Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

4. oldal IS58. július 18, péntek AZ „ÜNNEPI KÖNYVHÉT" UTÁN ' AZ IDEI KÖNYVHÉTNEK különös jelentőséget adott, hogy az ellenforradalom óta egy­re egészségesebben kibontakozó irodalmi életnek fontos állomá­sa volt. A könyvhét végleges eredménye még nincs birto­kunkban, de máris megállapít­ható, hogy 14 és fél millió forint értékű könyvet adtak el. Ebből csupán Kecskeméten az ÁKV boltjában 66 ezer forint érté­kű könyv jutott el a dolgozók­hoz. Az ünnepi könyvhét feladata volt az idén is az új magyar iro­dalom propagálása. A könyvter­jesztés dolgozói e téren is kul­turált könyvterjesztési munkát végeztek. Elsősorban azok a könyvek voltak a legkeresetteb­bek, melyek a mával összefüggő problémákról szóltak. Megyénk­ben (Kecskeméten, Kiskunfél­egyházán, Kalocsán) Szendrei József Lesz még gyümölcs a fán című regénye volt a legkelen­dőbb és elsősorban a déli járá­sokban, pl. Bácsalmás község­ben Illés Béla Válaszúton, Pál- falvi Nándor Mint fához az ág... és Csohány Gabriella Savanyú tej mézzel című művek voltak a legkeresettebbek. Az ifjúsági irodalom, de külö­nösen a régóta nélkülözött leányka regények iránti érdek­lődés minden eddigit felülmúlt. Gergely Márta Szöszi című könyvét és Kőszegi Imre A pesti lány című regényét pár nap alatt elkapkodták. Nem kis­mértékben a gazdag választék tette lehetővé a könyveladás nagy sikerét. A KÖNYVTARAK DOLGO­ZÓI IS lelkes munkát végez­tek. Gondosan, eredményesen szervezték a kecskeméti, kis­kunfélegyházi, kalocsai rendez­vényeket. Szem előtt tartották, hogy a falusi könyvtárak pro­pagandája sem hanyagolható el. A köncsögi tsz-ben tartott sike­res irodalmi est vitájában azt mondta Krizsán elvtárs, a tsz elnöke: »Nem felejtjük el a párt és a tanács szerveinek, hogy megértették a mi kulturális igé­nyeinket is«. A KÖNYVHÉT TANULSÁ­GA, hogy ápolni kell az olvasó és az író kapcsolatát. A kalo­csai ankéton 3 órás ‘ vitában ) ÚJ KÖNYVEK~ ( Ubrizsy—Rcicharl: TERMESZTETT NÖVÉNYEINK VÉDELME A növényvédelmi kutatások újabb és jelentékeny eredmé­nyeit foglalja össze a mű, mely egyben gyakorlati kézikönyvet is ad a mezőgazdasági termelés­ben dolgozó biológusoknak, ag- ronómusoknak és termelőknek. Részletesen foglalkozik a szán­tóföldi növények, takarmánynö­vények, gyümölcsfák, zöldségfé­lék stb. betegségeivel, kórokozói­val és állati kártevőivel, ismer­teti az éléskamrák, raktárak kártevőit, az ellenük való vé­dekezés módszereit. Külön feje­zetet szentel a növényvédelem gépesítésének és a gyomnövé­nyek elleni küzdelemnek. Érté­kes és bőséges fényképanyag szemlélteti az anyagot, Móra Ferenc: ZENGŐ ABC A képeskönyv Móra Ferenc rímes verseivel kezdődik, min­den sornak az élén az ábécé egymás után következő betűi­vel. A következő lapok ennek a versnek egy-egy sorát viselik címként s az ábécé egyik betű­jét gyakran ismétlő kedves kis szöveget tartalmaznak, színes, egészoldalas képek keretében. KKKWOOOOWÜO CKKXXKKKHXXH. §| A paragrafusok között |g — Jogi tanácsadó: Dr. Kolosai It. Gyula ügyésx — Ä termelői igazolvány©2srál Máris többen fordultak hoz­zánk, hogy ismertessük és kö­zöljük a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány közel­múltban megjelent 41/1958. szá­mú rendeletét, amely a terme­lői igazolványok kiváltásáról és használatáról szól. Mindenekelőtt leszögezi a