Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
4. oldat 1958. augusztus 32, péntéh A járási ügyészség; javnsolfa: Tartsanak helyszíni tárgyalást a lajnsmizsei huligánok ügyében Említést tettünk már lapunkban, a múltkorában arról, hogy Szivák Bélát és Nagy Istvánt verekedés miatt letartóztatták. Most mindkettőjük ellen elkészült a vádirat, amelynek alapján megállapítható: Szivák és Nagy, mind a ketten huligánok, a — rosszából! Jellemzésükre elmondhatjuk, hogy Sziváknak. — mint mondani szokták — büdös volt a munka. Budapesten egy évig kőművesek mellett dolgozott, később különböző gyárakban, bányákban kereste a kenyerét s a katonaságtól való leszerelése után napszámos lett, végül az épületelem-gyárba ment dolgozni. Letartóztatása előtt is napszámos volt, de — amit keresett, megitta. Nagy István sem különb nála. Munkahelyét sokszor változtatta, a Kisfái Állami Gazdaságban is dolgozott, majd a katonaságtól való leszerelése után a Sernevál segédmunkása lett. 1957. szeptembere óta gépkocsivezető. Mindkettőjüket veszekedő, részeges, garázda, kötekedő embernek ismerik Lajosmizsén. — 1957. őszén egy bálban Nagy István székeket tört össze. Verekedni is akart, de a rendörőr- szem megakadályozta ebben. Megemlítendő, hogy főként a gyengébb fizikumú, alacsonyabb embereket veri meg előszeretettel, s ebből is látszik, milyen gyáva huligán ő! Nagyobb »akciójuk« 1958. július 12-én kezdődött, amikor Szivák a délutáni órákban több italboltban számos emberrel verekedni akart. Este pedig Torma Lászlóhoz csatlakozott, aki társasággal haladt az utcán s azzal az ürüggyel, hogy az ONCSA- telep után érdeklődik, beléjük kötött. Szerencsére időben észrevették, hogy nyitott bicska van kezében, s a dulakodás közben ártalmatlanná tették. Ugyanekkor kerékpárral haladt a társaság felé Nagy István is, aki látva a dulakodást, rendőrnek adta ki magát és igazoltatni akarta őket. Hátra nyúlt, hogy előveszi állítólagos rendőri gazolványát, majd hirtelen mozdulattal többször fejbe vágta Torma Lászlót, s G. Fekete Jánost is meg akarta ütni, ő azonban félre ugrott. Nagy István zavarni kezdte G Feketét, mivel azonban a közelben tartózkodott a földművesszövetkezet gépkocsija, a rajta lévő munkásoktól megijedt, s kerékpárjára kapva elmenekült.' Nagy Istvánnak hasonló ügye volt július 19-én a községi kul- túrházban, ahol a Torma Lászlóval táncoló G. Fekete János-1 nét akarta lekérni. Mivel G. Fe-i kete János nem engedte meg, hogy felesége Nagy Istvánnal táncoljon, az ki akarta hívni GJ Feketét az udvarra egy kis »ba-| rátságos« eszmecserére. A jelen-, lévők azonban nem engedték ki az udvarra G. Feketét és így ez a verekedés elmaradt. I A kecskeméti városi és járási ügyészség mindkét huligánt garázdasággal vádolta, s ezenkívül Nagy István bűncselekményei közé a könnyű testi sértést is felvette. Indítványozták, hogy a járásbíróság Szivák előzetes letartóztatását az elsőfokú bírósági döntésig tartsa fenn. Java-i solták azt is, hogy a járásbíróság az ügyben — mivel a hasonló garázdaságok, huligán kodások száma az utóbbi időben elharapódzott — Lajosmizsére soron kívül tűzzön ki tárgyalást. Megjegyzés Előadás és as előadó,•• Veszélyes nyár Nincs olyan nap, hogy mind az országos, mind pedig a megyei lapok ne adnának hírt kisebb nagyobb tűzkárokról, amelyeket többnyire őrizetlenül hagyott gyermekek játéka okoz. S milyen mérhetetlen lehet a kár! Valósággal földönfutóvá teszi a családot! Megyénkben többek között özv. Vér Istvánná kun- szentmiklósi lakos portáját gyújtották fel a gyermekek. A 40 344 forint kár szerencsére biztosítás útján megtérült. De ki ne emlékeznék a néhány héttel ezelőtt történt borzalmas méretű ácsi tűzkárra, amelyet Volaiék portáján egy négyéves kisfiú okozott! Huszonegy család károsodott tagjai álltak otthonuk romjai fölött, közülük sajnos csak kilencnek volt biztosítása, akik részére 222 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Se szeri, se száma az egyéb túzokoknak sem. A nyár különösen veszélyes időszak — kedvez a tűznek. Nem egy esetben okozott már tüzet a kéményből kipattanó szikra, a mezőn dolgozó traktor vagy az a szikra, amely a vasúti töltésen robogó mozdonyból pattan ki. S hány helyen gyulladt ki ház egy tűzhelyből kiesett parázs miatt! Szakmaron Serbakov Géza 16 ezer, Foktőn Tomsics Ferenc szintén 16 ezer forint értékű kárt szenvedett — kéménytűz miatt. Biztosítás útján szerencsére mindkettőjük kára megtérült. Vannak természetesen olyan tűzkárok is, amelyek elemi csapások következményei és nem vigyázatlanságból keletkeznek. Szánk községben Somogyi Ferenc nádfedeles tanyájába csapott nemrégen a villám. A padláson elpusztult a család gabo* nája, lisztje, kukoricája, szalonnája. 13 960 forint káruk biztosítás útján megtérült. A du- naegyházi Táncsics Tsz-nek is nagy tűzkára volt júliusban: villámcsapás miatt új juhhodá- tyuk égett le. Az Állami Biztosító 105 200 forint kártérítést folyósít számukra. A fenti esetekben a károsultaknak volt tűzbiztosításuk és így pótolni tudtak az anyagi veszteséget. Az egyéni gazdák tehát nem szorulnak a társadalom adományaira, —, minden gond nélkül megkezdhették új otthonuk építését. Nem érte veszteség a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket sem, — a termelés folyamatosságában nem volt fennakadás: nagy összegű káruk előrelátó gondoskodásuk folytán megtérült. De hány és hány olyan tűzeset történik, ahol a károsultaknak nincsen tűzbiztosításuk! Sok az olyan gazda, aki meg sem hallgatja az Állami Biztosító megbízottját, amikor az felkeresi, nem ad okos tanácsára, csak legyint és azt mondja »Miért épp nálam lenne baj?« Mikor aztán mégis felüti fejét portáján a »vöröskakas«, már csak a saját kárán tanulhat. Pedig az Állami Biztosító ma már olyan előnyös és olcsó tűzbiztosítást ajánl a lakóház tulajdonosoknak s gazdáknak, hogy a biztosítási díj fizetése nem okoz számukra semmiféle anyagi megterhelést. Az Állami Biztosító járási és városi fiókjai készségesen adnak felvilágosítást' bárkinek, ezenkívül minden körzetfelügyelőnél, helyi megbízottnál is köthető tűzbiztosítás. (x) levetkőzzék. Tudunk olyan mun- kahclyekről, ahol mind a szellemi, mind a fizikai dolgozók minden gátlás nélkül úgy beszélnek, hogy szavaik nem tűrik a nyom- dafestéket. S ha a férfi munkatárs vagy a női kollégák egy része elpirul, könnyen megkapják a »szenteskedő«, »álszent zárdaliliom« jelzőket. Sok munkahelyen, a nők körében, rossz a közösségi szellem is. Elég gyakori az árulkodás, besúgás, hízelkedés. Talán túlzott őszinteséggel bíráltam meg a számos helyen uralkodó állapotokat, de javítási szándék vezetett: az ember egész életén át nevelésre szorul s ez alól nem lehetnek kivételek azok a nők sem, akik környezetük szelleméi rombolják. Úgy vélem, nem ártana, ha ezzel az aggasztó kérdéssel a hí- vatalfönökök, munkacsoport vezetők, s általában a felügyeletre hivatottak komolyabban foglalkoznának s felfigyelnének rá a nötanácsok, szakszervezetek és népművelési szervek is. öreg nyugdíjas