az építőanyagrakások és a lakos­ság összeismerkedett az építés­ben részt vevő munkásokkal, nagyszerű tettekre gyűlik egybe a községek dolgozóinak alkotó­ereje is. Az egyenként csaknem 4 millió forintba kerülő iskolák költségeihez a lakosság is hozzá­járul. Az 500—500 000 forintos hozzájárulás pénzben és társa­dalmi munkában fejeződik ki. Ki gyalognapszámmal, ki fuvar­ral rótta le vállalását, »A községek lakossága az ál­dozatvállalást mind pénzben, mind társadalmi munkában szí­vesen és örömmel tette. Erről a helyszínen meggyőződtünk« — hangzott a beszámolóban, az ál­landó bizottság ülésén. Mindezzel szemben a Népsza­va július 13-i számában kemé­nyen bírálja a megyei tanács végrehajtó bizottságának iskola­építési politikáját, mert »így a beruházási fedezetet elaprózza« — mondja a cikk. Kifogásolja azt is, hogy egy időben négy községben is indul iskolaépítés. Ennek következtében a vállalko­zásokat csak három év múlva fejezik be. Ha csak két község:: kapott volna az év folyamán is­kolát — állapítja meg a cikk írója —, azt másfél év alatt üzembe lehetett volna helyezni Azután jöhetett volna a másik kettő! Megállapítja a cikk, hogy sem a lakosságnak, sem a nép­gazdaságnak nem használ a be­ruházási erők ilyen elaprózása. A cikk nyomán a megyei mű­velődési állandó bizottság be­hatóan megvizsgálta a Népszava által publikált állításokat. A helya&ínen szerzett tapasztalatok alapján azonban csak arra az álláspontra helyezkedik a bi­zottság, hogy néni érthet egyet a cikk megállapításaival." Ügy véli, hogy a cikk írója csak a felszíni jelenségek szemlélete útján jutott olyan következteté­sekre, hogy a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ezzel a mód­szerrel elaprózza a beruházási keretet. A cikk írója nern tud­hatta, hogy a négy helyen meg­indult iskolaépítés a megyei ta­nács mint beruházó, a községi tanácsok mint hozzájárulok, együttes vállalkozása. De ezen túl a gyakorlatban megvalósult eredmények is azt igazolják, hogy a módszer nem volt hely­telen. Látni kell a helyszínen az élénk sürgés-forgást, amely a társadalmi munkát jellemzi, hallani kell a helyeslő vélemé­nyeket, melyeket a társadalmi munkában részt vevők nyílvání­tottak. Csak azután kell az állás­foglalást kialakítani! I-Ja emel­lett még azt is figyelembe vgsz- szük, hogy az érdekelt községek­ben éppen az iskolaépítkezés megvalósításáért emelték fel a községfcjlesztési hozzájárulás százalékát, vagy hogy ezekben a községekben az évnegyedre tör­ténő adófizetés is, a kialakult jc adómorál is az építkezés követ­kezménye, akkor — ha a cikk megállapításainak hátrányai be-: következnének is — a lakosság: nap mint nap megnyilvánult i készsége a közös munkavállalási teljesítésére a vélt hátrányokká! ; szemben, hatalmas politikai erő,; jelent, s ez igazolja a megye : tanács végrehajtó bizottsági i módszereinek helyességét. ; Nagy Sándor, j a megyei művelődésügy: j állandó bizottság elnöki: A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK alakuló gyűlése elé Néhány napja* hogy megnyíltak iskoláink kapui, s még néhány nap: megalakulnak a szülői munkaközösségek is. Érde­mes erről a nevelő és a szülő szemszögéből nézve is beszélni* Mi a feladata a szülői munkaközösségeknek* hogyan gondoskod­janak a szülők gyermekeik neveléséről, és még számos olyan kérdést lehetne felvetni, amelyek mind-mind a szülői munkakö­zösségekkel kapcsolatosak. Azt általában mindenki tudja: ak­kor tölti be a szülői munkaközösség feladatát, ha segít a tanító­nak a nevelésben. De hogyan segítsen? Elsősorban — azt gondolom — úgy, hogy a nevelök munká­ját mi, szülők megbecsüljük: úgy, hogy elhisszük, amit az én »drágámról« állít a nevelő: nem készült, figyelmetlen, sőt még fegyelmezetlen is! Ügy segíthetünk a nevelőnek, ha elhisszük: nem »pikkel« a csemetére; elhisszük, hogy az iskolában valóban tanítják és nevelik is a gyermeket! Nem a szülő feladata a gyermek helyett elkészíteni a leckét* nem feladata a szülőnek pártját fogni a gyermekének — neve­lőjével szemben is, hanem kötelessége a gyermeket rászorítani a tanulásra, a leckét tőle következetesen számon is kérni. Le­gyenek a szülők kiváncsiak gyermekük iskolai magatartására* tanulmányi haladására, s arra, hogy az iskola céljainak megva­lósítása érdekében miben tudnak segítséget pyújtani. A szülői munkaközösségek éppen ezekben az ügyekben nyúj­tanak segítséget a szülő és a nevelő számára is. Úgy válasszuk meg hát azok tagjait, hogy a szülői munkaközösségek számara kitűzött célokat meg is tudják valósítani. Zsinkó József levelező Látogassa meg a HÍRŐS NAPOKAT Kecskeméten, október 11—14-lg. Mezőgazdasági kiállítás. A megye fejlődését bemutató kiállítás és egyéb kiállítások. Sport- és kultúrműsor. Lacikonyhák, borkóstolók. 50 százalékos vasúti kedvezmény. 2543 Kabát meg a becsület Egy tanácstag hétköznapjai a lakosság. Egyszóval van mit tolmácsolni a tanácstagnak válasz­tói nevében. Azt sze­retné, ha a fogadóórá­kon még számosabban keresnék fel észrevé­teleikkel. (Tegyük hoz­zá, a fogadóórákat nem a központban, ha­nem a helyszínen kel­lene tartani, közelebb a választókhoz és a ta­nácsnak nagyobb pro­pagandát kifejteni en­nek érdekében.) Mindent összevetve — Hideg néni népszerű a kerületében s ezt an­nak is köszönheti, hogy becsületes, szorgalmas munkásembernek tartják, aki nem res­tem a fáradságot ak­kor sem, ha közérdek­ről van szó. Már pedig ez fontos és alapvető tényezője a tanácstagok iránt megnyilvánuló biza­lomnak. ÍT. Tóth) lassan elvesztette még azt ake- vés reményt is, amit nagyne- hezen élesztgetett magában. Délután azonban — visszafelé jövet Kecskemétre egy elron- tott vasárnap után — a vona­ton Ruszin Jolán jegyvizsgáló a már-már elveszettnek hitt kabátot, pénzt és iratokat tel­jes épségben, hiánytalanul át­adta jogos tulajdonosának. S ezzel még nincs vége a do­lognak. A kabát megkerülése felelt érzett örömében barátom min­denképpen meg akarta hálálni a jegyvizsgálónő becsületességét, de ö szerényen visszautasította a jutalmat, ezekkel a szavakkal: »Kötelességem volt.« S miulát) jutalmat nem foga­dott el Ruszén Jolán, tudja meg róla mindenki: nemcsak a jegy- vizsgálói feladatát látja el kivá- óan, hanem amellett becsületes, gazi ember is. Gémes Pályázati hirdetmény. Kecs­kemét Városi Tanács V. B. szo­ciálpolitikai csoportja pályáza- ot hirdet a szociális otthonnál átsorolás folytán megüresedett 1 képesített ápolói állásra. Bére­zés az E. 210. kulcsszámra meg­állapított alapbér. Jelentkezhet- íek képesítéssel rendelkező fér- iak vagy nők, az állások azon­nal elíoglalhatók. Jelentkezés rásban, önéletrajz és eddigi nűködés leírásával, valamint a képesítést igazoló okmánnyal, a városi tanácsház I, em, 42. sz* zobában, 2688 A kiskunmajsai Fa- és Építőipari Kisipari Szö­vetkezet felvételre keres > több éves gyakorlattal rendelkező vizsgázott statikust vagy technikust, aki a kőműves részleg működésével kapcsolatos összes tennivalókat ellátná. 2659 ............................... ve i, no meg hát a tsz jövedelmével. De arról is tájékozott, hogy a tehenészetből most sokkal több te­jet vittek be, mint a korábbi években, nem­hiába. hogy olyan de­rék, hozzáértő elnö­kük van már vagy két esztendeje. És mint tanácstag? Azért erről is ejtsünk pár szót. Ügy érzi, még nem tett eleget a választók bizalmának. A Romhá- nyi útnak — az ő kör­zete ez — csak a fele volt kikövezve idáig, egy esztendeje telje­sen kikövezték. Most a csatornázást szor­galmazzák, mert kes­keny az út a kétoldali árok miatt. Az utca egyik részén majd minden házban van vezetékes rádió, de a másik részében — a k'ülső részen — még nincs, pedig itt is kéri Csillagban —, ahol a kertészet az állandó munkahelye — mint az egyik legaktívabb tagját a szövetkezet­nek. Kétszázon min­dig felül volt a munka­egysége, a vezetőség­nek is tagja volt soká­ig, de most is fejből tudja a tsz gazdálko­dásának legjellemzőbb számait, a kertészetét meg különösen. Büsz­kén sorolja, hogy a 7 kataszteri hold öntözé­ses kertészetnek 113 ezer forint az értéke­sítési terve s ezt már Í2 ezer forinttal túl­lépték idáig, év végéig szeretnék elérni a két­százezret. Mint piacfelelős he­tenként háromszor árul bent a városban s ilyenkor a kis notesz­be jegyzi az elért for­galmat. — Ami biztos, biztos — mondja —, így min­dig szemmel tartjuk, hogvgn állunk a terv­: Megszoktuk már, > hogy főleg társadalmi > munkájuk közben lát- ! juk őket, így szerepel- : nek fényképeken, ri- ■ portokban is. Ezúttal ; egy tanácstag dolgos i hétkönapjáról, a ta- ; nácstagról, mint műn- ; kásemberröl szeret­• nénk szólni. • Ott pillantottuk meg ■ : a félegykázi piacon, a ; termelőszövetkezete^ : »standján«, amint a : kézi mérleg serpenyő­jére rakta a Vörös Csil- ; lag Tsz áruját és szor­galmasan méricskélte az asszonyoknak a pap­rikát, paradicsomot — kertészetük termékeit, i Itt nehezen lehet vele ; szétváltam de kiláto­gattunk a tsz-be is, így alakult ki a kép < Hideg Jánosnéról, aki : a félegyházi tanács 1 tagja és már vagy 8 év i óta tsz-tag. Tegyük hozzá, nem is akármi- ■ lyen! < Ügy ismerik a Vörös 1 %'gy barátom mesélte el az alábbi esetet — s arra kért, tartsam titokban á nevét. Ezt megígértem, de maga a tör­ténet megéri, hogy papírra ves­sem. Az egyik vasárnap családjával Kiskunmajsára utazott. A vo­naton meleg volt, s ő kiskabát- ját — amelynek belső zsebei­ben ott lapult a család kis va­gyonkája, no meg az igazolvá­nyai — a fogasra alcasztotta. Kiskunmajsára érve valahogy megfeledkezett a kisbabáiról, s már csak akkor jutott eszébe, amikor a vonat messze járt. Nemcsak a felsége, hanem a többi utas is »kérésziéit vetett« a zakóra, a benne rejlő pénzre és az igazolványokra. Barátom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents