Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

4. oldal 1958. augusztus 7, csütörtök Miért nincs KISZ-titkár Kerekdombon? IMorváth István még nem öreg ember, de nem is fiatal; vállaira 32 esztendő sú­lya nehezedik. Arca azonban fia­talosan vidám, különösen, ha va­laki a kerekdombi ifjúság az­előtti mozgalmas életéről beszél vele. De mostanában hamar el­száll a mosolya, s apró ráncok gyűlnek homolokára. Miért? Alapos oka van rá. A fiatalok jelenlegi — mint 6 mondja — <*szétszórtsága« okoz­za bánatát, Horváth István két éve még szorgalmas tagja és titkára volt az ifjúság szervezetének. Hosszú iau óta vezette a DISZ-t, majd 195. -ben ő volt az első, aki szót emelt Kerekdombon, hogy a KISZ-t itt is létre kell hozni. S a hamarosan húsz tagból álló szervezet megválasztotta titkárá­nak. Sajnos, az ember nem örökifjú. Horváth István is »megörege­dett«, megnősült, fia született. El kellett hagynia az ifjúság szervezetét. Eddig az ő története. De mi a helyzet most? Kissé szomorú, de nem reménytelen Titkár híján nem működik ugyan a KISZ, de a fiatalok legtöbbje B. Vincze Lajos tanítót szeretné vezetőjének. Ezt az óhajukat azonban még nem közölték vele. Pedig ő minden bizonnyal öröm­mel elvállalná a szervezet veze­tését, s kétségtelen, hogy mun­kája nyomán feléledne a régi, eredményes, kulturális és sport­élet. Budai István levelező A szerkesztőség megjegyzése: Horváth István megházasodott, családos apa lett, ez azonban nem jelenti azt, hogy öreg már a KISZ-szervezet vezetésére. Dehát az igazi okokat ő és a kerek­dombi illetékesek jobban ismerik. S reméljük, hamarosan megvá­lasztják titkárukat az ottani kiszisták, valamint azt is, hogy ha az B. Vincze Lajos lesz, nem csalatkoznak benne a fiatalok. És kétségtelenül, a nem -megöregedett«, hanem a 33 éves, de a szívében most is ifjú Horváth István tapasztalatainak átadásával segíti őt munkájában. A MÁV kecskeméti kiszistái készülnek a vasutasnapra A KECSKEMÉTI vasútállomás dolgozói az élüzem-szint elérésé, re, a menetrendszerűség érdeké, ben a vonatok késésével elvesz­tett percek behozásáért folyta­tott kemény harccal, a gyümölcs­forgalom sikeres lebonyolításá­val készülnek az augusztus 10-i vasutasnapra. NAGYSZERŰ VÁLLALÁSO. KÁT tettek a vasutas kiszisták is. Bodvai Sándor és brigádja ver. senyre hívta ki Alföldi Károly és Fazekas Béla ifjúsági brigád­jait. A kihívást azonnal elfogad­ták és megállapodtak a verseny- feltételekben, amelyek között a személy- és tehervonatok me­netrendszerű indítása és fajlagos kocsimozgatás biztosítása sze­repel. A mozdonyvezetők, a fű­tők és vonatkísérők két KISZ- vonatnak a Pulai János és Mik­lós Béla mozdonyvezetők által megtakarított szénnel való to­vábbítását vállalták. A fiatalok a két KISZ-vonatot feldíszítik és a rajtuk szolgálatot teljesítő vas­utasok mindegyike KISZ-tag lesz. A két mozdonyvezető, Pu­lai János és Miklós Béla egyéb­ként párosversenyben áll egy- másscil A FÜTÖHÁZNÁL IS lelkesen készülnek a vasutasnapra. — A fiókműhelyben dolgozó Horváth Sándor KISZ-brigádja vállalta, hogy a 376 409. számú mozdony részleges vizsgáját egy héttel a határidő előtt elvégzi. A MÁV KISZISTÁI — közöt­tük a tánc- és szájharmonika­együttes — kultúrműsorral szó­rakoztatják majd munkatársai­kat az ünnepnapon. Meglátogat­ják Katonatelepet is, s az otta­ni vasutasok, valamint a lakos­ság tiszteletére szintén rendez­nek műsoros előadást. LABDARUGÓ- ÉS RÖPLAB- DA-mérkőzésekre is sor kerül a vasutasnapon. Pankovits József A fásítás legjobbjainak kitüntetése A tavaszi országos fásítási versenyben Bács megye a harma­dik helyezést érte el. Fiataljaink 180 ezer suhángot ültettek el az utak mentén, 90 ezer csemetét pedig az erdösávokban és más területeken. Július 29-én volt a Földművelésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának jutalomkiosztó ünnepsége. A KB a kecs­keméti járási KISZ-bizottságot elismerő oklevéllel és aranyko­szorús jelvénnyel tüntette ki. »Eredményes fásításért« jelvényt kapott: Szűcs Irén lászló- falvi, Vincze Lajos kerekdombi, Makkai János alpári, Csábi Er­zsébet tiszakécskei, s Kelő Mihályné borbási kiszista. Jövő héten lesz az erdőgazdaság és a KISZ megyei bizottsá­gának a jutalmazó ünnepsége, amelyen 27 KISZ-alapszervezetet és úttörőcsapatot tüntetnek ki oklevéllel és 5000 forint pénzjutal­mat osztanak ki közöttük. ÉLÉNK SPORTELEI PALMONOSTORAN Mint minden falusi KISZ-szer. vezetben nyáron, itt, Pálmonos- lorán is általában csendes a kul- túrház és a sportpálya kői ny eke, mivel a nagy munkák miatt nem emelt rá a fiatalok. Kedden és csütörtökön azon­ban, különösen a sportpályán, megélénkül az élet, mert a napi munka után a kiszisták összejárnak, röplabdáz- nak, súlyt löknek, futnak — ed­zik magukat, hogy testben es lélekben egészségesek legyenek. A község KISZ-szervezetének fiatal sportolói részt vettek a megyei falusi szpartakiádokon-an ili» «f ■ •n-r-r t i cí (iat/iLeü helytállnak a nádüzemben u Ha valaki reggelente végigte­kint Baján a Dunához vezető utakon, sok olyan embert pillant meg, aki nem a Posztógyár felé iparkodik, hanem a dunaparti kis nád üzembe, amelyben a nap folyamán szorgalmas munka fo­lyik. A kislétszámú üzem iparunk­nak nádpallót dolgoz fel, s büsz­keséggel mondhatjuk, hogy a KISZ-fiatalok is becsülettel meg­állják helyüket a termelő mun­kában. Pólyák Erzsébet, Gyukity József és hozzájuk hasonlóan ■még több fiatal a munkában elöl haladva küzd a jobb ered­ményekért, s ezzel a KISZ be­csületéért is. Kein csoda, ha az üzem vezetői és munkásai szeretik őket. is, s az azon elért jó eredmé­nyeik igazolták, hogy korábban is rendszeresen vettek részt az edzéseken. A megyei röplabda­versenyen elsők leitek, annak ellenére hogy az első mérkőzésen bizony eléggé ide­geskedtek, amit viszont az oko­zott, hogy az azelőtt soha nem látott játékosokkal szemben áll­tak ki. Egyébként minden sportcsa­patnak van egy üdvöskéje, mint például a röplabdacsapatnak, a »kicsi« Tiricz Julianna, aki — a kapitányon kívül — jó szervái­val nagyban hozzájárult a győ­zelemhez. Az elsőség elnyerésé­vel Szolnok megye legjobb csa­patával mérkőzhetnek majd meg a pálmonostoriak. Két napot töltenek Szolnokon, s bizonyára sokat fejlődnek ez idő alatt nem csak a sportban, hanem egyéb ismereteik bővíté­sével is. A röplabdacsapaton kívül jog­gal büszke a KISZ-szervezet a női 400 méteres távfutás győzte­sére, Magony Józsefnéra, s a 4X100-as staféta legjobb tagjára, Magony Józsefre, s rajtuk kívül a súlylökésben második helye­zést elért Magony Idára. Ök a pálmonoslori KlSZ-szer- vezet sportolóinak büszkeségei. Az elért eredmények még na­gyobb ösztönzést adnak nekik. hogy szorgalmasan járjanak az edzésekre, s fejlesszék képessé­geiket a további és más megyék­kel megrendezett versemeken való sikeres szereplés által. Kurucz Imre levelező A UuUúba uáía U$& A postag 3000 lakosú falu a **Duna partján. Kultúrott- hona eddig nem volt, de kultu­rális élete annál inkább. Az új terv azonban már itt fekszik az asztalon. Érdemes volt várni. Gyönyörű, kis színháznak is be­illő kultúrotthon terve ez. De ne a tett-helytől távol elmélked­jünk erről a kérdésről, nézzük meg egészen közelről. Apostag, Béke tér. A hatalmas, régi banképület árván, elhagyot­tan, kopottan állt itt, elcsúfítva a falu közepét. Hatalmas tégla­kavics-, salakhegyek barrikádoz- zák körül. Kenessei tanácselnök elmondja, hogy bizony 650 000 tégla, 13 vagon sóder, salak vár itt az építkezés mielőbbi megkezdésére. A megyei tanács költségvetéséből 300 000 forintot biztosítottak a kultúrotthon épít­kezésére. AJivel is érdemelte ezt ki Apostag? Keressük fel Gáspár Antalnét, az apostagi népművelési ügyvezetőt, erről talán ő tud a legtöbbet mon­dani. Tőle tudjuk meg, hogy a falusi parasztok az új kultúrott­hon ban először a Néma leventét, majd az Aranyembert szeretnék látni, örömmel hangsúlyozza: — először! Azért először, mert 1958 telén több színdarabot akar elő­adni az apostagi népművelési együttes. Népművelési együttes? Igen! Mintegy negyven tagja van ennek a csoportnak. Szín­játszók és táncosok. Az elmúlt télen tizenhárom előadást tar­tottak csak Apostagon, nem be­szélve a környező községekben való vendégszereplésről. Előad­ták a Nagymamát, az Érettségit. A népi tánccsoport pedig min­den szereplés alkalmával új tán, cokkal kedveskedett a közönség­nek. Talán még pár sort arról: A kik az együttes tagjai? A csoport gerincét a pedagógusok képezik. Főleg a két fiatal óvó­nő: Szabadi Lívia és Virányi Ma­rika, akik mindent megtesznek a színjátszó csoportért. No, de a többiek sem maradnak el mö­göttük. Mellettük szép számmal vannak ipari munkások, akik ál­dozatkészek arra, hogy miután Sztálinvárosból este hazaérnek* még részt vegyenek a próbákon is. Azután a tisztviselők, a helyi és a járási tanács, a Mezőker. dolgozói és még sorolhatnánk. Nem feledkezhetünk meg az együttes szakvezetőjéről, a Ba­logh pedagógus-házaspárról sem. Ök azok, akik Drágszélen az or­szágszerte híressé vált népi együttest is megteremtették, ön­zetlen, lelkes munkájukkal és szakértelmükkel most az apos­tagi kulturális élet kivirágzását spgítik. A lelkes kultúrgárda és a közönség alig várja, hogy elfoglalhassa méltó otthonát. Idézzünk Gáspárné szavaiból: Az egész falu áldozatkész tár­sadalmi munkával fog segíteni az építkezésnél, • hogy régi vá­gyuk mielőbb megvalósuljon. Deák Sándor (Vidám ankáoiú cl (Dunáit Az újpesti Kossuth Lajos úttörőcsapat vízi úttörői Nógrád- verőcérc készülnek, ahol augusztus elejétől nagyszabású vízi- táborozáson vesznek részt. A pajtások minden délután ki­mennek az újpesti Duna-partra, ahol vezetőjük, Szabó Jóska bácsi irányításával szorgalmasan eveznek. Az alkony beszökött már a községbe, az asszonyok valami eget­verő dologról tárgyal­hatnak a téren, mert nagyon élénken geszti­kulálnak hozzá, szó­val: vége a nap fárad­ságosabb részének itt, Izsákon is. A tűzoltók őrszobá­ján ücsörgők, mihasz­na tétlenségben, mi­után megnézegettem a falra függesztett fény­képeket, amelyek ko­moly tekintetű, büszke tartású, hajdan való és mostani izsáki tűzoltó­kat ábrázolnak. Nincs más, ami a kíváncsisá­gomat felcsigázná, tü­relmesen várom hát, míg megérkezik értem Fazekas tűzoltó főhad­nagy, hogy motorke­rékpárján Kecskemét­re szállítson. Ám egyszer csak be­toppan a szobába egy rövidnadrágos kisfiú. Kállai Gyuszinak hív­ják. Élénk, inkább huncut szemű, első pillantásra látom: na­MAI GYEREK gyón értelmes gyerek. Feltérdepel az éjsza­kai telefonügyeletes számára fenntartott, pokróccal leterített vaságyra és figyelme­sen nézi a falon függő térképet. — Te vagy itt a tűz­oltó-parancsnok? — kérdem tőle. — Aáá — mosolyo- dik el, nevet a telifog szájával. — Apukám a parancsnok. — De az leszel te is? Mosolyog. — Vagy földrajzta­nár? — firtatom, mert éppen csak addig néz rám, amíg felelget, s máris ott van a tekin­tete megint a térké­pen, akárha mágnes húzná rája. — Nem én, az nem leszek — tiltakozik. — Pedig bizonyára jól ismered a földraj­zot?! Mulasd meg, hol van a Balaton! Pillanat alatt meg­mutatja, aztán kérdés nélkül sorolja, ujjával oda is bökdösve: »Ez meg itt a Fertő-tó, ez a Velencei, ez meg a Halasi-tó.« Aztán tétovázás nél­kül megtalálja Nyír­egyházát, Debrecent, Miskolcot. Szombat­helynél gondolkodik kicsit, de megmutatja azt is. Bács megyét pedig úgy fújja, mint mi, harminc évvel ez­előtt a miatyánkot. — Szóval nem leszel tanár? — szinte sajná­lom, hogy más pályát választott, ekkora to­pográfiai ismeret mel­lett a tízéves és negye­dik osztályos gyerek. — Én erdész leszek. Van már légpuskám is. — Ahá, hogy lelö- völdözhesd a madara­kat? Méltatlankodva néz rám: —• Csak a kártevő­ket. De azért akarok erdész lenni, hogy a beteg kismadarakat meggyógyíthassam. No, alaposan rámpi­rított a kisöreg. — Persze, te úttörő is vagy? — Még nem, az alsó tagozatból nem lehet, de jövőre az leszek. Ekkor bejön az édes­apja is. Gyuszi ránéz, látszik a szemén, hogy valamit már korábban mondott neki, s most várja a választ. Meg is kapja szó nélkül, egy fényes forintos alak­jában. Miután az édes­apja kiment, vallatóra fogom megint: — Fagylaltot veszel rajta? — Nem. Még anyu­tól is kérek hozzá, megmondom, hogy apu is adott. És elmegyek a moziba. Hát nem okos? Hiá­ba, mai gyerek! (Tarján)

Next

/
Thumbnails
Contents