fljfíemrégiben »Illeti az egész " /L társadalmat« címmel figyelemreméltó cikk jelent meg a Petőfi Népében, melyben a 13 —16 éves fiúk és leányok megváltozott, kihívó s jampeces magatartását tették szóvá. Sajnos, sok gyermek nevelése kisiklott a szülői kezekből s ezek a serdülő korban lévő gyermekek — elég gyakran — o rossz példát követik. Az értékes cikk folytatásaképpen a dolgozó nők bizonyos rétegének hasonló, de nagyobb mérvű lelki elferdülésével szándékozom foglalkozni. Egyre gyakrabban hangzanak észrevételek, bírálatok, megjegyzések egyes dolgozó nők magatartására, s főképpen beszédmodorára vonatkozóan. Népi de- mokránciánkban a nők a férfiaknak egyenértékű munkatársaik s ugyanazon munkáért egyenlő fizetést élveznek. A sokat hangoztatott egyenlőség azonban nem jogosítja fel a '-gyengébb nemet« arra, hogy a természettől beléjük oltott nőiességet, tartózkodást, szelídséget t&tUim a vasúti tudaUo&éi/al Sajnos, igen gyakori eset, hogy az egyébként jól kereső férj nem tesz eleget a gyermekek tartására irányuló kötelezettségének. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban törvényerejű rendeletet hozott a tartási és gondozási kötelezettség eddiginél szigorúbb büntetőjogi védelméről. Á tartási kötelezettség elmulasztásának büntetése két évig terjedő börtön általában, azonban, ha a tartásra kötelezett a tartásra jogosítottat súlyos nélkülözésnek tesz ki, vagy a tartási kötelezettséget munkakerülő, iszákos, Illetve züllött életmódja miatt nem teljesíti vagy visszaeső, úgy a büntetés 6 hónaptól 3 évig terjedhető börtön. A törvényerejű rendelet értelmében bűntettet követ el és két ívig terjedhető börtönnel büntetendő az a gyermek nevelésére köteles személy (szülő, gyám.l nevelő stb.), aki a neveléssel5 kapcsolatos kötelezettségét nemi teljesíti, vagy a gyermek érdé-S keit súlyosan sértő módon el hanyagolja és ezáltal a gyermeki szellemi vagy erkölcsi fejlődését? súlyosan veszélyezteti, továbbá A aki döntő mértékben okozójával válik annak, hogy a gyermek' bűncselekményt követ el. •WWV-VWMV»», Bérjeiegű szolgálatos-e a nyeteségrészesedés ? A nyereségrészesedést jutalomnak kell tekinteni és ígv nem bérjellegű juttatás. Ezért például az átlagkereset megállapításánál nem jöhet számításba. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos viták elintézése a vállalati, vagy területi egyeztető bizottságok elé tartozik. I A TIT rendezésében nálunk, a Kecskeméti Konzervgyár II, telepén, igen sok érdekes, a dolgozókat érdeklő előadás hang- zott el. Éppen ezért szívesen fordultunk a Vezetőkhöz és ezután is fordulunk egy-egy előadás megtartását illetően. Jól kijöttünk, overt az időponttal sem volt baj s a meghirdetett előadásokra mindig kaptunk előadót. Éppen ezért kellemetlenül érintett bennünket, hogy egy hd-> rom héttel ezelőtt megbeszélt előadásra — bár az előadót több* szór megígérték — mégis az előadás előtti napon azt a telefon* értesítést kaptuk: — nincs előadó. Kicsit mérgesek voltunk. Már csak azért is, mert a meghtr- detett előadásra elég sok jelentkezőre számítottunk. Az igaz, javasoltak egy másik témát a megjelölt időre, de nem fogadhaU tűk el, mert nem csapjuk be dolgozó társainkat, nem akarjuk lejáratni magunkat sem. Szükséges megemlíteni, hogy a felajánlóit előadás fs jó leli volna. Mi azonban úgy vagyunk, hogy ígéretünket semmi körülmények között sem akarjuk megszegni és amit mondunk, ahhoz mindig tartjuk magunkat. Éppen ezért arra kérjük a TIT vezetőségét, hogy ilyen irányú törekvéseinkben