Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-05 / 183. szám
4. oldal 1958. augusztus 5, kedd AZ AGGTELEKI CSEPPKOBARLANGBAN Kéthetes tanulmányi kirándulásra indultunk a kecskeméti Zrínyi Ilona általános iskola úttörő csapatával. Útirányunk Eger és környéke volt. Felejthetetlen kirándulásokat tettünk Szarvaskőre, Szilvásváradra, — ahol megnéztük az ősember barlangját — és huszonötödikén pedig legszebb ólunkra mentünk, Aggtelekre. Fél hétkor indultunk két autóbusszal és délután négy órakor, gyönyörű út után, Jósvafőre érkeztünk. Általános izgalom közben tárult fel előttünk Magyarország, illetve Európa legszebb, leg- színpompásabb csepp- köbarlangjának ajtaja. Ahitatosan haladtunk a Baradla víztől csepegő, keskeny folyosóin, bámulatos és egyben félelmetes, nagy termein keresztül. Továbbhaladva végre megpillantottuk az első cseppkövet, egy nagy kúpalakú dombot, melyet Cseppkőország Határkövének neveznek. Tőle balra fényben szikrázott a megfagyott vízesés. A következő teremben nagy csodálatot keltett a Krokodil száj, a Hentesüzlet, a Halászbástya és a Törpék birodalma. Innen tovább haladva, a Baradla színpadtermének csodálatos cseppkőképződményeit láttuk. Különösen szépnek találtuk a pókhálós meny- nyezetet, amely millió szövődménnyel bevonva borul a színpadi csoportjelenet fölé. Egy kis csigalépcsős szoroson jutottunk át az Óriások termébe, ahol a kutatások szerint már ősember is járt. Mindannyiónkat elkápráztatott a cseppkövek ragyogása. Ez a terem az egész nagy — 22 kilométeres — barlang legnagyobb része. Belépéskor a Függöny, majd a hosszú Anyósnyelv tűnik szemünkbe. A termet körüljárva, itt is sok csodát láttunk. Az Ágyúcsövek, a Búsuló juhász, a Kínai papok és a Pizai ferdetorony — mind a gazdag képződmények mintapéldányai. Az Óriások termének érdekessége a Szerelem ló. A monda azt tartja, hogy ha valaki ebből iszik, szerelmes lesz. Sok pajtás ivott is belőle, némelyik két marokkal is, mivel ki akarják próbálni a víz hatását... A sok szép látnivaló után elhagytuk a barlangot és lementünk a Tengerszemhez. Utazásunkat visszafelé Ózdon megszakítottuk, itt megcsodáltuk többek között az ország legnagyobb gyárkéményét. Nagy tetszés- nyilvánítás közben mentünk át a gyermekparkba, ahol nagyon vidáman szórakoztunk az óriáskeréken, a hajóhintán és sokat nevettünk a majmok csalafintaságain. Gyönyörű utunkról gazdag élményekkel tértünk haza. Budai Erzsébet KKKKJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO C A szabadszállási belterületi általános iskola Zrínyi Ilona úttörőcsapata álló tábort rendezett Pécsett. A részvételi díj 150 forint volt személyenként és még az útiköltség. Elszállásolásukról a pécsi úttörőház gondoskodott. A táborozás alkalmával megtekintették a pajtások Pécs városának magyar és törökkori emlékeit, egésznapos gyalogtúrát rendeztek Pécs — Mecsekszál- v ló — Dömörkapu — Kantavár — Mologmány — Cifra malom — Sikonda fürdőig. A gyerekek a gyalogtúra közben növényeket és rovarokat gyűjtöttek, útközben megtanulták a turista-jelzéseket. Utána jót fü- rödtek a Sikonda-fürdőben, csaknem két órán át élvezték a finom vizet. A tábori élet bizony sok megkell számot adni, amely a pajtások figyelmét nagyon lekötötte, ez pedig a világhírű Zsolnay Porcelángyár múzeumának és a székesegyház freskóinak megte kintése. A pajtások egész idő alatt úttörőkhöz méltó módon viselkedtek. Amerre mentek, mindenfelé csak dicsérték őket fegyelmezett magatartásukért, udvariasságukért. Nem volna befejezett ez a kis írás, ha elhallgatnánk, hogy milyen nagyszerűen megtartották az úttörő-formaságokat a táborozás ideje alatt is. — A reggel mindig ébresztővel és zászlófelvonással kezdődött, de sohasem maradt el a parancshírdetés és a pontos takarodó sem. — Jogi tanácsadó: Ur. Kolosai II. Gyula ügyéss _ A különélési díj szabályozása tetve további áthelyezések folytán több telephelyen csak együttesen kaphat mindössze hat hónapig, illetve maximálisan egy évig különélési díjat. Ha a dolgozót az áthelyezés után családja követi újabb telephelyére, akkor egy esetleges újabb áthelyezés folyamánya- ként újból megnyílik számára hat hónapi, illetve egy év időtartamra — a különélési díjhoz való jog. A lakóhelyüktől távol dolgozók sokszor kérnek felvilágosítást abban a kérdésben, hogy mikor jár részükre különélési díj? A Munka Törvénykönyve 137. paragrafusa kimondja, hogy az -áthelyezett dolgozót, aki lakás hiányában kénytelen a családjától különélni — hat hónapon át — különélési díj illeti meg. A különélési díjat hat hónap letelte után további hat hónapra meg lehet hosszabbítani.« Különélési díj jár páldul annak a dolgozónak, akit Kecskeméten alkalmaztak, majd a felvételt követően »áthelyeztek« Kiskőrösre és ott lakást nem kapott, s lakás hiányában kénytelen a családjától különélni. Ha a dolgozót Kiskőrösről újból áthelyezik Bajára, de a családja Kiskőrösre őt nem követte, úgy a Kiskőrösön különélés során eltöltött idő beszámít a hat hónapba, illetve a kétszer hat hónapba és a két telephelyen, ilTSZ ÉVI a csálaljai Budai Nagy Antal Tsz Megalakulásának 10 éves évfordulóját ünnepli augusztus 20-án Csátalján a Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet. A tervek szerint ez alkalommal szövetkezeti nap lesz a községben, amelyen részt vesznek a környékbeli termelőszövetkezetek -tagjai, valamint egyénileg dolgozó parasztok. lepetést is tartogat az ifjú természetbarátok számára. Sokszor kell önállóan végezni fontos feladatokat. Itt is az történt. Mindennap másik két úttörő végezte a piaci, illetve a bolti bevásárlásokat, ők végezték a konyhai munkát is, kivéve a főzést, melyet az egyik szülő látott el. Különösen nagy élményt jelentett számukra a pécsi dohánygyár és sörgyár meglátogatása. Itt látták a pajtások a cigaretta, illetve a sör készítésének a módját. Nagyszerűen sikerült az a kirándulás is, melynek az útvonala a következő volt: Siklós vára—Harkányfürdő, ahol meg- fürödtek a pajtások, innen Tety- tyére GS MisinatetŐTG mentek Még egy ritka érdekességről Nagy sikerrel szerepelt a megyei kulturális seregszemlén a KISZ izsáki tánccsoportja. a uagjwuu uuiugmuucu pajtás sem állhat őrt a téren. Hát nézzük, igaza van-e Nagyi pajtásnak? Részben igen, részben nem. Igaza van abban, hogy a községi tanács is tehetett volna többet annak érdekében, hogy ne forduljon fel a tér libalegelővé. De vajon az úttörőcsapat figyelmeztette-e erre a tanácsot, illetve a csapat tett-e ki csak egy felírást is a tér valamelyik pontjára, melyen figyelmeztette volna a lakosságot, hogy vigyázzon mindenki, mert ez nem liba- legelő? Ügye nem? Másik kérdés: Vajon felborulhat-e a munka egy pajtás hanyagsága miatt? Ugye nem. Mit tett a felelősségrevonás tekintetében a csapat a hanyag paj tással szemben? A levélből az derül ki, hogy semmit. Így állunk tehát, kedves bátyai úttörő pajtások, a tér gondozásának dolgával. Ha ebben az ügyben a leghibásabb után nyomozunk, mégis csak az derül ki, hogy az egész csapat hibás, mert az adott szó kötelez! És ti, kedves pajtásak, nem tettétek meg azt, amit annak idején ígértetek. Mi ezek után még mindig azt tanácsoljuk nektek: ne engedjétek, hogy szégyenszemre álljon ott az a tér, gondozatlanul, siváran. Fogjatok hozzá sürgősen, mert így a ti szégyenetek, de ha rendbehozzátok, a ti büszkeségetek lesz! Utóvégre is ti vagytok a község legfürgébh lakói, a ti feladatotok ennek a munkának az elvégzése. Nemrégiben olyan cikkel illettük a bátyai úttörőket, amilyet nem szokás kitenni az ablakba. Nos, nem is találtunk mi Bátyán ilyen cikket az úttörők ablakában, de kaptunk tőlük egy levelet. Nagyi István nyolcadik osztályos pajtás írta, kinek a soraiból érződik, hogy szívükre vették a pajtások az őket illető sorokat. Nagyi pajtás így ír: A cikk arról szól, hogy kötelességünket nem teljesítjük, pedig kezet adtunk rá a tanácsnak, hogy rendben tartjuk a Hősük terét. Igaz, hogy az ősz és a tél folyamán elhanyagoltuk a teret, de a tavasz beálltával hozzáfogtunk a tér gondozásához. Fültakarítottuk cs virágmagot vetettünk az agyakba, majd elhatároztuk, hogy felássuk az egész kertet. A csapatvezető pajtás égy négy tagból álló kollekfítat bízott meg ennek elvégzésével. Amikor a munkát meg akartuk kezdeni, kiderült, hogy az egyik pajtás nem akar részt venni ebben a munkában. Akkor azt kivetettük soraink közül. Egy ój pajtással kiegészített csoport megkezdte a tér felásását. A munka során kiderült, hogy egy pajtás csak nagyjából végzi a munkát, mert ásás közben nem forgatja meg a földet (ezért volt gyomos a föld), egy napon pedig azt mondta, hogy nem jön többet ásni. így bomlott fel a kollektíva és ezért hagytuk abba a munkát. Arról ml nem tehetünk, hogy a téren libák legelésznek, mert EGYSÉGES ÁRON TÖRTÉNIK AZ ÁRUSÍTÁS — RÖVIDESEN HOZZÁKEZDENEK A JAVÍTÁSHOZ — FIZIKAI MUNKÁRA MÉG NEM ALKALMAS — ORVOSOLTAK A ZÖJA TSZ PANASZÁT Dányi Józsefné kecskeméti olvasónk a következőket írja: »Hazafelé menet megnéztem a Batthyány utcában levő boltban az árakat. A burgonya 2 forint, az uborka 1.40 forintba került. A kislányomat elküldtem bevásárolni, aki visszatérése után elmondta, hogy az egy kilogramm burgonyáért és uborkáért 4.80 forintot fizetett. A gyereket val- latóra fogtam, hol vásárolt? Elmondotta, hogy a Zöldfa utcai boltban. — Nem egységesek az árak?« A panaszos levelet a megyei kereskedelmi felügyelőséghez juttattuk el, ahonnan Valach István, a felügyelőség vezetője a következőket válaszolta: »Vizsgálatot végeztünk a Kecskeméti Fmsz 9. sz. zöldségboltjában és megállapítottuk, hogy a bolt a napi árváltozásokat késve, rendszertelenül hajtja végre. Ebből eredően fordult elő az, hogy magasabb áron árusítottak. Az árváltozás végrehajtása, valamint egységes áron történő árusítás biztosítása érdekében a Kecskeméti Földművesszövetkezetnél intézkedtünk.« * »1957-ben jelentettem az Ingatlankezelő Vállalatnak, hogy Kecskemét, Damjanich utca 13. szám alatti lakásom tetőzete beázik. Az ügyet annakidején ki is vizsgálták, megállapították, hogy javítása indokolt. Ezzel az ügy a KIK részéről be is fejeződött. Azóta esernyővel közlekedünk a lakásban esős időben« — írja Szabó István olvasónk. A panaszos levelet a Kecskeméti Városi Tanács ipari és műszaki osztályára küldtük, ahonnan a következő választ kaptuk: »Közöljük, hogy az Ingatlan- kezelő Vállalat a tetőjavítást, a jogosság ellenére, azért nem végezte el, mert a háztulajdonos a ház mentesítését kérte és amíg az elbírálás nem történt meg, addig az IKV semminemű javítást nem eszközölhetett az épületen. A tulajdonos kérelmét elutasították így az ingatlanon a munkát a legrövidebb időn belül elvégzik.« * Ifj. Szabó Gábor Bácsalmásról küldött panaszos levelet. Leírja, hogy az Állami Gazdaságban dolgozott és esti iskolába járt. Június 2-től 7-ig vizsgája volt és 9-én, mikor kiment a gazdaságba, egy igazolást is vitt erről a brigádvezetőnek, aki azt széttépte és kijelentette, hogy menjen haza és vizsgázzon tovább. Arra kérte szerkesztőségünket, tegyünk igazságot ügyében. Levelét elküldtük a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatójának, aki a következőkben válaszolt: »A fent nevezett összesen 30 napot dolgozott a gazdaságban mint alkalmi brigádmunkás. Szerződése nincs. A fiú igen gyenge fizikummal rendelkezik. éppen ezért a munkát nem bírta. Ezt látva, felajánlottuk neki a sertéspásztori munkakört (havi 900 forint), ezt nem vállalta el. Miután májusban 5 napot hiányzottzott minden előzetes bejelentés nélkül, a brigádvezető eljárását jóváhagytam. — Brigád- munkára alkalmazni nem tudjuk, más munkakört, ha erre mód lesz, biztosítunk részére.« * Az uszódi Zója Tsz-ből a következőket írja Láncz Gyula elnök. »Fehér hússertést lenyésztünk s számukra pótolhatatlan az állati fehérje. Tsz-ünk a kalocsai tejüzemmel szállítási szerződést kötött, tehát köteleztük magunkat a tej átadására. A tejüzem azonban nem tud 50 liter savót kihozni minden másnap hozzánk. Körülbelül négy hónapja vajúdik ez az ügy, dt az ígéreteknél tovább nem jutottunk.« A Zója Tsz panaszát eljuttattuk a kalocsai járási tanács mezőgazdasági osztályára, ahonnar a következő felvilágosítást kaptuk: »A Tejipari Vállalat hajlandó savót szállítani az uszódi Zója Tsz-nek, kivételt csak azok a napok képeznek, amikor fölö- zés nélkül kell a teljes tejet szállítani. A tsz-nek azonban vállalnia kell, hogy mindennap a meghatározott időben üres hordót tárol székháza előtt és a rakodásnál segítséget nyújt.« Ki a It I U á s ?
