Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-16 / 166. szám

1958. július 16, szerda 3. oldal Jííú-Liákké-iJ±JÉÉ!^eliú-k tt{ca a §defndkedw ittßt* Nem egyforma adottságokkal indulnak el az új úton azok a dolgozó parasztok, a_kik egyesült erővel kezdenek gazdálkodni. — Nem egyszer gyenge a vezetés az új termelőszövetkezetekben, más. kor pedig a szakértelem hiány­zik. Nem is lehet várni egy­szerre, máról-holnapra, hogy egy újonnan alakult közösség —, amely különböző emberek­ből tevődik össze, akiknek más a vérmérsékletük, gondolkozá­suk, egyszóval egyénenként vál­tozó típusok — mindjárt kezdet­ben kiválóan dolgozzék. Nem biztos, hogy akit vezetőnek vá­laszt a tagság, tényleg rátermett arra a posztra. Munka közben kell elsajátítani annak a pa­rasztembernek egy nagyüzemi gazdálkodás irányításának min- den csínját-bínját, aki tegnap még esetleg alig négy-öt holddal birkózott. Sokszor a szakértelem hiány­zik. Nem mindegy, hogy 200 hol­don vagy 5 holdon gazdálkodik valaki, még akkor sem, ha az előbbi esetben nem kizárólag az ő vállán nyugszik a gazdálko­dás. Éppen az említettekből követ­kezik, hogy helytelen egyeseknek uz álláspontja, mely szerint nem mindenütt valósítható meg a nagyüzemi gazdálkodás, íme itt is, ott is akad egy termelőszövet­kezet, amely már évek óta ne­hézségekkel küzd, előrehaladást nem tapasztalhat a gazdálkodá­sában. Ha alaposan megvizsgál­juk az ilyen közös gazdaságokat, nem nehéz rájönni, hogy nem a termelőszövetkezetben, mint me­zőgazdasági nagyüzemben van a hiba, hanem vagy a vezetésben, vagy a szakértelem hiányában Ha ezekkel baj van, egy sor más probléma is adóik, lazul a mun­kafegyelem, nem tartják be az alapszabályt, stb. Megyénkben is van néhány olyan közös gazda­ság, amely az előbb említett problémákkal küzd. A tavasszal ezeket megvizsgálták a párt, a tanácsok, valamint a Magyar Nemzeti Bank fiókok illetékesei abból a célból, hegy megfelelő segítséget adjanak talpraállítá- sukhoz. Legtöbbször a már említeti gyenge, hozzá nem értő vezetés­sel találkoztak. Huszonhat olyan közös gazdaság van a megyében, ahol ezzel különösen sok baj van. A balotaszállási Petőfi Ter­melőszövetkezet 1040 holdas gaz­daságában az elnök csak két ele­mivel rendelkezik. A gyenge vezetés rendszerint párosul a szakmai hozzánemér- téssel. Nagyon alacsony a pil­langós, a szálastakarmányvetés, ugyanakkor magas a kenyérga­bonával bevetett terület, ala­csony az állatállomány. A meg­vizsgált termelőszövetkezetek több mint 50 százalékában 100 katasztrális hold szántóra szá­mítva a számosállat húsz alatt van. A tiszakécskei Május 1. Ter­melőszövetkezetben csak 7 ló van, anyakocák vételét az intézkedési terv alapján kérik. Tizenhárom termelőszövetkezetben egyálta­lán nem, vagy olyan minimális mértékű műtrágyázást végeznek, hogy az említésre se méltó. A gyenge termelőszövetkezeteknek csak egyharmadábau van agrouómus. Az okok vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a já­rási szervek szervező és irányító tevékenységét. Ebből a szem­pontból különösen a kiskunfél­egyházi járási és városi tanács­nál gyenge az arra illetékesek munkája. Különösen a szövet­kezetek szerződéses termelé­séhez nem adtak megfelelő szakmai segítséget. Tapasztal­ható ez más járásokban is. A tázlari Verseny Termelőszövet­kezetben a szántóterület 3 s-v'-’ zalékán, a Vörös Csepelben 3,2 százalékán, a kaskantyúi Vörös Október Termelőszövetkezet­ben 2.5 százalékán termesztenek szerződéses növényt. Ismeretes, hogy a szerződéses termelés az üzemeltetéshez szükséges rövid­lejáratú hitelek fedezetét ké­pezi. Ezek alacsony volta miatt nem képesek e szövetkezetek nagyobb fokú gépi munka al­kalmazására, fokozottabb mű­trágyahasználatra, vetőmagva- sárlásra stb. Ez jelentős jöve­delemcsökkenéshez