segítsen bennünket s csak olyan előadást vállaljon el, amelyhez előadót is tud biztosítani. R. A. levelező 4mire a nőket nem jogosítja fel AZ EGYENJOGÚSÁG ”§] A paragrafusok között | § | lufi tanácsadó: Ur. Koloséi ff. Kyula ügyéss — A tartási és gondozási kötelezettség büntetőjogi védelme A KÖTELESSÉGEM szerdán Fülöpházára szólított s az utat autó híján vonaton kellett volna megtennem. E célból kedden este 6 óra előtt 5 perccel fel" tárcsáztam a telefonkönyvben »MÁV« címszó alatt és a »Tudakozó a vasútállomáson« alcím mellett található 24-60-as számot, hogy mondják még: mikor indul a vonat7 A TELEFON azonban csak búgott, a jól" ismert »fahangján« jelezvén, hogy a drót túlsó végén nincs senki. — Vagy öt percig hallgattam az andalító muzsikának éppen nem mondható, bár ütemes thő-thő-zést, s az ujjamon számolva még további húsz jelzésnek voltam a fültanúja, aztán — letettem a kagylót. Elszívtam egy cigarettát, s tárcsáztam megint. Most azonban foglalt volt a vonal. — Na i megállj, végre elcsíp- | lek — villant fel ben* I nem diadalittasan, s | félpercenként a 24-60- i ra tekertem a tárcsát, > hogy ha az ismeretlen tudakozó abbahagyja a beszélgetést, hát azonnal rám kerülhessen a sor. Az előbbi be is következett, de nekem ismét csak a thő-thő- ket köpködte a drót. — SEBAJ! — vigasztaltam magam — szerdán délelőtt minden bizonnyal megtudhatom az indulási időt. Es másnap félkilenc előtt 5 perccel (nem rigolyából jegyeztem meg ily hűen az idő" pontokat, hanem, mert a nagytemplom órája éppen idelátszik a szobámba), tehát — vasutas nyelven — nyolchuszonötkor ismét tárcsáztam s megint eredmény nélkül. AZTÁN az elutazást — más okok miatt — csütörtökre halasztottam, de szerdán délután fél háromkor még megpróbálkoztam a »Tudakozó a vasútállomásoménál — és újból hasztalanul, Thő-thő-t, majd foglalt-at adott tudtomra a telefonkészülék s mert ezek után nem csoda, ha belémfészkelt a bizony, talapgág, a postától is megkérdettem: »Kérem, mi a vasúti tudakozó telefonszáma?« — 24-60 — nyugtattak meg. MÉG VAGY ÖTSZÖR tárcsáztam, kudarcot vallva vele, utoljára — már e kis írás megszületése közben — szerdán délután 4 óra 15 perckor — és megint csak semmi, vigasztalan nulla az eredmény. Aztán mit tehettem mást: autóbuszon kiutaztam az állomásra, s a menetrendről olvastam le, hogy mikor megy Fülöpszállásra a vonat. De nem árulom el senkinek, mert a fenti esetek annyira kiforgattak közlékeny mi voltomból, hogy — csak á közben megszületett kérdések tömkelegé maradt meg bennem. EZEKBŐL viszont néhányat szívesen közreadok: 1., A fenti időpontokban talán vacsorázott, reggelizett, ebédelt, vagy uzsonnázott az illető, akit a tudakozóba ültettek s teli- száj ial nem tartotta Illendőnek belebeszélni a kagylóba? 2., Kik lehetnek azok a titokzatos idegenek akikkel viszont egy szer-kétszer telefon be. szélgetésbe elegyedett? 3., Ultizott talán, í azért nem vette fel i kagylót, hogy közben s partneréi össze ne játszhassanak? 4., Vagy kiment indí. tani a vonatokat, mer! ő a főnökhelyettés? 5., Vagy csak nagy- zolás a MÁV részéről hogy a telefonkönyvbe beíratja, miszerint s kecskeméti vasútállomáson is ven tudakozó, szolgálat, de a valóság, ban csak hébe-hóbí van? 6., A hé-ről jut eszembe, hogy talár kiment a peronra napozni a tudakozó embere, esetleg a strand ra? TÁLÁN elég enny: kérdés is. És nem ártana, hí az utazóközönség érdekében a vasút illetékesei — helyes Intézkedés formájában — nem maradnának a vá- lasszal adósak. ffarjánj
