Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

1 \S l/r t r ‘ ví T/^VL. A MAGYAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI yw, n? ^*-v - ■»•• • ^^l,*** ' ’ ” •-•*' • -_r ■ • . ií ‘ 'ál , * W ■%' > v" ■ •«. • _____________1 . i_______ II I. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ára SO fillér 1938. AUGUSZTUS 29. PÉNTEK Hz élet Igazolja, hogy pártunk és kormányunk politikája helyes — Fehér Lajos elvtárs résztvett a bajai járás szövetkezeti aktiváján — FIGYELŐ (3. oldal) Szerdán délelőtt Baján a já­rási tanács nagytermében érte­kezletre gyűltek egybe a terme­lőszövetkezetek elnökei, párttit­kárai, a gépállomások és állami gazdaságok vezetői, a községi tanácsok elnökei, hogy megtár­gyalják a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és megszab­ják a közeljövő tennivalóit. Az értekezleten résztvett Fehér La­jos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, Garamvölgyi Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­ga mezőgazdasági osztályának munkatársa, Molnár Frigyes elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, Erdösi József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője és Weither Dániel elvtárs, a megyei pártbizottság tagja. A tanácskozást Pétiké János elvtárs, a járási tanács elnöke nyitotta meg, majd Kunyik Já­nos elvtárs, a nagybaracskai Jó­zsef Attila Tsz traktorosa ez al­kalommal vette őt a Munkás- Paraszt Hatalomért érdemérmet. Beszámolót Szabó István elv- társ, a járási pártbizottság első titkára tartott. Elmondotta, hogy a járási pártbizottság a központi irányelveknek megfelelően szá­mos határozatot hozott a falusi munka megjavítására, a terme­lőszövetkezetek politikai, gazda­sági és szervezeti megszilárdítá­sára és a mezőgazdaság átszer­vezésére. »Az a véleményünk, hogy az eddigi járási politikát helyesen alakítottuk ki, amit már az eddig elért eredménye­ink is igazolnak. Az egyénileg dolgozó parasztok ma már nem ellenségesen szemlélik a terme­lőszövetkezeteket, hanem elisme­rik gazdálkodásuk fölényét. Ezt a termelőszövetkezetek eddigi szorgalmas munkájukkal vívták ki.« Majd említést tett arról, hogy a terméseredmények mi­ként alakultak a tsz-ekben és az egyénileg dolgozó parasztoknál. Amíg a tsz-ekben a búza termése átlagosan 9 mázsa volt, addig az egyénieknél 7 mázsa. Rozsból a termelő­szövetkezetek 80 kilóval, ár­pából 260 kilóval és zabból 140 kilóval termeltek többet holdanként az egyénileg dolgozó parasztoknál. Ezek a tényszámok is igazol­ják, hogy mezőgazdasági politi­kánk megfelel a magyar paraszt számára, de az a feladatunk, hogy ezt a mezőgazdasági politi­kát bátran hirdessük, népszerű­sítsük a dolgozó parasztok köré­ben. Elmondta, hogy a termelő­szövetkezeti csoportokat és a tár­sulásokat főként a középparaszt­ság támogatja. Ezt igazolja pél­dául az a tény is, hogy Vaskú- ton ebben a hónapban négy ter­melőszövetkezeti csoport alakult, zömmel középparasztokból. A beszámolót követő vitában felszólalt Molnár József, a járási bizottság politikai munkatársa, Itékasi Gáspár, a csávolyi Kos­suth Tsz elnöke, Sárosi György, a vaskúti Kossuth Termelőszö­vetkezet elnöke, Bálán Miklós, a járási bizottság munkatársa, Ma­gyar Ferenc, a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság igazgatója, Papp István, a járási bizottság mun­katársa, Szalai József, Baja Vá­rosi Tanács Mezőgazdasági Osz­tályának vezetője, Balázs F. Pál, Vaskút község párttitkára, Szuhi György tanár, Rózsa István, a nemesnádudvari Kossuth Tsz elnöke. Vuity József, a törzsál­lattenyésztő kirendeltség veze­tője bejelentette, hogy nagyon szívesen menne termelőszövet­kezetbe dolgozni. Molnár Frigyes etVibrs felszólalása A vitában felszólalt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt­bizottság első titkára is. Molnár elvtárs elmondotta, hogy a me­gyei pártbizottság elismerését lejezi ki azért a munkáért, me­lyet a termelőszövetkezet meg­szilárdításában és átszervezésé­ben a bajai járás elért, és azért, hogy a bajai járás kommunistái a központi bizottság falusi poli­tikáját helyesen ertelmeziK és hajtják végre. Molnár elvtárs elmondotta, hogy egész Bács me­gyében fellendülőben van a szö­vetkezeti mozgalom. Néhány hó­nap következetes munkája most terem gyümölcsöt. Az első fél év során 1300 tag lépett a szö­vetkezetekbe, 2100 hold földte­rülettel. Ezek az eredmények azért következtek be, mert az élet igazolja, hogy pártunk és kormányunk politikája helyes. A továbbiakban arról beszélt, hogy következetes munka szük­séges a központi bizottság falusi határozata végrehajtásával kap­csolatosan. A vezetésnek minde­nütt célratörő munkát kell vé­geznie. Nem akarunk kapkodni, de bűnös dolognak tekintjük, ha nem élünk lehetőségeinkkel, és nem segítjük a termelőszövet­kezetek erősödését a gazdálko­dás és számszerűség szempont­jából egyaránt. Mindenütt ki kell alakítani a helyi politikát és nagyon lényeges, hogy az állami és gazdasági szervek ezt a he­lyileg kidolgozott akcióprog­ramot a maguk munkaterü­letén következetesen hajt­sák végre. A továbbiak során Molnár elv­társ beszélt a szövetkezeti poli­tika lenini elveinek szemmel tartásáról és arról, hogy az egyes típusok kialakításával és fejlesztésével kapcsolatosan mi­lyen lehetőségek vannak. Hang­súlyozta, hogy szót kell érteni a szövetkezeti tagsággal. »Az egyé­nileg dolgozó parasztok felvetik, hogy ne küldjük őket a terme­lőszövetkezetbe, hanem hívjuk, illetve a tsz-tagok hívják. És joggal elvárják, hogy a tsz-tagok menjenek hozzájuk. E tekintet­ben még igen sok probléma mu­tatkozik és legalább annyi ten­nivaló. A termelőszövetkezeti ta­got arra kell nevelni, hogy át­érezze: rajta múlik a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, a szocialista faluért a legtöbbet 6 tehet.« Beszélt arról is befejezésül, hogy a tanácsvezetök határozot­tabban és tevékenyebben állja­nak ki a szövetkezeti politika mellett. Fehér Lajos elvtárs beszede Bauer István, a Bajai Gépállo­más igazgatójának felszólalása után Fehér Lajos elvtárs, a poli­tikai bizottság tagja beszélt az aktívához. Elmondotta, hogy a oajai járásban, ahol a gabona­termelés dominál, helyesen teszi a járási pártbizottság, hogy a legmagasabbrendü társulások, tehát a termelőszövetkezetek megerősítésére és fejlesztésére irányítja a legfőbb figyelmet. A továbbiakban az agitációs munkáról beszélt. »Íróképpen azt hangsúlyozom, hogy az agitációs munka sokrétű Jegyen. Elsősorban arról van szó, hogy jobban tudnánk agitálni a meg­levő eredményekkel, a nagy­üzem és a kisüzem között meg­levő kiáltó különbségekkel. — Azonkívül nagy figyelmet kell szentelni a jövedelmezési agitá- cióra és tudnunk kell belehe-, lyezkedni a szegényparasztok ér­zelmi világába. Az érzelmi prob­lémáknál ki kell emelni azt, hogy mi lesz a földdel. Azzal a földdel, amelyet sok évtizede művelt, örökölt stb. A parasztot nagyon sok érzelmi szál fűzi a földhöz. Éppen ezért szükséges, hogy a tél folyamán kötelezővé tegyük a földjáradék kifizetését.: Szükséges, hogy azok az idős,: vagy özvegy parasztasszonyok, j akik már nem tudnak a termelő-: szövetkezetben dolgozni, a be-: adott föld után a helyileg szoká­sos földhaszonbért kapják meg.; További kérdés az öreg parasz-: tok sorsa, ami valamikor bizony; elég reménytelen volt. Most már; azt tudjuk mondani a dolgozó parasztoknak, hogy öreg koruk biztosítva lesz, ha belépnek a termelőszövetkezetbe, mert ott is bevezetik a nyugdíjrendszert.: Az a javaslatom, hogy az agitá-: cióban ezt a motívumot jobban használják ki, mert az eddigiek során erről igen kevés szó esett.