Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-12 / 189. szám
1958. augusztus 12, kedd 3. oldal Tízszeresére nőtt a termelés — eufmillié Sortat a nyereség Tallózás a Vegyesipari Vállalat mérlegében Másfél év alatt tízszeresére nőtt a termelés — erről tanúskodik a megyei Vasipari Vállalat féléves mérlegbeszámolója. Az akkori 8 millióval szemben az idén 80 millió forint a vállalat termelési terve. A feladatokkal arányosan emelkedett a munkások és alkalmazottak létszáma is. 1957. január elején még 204 volt a foglalkoztatottak száma, ma pedig 2035 dolgozónak ad kenyeret a vállalat. A termelés felfutásának ezek a kimagasló eredményei megérdemlik, hogy kicsit részletesebben tallózzunk a vállalat mérlegében. fiz egész megyében kiépültek a telephelyek A vállalat több mint kétezres munkáslétszámának nagy többsége nő és jórészük úgynevezett bedolgozó rendszerben van foglalkoztatva. Rövid idő alatt a kis Kézműipari Vállalatból tekintélyes üzem lett. Telephelyei úgyszólván az egész megyét behálózzák. A kecskeméti központ mellett Kalocsán szabászat, Kiskunfélegyházán cipőüzem, Kecskeméten és Baján mérték utáni szabóság, Alpáron pedig kosárfonó részlegük üzemel. Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunfélegyházán szépen termelő paplanüzemeik vannak. Halason, Baján, Kiskőrösön, Tiszakécskén, Félegyházán, Alpáron és Fülöp- szálláson pedig a bedolgozókkal foglalkozó konfekció részlegek működnek. A vállalat fejlesztésének és szervezésének ez az üteme komoly féladatok elé állította a vállalati vezetőket. Tudniillik, nemcsak a helyiségek megszerzése, átalakítása, gépekkel való felszerelése és a szakkáderek beállítása jelentett megismétlődő gondot, hanem meg kellett oldani az alapanyagellátást, az emberek folyamatos foglalkoztatását, az értékesítést, a nagy meny- nyiségű áru összegyűjtését és szállítását mindjárt a szervezés kezdeti stádiumában, úgyszólván tehergépjárművek nélkül. Idén már félmillió darab áru Igaz ugyan, hogy nem kis fáradsággal, nem is zökkenőmentésen, de mindez sikerrel járt. A vállalat aránylag kevés beruházással, inkább takarékossági lehetőségei és önerőből szerzett pénzösszegei gazdaságos felhasználásával fejlődött a mai nagyságáig. A mérleg számai a termelés felfutásáról ekképp tanúskodnak. 1956-ban a termelt áru darabszáma még csak 50 000, 1957-ben 250 000, vagyis az 1956. évinek éppen ötszöröse. 1958 első felében pedig már ugyanannyit termelt a vállalat, mint tavaly az egész évben. A szorgalmas munka, a takarékos gazdálkodás, nem utolsó sorban pedig a jó vezetéssel párosult kellő szakirányítás eredményeként a Vegyesipari Vállalat közel 1 millió forint tiszta nyereséget és 300 000 forint értékű anyagmegtakarítást ért el az első félévben. Jóléti célokra, jutalmazásokra és segélyekre ezen idő alatt 140 000 forintot fordítottak. Fiataikorúaknak is adnak munka Téi-vÜkben szerepel az új módszerű szőlőtelepítéshez és műve380 asszonyt mentenek fel a mindennapi ebédfőzés gondja alól Frissen főtt kolbász illata csapta meg az orrom, amint beléptem a megyei tanács konyhájára. Készül a jó ebéd! Nyolc fiatal nő sürög-forog, gyorsan mozog kezük. Vezsenyi Anna nyújtja, Oláh Sándorné vágja a tésztát; Szakácsnő kavarja a levest és a többiek is találnak foglalatoskodást, — Mi lesz az ebéd ? — Bableves kolbásszal és kromplistészta, savanyú uborkával — siet a válasszal Med- veczky Lajosné, a konyha ve- zetője. — Fél tizenkettő! — kiált fel a szakácsnő, miközben órájára néz. — Főzhetjük a tésztát. S míg ő azt az üstbe rakja, szétnézek egy kicsit. Három üstben fő az ebéd. Kettőben a leves, egyben a tésztáié forr. Tiszta, rendes itt minden és mindenki. A szakácsnőn fehér, a többieken sötétkék kö-( peny, fehér kötény és kendő. Közben az ebédlőben a fürge1 Bozsóné szétrakja a tányért, a fehér abroszokkal terített asztalon. Párolog a forró leves és szállingózik az első csoport ebédelni. Háromszáznyolcvan embernek főznek itt. Sok-sok asszonyt mentenek fel az ebédfőzés mindennapi robotjától. De nézzük meg: mi az orvos — dr. Szendy Jenő állami közegészségügyi felügyelő — véleménye az üzemi konyháról? Nagyon sok előnye van. tamintartalma minden időben kielégítő legyen. Ezenkívül a konyhai dolgozóknak kötelességük elvégezni az alapfokú egészségügyi tanfolyamot. — Mi a hátránya? — kérdezzük. — Talán az — mondja mosolyogva, hogy nem mindig azt főznek, amit az ember szeretne. Dehát háromszáznyolcvan embernek ki tud mindig kedvében járni? Barta Éva léshez szükséges beton tárnok nagysorozatú gyártása, emellett úgy tervezik, hogy ősszel elkezdik az ugyancsak művészi kivitelű, korongolt háztartási cserép- árúk készítését, és üzembe helyezik a lakosság által sokat keresett hordozható csempekályha- gyártó részlegüket is. A profilbővítési elképzelések mellett a Vegyesipari Vállalat gondol a fiatalkorúak foglalkoztatására is. A vezetők már döntöttek abban, hogy 1960-ig 160 fiatalkorúnak biztosítanak munkát, s később lehetőséget, hogy szakmunkás váljon belőlük. A vállalat tervei szerint ez év végéig negyven fiatalt vesznek fel a különböző részlegekbe. Sándor Géza M A második világháború idején négy szovjet pilóta életét mentette meg Gúla Józsefné budapesti munkásasszony. A megmentettek közül hárman nemrégiben felkeresték jótevőjüket, most ezt a baráti látogatást viszonozza a Gula-család, akik repülőgéppel több hetes szovjétunióbeli látogatásra indultak. Ahol véka alatt tartják as eredményeket 1950-ben alakult a harkakötö- nyi Kossuth Termelőszövetkezet. Azóta kétszer tépte vihar. 1953- ban, Nagy Imre első fellépésekor 42-en voltak a közösben. Az emlékezetes beszéd hatására hét család otthagyta a szövetkezetét. Ügy látszik, némi tanulságot levontak a tagok ebből, mert az ellenforradalom alatt eléggé jól állták a sarat. — Egy kilépőnk volt csak — mondja Korom Sándor, a szövetkezet elnöke — Szőke Pál hagyott el bennünket és most egyénileg gazdálkodik. 1950-ben lépett a szövetkezetbe, nálunk megszedte magát, 14 hold földet vett, azt behozta ugyan a közösbe, de az ellenforradalom idején kilépett vele. Ez a példa talán nem szerencsés, de mégis azt bizonyítja, hogy nem lehetett rossz dolga Szőke Pálnak a szövetkezetben, ha ennyi földet tudott venni a jövedelemből. Miért nem jönnek ni új tagoky — És azóta hány új taggal gyarapodtak? — érdeklődöm az elnöktől, amint elhelyezkedünk hárman a zöld gyepen (Gyóni Gábor, a községi tanácselnök a harmadik személy). Tőlünk néhány lépésre a cséplőgép torka nyeli a kévéket. Tegnap kezdték a cséplést, és most a gépnél találtunk rá az elnökre. — Sajnos, 1953 óta nem gyarapodtunk sem tagban, sem földben, kivéve az említett Szőke Pál-féle esetet — hangzik a válasz. Nagy sóhaj után így folytatja: — Lakásproblémáink vannak. Volnának új tagok, de nem tudjuk hova tenni őket, a jelentkezők messze laknak. — Az is a baj — szól közbe a tanácselnök —, hogy nem ismerik a környező tanyásparasztok eredményeiteket. Körbe mutat. Valóban. Mindenütt a horizont széléig apró tanyák láthatók. — Ha ezek belépnének földjükkel együtt, nem volna lakás- probléma — bizonygatja a tanácselnök. — Igen — ismeri el Korom Sándor —, de, ha nem jönnek. — Nem hát, hiszen nem is tudják, hogyan dolgoztok. Erről pedig nektek kéne beszélni — korholja Gyóni Gábor. Nincs mit takargatni A későbbiekben megtudom a tagoktól, hogy valóban említésre méltóak ezek az eredmények. A Kossuthnak volt a legszebb a gabonája a határban. Van olyan tábla, amelyik 14 mázsát is termett. Az egyéni parasztok termésátlagai a felét sem érik el. Jószágaik is szépek, jelenleg Is istállózzák a teheneket. Tizennégy liter a fejési átlag, amely egy állami gazdaságnak is dicsőségére válnék. Bevezették az itatásos borjúnevelést. Így aztán érthető, hogy tavaly 37,40 forintot ért egy munkaegység, az idén meg 38-at terveztek, de az elnök szerint elérik a 40 forintot is. Mindezek annál is figyelemre méltóbbak, mert a termelőszövetkezet területének zöme homok, amelyen tudvalevőleg nehezebb gazdálkodni. 1954-ben 3 hold szőlőt telepítettek. Két hold gyümölcsösük is van. A távlati terv szerint újabb szőlő és gyümölcsöst telepítenek, sőt az őszszel 10 hold erdőt is létesítenek. Ezenkívül az állattenyésztés további fejlesztésére is nagy lehetőségük van, mert 138 hold lege. lővel rendelkeznek. — Rengeteg dolgunk van, sokat kellett gürcölnünk, mire idáig jutottunk — mondja az elnök és hangjából némi panasz csendül kii Többen többre mennének Érthető, hiszen kevesen vah- nak. Tizenhét tag ha összefog is, nem tud annyit produkálni, mint egy nagyobb közösség. Korom Sándor elnök, könyvelő, gulyás, kanász és raktáros egy személy, ben. Két kislánya az iskolai szünetben segít a tehenek ellátásában (az egyik 12, a másik 13 éves), összesen négy gyalogmun. kaerő dolgozik állandóan, négy nő. A férfiakat az állattenyésztés köti le, segítenek a szőlőper. metezésben, a kocsisok a kukoricát ekézik. Maga Korom Sándor is elismeri, hogy gyorsabban jutnának előbbre, ha növekedne a tagság létszáma. — Van egy mélyfúratú kútunk, létesíthetnénk öntözéses kertészetet is. Az sokkal többet jövedelmezne, mint eddig, épp úgy, mint a szomszédos Mező Imre Termelőszövetkezeté. Tehetetlenül széttárja a karjait. — De ki dolgozna a kertészetben? Erre a kérdésre csak azzal lehet válaszolni, hogy nem szabad ivéka alatt tartani az eredménye, ^et. Hiszen a tagok is elismerik, hogy a környékben lakó egyénileg dolgozó parasztok rokon- iszenvvel figyelik a közösség tag. jainak erőfeszítéseit. Ezt a ro- konszenvet kell éleszgetni, érlel. • ni. Csak új belépőkkel léphetnek lelőrébb a Kossuth tagjai. (Kereskedő) ) Különös hirdetések I Egy fiatal leány a következő .apróhirdetést tette közzé a Po- polo di Romában: »Tökéletes lovagot keresek, aki még a régi (iskolából való és térdenállva .kéri meg a kezemet. Legyen 'meggyőződve arról, hogy nem lélhet tovább nélkülem.« A lány. |ka egy héttel később panaszkodott a szerkesztőségben, hogy csak három öregúr jelentkezett: ;az egyik 87, a második 76, a harmadik pedig 84 éves. AMfG a fülöpszállá- si Kossuth Tsz elnökével, Kiss Gyulával beszélgetek a tsz működéséről, egyszercsak megszólal valaki mö- gülem, az irodában tartózkodó tagok közül: — Elnök elvtárs, aztán az Erzsikét ki ne hagyják az újságból, Megérdemli, hogy írjanak róla. HÁTRAKAPOM a fejem, mosolygó arcokat látok, az iménti közbeszóló pedig már sorolja is az Erzsiké erényeit. Első szavai után azt hiszem, hogy valami takaros leánykáról van szó, aztán kiderül: Erzsiké nem más, mint — traktor. És hát Gubacsi József, az egyik kezelője az, aki szót Elsősorban is megkönnyíti a emelt mellette, -második műszakot«. Mi állan-t Ennek a traktornak dóan ellenőrizzük az edények / pedig tanulságos tör- epségét, az étrendet, a konyha , lénete van. dolgozóinak egészségi állapotát ' AZ ELNÖKÜT a és ruházatát, s így minden ne- , tagsággal együtt már mű fertőzést elkerülünk. Az régóta tüzelte a vágy, étrendet segítségünkkel úgy hogy vehessenek a állítják össze, hogy kalória- vi-j, tsz-oek egy traktort, )) ErzsiKe" Keoesebbe Kerül mint a ló De miből? Pénz kell ahhoz, nem is egyesével, hanem tízesével számolva az ezerforintokat. Azt pedig ők nem tehetik meg, hiszen most vannak fejlődőben, minden ki nem osztott fillért befektettek valamibe. AZ A BIZONYOS bogár azonban csak ott dongott Kiss Gyula fülében akkor is, amikor a szomszédos községekben járt a tsz ügyesbajos dolgait ii. ezni. S a télen, ahogy megfordult a MÉK solti telepén, már nem is annak a bogárnak a dongasát hallotta, hanem azét az R—50— 55-ös traktorét, amely mint kohóba való ócskavas ott rozsdásodott a telep többi lim-lomja között. Mert szakértő szemmel megállapította. hogy korai volna még beolvasztani azt a masinát, amelyet valahol — pontosan nem tudják, hogy hol — olyan »bőkezű nagyvonalúsággal« kiszupe- ráltak. A tsz kerek 3600 forintért megvásárolta a hasznavehetetlennek minősített traktort. AZTÁN Gubacsi József és a tsz másik masinisztája, Szalai Sándor felutazott Pestre, 13 ezer és egynéhány forintért megvásárolták a szükséges alkatrészeket, s — mint Gubacsi mondja — »kide- koráláták« a beteg gépet, mire az olyan üzemképes lett, hogy még.. HAT MILYEN IS? A tavasszal hétezer forint értékű munkát végzett, most. a nyáron pedig vele hantottak tarlót 115 holdon. Az árát tehát ugyancsak hamarosan megkeresi. — Kiszámítottam, sokkal kevesebbe kerül, mint a ló — mondja az elnök. — És meddig lesz üzemképes — kérdem (/ Gubacsit. — Még kibír három hengerfúrást, mindegyik után pedig két esztendőn át dolgozhatunk vele. Hat évig jó lesz. — És miért hívják Erzsikének? — Amikor elhoztuk Soltról, több leánynév is rá volt irkáivá, valószínű, hogy kezelőinek vagy azok szerelmeinek a nevei, és hát az Erzsiké tetszett a legjobban. ÉS ÜGY BESZÉL, beszélnek a traktorról mindannyian, mint az olyan emberek, akiknek a kincs megszerzéséhez ha kevés pénzük is van, de eszük annál több! (tarján)