vezet, nö­veli a kifizetetlen kötelezettsé­gek mennyiségét. Az ilyen gyengén dolgozó ter­melőszövetkezeteket azután sű­rűn hagyják el a tagok, mun­kaerőhiány áll fenn, külterjessé válik a gazdálkodás. A felülvizsgált termelőszö­vetkezeteknek az illetékes szer­vek igyekeztek segíteni intézke­dési tervük kidolgozásához. Ezekben arra törekedtek, hogy néhány év alatt a jelenlegi helyzetükből kiláboljanak a gazdaságok. Énnek alapján pél­dául a katymári Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben a száz ka­tasztrális szántóra vonatkozta­tott számosállat létszáma a je­lenlegi 16.5-t'ől 1960-ra 30,3-ra nö­vekszik. Ezzel földjeik négy évenként egyszeri szervestrágyá­zását bőségesen tudják biztosí­tani. Az állatállomány létszámá­nak növelése szükségessé teszi, hogy a szántóterület 50 százalé­kán abrak-, szálas és lédús ta­karmányokat adó növényeket termesszenek. A kunszentmilósi Tanács Termelőszövetkezetben a jelenlegi 500 darabos juhállo­mányt 1959 év végére 150U-ra emelik. Ehhez 50 katasztrális holdon a juhoknak szükséges ab­raktakarmányt kell termeszteni. Ha megvalósítják terveiket, egy munkaegység értéke 50—55 fo­rint között lesz. A petőfiszállási Kossuth Termelőszövetkezetben jelenleg a szántóterület kilenc százalékán termesztenek lucer­nát. Ezt 17,5 százalékra emelik. Az egy.<katasztrális holdra jutó műtrágya felhasználás 140 kilo­gramm lesz. Az intézkedési tervek alapján máris számos termelőszövetkezeiben javult a helyzet. Több termelőszövetkezetben az illetékes szervek segítségével megoldották a gépi aratáshoz szükséges hitelfedezetet. Az al­pári Dolgozók Termelőkszövetke. zet rendkívül gyengén műkö­dött. Egyesült a t.iszaújfalui Tisza Termelőszövetkezettel, azóta javult a munka. A bar- kakötönyi Petőfi és Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet szintén egyesült, Mező Imre Tsz névén. A petőfiszállási Kossuth Terme­lőszövetkezetben Cserjés István elnököt iszákossága miatt levál­totta a tagság és helyette Guba­csi Jánost választotta, aki elnöki tanfolyamot is végzett. Ezenkí­vül változtak még az elnökök a kiskunfélegyházi Felszabadulás, a Dózsa, a tázlári Verseny, a bo- csaj Rákóczi, a hetényegyházi Micsurin Termelőszövetkezetben. Agronómus került a kiskunfél­egyházi Dózsa, a helvéciai Tán­csics, a hetényegyházi Micsurin: és más termelőszövetkezetekbe. '• Mindezek bizonyítják a javu­lást. Van még persze tennivaló bőben. A tagságnak is ; kutatni keli a gyenge szövetkezetekben, hogy: ki alkalmas a vezetésre (ott, ahol e tekintetben van hiba). További erőfeszítésekre van szükség a termelés jobb megszervezésére, a szakmai irányítás javítására vo­natkozóan is. Hat termelőszövet­kezetet kizártak az alapszabály be nem tartása, valamint a pénz- caadálkodási szabályok megsze-' gése miatt a hitelfolyósításból. Ezek érdekében határozott intéz­kedéseket kell majd tenni a párt és a tánácsszerveknek, hogy rendet teremtsenek a tagság se­gítségével a szövetkezeten belül. Nyilvánvaló, hogy ha nem old­ják meg számukra a hitelfolyó­sítást, nem tudnak előrehaladni. A helyi, a járási, a megyei szerveknek az eddiginél még több segítséget kell adni ezek­nek a gyenge termelőszövetke­zeteknek, hogy megerősödve, minél gyorsabban haladjanak előre a nagyüzemi gazdálkodás útján. K. S. Azonnali hatállyal felvesz me­zőgazdasági gépekhez tökéle­tesen értő, nagy gyakorlattal rendelkező SZERELŐT a Kisszállási Gépállomás 1877 Furcsa, nem tetsző dolgok tö­mör véleményezéseként szoktuk használni ezt a régi, úgy látszik még ma is időszerű, cinyűhetet- len közmondást. Pár nappal ezelőtt az egyik tizemben hangzott el ismét, ami­kor a takarékosságról esett szó. Nekünk azonban más a vélemé­nyünk; sok kicsi sokra megy. Éppen ezért tettük szóvá ezt is, miut a bürokrácia egyik hajtá­sát. — Vcncsz — vetkezetnek hat kerek észtén- deig volt tagja. Itt van Gatti Ferenc is, aki a volt közös gaz­daságban elnökként működött, Weigand János, aki azelőtt 550 —600 munkaegységet keresett minden évben. Egyelőre maroknyi csapat, tíz fő lépett újra a közös gazdál­kodás útjára, de év végére har­mincán akarnak lenni. A Bund-i zsák nevű határrészen van egy öntözőtelep, amely a volt ter­melőszövetkezethez tartozott. Itt akarnak 30 katasztrális hold ön­tözéses kertészetet létesíteni, Ezt Szántó Istvántól, a terü­leti pártszervezet titkárától tud­juk meg, aki fáradságot és időt nem kímélve dolgozott azon, hogy minél előbb megalakuljon az új termelőszövetkezet. Jelen­leg ö az ügyintézője a gazdaság­nak. Rátérünk a szarvasmarha törzstenyésztésre. A mi tájjelle­günknek nagyon megfelel a kornval sertésfajta tartása is. Erre is megvan a lehetőségünk, mert a megfelelő ólak rendelke­zésünkre állanak — magyarázza Az új termelőszövetkezet tag­jai becsületes, szorgalmas em­berek, akiknek van tekintélyük a községben. Bálán Miklós levelező >oooch>ckk>oochooooo-ooc>o<kkx Válasz egy jelentéktelennek látszó kérdésre Ugyanis az történt, hogy a gyár az egyik textilnagykcres- kedelmi vállalattól kapott egy levelet, melyben közölték, hogy 2 forint 54 fillér kötbérrel tar­tozik a gyár a textilnagykeres­kedelmi vállalatnak. Indokolta azzal, hogy három ruha nem érte el a kívánt minőséget. Mivel utasítás van rá, hagy a kötbért követő leveleket ajánl­va kei! küldeni, nem tehetett mást a textilnagykereskedelmi vállalat, végrehajtotta a rende­letet. Ez neki 3 forint 00 fillér­jébe került, bár ezért csak 2 forint 54-et kapott. A vállalat elismerte a köve­telést és válaszolt egy levélben, amely 80 fillérbe került. Ez ed­dig 3 forint 40 fillér. A követe­lés pedig 2,54. — Kicsi dolog, kár foglalkoz­ni vele — mondhatják egyesek. A Petőfi Népe 1953. július 8-i számában az »E héten kérdez­zük« c. rovat utolsó kérdéseként olvashatjuk: »A ballószögiek is szeretnek olvasni. Miért nincs Ballószögön könyvtár?" A kér­dés feltevése elhibázott, mert; Ballószögön 1952 óla működik könyvtár. Jelenleg Szappanos Benedek pedagógus vezeti. Az elmúlt negyedév alatt 224 könyv­ből 116 db könyvet kölcsönzött, s április 11-én Veres Péter: Próbatétel c. könyvéből tartott könyvismertetést. A könyvtár az általános iskolában van elhe­lyezve. Belső-Ballószögben pedig Tá- czi i Szabó Győző pedagógus ve­zeti az általános iskolában elhe­lyezett könyvtárat. Itt a 267 kö­tetes könyvtárból 247 drb köny­vet kölcsönöztek. Ezenkívül a ballószögi Rózsa Ferenc Tsz-ben is volt könyvtár mindaddig, amíg az ellenforra­dalom alatt fel nen oszlott. Ezek a tények. Ha egy balló­szögi lakos kérdezte meg, akkor a kérdésére válaszoltunk. Per­sze sem a könyvállomány nagy­ságával, sem az elért kölcsön­zések számával nem vagyunk megelégedve. Ennek megváltoz­tatásához a könyvtárosok erőfe­szítése kevés, szükséges a ta­nács, a társadalmi szervek tá­mogatása, felvilágosítása arról* hogy mi a jelentősége a könyv­tárnak. Kovács Pál »A/wwwwvwvwwvvvwvww'/wvwvvwvw\/'/yvwww»www/ówwyA/tfVWi/v/w A jövő kertészeinek iskolája Július 20-tól augusz­tus 15-ig csend üli meg a kecskeméti Ker­tészeti Szakiskola tan- és hálótermeit. Az or­szág különböző vidé­keire hazamennek va­kációzni az elsős diá­kok, a végzősök pedig valamelyik gazdaság­ban látnak neki a munkának, hogy bebi­zonyítsák: mit tanultak a két tanév alatt. Az iskola 1929. óta működik, azelőtt hol ilyen, hol olyan for­mában, a felszabadu­lás után például az ál­lami gazdaságoknak és a termelőszövetke­zeteknek öthónapos tanfolyamokon nevel­tek benne kertész­szakembereket, a várt­nál viszont kevesebb sikerrel, minthogy a tsz-ek némelyike olya­nokat — legtöbbször idősebbeket — küldött tanulni, akiknek nem sok hasznát vette, hát itt sem nagyon boldo­gultak velük a taná­rok. Az állami gazda­ságokból küldött tanu­lók viszont annál job­ban megállták a he­lyüket. Hat esztendeje két­éves már az ingyenes tanulást, teljes ellátást biztosító tanintézmény. s most eresztette út­nak a képzett kerté­szek harmadik garni­túráját. A főtantárgy a gyümölcskertészet, de a tanulók foglalkoz­nak a zöldség-, sőt már a közeljövőben a dísz­növénytermesztéssel is, mivel nagyüzemi gaz­daságaink egyre in­kább igénylik ezt Is. Az iskola fizikai dol­gozó szakembereket, kertészmunkásokat ne­vel, akik azonban le­hetnek munkacsapat, de — van erre is pél­da — üzemegységveze­tők is. Egyébként nem kis feladatot jelentett ed­dig a Körösi György igazgató vezetésével nevelő pedagógusgár­da tagjainak, Fodor Dezsőnek, Tömösközy Emilnek, Szabó Attilá­nak és nejének az eredmény elérésére, mert hallgatóik közül még azok sem egyfor­ma alapképzettségűek voltak, akik az általá­nos iskola kötelező nyolc osztályát végez­ték el. Ami viszont ar­ra is bizonyság, hogy nívóbeli különbség van az ország egyes vi­dékein működő általá­nos iskolák tanítási metódusa között. (Nem egy kertészeti iskolás annak idején az álta­lános iskola első öt osztályát ugyanazon egy tanító keze alatt, osztatlan iskolában végezte.) E nehézséggel azon­ban sikerrel birkóztak meg a szakiskola taná­rai, s munkájukat nagyban segítette a ta­nulók között a párt-, KISZ- és szakszervezet hatékony közreműkö­désével kialakult kol­lektív szellem. Nem csoda hát, hogy az eddigi jó tapaszta­latok alapján a gazda­ságok több végzett nö­vendéknek kínáltak fel állást, mint ahá- nyan elhagyták az is­kolát. A hallgatók elhe­lyezkedésének biztosí­tása végett különben az iskola igazgatója még márciusban aján­lattal kereste fel a megyei tanácsokat, az állami gazdaságok me­gyei igazgatóságait, amire Tóin« megyébe 15, Baranyába 6, So­mogyba 4, Győr me­gyébe 2, Bácsba 7, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága Fais­kola és Oltványterme­lő Igazgatóságához pe­dig 20, tehát összesen 54 szakembert igényel­tek, holott 32 a végzet­tek száma. Van tehát lehetőség az elhelyezkedésre, nem beszélve arról, hogy a hallgatók kö­zül többet a tsz-ek küldtek tanulni, s ők oda is mennek vissza Érdemes idézni a Nógrád megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya vezetőjének az ajánlatra írt levelét is, amely szerint: »... a járásokban szükség volna kertészeti szak­emberekére, de a mi­nisztérium erre nem tud kulcsszámot biz­tosítani. Ugyancsak szükség volna egyes tsz-ekben is rájuk, de beállításukat az aka­dályozza, hogy a tsz-ek nem vállalnak ilyen munkaerőre külön anyagi terhelést.-« Nos: ha már szükség van a szakemberekre, akkor elöbb-utóbb megoldódik az alkal­maztatásuk problémá­ja is — s még több képzett kertész gyü- r '’csöztetheti tudását, i eddig. ni megint csak ar- I.. utal, hogy érdemes a kertészeti szakisko­lán tanulni. , Tarján István j .............»WwtMlltM tö bbe kerül a leves mint a bús Nemreg alakult meg Herceg-1 szántón egy új termelöszövetke-'. zet, amely a volt Felszabadulás jogutódaként hasonló nevet vett fel. Az ellenforradalom alatt ugyanis az ellenség ezt a szövetkezetei feloszlatta, a tago­kat a különböző hírek megzavar­ták és úgy gondolkodtak, hogy egyéni gazdaként többre viszik. Az azóta eltelt idő tanulságul szolgált ezeknek az emberek­nek, rájöttek, nem csupán jel­szó az, hogy a paraszti felemel­kedés útja a termelőszövetke- i zet, hanem élő valóság. j Most itt ülnek azok, akik már j voltak a szövetkezetben és meg­ízlelték a közös munka nagysze­rűségét. Van is szánom-bánom most. — Hol tartanánk már azóta? Talán milliomos termelőszövet­kezet lennénk — fűzi gondola­tait szavakba Szalontai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents