Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-17 / 167. szám
1958. j illír:? 17. cs"tur(&'í S. oldal Elvesz, vagy nnegnnarad-e 800000 forint’ Mikor épül fel a Bajai Hűtőház? Az emberek a maguk módján kategorizálják a fogalmakat. Az újságíró ezt gyakran tapasztalja. Ha valahol azt kérdezi, mi újság? — a válasz legtöbbszöi ez: dolgozgatunk, nincs semmi különös. Pedig valami újságba való mindig akad, csupán a ki- hámozása nehéz, mert az emberek többsége szerény, nem dicsekszik eredményeivel, Különben is megszokták, hogy amit jól csinálnak, az természetes, nem kell annak még az újságban is feneket keríteni. A gond az már más. Arról hajlandók elbeszélgetni, panaszkodni, akár órákhosszát is. így van ez nemcsak a vállalatoknál, de még a megyei tanács osztályain is. Ezt tapasztaltuk a Bajai Hütőház építésével kapcsolatban. A gond magvát így lehetne összefoglalni: Elvész vagy megmarad-e 800 000 forint építési keret? A kétség nem alaptalan, hiszen egyértelmű választ sem a tij*,)yel tanács tervosztálya, sen! u Megyei Vágóhíd és Hús- feldolgozó Vállalat nem tud adni arra, hogy befejezik-e ebben az évben a Bajai Hűtőház építését. Ha igen, akkor egy modern létesítmény lesz a sok-sok pénzből, ha nem, úgy elvész az említett 800 000 forint. Mivel egyáltalán nem állunk olyan jól anyagilag, hogy százezrekkel csak úgy dobálózhatnánk, megvizsgáltuk, lehet-e egyértelműen igenlő választ adni a Bajai Hűtőház felépítése ügyében. Ügy találtuk — lehet, csupán az szükséges hozzá, hagy az érdekelt szervek a kifogások és a véleménykülönbségek helyett a lehetőségeket keressék, s éppen ez az, ami nem megy valami könnyen. Az ügynek hosszabb története van. 1956. nyarán határozat született, hogy megyénk déli részén élő lakosságának jobb húsellátása érdekében hűtőházat kap az akkor még Bajai Vágóhíd Vállalat. A munkát az É. M. 5, sz. Mélyépítő Vállalata kapta. Elkészült a tervdokumentáció is, s az építkezést még 1956-ban megkezdték. A kirobbant ellen- forradalom miatt csak a falak felhúzására kerülhetett sor. Az egész országot ért kár következtében az építés folytatása csak az idén tavasszal vált lehetővé. S ekkor jelentkeztek a nemvárt nehézségek, A Bajai Vágóhíd Vállalat jogutódja, a Bács megyei Vágóhíd Vállalat különböző elgondolásokból módosítani kívánta a hűtőház építési tervét. A munkák megkezdésére áprilisban így nem kerülhetett sor. A módosítással kapcsolatos műszaki vizsgálat csak 1958. május 14-én történt meg. Az Élelmiszeripari Tervező Intézet akkor vállalta, hogy a módosítási három héten belül elkészíti. Az egy-, esetleg kétnapl munkát Igénylő ügyet mégis csak egy negyedévvel későbbre, augusztus végére jelentették vissza. A tervmódosításnak ezt a dátumát az Élelmiszeripari Minisztérium közbenjárására nagynehezen sikerült előre hozni, július 17-re. Az 5. sz. Mélyépítő Vállalat eközben tervdokumentáció kiegészítést kért a vállalattól, mondván, hogy a birtokában levőből az ellenforradalom alatt több irat megsemmisült. A levelezések felsorolását még folytathatnánk, de elég a lényeghez annyi, hogy a Bajai Hűtőház építési ügyének egész terjedelmes aktacsomója keletkezett. Míg a levelezések folytak, közben építés nélkül eltelt egy félév. Mint Ilyenkor lenni szokott, az ügyet mindenki igyekezett a maga módján magyarázni, s a felelősséget áthárítani. A tervezőintézet szerint a kivitelező vállalat a terv-módosítás határidejétől függetlenül az eredeti dokumentáció birtokában is végezhetné a munkát, folytathatná az építést, a műszaki vizsgálaton kijelölt egy közfal kivételével. A Vágóhíd Vállalat osztja a