Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

A MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SACS- KISKUN, MEGYEI 1958. augusztus 17, vasárnap Assxtoty&k s-zöue-tkezete Három bizottság dolgozza ki a megye iparának hároméves tervét A minap a megyei párt-végre­hajtóbizottság ipari osztályán három bizottság alakult a me­gye hároméves tervének részle­tes kidolgozására. Az egyik bi­zottság a minisztériumokhoz tar­tozó üzemek hároméves pro­gramját, illetve fejlesztését ál­lítja össze. Tagjai Kovács La­jos, a Magyar Nemzeti Bank te­rületi irodájának vezetője, Sza­bó Lajos, a Kecskeméti Gép­gyár főmérnöke, Szabó Lajos, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöke és Venesz Ká­roly, a Petőfi Népe ipari rova­tának vezetője. A másik bizottság a helyi és a szövetkezeti iparral foglalko­zik. Tagjai: Varga Jenő, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, dr. Bruncsák András, a megyei ta­nács ipari osztályának vezetője, Szabó Lajos igazgató, a Bajai Fémipari Vállalattól, Berdó Jó­zsef, a Vegyesipari Vállalat igaz­gatója és dr. Tatár Lajos, a me­gyei tanács tervosztály vezetője. A harmadik bizottság a ma­gánkisipar távlati terveinek ki­dolgozásával foglalkozik. Tagjai; Fekete László, a KISZÖV elnö­ke, Cerőcs István, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője, Szabó Ferenc, a Kl- OSZ megyei titkára. A bizottságok irányítását a megyei párt-végrehajtóbizottság megbízásából Leimeter József, az ipari osztály vezetője látja el. Százezer forintnál nagyol érlek« téglával üzérkedett az okiratiiamisitó Erdélyi és több társa Lapunk annak idején hírt adott arról, hogy a Kecskeméti Építőipari Szövetkezet anyag- beszerzőjét, Erdélyi Sándort, s a Bács megyei Állami Építőipa­ri V. volt osztályvezetőjét, Si- monyi Gézát a társadalmi tu­lajdon megkárosítása miatt le­tartóztatták. A kecskeméti já­rásbíróság dr. Száj bel tanácsa a közelmúltban hozta meg az ügy­ben ítéletét. Emlékeztetés cél­jából az ügyet újra ismertetjük: Erdélyi Sándor 1957. tavaszán, kihasználva az ellenforradalmat követő és az építőipari vállala­toknál jelentkező zűrzavart, Si- monyi Gézától indokolatlan és jogosulatlan tégla átutalásokat eszközölt ki. Simonyi Géza ha­mis megrendelőlapokra 324 000 téglát kapott és a vállalat pe­csétjével ellátott írást átadta Erdélyi Sándornak. A 324 000 téglát azonban Erdélyi nem szállította le szövetkezetének, hanem 258 430 darabot részben kecskeméti, részben pedig tisza- kécskei, lakiteleki és alpári la­kosoknak adott el. Erdélyi Sán­dor a téglát termelői áron kap­ta a lakiteleki és a kecskeméti téglagyártól és azt magánsze­mélyeknek fogyasztói áron ér­tékesítette. Cselekménye fede­zése céljából 220 000 darab tég­láról két hamis számlát állított ki, melyen azt tüntette fel, hogy ezt a mennyiséget egy kecskeméti katonai alakulat pa­rancsnokságának szállította le termelői áron. Lényegében tehát a termelői és fogyasztói ár között mutat­kozó különbség az, amivel Er­délyi Sándor megkárosította a népgazdaságot, s ez az összeg 65 915 forint. Ezt a hatalmas összeget használta fel saját cél­jaira. Társa, Simonyi Géza is 37 536 forint kárt okozott »ügyleteivel«, amennyiben különböző magán- személyeknek, — akik közül ketten szintén a bűnügy vád­lottjaiként szerepeltek — 211 000 darab téglát adott el, hamis adatokkal fedezve »üzleti tevé­kenységét«, Az építkezési anyagokkal va­ló manipuláció harmadrendű vádlottja Sánta Lajos, , aki a Bács megyei Építőipari Vállalat anyagforgalmi osztályának he­lyettes vezetője volt. Működését közvetlenül Simonyi Géza ve­zetése alatt fejtette ki és ennek során az előbbiekhez hasonló módon 66 000 tégláról készített hamis kiutalásokat, illetve ke­ret-átengedéseket, s ezzel a nép­gazdaságnak 11100 forint kárt okozott. Hosszas és alapos tárgyalás után a járásbíróság Erdélyi Sán­dort 4 évi és 4 hónapi börtönre, Simonyi Gézát pedig másfél évi börtönre ítélte főbüntetésként. Az ügy többi vádlottjaival szem­ben a bíróság 3 hónaptól 1 évig terjedő — egyes vádlottaknál pedig felfüggesztett — börtön- büntetéseket szabott ki, két vádlott vonatkozásában pedig felfüggesztette az eljárást. CpAi^ejauíg,&k INNEN-ONNÁN • A derék svájciak! A svájci posta híres udvarias­ságáról és a közönség előzékeny kiszolgálásáról. Legutóbb a pos­tahivatalokban az idejétmúlta és gyakran kellemetlen tintafol­tokat okozó acéltoliakat, legmo­dernebb golyóstoliakkal és csa­varos Iránokkal helyettesítették. Az új írószereket természetesen vékony lánccal az asztalokhoz erősítették. A kísérlet ennek el­lenére furcsa mérleggel zárult. Például a lausannei főpostán az első 130 golyóstoll, egy kivételé­vel néhány óra alatt »elfogyott«. Ezen a tapasztalaton okulva, a berni főpostán a golyóstoliakat már francia- és németnyelvű feliratokkal látták el: »A nnsta tulajdona, 1958«. Két nappal később a golyóstoliakból már hírmondó sem maradt. A svájci posta vezetői most törik a fejü­ket, hogy miként védekezzenek a svájciak golyóstoll gyűjtési szenvedélye ellen. Firenzében is A firenzei hatóságok rendele­tet adtak ki, melynek értelmé­ben a városban este 23 óra és reggel 6 óra között tilos motor­ral, illetve robogóval közleked­ni. Ezt a drasztikus intézkedést a firenzei lakosok panaszárada­ta után hozták és remélik, hogy *az emberek ezután nyugodtab- ban alhatnak majd. tAz »Ö. Neue Tageszeitung«-ból) LAPJA q Kilencéves a mélykúti Alkotmány Isi Kilenc esztendővel ezelőtt ala­kult meg nehéz viszonyok kö­zött a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet. A közös gaz­daság azóta megerősödött, s most elhatározta a tagság, hogy augusztus 20-án ünnepélyesen emlékezik meg kilencéves, ered­ményekben gazdag, közös múlt­járól, A jubileumi ünnepségre meg­hívták az Alkotmány tagjai a helybeli Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagságát is. A tapasz­talatcsere látogatást közös baráti ebéddel pecsételik meg. Akik lógnak is a Itoroggalj Hatalmas, 40 holdas víztükör' fekszik Bácsalmás határában — a Dunántúli Nádgazdaság telepe. Export nádat szállítanak innen a világ minden részébe, de alkal-' más ez a kies fekvésű tó egyébre! is, — nevezetesen horgászásra. Nem is akármilyen horgász*! eredményekkel büszkélkedhet-- nek a horgászsport bácsalmási kedvelői. Nemrégiben körülbelül két mázsa halivadékot helyeztek; el a tóban, s az apró halacskák­ból azóta nagy halak fejlődtek — nevezetesen kilósak, másfél-! kilósak. Meg is alakul rövidesen az j eredményeken felbuzdulva a bácsalmási horgászszövetség. — Tervei között szerepel, hogy na­gyobb mennyiségű halivadékot szereznek be. PBlOH NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt faaes-Kiskun megyei napilap]« SzerkeszU: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telelőn: Z5—16, Z6—19. 11—zz Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatalt Kecskemét, szapad^-a tér 1/a. Telelőn: 11—09 Blötlzetesl dn egy hóra 11 Tt Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. y I 'V 'x| IIP'' i xS&K wM W >v <-y A készruhákat Balázs Lászlóné, a szövetkezet minőségi ellenőre átveszi az egyik szorgalmas bedolgozó tagtól: Cseh József nétól. 