« Fehér elvtárs beszélt a szövet-: kezeli mozgalom továbbfejlesz­tésével kapcsolatosan a vezetők' tennivalóiról, a szó és a tett egy­ségéről, a KISZ és a nőtanács, valamint a földművesszövetke­zet segítésének nagy jelentősé-] géről. Beszélt az önkéntességről] és a fokozatosság elvéről. — A] szakcsoportokról szólva kijelen-] tette: »A Bács-Kiskun megyei! homokon a szőlő a fő növény és! éppen ezért nagy jelentősége van a sző- j lős szakcsoportok megalakí- ; fásának. j Meg kell teremteni a gazdasági] segítséget abban az irányban, hogy a szőlősgazdák a szakcso­porton keresztül kössenek érté- cesítési szerződést a Borforgal­mi Vállalattal és így megfelelő felárat kapnak.« — Az a javaslatom, hogy eb­ben a járásban is próbáljanak létrehozni paprikatermelő szak­csoportot. Amennyiben ez meg­történik, akkor gépekkel segít­jük a palántázás és a növény- ápolás munkáját. — Ürömmel üdvözlöm Vuity elvtárs bejelentését, hogy je­i, lentkezik a termelőszövetkezet­be. Ila mi a termelőszövetkeze­teknek jó irányítást, veze­tést biztosítunk, ha ehhez agronómust és könyvelőt is adunk, akkor megszilárdítá­suk sokkal könnyebb lesz. Az a legjobb beruházás a ter­melőszövetkezetben, ha nem sajnáljuk az anyagiakat, és jó elnököt, agronómust és könyve­lőt alkalmazunk.« Fehér elvtárs befejezésül be­szélt az ipari üzemek patronáló munkájáról, az öntözés bővítésé­ről, a szarvasmarha-állomány növeléséről, a homok hasznosí­tásáról. Majd kijelentette: — Mi nem vagyunk türelmet­lenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megengedjük a sem­mittevést. Mostanság a semmit­, AZ OSZTÁLYHARCBAN NINCS FEGYVERSZÜNET (3. oldal) ; KINEK KÖNNYEBB KI JÁR JOBBAN (3. oldal) 1 AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB BAROMFIPIACÁN (1. oldal) >A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT (4. oldal) SPORT (3. oldal) A MEDOSZ ÉS A BÁCSAL­MÁSI MŰVELŐDÉSI HÁZ («. oldal) HALAS ÉS JÁRÁSA (ti. oldal) jjj Ö O 00-0 OOOOOO O O0 000-00ooo o levés két irányban jelentkezik, Az egyik jobboldali irányban, ezt úgy fogalmazzák meg, hogy népszerűtlen feladat a termelő- szövetkezetről beszélni és ezért nem csinálnak semmit. A »bal­oldaliaknak« az a véleményük, hogy mivel a központi bizottság nem engedi meg az önkéntesség megsértését, ezért nem csinál­nak semmit. Mindkét opportu­nizmus üldözendő — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszé­dét Fehér Lajos elvtárs. A délután során Fehér elv- társ látogatást tett a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben és a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban, ott beszélgetett a dolgo­zókkal, a tsz, valamint a gazda­ság különböző problémáiról. Mióta híre ment, hogy megnyílt az első gyógymedence Petőfi Sándor szülőfalujában, az ország minden tájáról érkeznek a gyógyulni vágyók Kiskőrösre. Mint képünkön is látszik, nagy a forgalom az új medencében. R. kecskeméti járás földműves- szövetkezetei 179 százalékra teljesítették gabonafelvásárlás! tervüket Világ proletárjai, egyesüljetek! f*»*™™****«»«*» mennyiség pedig ü75b mázsa. — Rozsból a tervezett 17170 má­zsával szemben 19 400 mázsa, árpából 1156 mázsa helyett 1631 mázsa, zabból pedig 370 mázsa helyett 401 mázsa. A felhozott termények minő­sége egyes helyeken kiemelkedő volt. Ezért az FJK már eddig 6911 forintot fizetett ki minő- i ségi térítés címén. ! Felvásárlási tervüket megyénk ] füldművesszövetkezetei 120 szá- : zalékra teljesítették a legutóbbi i jelentés szerint. A legjobb ered- : ményt a járások versenyében a I kecskeméti járás földművesszö* : vetkezetei érték el, — 170 száza- : lékkal. • Nézzük meg, gabonában mit : jelent ez a 170 százalék? Búzá- : bői az előirányzat 3530 mázsa ’ voR. a ténylegesen felvásárolt

Next

/
Thumbnails
Contents