Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

1958. augusztus 10, vasárnap 7. oldal Barátsággal és összefogással Kecskemét labdarúgósportjáért Ezzel a jelmondattal indul a Kecs­keméti Dózsa a nehéznek és küzdel­mesnek ígérkező 1958/59-es bajnoki évnek. Bizony rá is i'ér Kecskemét labdarugó sportjára egy kis összefo­gás, amit barátsággal, megértéssel és egymás iránti megbecsüléssel érhe­tünk el. Az egyik legutóbbi Dózsa- edzés után, amelyen már az új, fia­tal játékosok is resztvettek az új edző. Fenyvesi László irányításával — összejöttünk Donáth Tiborral, a K. Dózsa szakosztályi elnökével, aki­nél jobban senki sem viseli szívén egyesülete — megyénk és városunk egyetlen NB II-s csapatának — sor­sat. Megkérdeztük Donáth elvtárstól: hogyan volt megelégedve csapatának a múlt évi szereplésével? Szerinte a Dózsa tudása alapján előbb is vé­gezhetett volna. Hegy csak negyedik lett. abban közrejátszott a könnyel- tnüsköaéöen és balszerencsén kívül ez is, hogy igen kevés volt azoknak e játékosoknak a száma, akik meg­ütötték a kissé felhígított NB 11. színvonalát. Ennek a következménye volt azután az, hogy sokszor a gyenge formában levő, vagy fegyel­mi miatt mellőzött játékosokat is szerepeltetni kellett. Közrejátszott még a csapat hullámzó szereplésé­ben, hogy a tavalyi erősítések közül nem mindenki váltotta .be a hozzá­fűzött reményeket. Így Vitkovics, Szirovica, Zelenák. Ezek a fiatal já­tékosok nem mindenkor éltek sport­szerű életmódot, ami nemcsak nekik, de egyesületüknek 6em vált hasz­nára. Na, és végül az edzőkérdés. A volt edző szorgalmasan és lelki- ismeretesen végezte munkáját, de nem volt eléggé erélyes és főleg nem volt meg a kellő rutinja. A következő kérdésünk, ami leg­jobban izgatja nemcsak a közvetlen Dózsa-szurkolókat, hanem Kecskemét valamennyi mérkőzéslátogatóját. Ho­gyan áll a Dózsa az erősítéssel? Nos, reméljük, hogy jobban mint tavaly. Az idén is fiatalokkal erősít a csa­pat, de most nagyobb körültekintés­sel. Négy játékosról van szó: Czéh (kapus) és Magyar (védőjátékos), mindketten az Újpesti Dózsából — 20 évesek, Fülöp (középcsatár) és Rogits (balszélső) az MTK-ból — 23 évesek. A legjelentősebb erősítés azonban nem a játékosok, hanem az edző: Fenyvesi László, a többszörös válo­gatott szélső. Fenyvesi a múlt évben Lengyelországban működött, mint a nálunk is jól ismert Poznanl Warta edzője. Ezt a csapatot felhozta a ki­esők közül a* bajnokság harmadik helyére. Nem is jött volna haza, ha a fizetésátutalásokkal nem lettek volna különféle bajok. A hazatérő Fenyvesire sok pályázó akadt, de a legfürgébb a Dózsa volt, s így a kecskeméti labdarúgó sport nyeresé­gére hozzánk került ez a rokonszen­ves és széles látókörű sportnevelő. Tovább folytatva beszélgetésünket. * tartalék- és ifjúsági csanatról esett gzó. A Dózsa TI. az elmúlt évben si­ralmasan szerepelt^, A megyei baj­nokságban az utolsó helyen végezve kitett. Az okokat nagyon jól tud­juk, Ezek az okok az idei bajnok­ságban nem fognak fennállni. A II. csapat az idén a iárási bainoksá^h-m serénél. Kisebb lesz az utalási költ­ség és most minden játékosnak — pvifcre azon a vasárnapon nem tart ieénvt a nagvesauat — játszania k°U p fprfaiékegvfittesben. Az ifjúsági csapatot továbbra is a Katona József Gimnázium játékosaira alapítják. Itt a probléma csak az, hogy az ifi csa­pat hol szerepeljen. Feltétlenül he­lyesnek találnám — mondja Donáth elvtárs —, hogy mind az NB II-s, mind az NB Ill-as egyesületek vin­nék magukkal az ifiket. így keve­sebb költséggel megúsznánk, az edző jobban szem előtt tarthatná őket és ami a legfontosabb — határozottan használna ifjúsági játékosaink fejlő­désének. Kérdés nélkül tolul fel a legfájóbb Dózsa-probléma — a pályakérdés. Megyénk egyetlen NB II-s csapatá­nak nincsen pályája. Csak társbérlő a KTE-pályán, de ott is olyan társ­bérlő, akinek csak éjszakára (a mér­kőzésekre) szabad hazamenni, nap­közben (az edzéseken) nem tartóz­kodhatnak ott. így azután előáll az a felemás helyzet, hogy a mérkőzé­seket a KTE-pályán, az edzésekeiket az Építők sporttelepén tartják, ami­ért igen jelentős összegeket fizetnek a pályatulajdonosnak. Ugyanezt az összeget a KTE-nek is megfizetnék, dehát éppen itt nincs meg az a cím­ben jelzett összefogás. Az edzések időpontja ebben nem lehet akadály. Ezt a kérdést még a bajnokság meg­indulása előtt tisztázni kell. Ugyanilyen .megoldásra váró kér­dés még a KTE öltözőjének az áten­gedése — olyankor, amikor a KTE idegenben játszik — a vendégcsapa­tok részére. Sem a barakok, sem a ,,hullaház” nem megfelelő erre a célra. Az utóbbi, amely a Dózsa öltö­zője, Kecskemét labdarúgó sportjá­nak a teljes lebecsülése és szégyene. Miért nem találnak az illetékesek va­lami módot egy tisztességes öltöző megépítésére. Ehhez persze a város segítsége is kellene. Onnan — saj­nos — semmi sem jut a Dózsának. Arra a kérdésre, mit tart helye­sebbnek: a mostani, vagy a tavalyi rendszert — a válasz ez volt: A mos­tani mindenesetre színvonalemelke­dést jelent, azonban ezt még sem le­het minden szempontból méltányos­nak tartani, mert az NB III-as baj­nokságot nyert KTE és a többi nyolc együttes feljebbjutóst érdemeltek volna. A Dózsa Baráti Körről érdeklő­dünk még. Azt a választ kapjuk, hogy a jövőben sokkal nagyobb meg­/f^űüléjrden részesül az egyesülettől ez a szervezet, és biztosra vehető, hogy ezentúl a baráti kör is ered­ményesebben fog működni. Fenyvesi Lászlót, az új edzőt köz­vetlenül Budapestre való utazása előtt csíptük el egy rövid, pár per­ces beszélgetésre. Elmondotta, hogy örömmel látja el a Dózsa edzését, mert lehetőségeket lát a csapatban. Hogy azután ezeket a lehetőségeket felszínre is hozza, megköveteli a ke­mény fegyelmet, a sportszerű élet­módot és igen nagy súlyt helyez a nevelésre is. A játékosoknak meg kell értendők: csak fegyelmezett élet­móddal és viselkedéssel — pályán és pályán kívül — lehet eredménye­sen sportolni. A játékban az az el­gondolása, hogy a csapat a lehető legsürgősebben leszokjon a pepecselő játékmodoráról, ahelyett a gyors, modem játékot űzzék, a szélsőkre alapozzanak és minden helyzetből — akármilyen távolról is lőjenek. A kecskeméti közönséghez csak egy kérése van: tartsák szem előtt min­dig azt, hogy a pályán küzdő Dózsa kecskeméti csapat. Szurkoljanak ak­kor is, ha KTE-szurkolók, sőt akkor még inkább. Körülbelül úgy, ahogy az tavasszal Miskolcon történt. Mind­két kecskeméti egyesülettel a leg­szorosabb barátságot akarja fenntar­tani, mert csak akkor lehet a cím­ben leszögezett elveket maradéktala­nul megvalósítani. Nekünk is ez a véleményünk! Vasárnapi sportműsor Vasárnap Kecskemét és Baja is kü­lönösebb sportesemény nélkül ma­rad a bajai csónakverseny kivételé­vel. A Kecskeméti Dózsa Budapes­ten vendégszerepei a Nyári Kupa mérkőzések során a rendkívül meg­erősödött és csoportunkba került Bp. Egyetértés ellen. Csak a leg­jobb formában levő Dózsa szerezhet pontot Budapesten. — Baján — mint ahogy a tegnapi számunkban meg­írtuk — szintén nem lesz mérkőzés, mert a város válogatott csapata Nagyszalontán szerepel. A többi városokban és községekben minde­nütt készülődnek az őszi idényre. A dunavecsei járásban a kis Duna Kupa elődöntőit vívják. Megyei Szpartakiád-válogatottunk Szolnokon méri össze erejét a Szol­nok megyei legjóbbakkal atlétikában és röplabdában. A kerékpárosok Nyíregyházán egy országos versenyen szerepelnek. Politikai és szakmai, vala­mint szépirodalmi és ifjú­sági regények, útleírások kincstárát találja a Megyei Könyvtárban Szeretettel várja a Megyei Könyvtár. 1892 Ó jT Dolgozó parasztok, úttörők, tanulók! GYÜJTSÉTEK A jML Ä K G F B mert minden kilogramm mákgubóért 90 fillért fizetnek a földművesszövetkezetek. Fontos gyógyszerek készülnek a mákgubóból. Minden kilogramm mákgubó egy-egy ember életét mentheti meg. A mákgubót a külterületen lévő földművesszövetkezeti boltok is átveszik. 1926 H^VWWWVWWWWWWVV KECSKEMÉTI SÉTÁK cé odrai (Äilkaiéi Egy váró* szellemi életére és művelődési szín­vonalára kétségtelenül nagy a hatása annak, hogy va«i-e főiskolája. A magasabb tudományos képzettségű tanári kar és a köré csoportosuló diákság érdeklődé­sével élénkebbé teszi működési helyükön a tudomány és a művészetek virágzását. Gondoljunk csak Debre­cenre és Szegedre. Egyetemük elnyerése előtt éppolyan falusias jellegük volt, mint Kecskemétnek. Fejlődésü­ket az állami egyetemek odahelyezése meggyorsította. Az oktatás joga kezdetben a felekezetek kezében volt. A helybeli reformátusok 1599-ig tudják vissza­vezetni kollégiumuk főiskolai múltjának történetét. Ebben az évben költözött ide Búzás Mihály tolnai mes­ter. Tógátus tanítványai is vele jöttek. Tógát abban az időben csak a főiskolai fokon tanuló diákok viselhet­tek. A mostani ókollégium udvarán állt az a földszintes épület, amelyben Kecskemét első főiskolájának diák­sága tanult. Búzás Mihály emlékét az ókollégiummal szemben, a posta és az újkollégium közt vezető utca, azt, hogy Tolnáról jött tanítványaival, a városi mozi melletti Tolnai utca elnevezése őrzi. Valamivel később, a XVII. század közepétől kezdve a ferencesek teológiai főiskolát tartottak fenn rend­tagjaik képzésére. A XVIII. század elején idetelepedett piaristák ugyancsak rendtagjaik számára szemináriumi előkészítő iskolát állítottak fel. Ezek főleg az egyházi életre voltak hatással, bár tagadhatatlan, hogy a piaristák az iskoladrámák bevezetésével a világi szel­lemi élet fejlődését is befolyásolták.. A kollégium azonban nyílt világi iskola volt. Az Innen kikerülő diákok nemcsak papi, hanem más élet­pályát is választhattak és választottak is. Ezért, ha Kecskeméten főiskoláról lehet szó, elsősorban a refor­mátus kollégiumot kell figyelembe vennünk. Az I750-es években fejleszteni, bővíteni akarták az Iskolát, A ferencesek féltékenységből feljelentették a dolgot a helytartótanácsnál. Akkor Koháry András földesúr és a városi hatóság tanúskodott arról, hogy az Iskolában tógátus diákok régtől tanulnak már. Erre királyi határozattal megengedték az építkezés folyta­tását, de a határozat azt is kimondta, hogy sem a professzorok» sem a tóaátu« diákok száma* nem szabad emelni. Ezt a tényt az ókollégium kapualjában elhe­lyezett emléktábla örökíti meg. A vörös márványból készült, latin szövegű emlékművet 1893-ban helyezték régi helyéről mostani helyére. Mindezek ellenére jobbadán középfokú képzést tu­dott csak nyújtani a kollégium és bizonyos fokig tarto­zéka maradt a debreceni kollégiumnak. Végzett növen­dékei többnyire ott folytatták tanulmányaikat. 1802-ben Lózsi Pál külföldi egyetemen tanult professzor debre­ceni mintára két éves enciklopédikus kurzust vezetett be a gimnáziumi osztályok felett. Természettant, böl­csészeti és teológiai tárgyakat tanultak az újítás sze­rinti főiskolások. 1811-ben Lózsi távozásával az oktatás­nak ez a felső fokozata megszűnt. 1830-ban azonban sikerült feléleszteni a superintendencia támogatásával, mint egyházkerület! főiskolát, bölcsészeti, jogi és teo­lógiai karral. A szabadságharc után a főiskolai tagozat megszűnt. 186Q-ban a jogakadémiát újjászervezték. Eb­ben nagy érdeme van Tatai Andrásnak, Jókai egykori tanárának. A főiskola működött a mostani vaskereske­dés feletti emeleti helyiségekben, 1912 után az újkolic- giuníban, majd amikor Egyetemes Ref. Jogakadémia rangot kapott visszaköltözött, az ókollcgium második emeletére. Itt volt 1949-ben is, amikor állami jogakadé­miaként működött, de átszervezés folytán megszűnt. Helyette gyümölcsészeti és szőlészeti főiskolát Ígér­tek az illetékes főhatóságok. Nem lett belőle semmi. Időközben a másik főiskolai jellegű intézet, a Város­földi Tangazdaságba telepített gazdasági szaktanító­képző is megszűnt. Ügy véljük, hogy amikor az egyetemi városokon kívül más, Kecskemétnél kisebb városok, mint Sopron, Veszprém, Szolnok, Eger is bírnak főiskolákkal, főisko­láinak történeti múltjánál fogva Kecskemét is igényt tarthat legalább egy főiskolára, legyen az akár tanító­képző akadémia, akár az itteni tudományos kutató in­tézetek nyújtotta lehetőségeké kihasználva, szőlészeti és gyümölcsészeti főiskola. Egy főiskola szellemi élesztő hatását Kecskemét nem nélkülözheti. Joós Ferenc 9 TIT tagja RE/TI/ÍVLlfilK 2000 forintos rejtvénypályázat FOLYTATÁSOS ÓRIÁSI KERESZTREJTVÉNY 50 pont Vízszintes: 166, Olaszország legforgalmasabb kikötője. 167. Államok együttműködésének előmozdítására alakult szövet­ség. 204. Jogtalanság közhaszná­latú latin szóval. 251; Javasla­tok, zsargonnyelven. 252. Műve­lődés hajléka. 292. Kauciója. 291. Biztatószócska. 337. Ellenté­tes kötőszó. 340. Római egy. 341. Orosz női név. 386. Magyar Bank. 387. Jajgat. 