rendelet, hogy a becsületes ter­melőket nem kívánja korlátoz­ni, azok terményeiket és termé­keiket szabadon értékesíthetik. Felhatalmazást ad azonban az élelmezésügyi miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg, mely piacokon és mely termé­nyek, termékek árusításához szükséges termelői igazolvány. Az élelmezésügyi miniszter egyelőre, 1858. augusztus hó 1- tól kezdődően Debrecen és Sze­ged városok piacai tekintetében rendelte cl azt, hogy a terme­lők e helyeken csak termelői igazolvánnyal árusíthatnak bú­zát, rozsot, kétszerest és ezek őrleményeit, árpát, zabot, kuko­ricát, rizst, napraforgómagot, burgonyát, zöldséget, hüvelyese­ket, gyümölcsöt, tejet, tejtermé­ket, élő- és vágott baromfit, to­jást, füstöithúst, füstöltszalon­nát, sózott szalonnát és zsírt. Tehát amennyiben megyénk termelői e piacokon árusítani kívánnak, úgy be kell szerezniük a lakóhelyük szerint illetékes tanács igazgatási osztályától, illetve végrehajtó bizottsági tit­kárától a termelői igazolványt. Termelői igazolványt az kap­hat, aki egy kát. hold vagy ezt meghaladó szántóterületen, ille­tőleg 600 négyszögöl vagy ezt meghaladó szőlő és gyümölcsös kertterületen gazdálkodik. E te­rületek hiányában csak akkor, ha a terület (tenyészet) hozama a piacon való értékesítést indo­kolttá teszi. Az igazolvány egy naptári év­re érvényes, annak kiállításáért a földterület nagysága szerint húsz, ötven, illetve száz lorint illetéket kell leróni. eleven, egészséges kapcsolat született olvasó és író közt. Az olvasók és írók közös kívánsá­gára elhatároztuk, hogy az ősz­szel tovább folytatjuk e kapcso­latok elmélyítését a falvakban, szocialista szektorokban. AZ ÖRVENDETES, PÁRAT­LAN sikerek ellenére is azt ta­nácsoljuk mi, az irodalom hiva­tásos propagandistái, hogy a jö­vőben májusban rendezzük meg az ünnepi hetet. Ne vonjuk el az emberek idejét, figyelmét a me­zőgazdasági munka dandárján. A TANULSÁGOKAT ÖSSZE­GEZVE megállapíthatjuk, hogy célunkat elértük. Üjabb töme­gekkel ismertettük meg az új irodalmat. Művelődési forradal­munk szellemi aratása volt va­lóban az idei ünnepi könyvhét. A magyar könyvkiadás, a ma­gyar könyvterjesztés magas kulturáltsága bebizonyította, hogy felzárkóztunk e téren is az élenjáró országok mellé. Gőhér Anna A névtelen levélírók újra és újra próbálkoznak egy­ügyű, de annál rosszindulatúbb módszereikkel. Szinte naponta hoz a ■posta szerkesztőségünkbe hasonlókat. A levélíró — kiki természete szerint — zavaros, vagy gördülékeny stílusban, »jó­st karatúan« felhívja figyelmünket egy sereg jelenségre, bírál, té­nyeket állapít meg. hízelgőén hivatkozik a »sajtó, mint az igazság bajnoka« szerepére s vé­gül szerénykedve alábiggyeszti neve helyett, hogy »egy jóakaró« — »egy régi sajtótudósító« stb. A leveleket természetesen ki­vizsgáljuk s fehér holló az olyan eset, hogy a névtelen levélíró igazat ír. A helyszínen vagy az derül ki, hogy az illetőt azon a munkahelyen nem ismerik vagy bebizonyosodott bűnei miatt eltá­volították, s most bosszú kép- pen másokat akar bemártani. így volt ez legutóbb is, mikor a ha­lasi Sernevál egyik vezetőjét próbálták befeketíteni... Akinek igaza 9an, soha nem fél kilétét felfedni. Mert az —, ha bizonyításra kerül a sor *-> bátran kiállhat igaza mellett, er« kölcsi alapja van a bírálatra s ha tényei fedik a valóságot, nem kell meáhazudtolástól