tervezőintézet álláspontját. Az 5. sz. Mélyépítő Vállalat azonban csak a módosított tervdokumentáció birtokában hajlandó megkezdeni az 1956- ban abbahagyott építést, Summa-summárum az ügy így addig gyűrűzött, míg az építő vállalat és a vágóhíd között a viszony megromlott. A lehetőségek helyett a kifogások keresése odáig fajult, hogy egy félévi csupán papírszerű ügyintézés elteltével a Mélyépítő Vállalatot senki sem kötelezheti arra, hogy a Bajai Hűtőház építését még az idén befejezze. Ez pedig azt jelentené, hogy elvész megyénkben 800 000 forint építési költség. Nem vitás, ha ez így történne, a számonkérés sem maradhat el, hogy valójában kit terhel a felelősség a hűtőház építési ügyének ilyen nem várt alakulásáért. Reméljük azonban, erre nem kerül sor. Erről győzött meg bennünket az É. M. 5. sz. Mélyépítő Vállalatánál tett látogatásunk is. Papp Elemér igazgató elvtárs, bár közölte, hogy nincs nagy kedvük egy olyan munkához, amit ennyi huza-vona után csak a második félévben kezdhetnek meg, mégis — mivel a hűtőház felépítése az egész megyének érdeke —, a munkát vállalják. Igaz, hogy november elejére már semmiképpen, ha azonban a módosított tervdokumentációt az Ígért határidőre megkapják, 1958. év végére befejezik a Bajai Hűtőház építését. Sándor Géza Visszaíizeítetik a jogtalan béreket a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál KH><><>CH><><><>0<>0<><>aOOK>0<><><KK><>0<KKK><><>aO<: Beszélgetés megyénk növényvédelméről A növényvédő állomás laboratóriumvezetője: Szűcs József, az alábbi tájékoztatást adta megyénk növényvédelmének jelenlegi helyzetéről. Jól dolgoznak az operatív bizottságok A közelmúltban megalakult növényvédelmi operatív bizottságok munkájának eredménye máris lemérhető. A burgonyabogár elleni védekezés, amelybe valamennyi szervet igyekeztünk bevonni, nagymértékben elősegítette, hogy csökkent a burgonyabogár-veszély. Persze hiba lenne most már tétlenkedni. Továbbra is állandó figyelés és küzdelem szükséges a szétszórt gócok felszámolására. Legfontosabb az árvaburgonya felszedése, a szaporodás megakadályozása. Legutóbbi kőrútunk alkalmával például Fü- löpszállás, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza határában több helyen találtunk árvaburgonyát s azonnal fel is hívtuk a termelők figyelmét ennek veszélyességére. A déli járásokban pusztít a szövőlepke! A szövőlepke első nemzedéke főleg a megye déli járásaiban lépett fel nagymértékben. A védekezés legnagyobb része az egyéniekre var, a fiatal hernyók leszedése és Holló 10-zel Való permetezése útján. A közutak mentén a növényvédő állomás motoros gépei védekeznek. Az export szempontjából igen fontos, hogy szövőlepke-mentes árut szállítsunk külföldre. Egyébként a szövőlepke kisebb problémát jelent nálunk, mint a burgonyabogár. Több figyelmet a magtogásos lucernára A szántóföldi növények közül a lucernánál várható nagyobb veszély a bimbógubacs-légy miatt. Ez főleg a magfogásos lucernában okozhat megsemmisítő kárt, ezért zöldbimbós állapotban Agritox-os (holdankint 25 kg) porzást kell végezni. A tauácsok figyelmébe: A gyümölcsösökben a pajzs- tetű igen elterjedt. A termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdák jórésze gondosan védekezik ugyan ellene, de igen sok az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt gyümölcsös is, s ezekből terjed hét el ez a veszedelmes kártevő. A községi tanácsok feladata gyökeresen változtani a helyzeten, az ilyen pusztuló gyümölcsfákat ki kell vágatni, s újra kell telepíteni. Veszedelmes gyümölcskártevő az almamoly is. Ha nagyarányú, szervezett és szívós harcot indítanánk ellene, sokkal több exportképes almát tudnánk termeszteni. Ne várjunk mindent az államtól! A községi növényvédelmi megbízottakról szólva: legyenek ők gazdái a növényvédelemnek, segítségükkel olyan hálózatot kell kiépíteni, amellyel minden nehézség leküzdhető a védekezésben. Ebből a munkából a j községi mezőgazdasági íelügye-; löknek is komoly részt kell vál-; lalniuk. A növényvédő állomás szak- tanácsadással, géppel, ingyenes védekezőszerrel (a burgonyabogár ellen) igyekszik minden segítséget megadni. De azért ne várjunk mindent az államtól, egyénileg is áldozatokat kell hoznunk, hiszen saját érdekünkről van szó, HA AZ ÜZEMI tollforgató emberek közül akad olyan, aki ráadja fejét az üzemi történelemkönyv szerkesztésére, biztos, külön fejezetként tárgyalja — emberi gyengeségek, sértődöttség cím alatt — a bérgazdálkodást, s az ezzel járó furcsaságokat. Furcsaságok azért, mert az emberi gyengeségből fakadó elégedetlenség furcsa helyzeteket teremtene a bérgazdálkodásban, ha hagynák. Ebben az esetben most arról lesz szó, hogy nem hagyták s ezért bizony néhányan megsértődtek, sőt talán lesznek olyanok, akik azt mondják: az újság Is a vállalat szekerét tolja. Ha a vállalat a törvényes útat járja, most pedig azt teszi, — akkor igen. EZÉRT AZUTÁN összeütközésbe kerül azokkal, akik ugyan szavakban vallják azt a helyes megállapítást: munkáért jár csak bér, de mihelyt róluk esik szó, módosítják, kiegészítik, formálják a maguk szájaíze szerint. PEDIG NEM VOLNA rá szükség. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány igen sokat adott az elmúlt két év alatt az építőipari munkásoknak megyénk, ben is. Fizetésemelésük majdnem 50 százalékos. Mivel tudjuk, hogy vannak tamáskodók, éppen ezért megnyugtatás céljából közöljük: 1957-ben ennél a vállalatnál is 1550 forintra emelke- det az átlagbér, az előző év 1050 forintos átlagához képest. És en. nek ellenére vannak olyanok, akik keresgélik azokat a réseket, ahol egy kis csalafintasággal munka nélkül is lehet duzzasztani a pénztárcát. A VÁLLALAT VEZETŐSÉGE, felülvizsgálva a bérezésnél mutatkozó problémákat, több olyan intézkedést tett, ami ugyan "fájt-“ azoknak, akik szeretik a mellékutakat, viszont a kollektívára nézve előnyös. Abból a sokat hangoztatott elvből indult ki: csak megdolgozott munkáért jár bér. Ennek jegyében sietett az építésvezetőségek segítségére. Egy-egy normást küldött ki hozzájuk, akik ellenőrizték a normatételeket, az elszámolásokat, egyszóval: támogatták az építésvezetőket, a kormány bér- gazdálkodására vonatkozó határozatának jó végrehajtásában. A MUNKA OROSZLÁNRÉSZE még így is a művezetők vállaira hárult, de a segítség, a közös erőfeszítés, meghozta a kívánt gyümölcsöt. Sikerült az első ne* gyedévi teljesítmény és időbéres órák arányát kedvezőbbre for-i málni. Míg régebben az ossz ledolgozott órákhoz viszonyított 21.4 százalék volt az időbéres órák aránya, addig a második negyedévben ez 14.9 százalékra csökkent. E számok a helyi vezetők jó munkáján túl, tükrözi a központban dolgozók határozottságát* hogy nem szégyellték fegyelmi- leg felelősségrevonni azokat, akik hajlandók voltak egy kis törvénysértésre. A FEJLŐDÉS GYORS, alapos* azonban még mindig van fehér folt. A szakemberek véleménye szerint a következő időkben a 10* esetleg a 12 százalékos időbéres arány tükrözi majd jobban a helyes bérformák kialakítását. A másik dolog is figyelmeztet: áp- rilisban 10 ezer, májusban 14 ezer forint jogtalan bért fizettek visz- sza a munkások, mert helytelen normatételt alkalmaztak. És ennek ellenére még mind a mai napig is próbálkoznak —, hátha sikerül. Pedig az ilyen »tévedésfoltot ejt a munkás becsületén. NEM AZ EGYOLDALÚSÁG vádjának elkerülése vezet bennünket, amikor arról is szólunk* hogy eseteként viszont a munkásnak van igaza. Ilyenkor fellapozzák a »törvénykönyvet«, megvizsgálják az elszámolást és korrigálják a hibát. Reklamáció, a törzsbér elszámolásnál elvétve akad. Félreértések inkább a bérkiegészítő és bérpótlékok számításánál adódnak. Ez részben érthető. E két kategóriába tizen- négyféle költségtétel tartozik és bizony előadódik, hogy a 68 munkahelyen dolgozó munkások bérügyének intézése közben »se- lejt« születik. Az előbb vázoltakból is megállapíthatjuk, ennél a vállalatnál szilárdul a bérfegyelem s egyre jobban gyakorlattá lesz az az elv: bér csak a végzett munkáért jár. Ez pedig azért lehetséges, mert a párt, a szak- szervezet vezetői, az aktivisták a gyűléseken és egyéni beszélgetések alkalmával is bátran és határozottan síkraszállnak a törvény mellett. EZ A KÖZÖS ÖSSZEFOGÁS, megértés egyben biztosíték arra, hogy a szétszórtság ellenére a második félévben tovább javuljon a bérfegyelem s ennek előnyei, majd az évvégi részesedésben is tükröződjenek. V. K. Hajóson nincs dolga a végrehajtónak Hajós mar évek óta teljesíti adótervét, az önkéntes adófizetők száma egyre növekszik. Második negyedéves tervét a község június 22-én már 104 százalékra teljesítette. Azt kutattuk, milyen munka előzi meg e szép eredményeket. Kétségtelen elősegíti az a rendelkezés, melynek értelmében az adófizető, ha rendszeresen és időben teljesíti kötelezettségét — adókedvezményt kap. Természetesen ez még egymagában nem jelent mindent. Nagymértékben elősegíti az adófizetést a községi tanács egész apparátusának hozzáállása, a tanácstagok személyes példa- mutatása és felvilágosító munkája is. Az adóügyek községi hatáskörbe való leadása azt eredményezte, hogy az adókivetés időben kerül az adózókhoz, s ezért azok jobban tudnak tervezni. Hajóson a tanácsapparátus fontos feladatának tartja az adófizetés szorgalmazását, nem úgy, mint számos községben, ahol ezt kimondottan a pénzalapján a község problémáiról, érdeklődik adófizetési kötelezettségeik teljesítése iránt Azonkívül személyes példamutatásával és okos szóval is segít az adófizetési morál megjavításában és időben jelzi az észlelt hiányosságokat. Hajóson a tanácstagság többsége hasonlóan cselekszik, mint Guttman elvtárs. Június 15-én, vasárnap adófizetési napot tartottak a tanács v. b. határozata alapján. Ezen a napon 18 000 forint adóbevétel volt és 127 adóívet közvetítettek ki. Ezt a napot felhasználták arra is, hogy az adófizetőkkel ügyi csoportra hárítják, mint például Homokmégyen. Csányi János elvtárs, községi tanácselnök állandóan figyelemmel kíséri az adóterv alakulását, s annak végrehajtásában maga is tevékenyen részt vesz. Maráz Sándor, Saiga Lajos és Szalai Géza dolgozó parasztok Csányi elvtárssal való beszélgetésük alapján fizették be például nemrégen adójukat. Maráz Sándor dolgozó paraszt évi adója közel 10 000 forint, s a Csányi elvtárssal való beszélgetésből megtudta, hogyha ezt időben befizeti, úgy közel 800 forint megtakarítást érhet el. Ezért a beszélgetés után azonnal hazament, s 1500 forintot fizetett be, amivel túlteljesítette második negyedévi adóját. A függetlenített tanácsfunkcionáriusok közül meg kell még dicsérnünk Császár Sándor tanácstitkárt, aki szintén sokat foglalkozik az állam iránti kötelezettségek szorgalmazásával. Guttman István kommunista tanácstag is rendszeresen meglátogatja választóit, tájékoztatja őket a tanácsülés anyaga