200 asszony dolgozik a Kecs­keméti Háziipari Szövetkezet­nek. Bár az asszonyok nagyré­sze az otthoni munka mellett, csak mellékkeresetként foglal­kozik háziiparral — mégis a ke­zük alól kikerült munkák mesz- szi vidéken dicsérik szorgalmu­kat, ügyességüket. Mert kere­settek ám az itt készített, szé­pen hímzett gyermekruhák, s a szövetkezet minden fajta házi­ipari készítménye. Ebben az év­ben például terveik szerint 5 millió forint értékű áru hagyja el a szövetkezet László Károly utcai központját. Hamza Lászlóné szabász az új munkát készíti elő az asszo­nyoknak. Sági Károlyné raktáros és Füvessy Károlyné a szövetkezet elnöke ellenőrzi egyik legszebb és legjobb hírű termékük, a magyar perzsa minő|égét, amelyből rövidesen ismét exportra is gyárt a szövetkezet. üacts-rwiSKuij uiugyel JN.vomUfe v. Kecskemét. — leiefon i5-sra. vwy fTeieJÖí* ve2etö: Szűcs Bél a Igazgató Egyik ismerősöm mondta legutóbb, hogy olykor a tóvárosi di­vatról is küldhetnék friss értesüléseket, el­végre naponta járok a Váci utcán és egyebütt. Ezúton jelentem, hogy a pesti divat oly sokirány ú és annyira kusza, hogy eligazodni teljességgel lehetetlen. Itt ma senki nem tud­ja, tulajdonképpen mi is az elegáns, ahány nő, annyiféle szín, sza­bás, homlokegyenest ellenkező dolgok egy­más hegyén-hátán, tö­kéletes zűrzavar és in­gadozás. Kimentem ellenben a fővárosi állatkertbe és örömmel láttam, hogy ott már végleges formát öltött az őszi divat. A modelleken a cél­szerűségi szempont do­minál. A szolid hol­mikat kedvelik, tartós anyagokból dolgoztat­nak, egy-egy ruhada­rabot esztendőkön át viselnek. A teknőcné például háromszáz évig is hordja a rajtavalót és nem sír minden ősszel, hogy Jenő, nincs egy rongyom. Feltűnt, hogy műbőr­SZIMATH KAZMER: Pesfi dipaílet>él kabát egy sincs, annál több a valódi. A leg­nagyobb számot az elefánton láttuk. Szür­ke szín, lezser szabás, alul mély ráncokkal, farban totyak, a ka­pucni két oldalán ha­talmas leífentyűk. Barna bőrkabátot mutatott be a víziló. Vállbán simuló, tömés nincs. Raglánszabás. Hasonló színű bőrből készült a rinoceroszé. Kissé bizarul hat, hogy a stóla ugyancsak bőr­ből van. Egyébként fülklipsz helyett igen eredeti orrdíszt visel. A ruhák közt leg­elegánsabb a zsiráfé. Homokszín anyag, nagy barna foltokkal. Slusszban feszesen si­muló. A blúzrészen be­varrott melltartó. A nyak szűk és igen ma­gas. Nagyon tetszett kis fejbúb-kalapja, elől két csontgomb, hátul kicsi tülek. A barnamedvén test­hez szabott blúz. alul bővülő. Kissé régiesen hat a sonkaujj. (Egyéb­ként érdekes, hogy be­varrott ujjat itt sehol sem látni.) A kosztümök között legizlésesebb a kengu­rué. Sima angol sza­bás, elől nagy papucs­zseb, saját anyagból bevágva. A zebra feketecsíkos ruhája csípőben az idomokhoz simul. A szoknya szűk, hátul ha­sított. Igen érdekes régi di­vatot újít fel a strucc. Turnürt hord, valódi strucctollakkal tűzdel­ve. Bundát láttunk kék­rókát, írhát, hódot, sőt eredeti pézsmát is. A jegesmedvék az idén a fehérbárányt viselik, bár kissé esetlen és kő­várit. A rókákon túl- nyomólag vöröstarka bunda, nyakban bő szabás, hátgerinc kissé borzolva. A bundák közt a tigrisé a legele­gánsabb. de az efajta feltűnően csíkos csak kifogástalan alakon érvényesül. Lábán bun­dacipő, járása puha, szeme mélyen árnyé­kolt. Hajviseletben legna­gyobb sikert a teve aratta, frissen bodorí- tott Miniver-frizurájá- val. A ponik továbbra is hordják a lófarkat, de nem a fejükön. A retikülanyagok még nincsenek feldolgozva, a kígyóbőr csúszik és tekereg, a krokodilbőr négy lábon szalad. Nyí­lását zipzár helyett fűrészfogsor zárja. Az őzikék és szarvas- nék kecses, testhez álló kabátkát viselnek, amely alatt remekül érvényesülnek az ido­mok. A hímek közt az idén is nagy divat lesz az agancs. A pingvinek ragaszkodnak a frakk­hoz, fehér mellényhez, a rozmárok még min­dig hordják a bajuszt, a kecskék a szakállt és megnyalják a sót. Jampec-öltönyt csak a majmokon láttunk. Csapott váll, horpadt mell. térdig érő ujjak és a nadtágon piros lovaulóbetét.

Next

/
Thumbnails
Contents