tartania. A névteíen levélírók zöme vi« szont azokból kerül ki, akii: jól érzik, hogy vaj van a fejű« kön s ezért tartózkodnak a nyíl« vánosság fényére kerülni. In« kább kaján rosszindulattal lesik: vajon koholmányaiknak vakon hisz-e az illetékes szerv — jelen esetben az újság, s sikerül-e pusz­ta névtelen vádaskodás alapján megrágalmazniuk a nyilvános« ság előtt becsületes embereket? Nagyon haragszom a névtelen levélírókra s ezúton is üzenem azoknak, akiknek jónéhány ilyen »írásműve« fiókomban van, hogy nem szegődöm eszközévé egyi« kük rágalmazó rosszindulatának sem! Nevezzék meg magukat, harcoljvMk együtt, nyílt sisakkal a hibák ellen, de ármányko« dásra hasztalan fecsérlik a pa« pírt, a bélyeget s a másik ember drága idejétl G. K. JÉGSZEKRÉNYT VÁSÁROL AZ ESZKIMÓ Végre megtörtént! Egy eszki­mó jégszekrényt vásárolt. C. J. Gibson, a greenvillei háztartási gépgyártó vállalat el­nöke jelentette be ezt a vásár­lást, amely egy Alaszkában élő eszkimó részéről több mint meglepő. Az elnök nem kérkedett az üzleti propaganda e csúcstelje­sítményével, csak annyit jegy­zett meg, hogy az eszkimóknak mostanában sok pénzük van ... AZ AMERIKAI FÉRJEK HÁZIASSÁGA Simone asszony hazaérkezett Párizsba az Egyesült Államok­ban tett látogatása után és lel­kendezve számolt be az ameri­kai férjek háziasságáról, de saj­nálkozva jegyezte meg: — Az amerikai fiatal lányok­nak mégis el kell sajátíta^iok a háziasszonyi teendőket, arra az esetre, ha nem mennének férj­hez. AZ ÉRTEKEZLETEK KORÁT ÉLJÜK A washingtoni kongresszusi könyvtár összeszámolta, hogy 1957-ben 3249 nemzetközi érte­kezletet rendeztek. Az 1958-ra eddig összehívott kongresszusok száma 1377 és már eddig há­romszáznegyvenkettőt hívtak össze 1959-re. Legtöbb esetben nemzetközi összejövetelekről van szó, főleg a természettudo­mány és technika területéről. A számítások szerint az 1958. évi nemzetközi értekezletek száma végül is meghaladja a tavalyit és valószínűleg eléri az ötezret. POSTAG ALAMB-KEKOED A berni postagalamb-tenyész- tő szövetség »versenyt« rende­zett a galambjai számára Pas- sau és Bern közölt. A leggyor­sabb Eugen Rüttimann berni galambász egyik »növendéke« volt, aki a 486 kilométeres tá­volságot 5 óra cs 22 perc alatt tette, meg. Ilyen nagy távolsá­gon galambok még sohasem ér­tek’ ' el ekkora óraátlagot (80,5 kilométer). TURISTÁK ÉS BÉLYEG­GYŰJTŐK FIGYELMÉBE Nagy az izgalom a tősgyöke­res turisták körében: Észak- Norvégiában a Saltfjellet hegyen megnyílt az első sarkvidéki tu­ristatábor. Az itt feladott leve­lezőlapokat sarkköri postabé­lyegzővel látják el. GÓLYÁK AZ AUTÓBUSZ ELLEN , Szmirna környékén egy uta­sokkal left autóbuszt egyszerre csak nagy csapat gólya táma­dott meg. Az állatok csőrükkel betörték a szélvédő üveget és megsebesítették a vezetőt, aki­nek nagy üggyel-bajjal sikerült csak megállítania a kocsit. Az utasok ki akartak ugrálni, de a gólyák ngkikestek és nem maradt más hátra, csak a menekülés. A sofőr újból elindította a kocsit, de a gólyák két kilométeren át makacsuk követték a meneküld autóbuszt. A gépkocsivezetőt és két utast elég súlyos sebekkel kellett kórházba vinni, többen könnyebb sérüléseket szenved­tek. Edrtöia — hcafésági közeg eilen! ©résnak mints Mélykút községben az utóbbi időben elszaporodtak a garázda, italozásból eredő bűncselekmé­nyek. Ennek egyik, börtönbün­tetéssel