Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

4. oldal 1958. augusztus 5, kedd AZ AGGTELEKI CSEPPKOBARLANGBAN Kéthetes tanulmá­nyi kirándulásra in­dultunk a kecskeméti Zrínyi Ilona általános iskola úttörő csapatá­val. Útirányunk Eger és környéke volt. Fe­lejthetetlen kirándulá­sokat tettünk Szarvas­kőre, Szilvásváradra, — ahol megnéztük az ősember barlangját — és huszonötödikén pe­dig legszebb ólunkra mentünk, Aggtelekre. Fél hétkor indul­tunk két autóbusszal és délután négy óra­kor, gyönyörű út után, Jósvafőre érkeztünk. Általános izgalom köz­ben tárult fel előttünk Magyarország, illetve Európa legszebb, leg- színpompásabb csepp- köbarlangjának ajtaja. Ahitatosan haladtunk a Baradla víztől cse­pegő, keskeny folyosó­in, bámulatos és egy­ben félelmetes, nagy termein keresztül. Továbbhaladva vég­re megpillantottuk az első cseppkövet, egy nagy kúpalakú dom­bot, melyet Cseppkő­ország Határkövének neveznek. Tőle balra fényben szikrázott a megfagyott vízesés. A következő terem­ben nagy csodálatot keltett a Krokodil száj, a Hentesüzlet, a Ha­lászbástya és a Törpék birodalma. Innen to­vább haladva, a Ba­radla színpadtermének csodálatos cseppkő­képződményeit láttuk. Különösen szépnek ta­láltuk a pókhálós meny- nyezetet, amely mil­lió szövődménnyel be­vonva borul a színpa­di csoportjelenet fölé. Egy kis csigalépcsős szoroson jutottunk át az Óriások termébe, ahol a kutatások sze­rint már ősember is járt. Mindannyiónkat elkápráztatott a csepp­kövek ragyogása. Ez a terem az egész nagy — 22 kilométeres — barlang legnagyobb ré­sze. Belépéskor a Füg­göny, majd a hosszú Anyósnyelv tűnik sze­münkbe. A termet kö­rüljárva, itt is sok cso­dát láttunk. Az Ágyú­csövek, a Búsuló ju­hász, a Kínai papok és a Pizai ferdetorony — mind a gazdag kép­ződmények mintapél­dányai. Az Óriások termé­nek érdekessége a Sze­relem ló. A monda azt tartja, hogy ha valaki ebből iszik, szerelmes lesz. Sok pajtás ivott is belőle, némelyik két marokkal is, mivel ki akarják próbálni a víz hatását... A sok szép látnivaló után elhagytuk a bar­langot és lementünk a Tengerszemhez. Uta­zásunkat visszafelé Ózdon megszakítottuk, itt megcsodáltuk töb­bek között az ország legnagyobb gyárké­ményét. Nagy tetszés- nyilvánítás közben mentünk át a gyer­mekparkba, ahol na­gyon vidáman szóra­koztunk az óriáskeré­ken, a hajóhintán és sokat nevettünk a maj­mok csalafintaságain. Gyönyörű utunkról gazdag élményekkel tértünk haza. Budai Erzsébet KKKKJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO C A szabadszállási belterületi ál­talános iskola Zrínyi Ilona út­törőcsapata álló tábort rendezett Pécsett. A részvételi díj 150 fo­rint volt személyenként és még az útiköltség. Elszállásolásukról a pécsi úttörőház gondoskodott. A táborozás alkalmával meg­tekintették a pajtások Pécs vá­rosának magyar és törökkori emlékeit, egésznapos gyalogtúrát ren­deztek Pécs — Mecsekszál- v ló — Dömörkapu — Kanta­vár — Mologmány — Cifra malom — Sikonda fürdőig. A gyerekek a gyalogtúra közben növényeket és rovarokat gyűj­töttek, útközben megtanulták a turista-jelzéseket. Utána jót fü- rödtek a Sikonda-fürdőben, csak­nem két órán át élvezték a fi­nom vizet. A tábori élet bizony sok meg­kell számot adni, amely a pajtá­sok figyelmét nagyon lekötötte, ez pedig a világhírű Zsolnay Porcelángyár múzeumának és a székesegyház freskóinak megte kintése. A pajtások egész idő alatt úttörőkhöz méltó módon vi­selkedtek. Amerre mentek, mindenfelé csak dicsérték őket fegyelmezett magatar­tásukért, udvariasságukért. Nem volna befejezett ez a kis írás, ha elhallgatnánk, hogy mi­lyen nagyszerűen megtartották az úttörő-formaságokat a tábo­rozás ideje alatt is. — A reggel mindig ébresztővel és zászlófel­vonással kezdődött, de sohasem maradt el a parancshírdetés és a pontos takarodó sem. — Jogi tanácsadó: Ur. Kolosai II. Gyula ügyéss _ A különélési díj szabályozása tetve további áthelyezések foly­tán több telephelyen csak együt­tesen kaphat mindössze hat hó­napig, illetve maximálisan egy évig különélési díjat. Ha a dolgozót az áthelyezés után családja követi újabb te­lephelyére, akkor egy esetleges újabb áthelyezés folyamánya- ként újból megnyílik számára hat hónapi, illetve egy év idő­tartamra — a különélési díjhoz való jog. A lakóhelyüktől távol dolgo­zók sokszor kérnek felvilágosí­tást abban a kérdésben, hogy mikor jár részükre különélési díj? A Munka Törvénykönyve 137. paragrafusa kimondja, hogy az -áthelyezett dolgozót, aki la­kás hiányában kénytelen a csa­ládjától különélni — hat hóna­pon át — különélési díj illeti meg. A különélési díjat hat hónap letelte után további hat hónapra meg lehet hosszabbí­tani.« Különélési díj jár páldul an­nak a dolgozónak, akit Kecske­méten alkalmaztak, majd a fel­vételt követően »áthelyeztek« Kiskőrösre és ott lakást nem kapott, s lakás hiányában kény­telen a családjától különélni. Ha a dolgozót Kiskőrösről újból áthelyezik Bajára, de a családja Kiskőrösre őt nem követte, úgy a Kiskőrösön különélés során el­töltött idő beszámít a hat hó­napba, illetve a kétszer hat hó­napba és a két telephelyen, il­TSZ ÉVI a csálaljai Budai Nagy Antal Tsz Megalakulásának 10 éves év­fordulóját ünnepli augusztus 20-án Csátalján a Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet. A tervek szerint ez alkalommal szövetkezeti nap lesz a község­ben, amelyen részt vesznek a környékbeli termelőszövetkeze­tek -tagjai, valamint egyénileg dolgozó parasztok. lepetést is tartogat az ifjú ter­mészetbarátok számára. Sokszor kell önállóan végezni fontos fel­adatokat. Itt is az történt. Mindennap másik két út­törő végezte a piaci, illetve a bolti bevásárlásokat, ők végezték a konyhai munkát is, kivéve a főzést, melyet az egyik szülő látott el. Különösen nagy élményt je­lentett számukra a pécsi dohánygyár és sör­gyár meglátogatása. Itt látták a pajtások a cigaretta, illetve a sör készítésének a mód­ját. Nagyszerűen sikerült az a ki­rándulás is, melynek az útvo­nala a következő volt: Siklós vára—Harkányfürdő, ahol meg- fürödtek a pajtások, innen Tety- tyére GS MisinatetŐTG mentek Még egy ritka érdekességről Nagy sikerrel szerepelt a megyei kulturális seregszemlén a KISZ izsáki tánccsoportja. a uagjwuu uuiugmuucu pajtás sem állhat őrt a téren. Hát nézzük, igaza van-e Na­gyi pajtásnak? Részben igen, részben nem. Igaza van abban, hogy a közsé­gi tanács is tehetett volna töb­bet annak érdekében, hogy ne forduljon fel a tér libalegelővé. De vajon az úttörőcsapat figyel­meztette-e erre a tanácsot, illet­ve a csapat tett-e ki csak egy felírást is a tér valamelyik pont­jára, melyen figyelmeztette vol­na a lakosságot, hogy vigyázzon mindenki, mert ez nem liba- legelő? Ügye nem? Másik kérdés: Vajon felborul­hat-e a munka egy pajtás ha­nyagsága miatt? Ugye nem. Mit tett a felelősségrevonás tekin­tetében a csapat a hanyag paj tással szemben? A levélből az derül ki, hogy semmit. Így állunk tehát, kedves bá­tyai úttörő pajtások, a tér gon­dozásának dolgával. Ha ebben az ügyben a leghibásabb után nyomozunk, mégis csak az de­rül ki, hogy az egész csapat hi­bás, mert az adott szó kötelez! És ti, kedves pajtásak, nem tet­tétek meg azt, amit annak ide­jén ígértetek. Mi ezek után még mindig azt tanácsoljuk nektek: ne engedjé­tek, hogy szégyenszemre álljon ott az a tér, gondozatlanul, si­váran. Fogjatok hozzá sürgősen, mert így a ti szégyenetek, de ha rendbehozzátok, a ti büszkesé­getek lesz! Utóvégre is ti vagy­tok a község legfürgébh lakói, a ti feladatotok ennek a mun­kának az elvégzése. Nemrégiben olyan cikkel illet­tük a bátyai úttörőket, amilyet nem szokás kitenni az ablakba. Nos, nem is találtunk mi Bá­tyán ilyen cikket az úttörők ab­lakában, de kaptunk tőlük egy levelet. Nagyi István nyolcadik osztályos pajtás írta, kinek a soraiból érződik, hogy szívük­re vették a pajtások az őket illető sorokat. Nagyi pajtás így ír: A cikk arról szól, hogy kötelességünket nem teljesítjük, pedig kezet ad­tunk rá a tanácsnak, hogy rend­ben tartjuk a Hősük terét. Igaz, hogy az ősz és a tél folyamán elhanyagoltuk a teret, de a ta­vasz beálltával hozzáfogtunk a tér gondozásához. Fültakarítot­tuk cs virágmagot vetettünk az agyakba, majd elhatároztuk, hogy felássuk az egész kertet. A csapatvezető pajtás égy négy tagból álló kollekfítat bízott meg ennek elvégzésével. Amikor a munkát meg akartuk kezdeni, kiderült, hogy az egyik pajtás nem akar részt venni ebben a munkában. Akkor azt kivetet­tük soraink közül. Egy ój paj­tással kiegészített csoport meg­kezdte a tér felásását. A munka során kiderült, hogy egy pajtás csak nagyjából végzi a munkát, mert ásás közben nem forgatja meg a földet (ezért volt gyomos a föld), egy napon pedig azt mondta, hogy nem jön többet ásni. így bomlott fel a kollek­tíva és ezért hagytuk abba a munkát. Arról ml nem tehetünk, hogy a téren libák legelésznek, mert EGYSÉGES ÁRON TÖRTÉNIK AZ ÁRUSÍTÁS — RÖVIDESEN HOZZÁKEZDENEK A JAVÍTÁSHOZ — FIZIKAI MUNKÁRA MÉG NEM ALKALMAS — ORVOSOLTAK A ZÖJA TSZ PANASZÁT Dányi Józsefné kecskeméti ol­vasónk a következőket írja: »Ha­zafelé menet megnéztem a Bat­thyány utcában levő boltban az árakat. A burgonya 2 forint, az uborka 1.40 forintba került. A kislányomat elküldtem bevásá­rolni, aki visszatérése után el­mondta, hogy az egy kilogramm burgonyáért és uborkáért 4.80 forintot fizetett. A gyereket val- latóra fogtam, hol vásárolt? El­mondotta, hogy a Zöldfa utcai boltban. — Nem egységesek az árak?« A panaszos levelet a megyei kereskedelmi felügyelőséghez juttattuk el, ahonnan Valach István, a felügyelőség vezetője a következőket válaszolta: »Vizsgálatot végeztünk a Kecs­keméti Fmsz 9. sz. zöldségbolt­jában és megállapítottuk, hogy a bolt a napi árváltozásokat kés­ve, rendszertelenül hajtja végre. Ebből eredően fordult elő az, hogy magasabb áron árusítottak. Az árváltozás végrehajtása, va­lamint egységes áron történő árusítás biztosítása érdekében a Kecskeméti Földművesszövetke­zetnél intézkedtünk.« * »1957-ben jelentettem az In­gatlankezelő Vállalatnak, hogy Kecskemét, Damjanich utca 13. szám alatti lakásom tetőzete be­ázik. Az ügyet annakidején ki is vizsgálták, megállapították, hogy javítása indokolt. Ezzel az ügy a KIK részéről be is fejeződött. Azóta esernyővel közlekedünk a lakásban esős időben« — írja Szabó István olvasónk. A panaszos levelet a Kecske­méti Városi Tanács ipari és mű­szaki osztályára küldtük, ahon­nan a következő választ kaptuk: »Közöljük, hogy az Ingatlan- kezelő Vállalat a tetőjavítást, a jogosság ellenére, azért nem vé­gezte el, mert a háztulajdonos a ház mentesítését kérte és amíg az elbírálás nem történt meg, addig az IKV semminemű javí­tást nem eszközölhetett az épü­leten. A tulajdonos kérelmét el­utasították így az ingatlanon a munkát a legrövidebb időn belül elvégzik.« * Ifj. Szabó Gábor Bácsalmásról küldött panaszos levelet. Leírja, hogy az Állami Gazdaságban dolgozott és esti iskolába járt. Június 2-től 7-ig vizsgája volt és 9-én, mikor kiment a gazdaság­ba, egy igazolást is vitt erről a brigádvezetőnek, aki azt szét­tépte és kijelentette, hogy men­jen haza és vizsgázzon tovább. Arra kérte szerkesztőségünket, tegyünk igazságot ügyében. Levelét elküldtük a Bácsal­mási Állami Gazdaság igazgató­jának, aki a következőkben vá­laszolt: »A fent nevezett összesen 30 napot dolgozott a gazdaságban mint alkalmi brigádmunkás. Szerződése nincs. A fiú igen gyenge fizikummal rendelkezik. éppen ezért a munkát nem bírta. Ezt látva, felajánlottuk neki a sertéspásztori munkakört (havi 900 forint), ezt nem vállalta el. Miután májusban 5 napot hiány­zottzott minden előzetes beje­lentés nélkül, a brigádvezető el­járását jóváhagytam. — Brigád- munkára alkalmazni nem tud­juk, más munkakört, ha erre mód lesz, biztosítunk részére.« * Az uszódi Zója Tsz-ből a kö­vetkezőket írja Láncz Gyula el­nök. »Fehér hússertést lenyész­tünk s számukra pótolhatatlan az állati fehérje. Tsz-ünk a ka­locsai tejüzemmel szállítási szer­ződést kötött, tehát köteleztük magunkat a tej átadására. A tejüzem azonban nem tud 50 li­ter savót kihozni minden más­nap hozzánk. Körülbelül négy hónapja vajúdik ez az ügy, dt az ígéreteknél tovább nem ju­tottunk.« A Zója Tsz panaszát eljuttat­tuk a kalocsai járási tanács me­zőgazdasági osztályára, ahonnar a következő felvilágosítást kap­tuk: »A Tejipari Vállalat hajlandó savót szállítani az uszódi Zója Tsz-nek, kivételt csak azok a napok képeznek, amikor fölö- zés nélkül kell a teljes tejet szállítani. A tsz-nek azonban vállalnia kell, hogy mindennap a meghatározott időben üres hordót tárol székháza előtt és a rakodásnál segítséget nyújt.« Ki a It I U á s ?

Next

/
Thumbnails
Contents