Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1958. augusztus 10, vasárnap 5. oldal „Nyári szüneí" nélkül hibák többnyire azért fordulhatnak elő, mert gyengék még a szövetkezeti pártszervezetek, kevés tagot és még kevesebb aktív kommunistát számlálnak. A majsai elvtársak jól látják, hogy a Központi Bizottságnak a falusi pártmunkáról hozott határozatában kijelölt úton csak széleskörű, rendszeres, alapos és következetes munkával lehet előre jutni, ez az út a falu, a dolgozó parasztság boldogabb szocialista jövendőjéhez vezet. Ezért pedig becsületbeli kötelessége küzdeni a falu kommunistáinak — akárcsak Kis- kunmajsán — »nyári szünet nélkül, Palkó László Érik a banán a Fűvészkert üvegházában. A hazánkban ritka gyümölcsnek állandóan sok látogatója van. Odabenn a szobában sír a két gyerek — Tanyai háziasszony egy napja — Néhány évvel ezelőtt ilyen Időtájban, nyár derekán a falusi pártmunkások a gabonabegyűjtéssel voltak elfoglalva. Ellenőrizték a cséplőgépek munkáját, a könyvelést, a raktározást, mindenféle más gazdasági és állami szervező munkával töltötték idejüket, de politikai tevékenységre csak ritkán futotta erejükből. A pártmunkában általános volt a hivatalosan ki nem mondott, de valójában mégis léptennyomon felbukkanó »nyári szünet«. A párttagok, a kommunisták, a párt sorkatonái, jó esetben havonta egyszer, a taggyűlésén jöttek össze és beszélték meg a tennivalókat. A kiskunmajsai pártszervezet nem nagylétszámú, nem is különösen aktív párttagokból tevődik össze. Itt azonban mégis hiába keresné valaki a »nyári szünetet«, — helyette élénk, céltudatos politikai munkával találkozik lépten-nyomon. Szó se róla, itt sem valamennyi párttag veszi ki részét tudása és képessége szerint a munkából, de a kommunisták fele, kétharmada már rendszeresen tevékenykedik, s megteremtették az alapját annak is, hogy minden párttag munkájával érdemelje ki a kommunista kitüntető címét. Ez az alapfeltétel nem régi. A legutóbbi taggyűléseken született meg, amikor elosztották a párttagokat: te a nőtanácsban, te a KISZ-ben, te meg a népfrontban dolgozol stb. S hogy a párttagok is lássák megbízatásuk jelentőségét, azt is elhatározták a taggyűléseken, hogy melyik időpontban melyik tömegszervezetben, tömegmozgalomban tevékenykedő pártagok számolnak majd be ottani munkájukról. A tömegszervezetekben és a népfrontban már korábban megalakultak és működnek^ a kommunista csoportok. A nőtanácsban és az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunisták éppen a napokban számoltak be a taggyűlésnek, hogyan teljesítették megbízatásukat. A taggyűlés megvitatta munkájukat és bírálataival, meg jó javaslataival hasznos útravalót adott nekik további tevékenységükhöz. A tömegszervezetek pártvezetésének erősítése, munkájuk javítása, — ez tehát az egyik törekvése most a kiskunmajsai pártbizottságnak. Ezenkívül a pártszervezet közvetlenül is gyakrabban fordul a lakossághoz mostanában, ahol kötetlen beszélgetések formájában megvitatják a parasztságot érdeklő kérdéseket. Havonta négy kis- gyűlést tartanak, ahol többnyire Varga Antal elvtárs, a pártbizottság titkára, Kurucz elvtárs, a községi tanács elnöke és más, képzett vezetők vezetik a beszélgetést. Ügy tervezik, hogy a hónap végén nagyobb gyűléseket is szerveznek, ahol a falu egy-egy jelentős rétegének képviselőivel vitatnák meg a párt politikáját, a szocialista építés időszerű kérdéseit. így például legelőször a földhözj útiatokkal, aztán augusztus végén a nincstelen napszámosokkal, majd a Gyorshajtásért — megnyírnak Isztambulban a városi tanács a közlekedésrendészet történetében párját- ritkító intézkedést foganatosított. A jövőben a könnyelmű és ittas gépkocsivezetőket a helyszínen megbüntetik, minden törvényszéki ítélet nélkül, pusztán két tanú egyöntetű vallomására. A büntetés végrehajtására a közlekedési rendőröket jókora ollóval szerelték fel. Büntetés fejében tetszés szerint megnyírhatják a kihágást elkövető gépkocsivezetőket. A rendelet nem tesz különbséget férfiak és nő, fiatalok vagy öregek között. Ha tehát valaki büszke frizurájára, Isztambulban óvakodjék a KRESZ megsértésétől kis- és törpebirtokosokkal kívánnak tanácskozni. Bizonyára tanulságosak és hasznosak lesznek ezek a gyűlések, hiszen a parasztságot mostanában legközelebbről érintő kérdésről esik itt szó: hogyan fejlődhet tovább a mezőgazdaság, hogyan lehet könnyebb a paraszti munka, kulturáltabb, szebb a paraszti élet. Vagyis: a szakcsoportokról, társulásokról, a szövetkezeti mozgalomról kíván mindenekelőtt ezeken a tanácskozásokon őszinte beszélgetést folytatni a pártszervezet, A széleskörű politikai munka, a tömegszervezetek pártirányításának erősítése is a falu átszervezésének, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének feladatait hivatott előre vinni. Ám jól tudják a majsai kommunisták, hogy a szép szavak, az általános igazságok egy- magukban nem győzik meg a parasztságot. A szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődésének legfontosabb feltétele ma Kiskunmajsán az, hogy tovább erősödjenek a már meglevő termelőszövetkezetek, jobban gazdálkodjanak, nagyobb termést és több jövedelmet nyújtsanak tagjaiknak. Mint ahogy Varga elvtárs mondotta, most az a fő céljuk, hogy mielőbb mintát, helyi jó példát tudjanak a dolgozó parasztok elé állítani: íme, itt Kiskunmajsán is jobb a nagyüzem. Csakhogy a termelőszövetkezetek még fiatalok, egy-két éve próbálgatják az új utat, s némelyikben még bizony csupán a tagság régi napszámos életéhez viszonyítva léptek nagyot előre, a szorgalmas középparasztok életszínvonalát azonban még nem érték el. Így van ez az Alkotmány Tsz-ben, ahol az idei szárazság miatt nem úgy sikerül az év, mint ahogy tervezték. A Kiskunság Termelő- szövetkezetben viszont olyan tagok is vannak már, akik házat, földet vettek a munkaegységre kapott jövedelemből — és érthetetlen módon most mégis kifelé kacsingatnak. Az ilyen A felkelő nap sugarai már talpon találják Bende Sándor- nét a kecskeméti határban. Ott szorgoskodik a káposztaföldön. — Gondos ápolást kíván, ha azt akarjuk, hogy tömött, nagyfejű káposztánk legyen, Mi pedig azt akarjuk, mert csak az nyomja a súlyt — mondja a kapára támaszkodva. Aztán újra lendíti és belevágja a földbe. Piros ruháját lengeti, barna haját kócolja az enyhe szél. Gyorsan halad a munka, de az idő sem áll. Nemsokát hét óra, etetni kell. És már viszi is a nagy vödröt a disznóól felé. Míg a négy malac mohón falja a moslékot, addig ő a csirkékkel foglalatoskodik. A szobában sírnak a gyerekek, siet őket is ellátni. Közben a férj bejött a paprika-földről, leül az asztalhoz. Reggelizik a család. Az egyik gyerek az anyja ölében ül, a másik már hároméves, tud egyedül is enni. Az asztalon kávé, szalonna, zöldpaprika. Ilyenkor a reggeli idő nem nyúlik hosszúra, mert még paprikát is kell szedni. Az asszony derekára kötött kék mindig az almáról megy át a dióra. Külön hangsúlyozzuk, hogy a lehulló férges almát naponta össze kell szedni, ezzel ugyanis az almában lévő hernyókat megsemmisítjük s lehetetlené tesszük e veszedelmes kártevőnek további szaporodását és terjedését. Rendsiet a vadászati idénytől A Magyar Közlönyben nemrég jelent meg a földművelés- ügyi minisztérium rendelete az 1958/59 évi vadászati idényről és a tilalmi idők megállapításáról. A rendelet először azokat a vadakat sorolja fel, amel . 