végződő példáját mu­tatjuk be. Torma Kálmán május 4-én kiment a mélykúti sportpályára a labdarúgó mérkőzésre. Mér­kőzés után a közelben lévő ital­boltban málnás fröccsöt ivott, majd bement a Fényes vendég­lőbe, ahol egy pohár sört, majd a vasúti vendéglőbe, ahol egy üveg családi sört fogyasztott. Este tíz óra felé pedig a kultúr- házba ment, ahol előadás és iííÉp eljárás iílsáy el em bunisit isi all 1831 MÉRTÉKUTÁNI SZABÓSÁG Kecskemét, Otemető uíca 2. Baja, Vörösmarty utca 5. Vállalunk férfi öltönyöket, kabátokat, női kosztü­möket, felöltőket — a legújabb divat szerint — saját- és hozott anyagból. Sürgős esetben a legrövidebb időn belül elkészít­jük a megrendelt ruhákat. BÄCS MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT i Molnár István Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky utca 45. szám alatti lakos, aki régebben föld­bérletből, jelenleg pedig kupec- kodásbó) él, s a kecskeméti rend­őrkapitányság már közbiztonsági őrizetbe is vette »ténykedése« miatt, most újabb bűncselek­ménnyel terhelten áll majd a bíróság elé. Amint a rendőrség kiderítette, Molnár több év óta fiatalkorú gyermekeket fogadott munkára, így többek között Tamási Lász­lót és Rácz Józsefet is. A tizen­hároméves Rácz József például —, aki a kecskeméti gyógypeda­gógiai intézet növendéke is és mint ilyen, nagyon rászorult volna a rendszeres oktatásra, — rengeteget mulasztott az iskolá­ból, pedig amint a pedagógiai vélemény mondja: »Javulás ál­lott volna be a csökkent ké­pességű gyerek tanulásában, ha foglalkoznak vele.« De Molnár István kupecnél nem volt módja az iskolába já­rásra Rácz Józsefnek. Napi 3—5 forintért és igen silány minősé­gű kosztért egész nap kapált, trágyát hordott a gyerek s ha már nem volt hajlandó a semmi bérért tovább dolgozni, lakásán kereste fel a kupec és a gyerek idős édesanyját vette rá, hogy fiát munkára küldje. Molnár István ellen a lefoly­tatott rendőri nyomozás után az ügyészség vádiratot nyújt be a bírósághoz. tánc volt. Itt tartózkodott zár­óráig, s közben megivott még egy pohár sört. Éjjel két órakor ha­zafelé indult, s amikor a kul- túrház kapuján ki akart lépni, Fábián József mélykúti borbély Tormát hátulról megütötte úgy, hogy Toí'ma kiesett az utcára, ahol a Fábián József társaságát képező két ember ütlegelni kezdte. Közben odaért a rendőr- járőr két tagja, felszólította a verekedődet: hagyják abba a ci- vódást. Eleget is tettek a felszólítás­nak és egymás mellé álltak, hogy a rendőrök felírhassák személyi I adataikat. Közben Torma vitázott a járőr vezetőjé­vel, nem akart beállni a sorba, sapkáját i kereste, mire a járőr­vezető erélyes mozdulattal be­állította {a sorba. De Torma ki­ugrott, nekiment a rendőrök­nek, s egyikük nyakára a bal­oldali részen olyan ütést mért, amitől mindketten elestek. Majd a rendőrié' pisztolyára támasz­kodva fel akart kelni a földről és maga Torma is a géppisztoly­ba kapaszkodott: nem tudni azért-e, hogy elvegye, vagy azért, mert ő is ebbe fogózko- dott. Felkelés után forrna futás­nak inadé, azonban elfogták, a járőr bekísérte az őrsre és el­vinek a községi orvoshoz. Sé­rülést egyikük sem szenvedett. A bácsalmd i j-’asbíróság Torma Kiáimánt hatos igi közeg elleni erőszak bűntettében mon­dotta ki bűnösnek, e’ért őt 8 havi börtönbüntetésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents