Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

1958. augusztus A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS - KISKUN MEGYEI LAPJA A FÉLÉVI MÉRLEG SZERINT még drágán termeljük a téglái Szokullun dolog, amikor az újságíró helyesbítéssel kezdi cikkét. A tanácsi téglagyárak esetében mégis ezt kell tenni. Fúr hete cikket közöltünk a két téglagyár vállalat gazdálkodásá­ról. Írásunkban akkor a megyei tanács ipari osztályának téves információja következtében a Kecskeméti Téglagyár Vállalat 1957. évi mérlegadatait hasonlí­tottuk össze az 1957 április else­jével alakult Délbácsmegyei Tég­lagyár Vállalat termelési ered­ményeivel. Kétségtelen, ez az összehason­lítás kedvezőtlen színben tün­tette fel a vállalatot. A félreér­tést azóta tisztáztuk. De ezzel együtt, sajnos, azt is ki kell je­lentenünk, hogy teljesen reális összehasonlítást most 1953 első felének elteltével sem közölhe­tünk. A Kecskeméti Téglagyár Vállalatnak mind a három egy­sége komolyan gépesített. A Dél­bácsmegyei Téglagyár Vállalat üzemeiben viszont még mindig a régi manufaktúra jelleggel ké­szítik a téglát. A termelési felté­telek ezek szerint lényegesen el­térnek egymástól. Az összeha­sonlítást mégis megtesszük, mert a két vállalat félévi mérlegada­tai olyan számokat tartalmaz­nak, melyeket nemcsak érde­mes, de tanulságos is összeha­sonlítani. “A kecskeméti l-es telepre való belépésem pillanatában feltűnt a kiégetett tégla megváltozott, egy­ségesen zöldessárga színe és ra­kodás közbeni csengő hangja. — írja jelentésében Márton Endre és Asztalos Mihály, a Tanácsi Téglagyárak Országos műszaki fejlesztési csoportjának két tagja, i— Közelebbről is megnézve az árut, nem akartam elhinni, hogy az előbbi évek rossz minőségű termeléséről már hírhedt Kecs­keméti Téglagyár állította elő ezt a kifogástalan minőségű, első­osztályú árut...« Igen, a vállalat termékeinek minősége dicséretet érdemel. A kemencékből kihordott tégla 80 százaléka elsőosztályú, több mint 15 százaléka pedig másodosztá­lyú. Kár azonban, hogy a minő­ség említett örvendetes javulása mellett a téglagyár vállalat tele­pein végrehajtott nagyfokú gépe­sítés többtermelést eddig nem­igen eredményezett. Miután min­den adottság megvan ahhoz, hogy az automata vágóasztalokról per­cenként száz vagy ennél is több nyerstégla kerüljön le — indo­kolatlan, hogy a kecskeméti II-s telepen például nyolc óra alatt a legjobb teljesítmény is csak 35 ezer darab körül mozog. Hátérve ezekután a két gyér termelési terveinek vizsgálatára, elöljáró összegezésként elmond­hatjuk, feltűnő, hogy a déli tég­lagyárak gépesítés nélkül is lé­nyegesen olcsóbban termelik a nyers téglát, mint az északiak. Megítélésünk szerint, a kellő el­lenőrzés hiánya és a gyenge szer­vező munka mellett leginkább az befolyásolja a termelési költ­ségek alakulását, hogy míg a déli táglagyárakban 1000 nyers téglából 33 a használhatatlan,r{ addig Kecskeméten, még a gépe-]* sítés ellenére is 9.2 százalék a ‘ gyártási selejt. < A szöveges mérlegbeszámolói adatai erről így tanúskodnak: a' Kecskeméti Téglagyár Vállalat-^ nál ezer nyerstégla előállításig ára: 221.68 forint. Ugyanez a>- Délbácsmegyei Téglagyár Vál-] lalatnál 188.90, a különbség te-i hát 32.78 forint. S Hasonló képet mutat az,; égetett tégla gyártási költségei-^; nek összehasonlítása is. Az északit kemencéknél ezer égetett téglát; jelenleg 431.27 forintba kerül. A>! déli üzemekben ugyanez csakv 407.23 forint, azaz 24.04 forinttal) olcsóbb, mint a kecskeméti ver-< senytársnál. Másként szólva, ez'’ a különbözet azt jelenti, hogyy az első félévben a Kecskeméti> Téglagyár Vállalat által termelt^ 5 265 000 tégla 125 ezer forinttaly többe került, mintha a Délbács-l megyei Téglagyár Vállalat ke-'/ menőéiben égették volna. z Kétségtelen 1957 első fc léhez mérten sokat javult mind a két téglagyár vállalat mennyi ségi és minőségi termelése. Fél év alatt 8 700 000 jóminóségu téglát hordtak ki a kemencéből s bízunk abban, hogy a drága termelés sem tart már soká. Ugyanis az önköltségcsökkento bankhitelből északon is, délen i több szárítószín készül. A szén minőségére egyik vállalatná sincs panasz. A munkások i szorgalmasak, ösztönzi őket nyereségrészesedés, s az idő i kedvez a téglatermelőknek, mind több és gazdaságosab építőanyag előállítása így jó részt a vezetők hozzáállásán mú ük. Reméljük mindez együttesen meghozza majd a kívánt ered ményt: 26 és fél millió csengi bongó tégla gyártását ez év vé géig. Sándor Géza tyáv fiereaz <JUlatvii cÁmJtdz kirakata elalt — Anyuka, ezt a babát vedd meg nekem! — Melyiket? — Azt, amelyik most fordult erre, azt a szőkét. Kicsi körhintára erősítve fo­rognak a babák a kecskeméti Állami Áruház kirakatában. Sok csodálója akad. Nemcsak gyerekek, a felnőttek is szívesen megállnak, gyönyörködve nézik. Egy fiatalasszony jön az út­testen. Kisfia húzza a kirakat felé. Kénytelen vele menni. A gyerek csodálkozva nézi a sok újdonságot és hangosan felkiált: — Nézd, anyuka, azt a lovacs­kát! Ugye megveszed? Az anya próbál kitérni a köny- nyelmű ígéret elől. — Nem eladó az, kisfiam. — Akkor miért teszik ki? néz ravaszul anyjára, aki erre már nem válaszol, megfogja a gyereke kezét és elvonja a kira-, kát elöl. i Pár pillanat múlva két »nagy gyerek« áll meg mellettem. — Az a kutya, az ér legtöbbet PETŐFI NEPE } A Magyar Szocialista Munkáspárt 5 Bács-Kiskun megyei napilapja J Szerkeszti: a szerkesztő bizottság 3 Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér X. szám Telefon: 25—16, 26—19, 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. az egész között. Látod, hogyan mozgatja az orrát. — Valóban — lelkesedik a má­sik. — Megveszem... a fiam­nak. És sietnek a bejárat felé. Jó lenne látni, amikor haza­viszi a kiskutyát Lehet, hogy <5 játszik vele először s nem a kis­fia. Mert néha a felnőttek is szeretnék visszavarázsolni a gondtalan gyermekkort. B. É. Mozdonyát javítja A képen Dezsöfi István, a Kecskeméti Fiitóház KlSZ-vcze- tőségének tagja látható. A vas­út asnapra vállalta, hogy a moz­dony javításának önköltségét csökkenti. Üt munka közben látjuk. Bacs-Klskun megyei Nyomda v. Kecskemét. — Telefon 15-29, 27-49 Felelős vezető: Szűcs Béla leazcatő A vallalat valasza azonban egy-két olyan kitételt is tartal­maz, ami nyílván megnyugtatja a soltvadkertieket. A vízmű ve­zetői közölték, mivel a tervben szereplő sülyesztett akna építé­sére kivitelezőt a mai napig sem kaptak, mindent megtesznek egy mélyszívófejes szivattyú beszer­zéséért. Ezzel a készülékkel ugyanis elkerülhető a sülyesz­tett akna építése. Közölték azt is, hogy a törpevízmű építését még a héten megkezdik. ÍPLÖCSAPAT múlté. Két hónapja Kiscsengő- dön is megalakult a KlSZ-szer- vezet. Nemrégen pedig a min­Nemrég cikket írtunk arról: -Miért nem épül a soltvadkerti törpevízmű?« Sorainkkal kap­csolatban a Kecskeméti Víz- és Csatornaépítő Vállalat vezetősé­ge közölte, hogy a földbe sülyesz­tett gépház és akna építésére mind a mai napig nem kaptak alvállalkozót. — A soltvadkerti törpevízmű építésének elhúzó­dása nem az egyedüli eset. Saj­nos ugyanez a helyzet megyénk­ben a többi törpevízmű építésé­nél is. IFJÜSÄGI cs Nagy erő van az összefogás­ban. Kiscsengődör. nem is olyan régen a legtöbb fiatal szabad­idejével nem tudott mit kezde­ni. Munkaszeretetükkel, igaz, akkor sem volt baj, hiszen szü­leik dologra nevelték őket. Va­lami azért mégis hiányzott az életükből. Sokszor nem tudták, mit kezdjenek terveikkel, el­képzelésükkel, szabadidejükkel. Ez az idő azonban már csak a ISMERD MEG HAZÁDAT! Nem a budapesti TIT ren­dezvényeire gondolok. Sokkal közelebbi eseményről van szó, bár jelentőségében ez sem ki­sebb. Apostagon lakik Szabó Antal, a sztálinvárosi Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetője. El­mondta, hogy kezdeményezésé­re a sztálinvárosi IBUSZ ren­dezésében országjáró kirándulá­sok voltak már a múlt évben is. A mostani terv: Aggtelek, Pécs, Siklós és Harkány megismerése. A fő szempont hazánk történel­mi és földrajzi nevezetességei­nek felkeresése. Természetes Képek a járás életéből OOOOOCKfOO OOOOOOOŐOOOOOÓOOOOOOOOOOOOOOŐOOOOOOOOÓOOOŐOOÓOOÓOOÓOOOOOI ORVOSLANÜÖ PANASZOK Kiskőrösnek immár három ne­vezetessége van. Itt született Pe­tőfi Sándor, itt terem a híres ka­darka és itt van az Alföld leg­fiatalabb, de máris híres gyógy­fürdője. Az utóbbival kapcsolat­ban, mivel azt a községi strand­fürdő foglalja magában, több pa­nasz merült fel. A szülők sérelmezik, hogy pár nap óta megszüntették a gyer­mekek egyik kismedencében való lubickolását. A fürdőlátogatók azt rosszalják, hogy a belépője­gyek mellé kötelezően külön l forintos ruhatári jegyet is vál­tatnak velük. Az ország minden tájáról gyógyulást itt keresőknek oédig az okoz elég nagy bosszú­ságot, hogy a kiskőrösi tanács országosan nem közölte a csü­törtöki szünnapot, s ezzel igen sok gyógyulni vágyó betegnek felesleges fáradságot és jelentős pénzkárt okozott. Ezek a panaszok orvoslásra szorulnak. Ha nem megoldható a gyógyfürdő mindennapi nvitva- tartása, tudassák azt a Népsza­badságban az ország lakóival. Nem tartjuk szerencsés megol­dásnak a kötelezően külön vál­tott ruhajegyet sem. A szolgál­tatások legyenek benne a fürdő- iegy árában. Igaz az is, hogy az erős gyógyhatású víz árt a kis­gyermekek szívének, de 40— 50 centi fellangyosított ártézivíz az egyik kismedencében megol­daná a kisgyermekes szülők gondiát. Reméljük, a kiskőrösi tanács hamarosan orvosolja a fent említett panaszokat. A KISKÖRÖS! PIACON dennap van piac, saját hizlalású sertéseik értékesítésére húscsar­nokot nyitnak. A járási tanács támogatta a termelőszövetkezet kérését, így miként megtudtuk, alkotmányunk ünnepe előtt már ki-ki a piacon felállított hús­csarnokból vásárolhatja az ebéd­nek vagy vacsorának valót. dennapi kenyér biztosítására na­gyobb részt a szervezetben levő fiatalokból ifjúsági cséplőcsapat alakult. Munkájukra egy gazda sem tesz kifogást, de ez nem is csoda, hiszen a fiúk szorgalma­sak, s Vincze Lajos KISZ-titkár itt is példával jár elől, ó a csép- íőcsapat vezetője, 25 VAGON GYÜMÖLCSBEFÖTT Látogatás a Kiskőrösi Konzervgyárban 9 mintegy 9 vagon konzervált meggylevet készítettek. Több más munka mellett egy viszony­lag kis üzemtől dicsérendő szé­pek ezek az eredmények. Re­méljük azonban, hogy a kon­zerv- és gyümölcsszezon végéig még sok jót írhatunk a Kiskő­rösi Konzervgyárról. HÜSCSARNOK NYÍLIK Két termelőszövetkezet, név szerint a kiskőrösi József Attila és a soltvadkerti Űj Alkotmány dicsérendő kezdeményezéseként a járási székhelyen lakó házi­asszonyok a közeljövőben már naponta vásárolhatnak friss húst a piacon. Az említett két szövetkezet ugyanis elhatározta, mivel a járás székhelyén min­vAlasz a soltvadkertieknek innen az Alföld lapalyarol leg­szívesebben az említett helyek­re utaznak az emberek. Hisz mindig az ellentétek a legérde­kesebbek. A Mátra, a Mecsek festői hegyes vidéke, valóban újat jelent az Alföldhöz szo­kottak számára. Más táj, más gazdasági élet. Nem elégszik, meg ma már a falusi ember az-< zal, hogy az újságból, rádióból^ hall Eger, Siklós történelméről,! a pécsi szénről, ipari centru-j mainkról, bányáinkról, történél-, mi városainkról, mindez a va-; lóságban meggyőzőbb és érdé-; kesebb. Deák Sándor ! ( Nem messze a kiskőrösi vas­útállomástól kémény nyúlik a magasba. Ez a Kiskőrösi Kon­zervgyár, vagy ahogyan hivata­losan nevezik, a Dunakeszi Kon­zervgyár l-es telepe. Maga a ígyár nem nagy területen fek­szik. Épületei is csak hasonlóak £egy nagyobb üzeméhez. Ez a ylátszat azonban komoly, szép ^eredményeket takar. Az üzem a már hír Í1 adott 'meggybor, meggyvermut és al- >mavermut készítésén kívül az ’idén a gyümölcstartő ítás te- >kintetében is előbbre épett. A ’velőzésről és pulpozásról áttér­itek a minőségi befőttek készíté- ’sére. Eddig 11 vagon meggy be- ífőttet. 3 vagon barackbefőttet, >1,5 vagon cseresznyebefőttet és Megyénk dolgozói külföldön Szép eredményeket ért el a kecskeméti IBUSZ-iroda a kül­földi társasutazások szervezésében. — 1956-ban ötvenen vettek részt a csehszlovákiai és az aldunai kiránduláson. 1957-ben már százan mentek Bulgáriába, Csehszlovákiába és az Aldunára. — 1958. eredményeit még nem tudhatjuk, de eddig 155 fő volt kül­földön az IBUSZ-iroda útján. Húszán mentek a Szovjetunióba, több mint százan Csehszlovákiába, s szép számmal a Német De­mokratikus Köztársaságba, Bulgáriába és Romániába. Örvende­tes, hogy a külföldi utazásokon egyre több fizikai dolgozó vesz xés'zt. A Szovjetunióba öt munkás ment a Kinizsi Konzervgyár­ból. A Terményforgalmi dolgozói Pozsonyban, a MÉK alkalma­zottai a Tátrában töltöttek néhány napot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents