Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

1958. augusztus 80. szombat #, oldal HádfoiUcit, ionize fiait ábuzkdal készülUe-tae bd'átc Mi lesz a sorsa 500 vason náÉuiiadéknak? HAJÓSI BOGÁNCSOK Az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat dolgozói ebben az év­ben 520 000 kéve nádat arattak. Baján most folyik a termés ipari feldolgozása, osztályozása. Eddig 64 000 kéve nádat válogattak kJ exportra, mellette nagymennyi, ségű nádszövetet, nádpaliót és növényszárládát készítettek. A vállalat telepén mindezek után már hosszú idő óta nő a hulladék. Tömege megha­ladja az 500 vagont. A vita ezért most arról folyik, mi lesz a sorsa a nádhulladék­nak. Megs^fnmisítik-e vagy fel­dolgozzák? Az üggyel kapcsolat­ban csak elgondolások vannak, határozott állásfoglalás nincsen. A megsemmisítés gondolatát he­lyesen már elvetették, hiszen a meglévő értékeink elpusztítása ellenkezik elveinkkel. Arról nem is beszélve, hogy ez a nádhulla­dék — rengeteg fát is helyette­síthet. A feldolgozás lehetőségei is e köré csoportosulnak. Többféle elgondolás van. Csak kényszer- hasznosítás az, amit ,a Balatoni Nádgazdasági Vállalatnál tapasz­taltunk, ahol alomszalma helyett adják el a nádhulladékot, külö­nösen a sertéstenyésztő gazdasá­goknak. Az újságok már régeb­ben hírül adták, hogy a Román Népköztársaság a Duna deltájá­ban lévő nádkincs hasznosítására — Tulcsában — egész nádfeldol­gozó kombinátot épít. A haszno­sítás egyik módja ezzel kapcso­latos. Ugyanis a testvérország a hulladék­ból készítendő nudlinkéit gyártási technológiáját rcn- X dclkezcsünkre bocsátotta. j ♦ Bár drágább ennél, mégis ér-J denies megvizsgálni a nádhulla-f (íék lemeznek való feldolgozását.| egy, az Alsódunai Nádgazdasági | vállalaton belül szervezendő, ál-} landó jellegű üzemben. Ezt. az* elgondolást több dolog is indo-| kolja. Két bajai lakos, Kiéiért Márton és Kovács József ötletest gépezetet szerkesztett. Két da-t rat), 350 tonnás hidraulikus prés-t sei faforgácsból, nádhulladékból,! gyékényből, stb. különleges ra-j gasztóanyag hozzáadásával 190X| 100-as nagyságú lemezeket saj-t tolnak. Ez a műanyag sok helyütt alkalmazható, t ahol eddig fát vagy cnyve- t zett lemezt használtak. \ • Baján a Lakberendező Ktsz bú-| torkészítésnél alkalmazza. A kétt feltaláló, több más mellett, mi-t vei a lemez a nedvességet nem ereszti át és nem is vetemedik, egy vikendházat is készített, ami­nek sok csodálója van a Balato­non. Az üzemi méretű lemezgyár­tás mellett szól az is, hogy az 500 vagon nádhulladék tömege napról-napra nő. Így ez a meny- nyiség Baja város faipari üze­meiből kikerülő forgáccsal együtt elegendő lenne egy, ha nem is nagy, de állandó jellegű hulla- déklemezgyártó részleg üzemel­tetéséhez. És még egy: a feltalálók szak- véleményt kértek egyik kísérleti lemezükről, amit padlóburkoló anyagnak szántak. A Faipari Ku­tató Intézet főmérnöke kopás- próbának tette ki a beküldött mintát és megállapította, míg a tölgyfa azonos idő ták volna — semmi kultúrmű- sort nem rendeznek falunkban, * Utcaversenynek nevezte cl a lakosság azt a munkát, atqclyet hordás előtt, a tanácsülés ha­tározatára, a tanácstagok veze­tésével végeztek a falu dűlóúi jainak megjavítására. Nem le­hetne ezt az utcaversenyt az idén is megrendezni? — A köz­ség útjait tekintve, — igen nagy szükség volna erre a közös meg­mozdulásra. alatt húrom mm-t kopott, ad­dig a hulladéklemez meg egy mm-t sem vesztett vas­tagságából. Ez a hír annál is inkább meg fontolandó, mivel padlóburkok anyagból képtelenek vagyunl kielégíteni a lakosság igényeit. Amint látszik, több választ k adhatunk arra a kérdésre, m lesz a sorsa 500 vagon értéke: nádhulladéknak. Persze, azt i; tudjuk, hogy a megoldás pén: kérdése s a megyei tanács több­ször is megfontolja, mire érde­mes költeni a közösség vagyo­nából. Reméljük azonban, hog> legközelebb már nem az elgon­dolásokról, hanem a határozott állásfoglalásról adhatunk hírt a nádhulladék feldolgozása ügyé­ben. Sándor Géza. • Régi sérelme a községnek, hogy nincsen hídmérlege. Még 1956-ban kijelölt a tanács egy bizottságot a hídmérleg helyé­nek megállapítására —, azóta sem találtak talán megfelelő he­lyet erre a célra? Majoros Béla, levelező ?^a-<s<3Éi<dK§űgdí-ak«cw szeqfObAl, apák napja i dunapataji asszonyok tervei Hat báesmegyei képzőművész — amint erről már lapunkban írtunk — kéthetes táborozáson I vett részt a bajai Duna parton. I A napokban a Baján üdülő fes- I tőművészeket meglátogatta a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának két tagja: Madarász László, a megyei tanács elnöké­.-oeooooo-ooo o-ooooooo&a A Dunapataji Nötanács gazdag, értékes munkatervet állí­tott össze a második félévre. A munkaterv elkészítésénél sok szempontot vettek figyelembe. Ennek megjelelően baromfihizta- lásí és különféle termelési szerződéseket kötnek, hogy a pataji, asszonyok mellékkeresethez jussanak. Fiatal lányok gyakorlati ok­tatására szabó-varró tanfolyamokat szerveznek. Kielégítik a kul­turális igényeket: bábszmjátszó csoportot hoznak létre, filmeket vetítenek, szüreti szegfű-bálák rendezésében felelevenítik a nép- hagyományokat. Egy-két érdekes, kedves rendezvénnyel — fér­fiak, apák napja, nagy mama-találkozó — teszik változatosabbá, | Apostag község éyi búzaföld- szórakoztatóbba a munkaterv egészét. Mindezek mellett bizto-t adója 14 vagon kenyérgabona, sít ja a Dunapataji Notanács tagjai számára a politikai oktatást is. X melyből a harmadik negyedévre A programtervezet végrehajtásával kapcsolatos leendőket \ 11 vagon 40 mázsa az előírt havonkénti vezetőségi gyűléseken beszelik meg. »mennyiség. A község termelői nek helyettese és Nagymarost Kálmán, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke. Mindketten felkeresték műter­mükben a Baján élő képzőmű­vészeket is és hosszabb baráti eszmecserét folytattak velük képzőművészeti életük problé­máiról. cAfL&iiaij- teJjeútette HARMADIK NEGYEDÉVI BUZAFÖLDADOJÁT ELUTAZÓIT A NYIKMCSKA EGYÜTTES példásan teljesítik az állam iránti kötelességüket és augusz­tus 26-ig H vagon 56 mázsa ter­ményt adtak át búzaföldaduba, Ezzel már 16 mázsával túltelje­sítette Apostag harmadik ne­gyedéül búzatöldadó-tervét. • Emelkedett a községben 3 | pénzadó befizetésének összege I * is, amióta a csemegeszőlő ér­tékesítését megkezdték a gazdák. Az utóbbi néhány nap alatt aa adótervtől való elmaradásuk­éból 6 százalékot pótoltak, s ha fmég ' másfél százalékot javítá­snak, Apostag az adótervét pon­tosan teljesítő községek közé |fog tartozni. vsaknem egyhónapos magyarországi nagysikerű vendégszereplése után szerdán a repülőgépen Albániába utazott a Nyírfácska-együttes. Képünkön: hat -nyírfácska-. üi TU—104-es Határjárás a szeremiei Béke Termelőszövetkezetben Tehertétel? Nem tudni, mi okból, több | üzemünkben még ma is ügy | idegenkednek a termelési ta- Jnaeskozasok megtartásától, mini ♦az ördög a tömjéníüsttöl. Ha í pedig meg is tartják, az ott el­hangzott javaslatok nyomára oukkanni képtelenség, mert hel lakat alatt őrzik — titokként. Éppen ezért a javaslatok sor­sát vastag ködfátyol fedi. Ezzel egyesek létjogosultságot terem­tenek a felcdckeuyscgükhöz, a jogos kívánságokból fakadó ten­nivalók elodázásához. Az ilyen munkastílus egyálta­lán nem lelkesíti a munkásokat a közügyekben való aktív rés«- tételre, sőt fékezi alkotókedvük kibontakoztatását, segítő készsé­güket. Ezen az állapoton néhány-zukiszervezel) vezető úgy kívánt változtatni — mivel a gyakori felszólítás sem használt az ille- tékcs műszakiaknál — hogy egy füzetbe jegyezte fel a mun­kások érdemleges javaslatait s pár nappal később jegyzetfüzet­tel a kezében szómonkérte a ja­vaslatok elintézését. Ez az üt véleményünk szerint helyes. Célszerű lenne megyénk egyes üzemeiben — ahol a ve­zetők ma még tehertételnek tartják a termelési tanácskozá­sok megtartását, főleg a dolgo­zók helyes javaslatainak fel- használását — ilyen módon el­járni csak azért, hogy á gazda­ságos termelés kialakítását-n piin 11 több dolgozó legyen ér­dekeli. —íz.— j Hiába van Hajóson hangos­• híradó — közleményét csak igen • kevesen hallgathatják meg, mert | mindössze két hangszórót szerel- ; tek fel hozzá. Értesülésem szerint : pedig a tanácsházán még ót » hangszóró szomorkodik a sarok- ; ban s ha ezeket is felszerelnék, 1 a piactéren levő, jelenleg feles- ; legesnek látszó drótvezeték se­■ gítségével — bizonyosan megja­vulna a községi hangoshiradó : hírszolgálat is. * : Falunk népe szereti a kultúr- ; műsorokat. Ezt bizonyítja, hogy ; az általános iskola pedagógusai ; által rendezett, egész estét be­■ töltő műsort sokan nézték meg. : Később a Kőszívű ember fiait : adta elő a színjátszó csoport — ; ezt is nagy sikerrel játszották. • Azóta azonban — mintha elvág­KÉPZÖMÜVÉSZEK KÖZÖTT ról esett szó, az idén gondosab­ban, korábban kell végezni a ga­bonavetést mint az elmúlt év­ben, hogy magasabb termésátla­got érjenek el. Fejleszteni kelle­ne az állatállományt. Erről nagy vita kerekedett, egyesek ellenez­ték, hogy a jószágállomány mennyiségét vásárlás útján nő- ■ véljék, mások az új istálló épi- j lését sem tartják szükségesnek. . Ahogy visszafelé mentünk a; faluba, arról beszélgettünk Ge- I dovics elvtárssal, hogy a k sebb hiányosságokat, amelyek még tapasztalhatók a közös gazdasós. J ban, meg lehet szüntetni, mert ez a tagság akar dolgozni, csak löbb szakértelemre van szükség- a gazdálkodásban. j Heinéiéin, hogy ez meglesz,: hiszel) Gedcvics elvtárs gzvmé-; Ívében Jó szakember került a szövetkezeibe. Ha jó lesz az. együttműködés a vezetőség, az: agronómus és a taeság között - akkor rövidesen sokat fejiád k aj szérémlöi Béke ríérmetőszovet-! kezet. j Petróczi József, I 4 a Bajai Járási Tanács mezi-oazdasági osztály- 5 vezetője 1 nap alatt levágni, a kombájr napi teljesítménye 6 kát. hold kereken 50 ember -munkája1 végzi ei. Hatvan forintért vág le a gépállomás egy-egy holdat Kézzel 320 forintba kerülne t kendervágás, mert 8 munkaegy­ség megy rá. Delet harangoztak. Mindenki ebédelni ment. Én is a központi tanyához igyekeztem. Szeren­csém volt, mert befutott a ter­melőszövetkezet agronómusa. Beszélgetni kezdtünk a tervek­ről. Elmondta, hogy kevés az állatállomány a közösben. Több takarmányt fognak termeszteni, főleg pillangósokat, Nem kielé­gítő még a tej hozam, jobb takar­mányozással jelentősen növelni lehetne. HoZSÚloííe, hogy az öntö­zéses takarmány termesztést is meg szeretné valósítani. A szö­vetkezet táblájának közepén egy csatorna halad át, amelyből jó­formán az összes terület öntöz­hető lenne. Ezt a lehetőséget ed­dig nem használták ki. Szeretné a tagsággal egyetér­tésben megvalósítani a vetésfor­gót is. Ebéd ulán egy kis eszmecseré­re jöttünk össze a tagokkal. Ar­muharszánát gyűjtötték. Jómi­nőségű a takarmány, mert igen nagy gondot fordítanak arra, hogy tápértéke megmaradjon. Odább asszonyok, lányok a do- hánytáblábiUi az oldalhajtások leszedését végezték. — Szükséges ez _ mond­ták —, mert ha nem csinál­nánk, akkor nem fejlődnének ki a levelek, már pedig mi elsőosz- táiyú árut szeretnénk leadni. Krixné és Kovócsné szúválcl- ték: helytelennek tartják, hogy számos termelőszövetkezeti leg felesége nem jön el dolgozni. Pedig, ahogy ők itt vannak, azok is eljöhetnének, hiszen szükség van minden munkás­kézre. Nem messze az asszonyoktól utolsót fordult a bajai gépállomás kender komba inja. — Ez a gép sokat segít raj­tunk — mondta Kovács József. — Egy ember, kézzel 200 négy­szögölnél többet nem tud eav A falu népe a határban volt és csak itt-olt láttam egy- egy játszadozó kisfiút vagy üldö­gélő nagymamát, amint a hűs fák alatt a rongypokrócnak való anyagot hasogatta, kötözgette. A Béke Termelőszövetkezet szék­hazához kerékpároztam, érdek­lődni, hogy mit csinál jelenleg a tagság. Wagner elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke nagy munkában volt. Jelenleg ő végzi a könyvelői teendőket is, mivel Bokor elvtársnő hosszabb idő óta a kórházban fekszik. — Sajnos, egyelőre nem tud­juk, mikor jön vissza a könyve­lőnk — válaszolta kérdésemre — szerencsére erősítést kaptunk Gedovics elvtárs személyében, aki a szövetkezet agronómusa léit és inár ide is költözött Sze- remtére. Siettem a határba, hogy meg­keressem a tagokat. A központi tanyához mintegy 30ö méterre. Aranyos Ferenc bácsival és még néhány taggal találkoztam. A

Next

/
Thumbnails
Contents