434. Enyém angolul (MY). 479. Haragos. 480. Petrarca szerelme. 509. Szlová­kia volt fasiszta miniszterelnö­ke. 510. A mostaniak. Függőleges: 57, MÁV-val egyesült dunántúli vasúttársa­ság. 58. Azonos magánhangzók. 59. Egyforma mássalhangzók. 60. Tiszt oroszul (a végén egy hiányzó betű). 61. Vivőerek. 62. Becézett női név. 83. Idegen­hangzású férfi név. 64. Nemcsak férfi. 65. Sertéslakok. 166. Váltón levő hátirat. 167. UY. 204. R-rel a végén: festő, a Benczur-irány legtehetségesebb képviselője, 251. Címírógépek. 293. -ba, -ban több európai nyelven. 294. Ke­rékpár belsőre Is mondják. 295, Közeli rokon. 336. Néni. 337, Szovjet folyó. 338. Az angol anyakirálynő neve. 339. Vak­buzgó. 386. Szovjet folyó. 387, .; í ., se be! 433. Azonos mással­hangzók. 479. Képzőszócska. 480i Görög betű, A nyíllal megjelölt sorokban Vera Inber, Benjámin László és Vlagyimir Majakovszkij egy-egy Leninről szóló versszakát rej­tettük el. Megfejtésül ezt a há­rom idézetet kell beküldeni 1958. december 14-ig, KÉP- ÉS BETŰRE JT VÉNYEK 1—1 pont; E heti rejtvény iskolánk: 11. Előfordul rejtvényekben az & jel, amely a latin nyelv egyik kötőszava. Jelentése a megfej­tésben lehet: és vagy pedig az eredeti latin et. Például a rejtvény megfejtése: BÉREME' LÉS. urán i H ava HavaHofoHavaHava & E E számunkban közölt rejtvé­nyek megfejtéséhez Tréfás kép- és Betűrejtvény Iskolánk 1., 4., 5. és 10. pontja nyújt támpontot. MEGTEJTÉSEK Rejtvényversenyünk most le­zárult negyedik fordulójának megfejtéseit az alábbiakban közöljük: Félbeszakított operák: Pa­rasztbecsület, Borodin, A bolygó hollandi, Verdi: Álarcosbál, A Trubad(-ur). Körbe-karikába: Csendes Don Kép- cs betűrejtvények: Da­rabszámra, Falurádió, Kis Ernő Népünnep. Ünnepi könyvhét. Növény, Csatlós, Ötösikrek, Többtermelés. Állattan: Füst Milán, Nyári melegben: Július: nya­ralási gondok. 5 perc a festészetről: 1. Remb­randt, 2. Jean Effel, 3. Pablo Pi­casso, 4. Zichy Mihály, 5. Tretja­kov képtár. 5 perc a háziasszonyoknak: 1, A töretlen diót egy hétig áztat­juk. Amikor levesszük róla a vi­zet, olyan friss lesz, mint az uj dió. A vizet időnként cserélni kell. 2. Gyorstűzön, mert a las­sú tűz megöli a vitaminokat. 3, Égessünk el belőle egy darabot és ha a maradéknak faggyú­szaga van, akkor a vaj hamisí­tott. 4. Pohárban sót oldunk fel és ebbe belehelyezzük a tojást. Ha az friss, akkor lesüllyed, de ha régi, fennmarad. 5. Ha ki­cseppentjük és a tolija nem hal­ványul el, akkur hamisított. A 8. rejtvényünk megfejtései Hrus^ov, * E számunkban közölt rejtvé­nyek egy részét Ács Pongrác, Baja küldte be. Rejtvényeim« megfejtését 1958. szeptember 6-ig kell beküldeni a Petőfi Né­pe kiadóhivatala, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. címre. A borí­tékra írjuk rá: -Rejtvény« és mellékeljük az alábbi rejtvény­szelvényt. Megfejtőinkhez: A negyedik íorduló után a pontszám-maxi- mum 124 pont. Pontversenyünk állását a következő vasárnapi számunkban közöljük. ueuueuei ....................................... UHÜIU; ............................................ sí *.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents