Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-14 / 191. szám
1958, augusztus 14, csütörtök 3. oldat Aki nem cserélne az elnökkel — Van nálunk olyan tag is, akinek májusban kétszázkilenc- ven volt a munkaegysége — újságolja. érdeklődésemre Loson- czy Mihály, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz elnöke. Hitetlenkedve nézek rá. Aztán előveszi az illető munkaegység- könyvét, s kiderül, hogy — tévedett. Nem sokat, csak 5 egész és 41 századot, mert akiről szó van, Marton György, ez év májusában 295,41 egységnyi munkát végzett. Valószínű, most már az olvasó, s főleg a tsz-tagok is kétkedve tartják kezükben az újságot, gondolják: füllentés, mese, tsz-propaganda az egész. Sietek hát előrebocsátani, hogy Marton György nem más, mint a szövetkezet juhásza, s a májusi »csúcshónapon«, valamint a 143 munkaegységes márciuson kívül a többi hónapban neki sem írtak többet 27—54-nél, — de azért összesen már 677,80 munkaegység után tartaná a zsákot, meg a bukszáját, ha most, nempedig novemberben lenne az osztás. Addig azonban megközelíti a ..; —, no de ne legyünk jósok, az ő dolga, hogy mennyivel tetézi meg eddigi eredményét. Az embert, anyagias lévén, persze birizgálja, hogy hát a juhász mesterség ennyire jövedelmező? Igen, annak, aki ért hozzá. Marton Györgyöt pedig nem győzik dicsérni. Tavaly ősszel lépett a tsz-be, aztán az ő, meg a felesége és a 15 esztendős Etelka leánya gondozása mellett gyönyörűen átteleltek a juhok, se sántaság, se rüh nem ütötte fel közöttük a fejét. Az elletés is százszázalékos volt, úgyhogy a 262 anyajuhon kívül most 250 idei báránnyal gazdagabb a tsz. Ekkor — márciusban — »ugrott meg« munkaegységeivel a juhász, aztán a választott bárányok átadásakor és a 10,46 mázsa gyapjú lenyírásakor »állította fel« a rekordot.A nyírási atlag különben 4,10, míg tavaly — ö nélküle — 3,90 kilogramm volt, amiben ugyan az idén az is közrejátszott, hogy a tsz gondoskodott megfelelő mennyiségű takarmányról. Szeretném látni ezt az embert, s éppen tudakolom, hogy miképpen juthatnák ki a községtől két kilométernyire eső hodályhoz, amikor mintegy végszóra — talán megérezte, hogy felőle informálódom — belép az irodába. Daczi Anti bácsiért, az állatgondozók 69 esztendős felügyelőjéért jött: menjen ki, segítsen keresni a nyájnak mezőt. Zömök, barna férfi, negyvenéves forma; kunkaiap a fején, s nincs szó, amit mosolygás nélkül ejtene ki, Hármasban nyomjuk aztán a pedált (ezúton kérek bocsánatot attól a tsz-tagtól, akinek a biciklijét számomra egy órácskára »meglovasitottuk« az iroda elől),' s útközben sok mindent megtudok Marton Györgytől magamagáról. Öt évig volt hadifogságban a Szovjetunióban (hej, csak a honvágy kínozta, különben ott érezte magát életében először megbecsült embernek, meg azóta itthon), 1948-ban jött haza. És úgy beszél a szövetkezeti mozgalomról, mint aki ki tudja mióta tagja már a tíznek. — Nincs nekem itt semmire gondom, az állatok nevelésén kívül. Ha egyénileg juhászkod- nék, ötven-hatvan birkával sem élhetnék meg, nem beszélve arról, hogy nem is nagyon tudnék takarmányt szerezni nekik. Így meg a vezetőség beszerez mindent, nekem csak a szakszerű gondozással kell törődnöm. MODERN BÁLVÁNYIMÁDÓK A halhatatlan mesterek műveit őrző múzeumokat a közönség többnyire ingyen látogathatja. A XX. század vívmányának tekinthetjük, hogy most már vannak új típusú múzeumok is. A Rómába zarándokló turisták 250 Ura lefizetése ellenében megtekinthetik »Lollo« lakását és egy pillantást vethetnek a közszeretetben álló filmművésznő gazdag ruhatárára. Aminek a nyoma aztán meg is látszik a hodályban pihen- gélő gyapjatlanított juhokon. És én azt hiszem: a nagyüzemi gazdaságok állattenyésztésének a fölénye abból is adódik, amit Marton György mondott. Hogy az állatok nevelője a szak- szerűségre fordíthatja minden energiáját. Persze, elvileg, a gyakorlat csak akkor igazolja a tételt, ha az állatnevelő legalább annyira ért a szakmához, mint ő. . — Gondolom, maga nem cse-j rélne az elnökkel sem — ugra-j tóm. Mosolyog, hogy úgy bizony, • s később, ismét az irodában j megnézem a közös kimutatást,! hát, Losonczy tsz-elnöknek ép-1 pen feleannyi munkaegysége van, mint neki. Tarján István Tudományos expedíció a Tiszán A Szegedi Tiszakutató Munka- közösség tagjai néhány nap óta Szolnok környékén tartózkodnak. Dr. Kolozsvári Gábor, a Szegedi Tudományegyetem állatrendszertani intézetének vezetője, a munkaközösség elnöke tevékenységükről a következőket mondta el: — A Tisza sajátos élővilágának, vízrajzi és klimatikus helyzetének pontos felméréséért két évvel ezelőtt kezdtük meg a tudományos munkát. Két szemle- út után, májusban Tiszabecstől Tokajig tanulmányoztuk a folyó felső szakaszát. A 21 tagú expedíció jelenleg Szolnok és Csong- rád között kutat. Megfigyeléseink több irányúak. Tanulmányozzuk, hogy a tiszai erőművek működése, a felső Tisza lassú folyása milyen hatással van az állat- és növényvilág alakulására, milyen régészeti kincseket rejtenek a Tisza menti földek és vizsgáljuk a Tisza eddig ismeretlen természeti érdekességeit. A biológusokból, kémikusokból, állatrendszertani szakemberekből, muzeológusokból álló expedíció tudományos eredményeit kiadványokban tesszük közkinccsé. Munkánk ki- szélesítése érdekében Szolnokon is javasoljuk és elősegítjük egy kisebb tiszakutató munkaközösség létrehozását. A gyűjtőutakon szerzett gazdag anyag feldolgozását még az idén megkezdjük. A Szegedi Tiszakutató Munka, közösség expedíciója Tószegteleknél, a holt Tiszaág mellett XVI. századbeli, elpusztult község maradványaira bukkant. A próbaásatások alkalmával neolitkorszakból származó edények, bronzkori halsütőtálkák is napvilágra kerültek. TANÁCSTAGOK munka hősben A puszta tanítója Tegyenek pontot a végére A kaskantyúi kommunisták pártvezetőségi üléseiket és taggyűléseiket rendszeresen megtartják. Vitatkoznak a nemzetközi helyzet eseményeiről, hallatják szavukat a tömegszerve- zetekben, foglalkoznak a község- íejlesztés kérdéseivel és még a termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítésére is kiterjed a figyelmük. Többek között a községi tanáccsal és a Hazafias Népfront-bizottsággal együttműködve augusztus 20-ára a helyi Kossuth Termelőszövetkezet látogatására szervezik az egyéni gazdákat. A pártszervezet tagjai mégis elsősorban a nehézségekről, munkájukat visszahúzó tényezőkről beszélnek az érdeklődőknek. Arról van szó ugyanis, hogy a kommunisták csak fél kézzel végezhetik pártmunkájukat, erejük nagyobb részét személyi viták fecsérlik el. Szüts Sándor, a tanács elnöke ezt állítja, hogy alaptalanul rágalmazzák, pletykát kerítenek körülötte és ezzel elveszik mun. kakedvét. Gémesi elvtárs viszont arra hivatkozik, hogy ő a párt tekintélyét félti. Radikális megoldást, önkritikát, Szüts Sándor magatartásának megváltoztatását követeli, iSincs olyan párttaggyűlés, amelyen ezek a személyi kérdések szóba ne kerülnének. Pedig ,öbb alkalommal ezzel kapcsolatban már határozatokat is hoztál:. Budavári János úgy látja, hogy* a bírálat óta Szüts elvtárs változtatott magatartásán. Ű nem hisz a pletykában. A pártszervezet határozatait viszont túlzott igényűnek tartja. Mityen vádakkal illetik Szüts Sándor elvtársat? Azt mondják, túl gyakran látják fiatal nők társaságában. Osztály idegen elemekkel »haverkodik«, opportunista, elvtelenül népszerűsíti magát slb. A vádak azonban nincsenek bizonyítva, csak beszélnek róla, s már az egész falu tudja ezeket. Vannak, akik védik Szüts élvtársat, mások nevetnek a vádakon. Csak az nincs, aki igazságot tegyen. A pártszervezet tagjai közötti vitáról van szó, s emberek becsületéről. Nem egy-két személy ügye tehát ez és nem is csak a kaskantyúiak belügye. Hónapok( óta vitatkoznak, azonban a maguk erejéből nem jutnak előre. Ahhoz, hogy ez a kérdés nyugvópontra térjen, sürgős segítségre van szüksé'gük. Értesülésünk szerint a járási pártbizottság most már foglalkozik a kaskantyúi problémával. Kívánatos, hogy ezt az ügyet minél előbb kivizsgálják és megfelelő igazságos határozattal pontot tegyenek a végére. Reméljük, ez a vita hamarosan lezáródik és tisztázódása szabaddá teszi a kaskantyúi kommunisták másik kezét i§ és akkor még nagyobb eredménnyé! munkálkodhatnak majd a falu dolgozóinak boldogulásán. ; Kaay József Csávoly község Józseíháza- pusztai részén a felszabadulás előtt érseki uradalom volt. Béresek éltek itt, összezsúfolt kö- zoskonyhás cselédházakban. Azóta nagyot változott a világ. Állami kölcsön segítségével szép kertesházakat építettek a volt cselédek és ma mUt* emberhez méltó életet élnek. Egyetlen rossz emléke maradt a múltnak: — az iskola. A romlásnak indult épület sötét tantermeivel sokáig olt szomovko- dott a pusztán, mígnem 1956-ban odahelyezték Bajai István tanítót. Öt azonban, nem kedvetlenítette el az iskola vigasztalan látványá, hanem megbeszélte a szülőkkel: hogyan lehetne azt rendbehozni. Terveit aztán á községi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztette. Itt sem talált süket fülekre, s a tanácscsal és a lakossággal karöltve hamarosan kicsinosították, újjávarázsolták az iskolát. Bajai István nemcsak az iskola rendbehozásában, hanem a tanításban is szép eredményeket ért el. A puszta népe szívébe fogadta a lelkes tanítót. Úgy- annyira, hogy 1957. novemberében, a pótválasztáson ő lett a körzet tanácstagja. Jelölőgyűlésén annyian voltak, hogy nem fértek be a választók a terembe. Választói bizalmára azóta is igyekszik rászolgálni. Tanácsülések előtt megbeszéli a problémákat körzete lakosságával, s azt elmondja a tanácsülésen. Javaslatára útat építettek a pusztára, s több száz fát ültettek el az út két oldalán. A társadalmi munkában ő maga is részt vett, de azóta is fáradhatatlanul dolgozik a pusztai lakosság életének szebbé tételén, i 'ó) Tsz elnök, aki nemcsak LAJ a Isz-lagokkal törődik az Új Élet Termelőszövetkezet elnöke volt. Az októberi vihar ezt a tsz-t is szétdúlta, Rékasi elvtárs azonban újra vállalta áz u iroshmt és .Nagasaki iné«; most is szedi áldozalait A második világháborúban Hirosimára és Nagasakira ledobott két atombomba még az idén is éreztette súlyos hatását. Ez év január óta Japánban 58 haláleset okát a ledobott atombombának tulajdonították. Japánban sok dolgozó, aki ezekből a városokból származik, arról panaszkodik, hogy elbocsátják őket állásukból, mert munkatársaik nem hajlandók együtt dolgozni velük, s házastársat is csak azok közül választhatnak, akik ugyancsak túlélő áldozatai az atombombának. A támadás óta', az atomsugárzás okozta megbetegedések folytán 206 000 személy szorult orvosi kezelésre. A legáltalánosabb megbetegedés a fehérvérsejtek kóros csökkenése. A legsúlyosabb panaszokat az égési sebek következményei okozzák. A japán közegészségügyi mi nisztérium megállapításai szerint Hirosima és Nagasaki két speciális kórházában máig is 6572 embert kezelnek. A sugár- óetegségben szenvedők közül bevésnek van reménye arra, hogy valaha még normális életet folytathasson. 45 835 azoknak a száma, akik itt rendszeres időszakos klinikai kezelésben részesülnek. A hirosimai kórház egyik gyakorló orvosa, Taku Komái doktor kijelentette, hogy a bombatámadást túlélő asszonyok közül tízből hétnek szellemileg elmaradott gyermeke született. Hirosima város közegészségügyi intézete hivatalos jelentésekben igazolta Taku Komái doktor megállapításait. A nagasaki szülészeti klinika egyik szülésznője kérdésekre válaszolva nemrégiben elmondotta, hogy személyes tapasztalatai szerint a su- gárbelegségben szenvedő szülök gyermekei igen gyakran torz- szülöttek. úttörő szerepet. Röviddel az ellenforradalom után néhány társával megalakította a Kossuth Termelőszövetkezetet, amelynek elnöke lett. Rékasi Gáspár mint tanácstag is megállja a helyét. Ö a IL számú tanyai lakásnyilvántartó és minden embert ismer körzetében. Tudja róluk: mi a bánatuk, mi az örömük, s állandóan a kis tanyacsoport szépítésén fáradozik. Az idén 2000 fát ültettek el, új utat építettek a dűlőkön keresztül, majd javaslatára tanyai iskolát létesítettek, ahol'ma már két pedagógus tanítja a tsz-tagok és a körzet lakóinak gyermekeit. Nagy gondja van arra, hogy a tanyai utak, hidak, legelők rendben legyenek, ugyanakkor nem ismer tréfát a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben. Tanácsülés után nyakába veszi nagykiterjedésű körzetét, meglátogatja választóit, s elmondja nekik miről tárgyaltak, ismerteti velük a rendeleteket, s a határozatokat. Hetvenegyéves tanácstag Bagóczki Ferenc bácsi már 71 éves. Nagy élettapasztalattal rendelkező ember, s a fiatalok szívesen hallgatják szavait. Amikor a tanácsüléseken felszólal, mindenki ráfigyel, mert amit mond, bölcs és megfontolt, Megbírálja a tanácsot is, ha bürokratikus intézkedéseket tapasztal, mert minden mondatának az a célja, hogy a közügyek megoldást nyerjenek. Nagy _ se- g'tséget nyújtott javaslataival, amikor például az államosított tázak karbantartáséról és egyes épületek eladásáról tárgyaltak. Választói is sűrűn fordulnak hozzá különféle kérdésekkel Bagóczki bácsi jól ismeri a tea- deleteket, s mindenre kielégítő választ tud adni. Ha azonban mégis előfordul, hogy nem ismeri a törvényt, feltétlenül utá nanéz. Választói nemcsak tisztelik. hanem szeretik is őt.