'ere egész éven át szabad vadászni. Ilyen — többek között: a róka, borz, görény, ménjét, hörcsög, ürge, üregi nyúl, sün- disznó, kóbor kutya °s macska, a veréb, dolmányos varjú, szarka, karvaly, szürke gém stb. Nyúlra csak november 2-ától január 18-ig, fácánkakasra október 19-től január 1-ig, récére, szárcsára, sárszalonkára augusztus 1-től január 1-ig (rizstelepeken a rizstermelés egész ideje alatt!), vetési varjúra aug. 15- től március 15-ig, seregélyre szőlőkben és gyümölcsösökben aug. 16-tól november 15-ig szabad vadászni. A rendelet részletes szövege a Magyar Közlöny 69. számában található. kötény pillanatok alatt megtelik. Kiönti a kasba és beáll a következő sorba. A nap halad, feljebb és feljebb az égbo'ton, lebarnult arcába süt, szemét összehúzza, letörli az izzad tság- cseppeket homlokáról és újra lehajol a levelek alól kikantlikáló húsos fehér paprikáért. A telt kasokat felpakolják a kocsira és a férj beviszi a ME- ZÖKER-hez. A kapuból visszaszól: — Délre legyen ebéd. — ... és a fiatalasszonynak nincs megállás. Gyorsan tüzetrak, krumplit hámoz a nyári konyhában. Hamarosan a lecsó ínycsiklandó illatát érzem. Ennyi munkája közben anyai szeme gyakran gyerekei felé fordul, akik a fa árnyékában játszadoznak. Ebéd után kicsinyeit elaltatja Újra veszi a kapát és megy a káposztaföldre. Itt már az egész család dolgozik. Megbeszélik a piacot, az árakat és terveznek az új házról, melyet most építenek. Ez adja nekik az erőt, a lendületet a munkához. A szorgalmas munka közben észre sem veszik, hogy a nap leáldozóban van. A fiatalasszony derekát egyenesíti és amikor feláll, fényes korongja úgy csillog a feje mögött, mint aranyos diadém. Újra hívja a háztáji munka, a visító malacok, az éhes kis- csibék és amikor ellátja a gazdaságot, siet két maszatos gyerekéhez. A nagy lavór víz a napon felmelegedett, ez nyújtja nekik a strandot. A kis Zsuzsi boldogan lubickol a jó langyos vízben, Sanyikénak már nen: tetszik annyira a fürdés vagy Inkább a testét súroló anya; tenyér. Besötétedett, mire a család vacsorához ül. Szótlanul fogyasztják, mert bizony elfáradtak. Már mindenki alszik, de Bende Sándorné még talál tennivalót a konyhában. Kicsit ösz- szerámol, a gyerekek ruháit elkészíti másnapra, tíz óra mire ágybakerül. ö a legfáradtfatat- lanabb tagja a családnak. Barta Éva Üj feladattal bővült a földművesszövetkezetek szerződtetési munkája. A földművelésügyi minisztérium MEZÖMAG vállalata helyett az idén már az fmsz-ek kötik a szerződést t<.ö- szösbükköny termesztésére. A szerződéskötések már megindultak, a termesztés komoly előnyökkel jár. A földművesszövetkezet a mélyszántás díját, a vetőmagot és a műtrágyát kamatmentesen előlegezi. A termelő köteles egész termését riadni, amely holdanként 150 kilónál kevesebb nem lehet, kivéve, ha komoly elemi kár érte a vetést. A szöszösbükköny mázsáját a szerződés értelmében 470 forintért veszi át a földművesszövetkezet, ha tisztasága és Mi okozza a dió férgesedését ? Állandó panaszuk a termelőknek a dió férgessége. Sokan nem tudják: mi az okozója? A dió férgességét az alma- moly hernyója okozza azzal, hogy bejutva megrágja a diói és ürülékével, rágcsálásával élvezhetetlenné teszi. A növényvédő állomás szakemberei többször felhívták a gazdák figyelmét, hogy az almamoly elleni védekezés elhanyagolása esetén a dió is férges lesz. Az elmúlt kát évben végzett vizsgálatok csíraképessége eléri a 90 százalékot. A szakcsoportok és a társulások nagyüzemi felárat is kapnak, ha közösen szántanak-vet- nek és közösen takarítják be a termést. A szakcsoport és más társulás leszerződött szöszösbükköny vetése 3 tagnál több nem lehet. Ha e feltételek megvannak, a földművesszövetkezet mázsánként 30 forint nagyüzemi felárat fizet. Az átadott mennyiség 50 mázsánál kevesebb nem lehet, különben nagyüzemi felár nem jár. A szöszösbükkünyün kívül ezekben a hetekben még káposztarepce, pannonbükköny, ősziborsó és takarmán.ykáposztamag termelésére is lehet szerződést kötni. szerint 15—20 százalék diófér- gesség okozója az almamoly volt. Azt is megfigyelték, hogy a mollyal fertőzött almafák ' tizeidben a diófák termése is rendkívül fertőzött. Az almamolv ellen Pernit 0,4 százalékos oldatával tisztán, vagy 0,75 százalékos bordói- lével keverten, vagy 0,7—1 százalékos Darsinnal permetezünk s a permetezéseket 10—12 naponként ismételjük meg. Az almamoly és annak hernyóia
