Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

1938. augusztus 13, péntek 3. oldal Mi épül a félegyházi járásban a hároméves terv keretében Az állami beruházási összeg­ből a 3 év alatt több mint 7 millió forint összeget használunk fel járásunk területén vízügyi, művelődésügyi célokra. (Törpe- vízmű építés, kútlétesítés, isko­lák építése stb.) Ehhez a lakos­ság hozzájárul a községfejlesz­tési hozzájárulás lelkiismeretes befizetésével. így tudjuk megva­lósítani még az év folyamán Jászszentlászló községben Nem odavalók Két éve nem jártam Város- földön. Akkor nagyon tetszett az új tanácsháza és előtte a szépen gondozott, színes vírá- goskert. Most, amikor arrave- tett a sóit, meglepetten lát­tam, hogy eltűnt a tanácsháza előtti kert és helyette sertések legelésznek a sebtében bekerí­tett udvaron, úgyhogy az em­bernek az a benyomása, hogy disznóóllá tették az előteret. Nem hiszem, hogy valami­féle rendelet írná elő, de még­is ma a községek tanácsai szin­te vetekednek abban, hogy minél otthonosabbá, meghit­tebbé tegyék a tanácsháza kör­nyékét. Éppen ezért nagyon kirívó a városföldi »példa«. Szeretnénk, ha a tanács megszüntetné ezt a tűrhetet­len állapotot, annál is inkább lehetséges ez, mert a tanács­háza gazdasági udvarral is rendelkezik. Nem lehetne ott elhelyezni a sertéseket? Kováts Andor tvWWWVWWWWWVWVWWWWVW WWWVWWi/»/WVWWWVWWWVWWW 1 127 200 forintos költséggel egy új ártézikút létesítését. A mun­ka megkezdésének időpontja előreláthatóan szeptember eleje. Alpár községben villamosháló­zat bővítés készül községfej­lesztésből. A község központjá­ban parkosítás, gyermekjátszó­tér építése van folyamatban. Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére a gyermekjátszótér el­készül. Járdaépítés lesz Alpá- ron a következő munka, ame­lyet községfejlesztésből valósít meg a község. A munkát a Kis­kunfélegyházi Községgazdálko­dási Vállalat fogja végezni. Je­lenleg Tiszaújfalu járdaépítésén dolgoznak. Az állami támogatá­son túlmenően így segíti elő a lakosság a községek fejlődését. Rajeczky Károly műszaki csoportvez. A könyvtár és a diafilm A bácsalmási »Vörösmarty Mi­hály« járási könyvtár dolgozói évek óta rendszeresen jelentet­nek meg különböző jellegű ki­adványokat. Legutóbb a Könyv­táros című szakfolyóirat emléke­zett meg a járási könyvtár dol­gozóinak újabb kiadványáról, amely a könyvtárból kölcsönöz­hető diafilmek részletes jegyzé­két tartalmazza. A könyvtárban egyébként 1954- ben először az országban indult meg a rendszeres diafilmkölcsön- zés. Ez annál dicséretesebb, hi­szen egy 1957-es keltezésű hatá­rozat tette ezt kötelességévé a könyvtáraknak. A körülbelül 300 különböző kisfilm adatait tartalmazó kata­lógus a járási tanács támogatá­sával jelent meg. Meggyőzéssel MQZIIT AVATNAK äugLLíztjLL 20-dn QUlicíizedtio dnő n Augusztus 20-a kettős ünnep Ipsz az idén Felsőszenlivánon. Ezen a napon avatják fel a köz­ség új normál filmszínházát. Felsőszentivánon ugyanis éveken keresztül csak egy elavult beren­dezésű keskeny mozi működött. Az idén a községi tanács kez­deményezésére és 200 000 forintos támogatásával indult meg az új moziterem építése. A nagy mun­ka mielőbbi befejezését sok hely­beli dolgozó értékes társadalmi munkával segítette. Ugyancsak 200 000 forintos beruházási hitel­keretet nyitott a mozi építésére a megyei Moziüzemi Vállalat. A vállalat dolgozói alkotmá­nyunk ünnepére és a filmszakma államosításának 10. évforduló­jára terven felül vállalták az új mozi korszerű vetítőberendezés­sel és ülőhely-garnitúrával való ellátását. A Felsőszentiváni Községi Ta­nács és a Moziüzemi Vállalat dolgozóinak ez az összefogása is azt mulatja, hogy hasonló módon még számos községünkben lehet­ne megoldáshoz segíteni a mozik korszerűsítésének nagyon is ége­tő problémáját. Megyénk 42. normál filmszín­háza augusztus 20-án nyitja meg kapuit az »Égi madár« c. nagy­sikerű magyar film bemutatásá­val. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megalakulásától kezdve helyes módszerekkel, a lenini ta­nításoknak megfelelően irányít­ja a különböző állami és tömeg- szervezeteket. Ennek a mód­szernek az a lényege, hogy nem parancsolgatással, hanem meg­győzéssel, a párt politikájának ismertetésével megnyeri a tö­megszervezetek tagjait pártunk és kormányunk helyes politiká­jának támogatására. A tömegszervezetek pártirá­nyításában igen fontos szerepe van az ott létrehozott kommu­nista csoportoknak. A kecske­méti járási párt-végrehajtóbi­zottság a közelmúltban meg­vizsgálta az állami és tömegszer­vezetekben működő kommunista csoportok tevékenységét. Ez a vizsgálat arra derített fényt, .hogy néhány kivételével ezek ja kommunista csoportok a leg- 3 több helyen gyengén tevékeny- ; ködnek. Munkájuk általában ab- jban merül ki, hogy a tanács Ivagy más választott szerv ülése- jzése előtt egy félórával össze- j ülnek a pártcsoport tagjai és |futólag megbeszélik a napirend­ire kerülő anyagot. Számos párt­pártcsoportok nem töltik be azt a fontos szerepet, amelyet a párt elvár tőlük. Jól működő kommunista cso­portok nélkül igen nehéz a tö­megszervezetek helyes pártve­zetését megvalósítani. Utasítga- tó, parancsolgató módszerekkel nem lehet vezetni, amit bebi­zonyított az MDP idején néhány éven keresztül meghonosított, de eredményre nem vezető módszer. A tömegszervezetek — kivéve a KISZ-t — közvetlenül nincsenek- alárendelve a párt vezetésének, A tömegszervezetek pártvezeté­se úgy valósul meg, hogy azok tagjait meggyőzik pártunk po­litikájának helyességéről. Ha látják, hogy helyes, amit a párt akar, akkor támogatják annak végrehajtását. Egyedül és kizá­rólag a meggyőzés a célravezető módszer, amivel pártszerveze­teink a tömegszervezeteket ve­zetni tudják. A kecskeméti járási párt-vég- rchajtóbizottság helyesen tette, hogy a kommunista csoportok munkájában észlelt fogyatékos­ságok megszüntetésére és a tö­megszervezetek pártirányítása- nak megjavítására felhívta a AZ UJ SEPRŐ 30L SEPER Néhány hete csak, hogy önálló lett a Borotai Földmű­vesszövetkezet. A vezetőség és a tag­ság most már a ma­ga lábára állva, megnövekedett fe­lelősséggel dolgozik sokrétű feladatá­nak sikeres elvég­zéséért. A kereskedelmi tevékenység eddig is igen élénk volt, csak lépten-nyomon a helyiséghiány korlátaiba ütközik. A tanácsháza mel­lett levő élelmiszer- bolt a múlt hónap­ban 120 000 forintos forgalmat bonyolí­tott le, de még szí­vesebben vásárol­nának benne a bo­rotaiak, ha nem lenne annyira zsú­folt, s a boltvezető a helyszűke ellené­re is nagyobb gon­dot fordítana a rendre, a tisztaság­ra. Legalább annyi­ra, mint a most megnyílt vasbolt­ban, ahová öröm belépni nemcsak az árukészlet gazdag­sága, de rendje, csi­nossága miatt is. A szakositás és az üzletek szaporítása egyébként is fő gondja a földmű­vesszövetkezet ve­zetőségének. Szep­temberben szeret­nék megnyitni a papír- és írószer­boltot, az év utolsó negyedében újabb vegyesboltot akar­nak a két élelmi­szerbolt tehermen­tesítésére. Nagyon indokolt lenne Borotán egy cukrászdát létesí­teni. Nőnek az igé­nyek, s lehetetlen állapot, hogy az ünnepek szabad óráit csak az ital­boltban lehet eltöl­teni, más lehetőség nincs. A létesítés akadálya ismét a helyiséghiány, — amit azonban köl­csönös akarással és jóindulattal s gyor­san megtérülő anyagi áldozattal meg tud oldani a földmű vesszövetke- zet és tanács. Turi József f HÍREK I A TOMPÁI pártszervezet leg- • utóbbi vezetőségi ülésén, aug. hó 13-án a KISZ-szervezet kul­turális nevelő munkájáról ta­nácskoztak. ? A BAJAI JÁRÁSBAN két- három község kivételével minde­nütt létrehozták a helyi kommu­nisták tevékenységét összefogó, irányító, egységes falusi pártve­zetőségeket. A nemrég alakult A kiskőrösi járás községeiben közel hatmillió Ft-ot fordítanak 1958-ban községfejlesztési célok­ra. Az első félévben 1 700 000 fo­rintot használtak fel tervbe vett létesítményeikre. Célkitűzéseiket ezzel mintegy 30 százalékban megvalósították. A községfejlesztési tervek vég­rehajtását illetően különösen Csengőd községet illeti a dicsé­ret. Az első félév során jelentős belvizet vezettek le, hidakat, ta­nyai utakat javítottak és sport­felszerelést vásároltak. A községben jelenleg is több Akik a i/äcäs kakast lnden csavar, minden zár -1^-®- — balra nyit és jobbra zár —; régebben ezt a versikét szokták megtanítani az önkéntes tűzoltócsapatok parancsnokai az újoncokkal, nehogy szerelés köz­ben tétovázzanak; miképpen is lehet odaszerkeszteni a tömlőt a fecskendőhöz? Mert akkor, ha már konganak a harangok, víjjcg a sziréna, bizony, minden másod­perc drága, nem lehet ügyetlen­kedni. * Ma már a versre nincs szük­ség, hiszen a gép, a csavar nem ismeretlen valami a parasztgye­rek számára sem, aki, ha mást nem, hát egy biciklit már szét­szedett, összerakott, s tudja, hogy a csavar úgy szuperéi, ahogy a strófában meg van írva. Erről beszélgetek Virág Jó­zseffel, az orgoványi önkéntes tűzoltó testület, parancsnokával, aki a foglalkozását nézve szabó­mester. ezt a falut védő nemes hivatását pedig nvoic esztendeje — négy esztendeje mint pa­rancsnok — gyakorolja. Ók, az argoványiak, 40—45 másodpere alatt »üzemképes« állapotba hoz­zák a tonnás mozdonyfecsken­dőt gyakorlat közben, s ha ne­tán a falu fölött csapdosná szár. nyát a vörös kakas, előbb js. ■ fcehát ez utóbbi eset az el- múlt esztendőkben — hála a parasztok elővigyázatosságának — nem fordult elő, kivéve az ez évi péter-pálit, amikor is egy fiú lóhalálában bekerekezett az Qr- govány határában működő Sal- lai Tsz központjából a községbe, Virág Józsefhez, aki éppen a va­sárnap délutáni álmát aludta, s a feleségével eme párbeszédet bonyolította le a vészhírnök: »A tűzoltóparancsnok itthon van9« — Igen. Alszik. — »Ejnye, de kár — vakarta meg fejét a fiú —, pedig ég a Bende-major." Persze, azt hitte a legényke, hogy a parancsnok mindig glédában kell álljon, az még le sem fele­het. Azon aztán nem győzött álmél- kodni, hogy Virág József úgy mccant talpra legmélyebb álmá­ból, mintha puskából lőtték vol­na ki, s néhány perc múlva már robogott is a színhelyre a tűz­oltó csapat. Segítségét azonban már nem szükségelték, mert az •■ég a major« mindössze ké- ménytüz volt, amit a tsz-esek vi­zes zsákokkal ügyesen lokalizál­tak. No, de mit művelnek, hogyan képezik magukat általában az orgorányi önkéntes tűzoltók9 A földművesekből, napszámo­sokból, állami alkalmazottakból, s néhány kivételtől eltekintve főleg a húsz év körüli fiatalok­ból verbuválódott 34 tagú testü­let minden második vasárnap két óra hosszat gyakorlatozik, télen pedig elméleti-oktatáson is részt vesz, amelyen eddig vala­hányszor magvas vita bontako­zott ki, hogy; ha így történne, meg amúgy, meg ilyen eset adód­nék és olyan,, hát mit is csinál­nának? A foglalkozás eredmé­nyeképpen aztán mindegyikük ért mindenhez, ami a tűzoltásnál szükséges, nehogy az egyfajta mozzanatra begyakorolt hiány­zása esetén ott álljanak »megtű­röd ve«, ha tűz van. S hogy meny­nyire értik a dolgukat, elég, ha megjegyezzük: 1954 óta a járási tűzoltóversenyeken egyszer vol­tak másodikok, a többi alkalom­mal pedig az első helyen végez­tek. feg őst. az aratás megkezdésé- tői a cséplés befejezéséig éjjeli figyelő és készültségi szol­gálatot tartanak, ami abból áll, hogy a lakosság 16—20 éves tag­jai közül a tanács által kijelöl­tek a toronyban vigyázzák a községet és környékét, egy tűz­oltó pedig a tanácsháza udvarán levő, a tűzoltószertár melletti őr­szobán silbakol. És ha megkon- dulna a harang, az ügyeletes a tanácselnök nyitvahagyott irodá­jából »repülő-telefonon« azonnal értesítené Kiskunfélegyházán ke­resztül a kecskeméti alosztályt, s még le sem tenné a kagylót, a közelben lakó társai már szerel­nék is fel a fecskendőt. Nyáridö- ben egy pár ló is »huszonnégy- órázik« a tanácsháza istállójá­ban, — egyszóval: ha sietséggel is, de kapkodás nélkül készen állna a csapat a veszély elhárí­tására. Az orgoványi tűzoltók tényke­dése azonban nemcsak ennyiből áll. Van egy hattagú vegyes — fúvós és vonós — zenekaruk is, bállal egybekötött műsoros este. két szoktak rendezni, egy szín­darabbal voltak már Páhin is Most az az óhajuk, hogy a szü­reti bált majd ők rendezhessék meg. Tehát a község művelődési, szórakozási igényének a kielégí. tését is szívvel-lélekkel szolgál­ják. A miért pedig nem győznek dicséretet mondani: a ta. nács mindenben segíti őket. Vá­sárolt nekik 25 posztó egyenru­hát, amiben a bálok, mozielőadá. sok alkalmával, s az ünnepsége, ken jogos büszkeséggel feszíte­nek (van olyan fiatal tűzoltó, aki vasárnap a kövesút közepén me. gyen, hogy mindenki lássa: mi­lyen szép ruhája van), évenie kétszer díjmentesen szerepelhet, nek a kultúrházban is, hogy nd- nél több legyen a tiszta jövedel. műk a felszerelésük kiegészíté­sére. A község szereti őket, akik s kenyérkereső munkájuk melleti mindig résen vannak arra, hogv elhessentsék, ha netán felrepülne a vörös kakas. Tarján István munka van folyamatban. Bőví­tik a Béke téri iskolát, folyik a belterületi utcák feltöltése, tata­rozzák az egészségügyi házat és befejezés előtt áll a Béke tér! parkosítása is. A községi tanács eredményes; munkáját dicséri az a tény is,; hogy az 1957. évi községfejlesz-J tési munkálatok 90 százalékát! már befejezték. A fentiek alap­ián, mivel célkitűzéseiknek kö­zel a felét teljesítették, nem vé­letlen, hogy a járási versenyben a legjobb eredményt Csengőd község érte el. pártvezetőségek titkárai részér a járási párt-végrehajtóbizottsá az elmúlt napokban értekezlete tartott, amelyen Szabó Istvái elvtárs, a pártbizottság titkára í pártmunka módszereiről és a so ronlevő feladatokról tájékoztatl. a meghívottakat. • A SÜKÖSDI PARTSZERVE ZET az elmúlt napokban 6 egyénileg dolgozó középparasz részvételével gyűlést tartott. A értekezleten a pártszervezet ve zetői pártunk mezőgazdasági po litikáját ismertették. A gyulé részvevői nagy érdeklődést mu tattak a termelőszövetkezet mozgalom kérdései iránt, s fi gyelemmel kísérik a helyi és i környező községek termelőszö vetkezeti parasztjainak életét. * A BAJAI JÁRÁSI pártblzott ság tagjai augusztus 6-tól augusz tus 20-ig helyszínen tanúimé nyozzák és segítik a pártinstruk. torok munkáját. A helyszín vizsgálódás tapasztalatait végre, hajtóbizottsági ülésen vitaiját meg és annak alapján határoz nak az instruktori munka meg javításáról. (hiénáiul az dúl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents