Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

1958. szeptember 23, kedd 3. oldal Klapcsík István és társai 3ÓL ÉRZIK MAGÚKAT A KÖZÖSBEH A FIATALOK helyzetéről be­szélgetünk a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben. — Tudjuk, hogy az ifjúság kultúrigényes, szeret szórakozni. Kultúrtermet rendezünk be szá­mukra, könyveket, rádiót, sak­kot stb. veszünk, hogy itt, nyolc kilométerre a várostól, a bajai tanyavilágban is megtalálják a művelődési lehetőségeket. Teke­pályát már létesítettünk. Hatá­rozatot hozott a közgyűlés arra, hogy a 150 munkaegységen felül teljesítő fiatalok külön prémiu­mot kapnak. Ha zsebpénzre van szükségük, akkor rendkívüli elő­leget folyósítunk számukba. Mór többször előfordult, hogy 40—50 forintot kapott egy-egy fiatal vasárnapra — mondja Kemendi István elnöki MINDEBBŐL látszik, hogy bár névleg városi szövetkezetről van szó, de a fiatalok életük legjelentősebb részét kint töltik a tanyavilágban, elszigetelve a várostól. Mégis jól érzik magu­kat a közösben. Ifjú Klapcsik István most 19 éves. Az idén 390 munkaegységet teljesített, mint kocsis (35 forintot ér egy munkaegység). Négy évvel ez­előtt követte apja példáját, aki már 10 éve tagja a szövetke­zetnek. Ügy hozzánőtt a közös­höz, hogy nem is tudja máshol elképzelni az életét. ELEKI JÁNOS otthagyta a szövetkezetei és elment a Bajai Gyapjúszövetgyárba dolgozni, de a szíve visszahúzta és ta­vasz óta ismét a »-nagy család­ban« tevékenykedik. Érdekes je­lenség volt, hogy az ellenforra­dalom idején, amikor sokakat megzavart az akkori helyzet, fő­ként az idősek léptek ki a kö­zösből, a fiatalok állták a sarat. (Az előbbiek zöme alaposan megbánta tettét, hiszen az az­óta megszületett nyugdíjtörvény nyugodt öregséget biztosított volna számukra.) SOK SZŐ ESIK manapság a parasztifjúság helyzetéről. Közü­lük számosán elkívánkoznak a városba, nem szívesen művelik évszázados módszerekkel a föl­det, valami újat keresnek. Egy­Fotószakkör alakult Tiszakécskén A tiszakécskei művelődési otthonban Baranyl József fiatal pedagógus vezetésével fotószakkör alakult. Tagjai között legna­gyobb részben munkás- és parasztfiatalok vannak. A részvevők — összesen 28-an — célul tűzték ki, hogy heti 2—3 órában elsa­játítják és rendszeresen gyakorolják a fotótechnika alapismere­teit. A fotószakkör működéséhez szükséges laboratóriumi felsze­relések nagyrészét a helyi tanács ajándékozta a fiataloknak. Remélhetőleg a szakkör tagjai értékes fotográfiákkal hálálják meg a tanács ajándékát; —ács — „Piros alma-bál' Helvécián Vasárnap a Helvéciái Állami Gazdaságban a KISZ-szervezet nagyszabású piros alma-bált rendezett, amelyre meghívták a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat KISZ-szervezetének va­lamennyi tagját. A bál bevétele nagyrészben a csőszpárok ügyes­ségén múlt, ugyanis ők büntet­ték meg azokat, akik a terem­ben felfüggesztett szőlőfürtöket «►elcsenték«. Az első díjat Dobosi Mária és Bernát Zoltán, a má­sodikat pedig Szóráth Ilona és JWMMMWMMMMI Aranyi István nyerték. A 2300 forint bevételt a KISZ-szervezet takarékbetétben helyezte el. Sz. I. részük megtalálta azt az útat, amely problémáik teljes és vég­leges megoldásához vezet. Ez pedig a mezőgazdasági szocia­lista nagyüzem. Itt az egyre fo­kozódó gépesítés, az egyéni gaz­daságoktól merőben eltérő fej­lettebb munkatempó közelebb hozta életformájukat a városi fiatalokéhoz. A nagyüzem azon­ban csak lehetőség a fiatalok életének megváltoztatására, mely valósággá csak a tagok tevé­kenységének segítségével vál­hat. EZT VALLJA a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet veze­tősége is és igyekszik megtalál­ni a módot arra, hogy a fiata­lokat segítse a közös gazdaság életébe való beilleszkedésben. Ezen az úton újabb lépést je­lent az alig egy hónapja meg­alakult KISZ-szervezet, amely­nek máris 19 tagja van. K. S. Televíziót v á s á~t ólnak A mélykúti nevelőtestület ré­gi vágya egy televíziós készü­lék. Nem voltak eredménytele­nek az eddig rendezett külön­böző előadások, mert a bevétel­ből eddig 4700 forint gyűlt ösz- sze a készülék megvásárlására. A hiányzó összeget az év végéig a nevelőtestület és a szülői mun­kaközösség által rendezett színi- előadások bevételéből teremtik elő. Panaszkodnak azonban a ba­jai sportszerboltra, amelyből többfajta sportfelszerelést ren­deltek meg. A pénzük megvan a sportszerek kifizetésére, hi­szen a tornavizsga bevételét és a sportköri díjakat tornatermi felszerelések Vásárlására fordít­ják. A megrendelt sportcikkek még mindig nem érkeztek meg, holott a rendelést régen felad-; ták, NetIvességméro cs leltárhiány Nemrégen érdekes ügyben ho­zott döntést a kiskunfélegyházi járásbíróság egyik, polgári pe­res ügyekkel foglalkozó tanácsa. Mészáros László perelte a kis­kunfélegyházi földmű vesszövet- kezetet azért, hogy az ellene meghozott, kártérítésre kötelező határozatot a bíróság helyezze hatályon kívül. Mivel a perben olyan következtetésekre jutott a bíróság, amelyekből mások is okulhatnak, részletesebb meg­említésre tartjuk méltónak az ügyet. Mészáros László gabonafelvá­sárló volt Pctofiszálláson és el­számoltatásakor 3691 forint ér­tékű terinényhiánya keletkezett. A hiány meglétét Mészáros Lász­ló sem kifogásolta, — az érte való felelősséget azonban annál inkább! Mészáros László indok­lása szerint a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövet­kezet nem biztosította számára kellő időben a nedvességmérőt, ennek hiányában nem volt mód­jában megállapítani a felvásá­rolt termékek nedvességtartal­mát. Bár megkésve küldtek ugyan számára nedvességmérőt, de azt nem tudta használni, mert villannyal járt — Petőfi- szálláson pedig köztudomás sze­rint nincs villanyszolgáltatás! A járásbíróság hatályon kívül helyezte a kártérítésre kötelező határozatot és mentesítette Mé­száros Lászlót minden, a leltár­hiánnyal kapcsolatos felelősség alól — példát mutatva ezzel ar­ra, hogy a vállalat hibájából ke­letkezett kárt ne próbálják az ártatlan beosztottakra fogni, s rajtuk behajtani! OOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCHj Pezsgő politikai munka A kiskunfélegyházi IV. kerü­leti pártszervezet előadói nagy számban tartanak kisgyűléseket területük különböző helyein, és a lakásokba bekopogtatva sze­mélyesen is beszélgetnek a dol­gozókkal. Ezeken a gyűléseken és egyéni beszélgetéseken most a városfejlesztési terv megvaló­sítását és jövőbeni célkitűzései­ket ismertetik a dolgozókkal. Az egyik népnevelőnek én is a nyomába szegődtem és így értesültem arról, hogy a városi vízvezetékhálózatot kereken tgy millió forint költséggel bővítik, azonkívül két millió forint ér­tékben négy új tanyai iskolát építenek, a sütődét pedig egy millió forintos beruházással kor­szerűsítik. Mintegy száz dolgo­zót foglalkoztató kerámia-üzem is létesül a városban. Több mil­lió forintot költenek kutak fú­rására és még ebben az évben 100 ezer forint értékű járdaja­vítást végeznek. Még számos más tapasztala­tot is szereztem a népnevelők munkájáról. Láttam, hogy be­szélgetésünk során összegyűjtik a dolgozók javaslatait és azt a pártszervezethez továbbítják. A sérelmeket és panaszokat — ha azok jogosak. — a pártszervezet vezetősége, az illetékeseknél el­járva, igyekszik orvosolni. Azt is megfigyeltem, hogy a párt- szervezet megbízottai, népneve, lői nyíltan, őszintén beszélnek a dolgozókkal, választ adnak kér­déseikre, ismertetik a párt poli­tikáját. Helyes, eredményes és köve­tésre méltó a IV. kerületi párt- szervezet tagjainak ilyen céltu­datos, tervszerű, szervezett nép­nevelő tevékenysége. Túri József Tejhamisításért 300 forint büntetés Vízzel hamisított tejet ho­zott forgalomba Kovács Sándor városföldi lakos, ezért a járási I. fokú szabálysértési hatóság 300 forintra bírságolta. Pesti Lászlóné lajosmizsei lakos fölö­zött tejet árult — bírságolása 350 forint. vvwwvvv>A>vvvvvvvvw><ywv>WyVVVWWVVWVVWyWVW(VWWVWWVWVVWWWVW^^V\VV^ Katymáiiak Budapesten A Katymári Állami Gazdaság igazgatósága 12 dolgozót a gaz­daság költségén a budapesti mezőgazdasági kiállítás megte­kintésére küldött fel. A dolgo­zók — akik már visszajöttek a felejthetetlen útról — a legna­gyobb elismerés hangján nyi­latkoztak a fent látott mezőgaz­dasági termékekről és gépekről. A Katymári Állami Gazdaság delegációját Besin Miklós, a pártszervezet titkára és Molnár Sándor, a szakszervezeti bizott­ság elnöke vezette. Misovics Anna levelező MEGBESZÉLÉS a kémia tanításának módjairól Pénteken délelőtt Kecskemé­ten, a megyei tanács épületében ülést tartott az általános isko­lák kémiai szakmai munkakö­zösségének vezetősége. Bevezető előadást Nagy Sándor, a megye általános iskoláinak kémiai szakfelügyelője tartott. Az elő­adás után vitát indítottak a kémia-oktatásban követendő módszerekről, majd megtárgyal­ták S szakmai munkaközösség­be tömörült kémia-szakos neve­lők idei továbbképzésének prob­lémáit« A megbecsülés biztos jele... Tanítóból járási tanácselnök-helyettes Amikor néhány hónappal ez­előtt meghallottam, hogy Pilz Károly pedagógust a Kiskőrösi Járási Tanács elnökhelyettesévé választották, elhatároztam: amint tehetem, felkeresem. Fő­leg azért érdekelt az eset, mert bár az elmúlt tíz év alatt sokat találkoztam nevével — a párt­nál, tanácsnál, és a különféle tömegszervezetekben — szemé­lyesen mégsem ismertem őt. A találkozás most sem ment köny- nyen, mert mi sem járunk min­dennap Kiskőrösre. Amikor elő­ször kerestem, a járás egyik községében dolgozott; másodszor a megyénél járt; harmadszor ér­tekezletet tartott és csak ne­gyedszerre járt sikerrel próbál­kozásom, 7 llj beosztásában is as iskola a legfőbb gondja Amikor benyitottam hozzá, éppen hideg-ebédjét fogyasztot­ta. Ebből kérdezés nélkül arra következtethettem, hogy még mindig naponta jár be Soltvad- kertröl Kiskörösre, ö hellyel kí­nált, s mintha csak kitalálta volna gondolataimat, könnyedén legyintett, hogy ez most nem fontos. S mivel én akkor ismer­kedtem vele közelebbről, el­mondta, hogy 1946-ban képesítő­zött Sopronban és 1949 óta van a kiskőrösi járásban. Volt iskolaigazgató Akasztón, Csá­szártöltésen és Soltvadkerten is. Beszélgetés közben egyre in­kább arról győződtem meg. Filz Károly kiskőrösi járási tanácselnök-helyettes (ül) és Fentek László mérnök községfejlesztési ügyekről tárgyal. hogy Pilz Károly új beosztásá­ban is vérbeli pedagógus ma­radt, csak most már járási mé­retekben gondolkodik. Ez abból is kitűnt, hogy először az isko­lákra terelte a szót. Örömmel beszélt arról, hogy a hároméves tervben a kiskőrösi járásban építik megyei viszonylatban a legtöbb iskolát. Több tanyai is­kolán kívül Soltvadkerten és Kecelen 8 tantermes, Kiskőrö­sön pedig 12 tantermes iskolát létesítenek. De büszkeség csen­gett a hangjában akkor is, ami­kor a már meglevő eredmények­ről beszélt. Szinte természetes­nek vettem, hogy először a solt- vadkerti iskola tanműhelyéről emlékezett meg, ahol kiváló eredményeket értek el már ed­dig is a politechnikai nevelés­ben — hiszen utoljára ott taní­tott. — De ugyanilyen lelkese­déssel beszélt más iskolák fizi­kai, kémiai szertárairól vagy ifjúsági olvasómozgalmairól is. — Ha már az olvasómozga­lomnál tartunk, beszéljünk a könyvtárak munkájáról is — mondta Pilz elvtárs. — Ebben a keceljek vezetnek, s méltán érdemli meg a község az »Oh vasó falu« jelzőt. Mi azonban szeretnénk ezt kiterjeszteni. Könyvtárfejlesztési mozgalmat indítottunk. -El kívánjuk érni; hogy községeinkben átlagban minden lakos legalább egy fo­rintot fordítson könyvre, az ifjúsági könyvtáraknál pedig, hogy minden tanuló olvasson. Miért ne lehetne a kiskőrösi já­rás »Olvasó járás«? Ax iskolán kívüli fjladatck Közben béjön a szobába Pén­tek László, a járási tanács köz­ségié jlesztéssel foglalkozó mér­nöke. Beszélgetésükből megtu­dom, hogy a községfejlesztéssel kapcsolatos ügyek is Pilz elv­társhoz tartoznak. Amint újra magunkra maradunk, pontosab­ban tájékozódom munkaköréről; Elmondja, hbgy legfőbb feladata a kultúrális ügyek intézése, de hozzátartozik az egészségügy, a községfejlesztés, valamint az ipar és a kereskedelem is. Az aj.ón egyre többen kopog­tattak, ezért gyorsan elbúcsúz­tam a pedagógusból lett járási tanács helyettes vezetőjétől. Ki­nevezése bizonyítja, hogy pár­tunk és dolgozó népünk állama megbecsüli, s megfelelő helyre állítja az értelmiséget. Meggyő­ződésünk, hogy a Pilz elvtárs személyét ért megbecsüléssel is szorosabbá és tartalmasabbá vá­lik az értelmiség és a Kiskőrösi Járási Tanács kapcsolata. Nagy Oííó,

Next

/
Thumbnails
Contents