Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-16 / 166. szám
1958. július 16, szerda 3. oldal Jííú-Liákké-iJ±JÉÉ!^eliú-k tt{ca a §defndkedw ittßt* Nem egyforma adottságokkal indulnak el az új úton azok a dolgozó parasztok, a_kik egyesült erővel kezdenek gazdálkodni. — Nem egyszer gyenge a vezetés az új termelőszövetkezetekben, más. kor pedig a szakértelem hiányzik. Nem is lehet várni egyszerre, máról-holnapra, hogy egy újonnan alakult közösség —, amely különböző emberekből tevődik össze, akiknek más a vérmérsékletük, gondolkozásuk, egyszóval egyénenként változó típusok — mindjárt kezdetben kiválóan dolgozzék. Nem biztos, hogy akit vezetőnek választ a tagság, tényleg rátermett arra a posztra. Munka közben kell elsajátítani annak a parasztembernek egy nagyüzemi gazdálkodás irányításának min- den csínját-bínját, aki tegnap még esetleg alig négy-öt holddal birkózott. Sokszor a szakértelem hiányzik. Nem mindegy, hogy 200 holdon vagy 5 holdon gazdálkodik valaki, még akkor sem, ha az előbbi esetben nem kizárólag az ő vállán nyugszik a gazdálkodás. Éppen az említettekből következik, hogy helytelen egyeseknek uz álláspontja, mely szerint nem mindenütt valósítható meg a nagyüzemi gazdálkodás, íme itt is, ott is akad egy termelőszövetkezet, amely már évek óta nehézségekkel küzd, előrehaladást nem tapasztalhat a gazdálkodásában. Ha alaposan megvizsgáljuk az ilyen közös gazdaságokat, nem nehéz rájönni, hogy nem a termelőszövetkezetben, mint mezőgazdasági nagyüzemben van a hiba, hanem vagy a vezetésben, vagy a szakértelem hiányában Ha ezekkel baj van, egy sor más probléma is adóik, lazul a munkafegyelem, nem tartják be az alapszabályt, stb. Megyénkben is van néhány olyan közös gazdaság, amely az előbb említett problémákkal küzd. A tavasszal ezeket megvizsgálták a párt, a tanácsok, valamint a Magyar Nemzeti Bank fiókok illetékesei abból a célból, hegy megfelelő segítséget adjanak talpraállítá- sukhoz. Legtöbbször a már említeti gyenge, hozzá nem értő vezetéssel találkoztak. Huszonhat olyan közös gazdaság van a megyében, ahol ezzel különösen sok baj van. A balotaszállási Petőfi Termelőszövetkezet 1040 holdas gazdaságában az elnök csak két elemivel rendelkezik. A gyenge vezetés rendszerint párosul a szakmai hozzánemér- téssel. Nagyon alacsony a pillangós, a szálastakarmányvetés, ugyanakkor magas a kenyérgabonával bevetett terület, alacsony az állatállomány. A megvizsgált termelőszövetkezetek több mint 50 százalékában 100 katasztrális hold szántóra számítva a számosállat húsz alatt van. A tiszakécskei Május 1. Termelőszövetkezetben csak 7 ló van, anyakocák vételét az intézkedési terv alapján kérik. Tizenhárom termelőszövetkezetben egyáltalán nem, vagy olyan minimális mértékű műtrágyázást végeznek, hogy az említésre se méltó. A gyenge termelőszövetkezeteknek csak egyharmadábau van agrouómus. Az okok vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a járási szervek szervező és irányító tevékenységét. Ebből a szempontból különösen a kiskunfélegyházi járási és városi tanácsnál gyenge az arra illetékesek munkája. Különösen a szövetkezetek szerződéses termeléséhez nem adtak megfelelő szakmai segítséget. Tapasztalható ez más járásokban is. A tázlari Verseny Termelőszövetkezetben a szántóterület 3 s-v'-’ zalékán, a Vörös Csepelben 3,2 százalékán, a kaskantyúi Vörös Október Termelőszövetkezetben 2.5 százalékán termesztenek szerződéses növényt. Ismeretes, hogy a szerződéses termelés az üzemeltetéshez szükséges rövidlejáratú hitelek fedezetét képezi. Ezek alacsony volta miatt nem képesek e szövetkezetek nagyobb fokú gépi munka alkalmazására, fokozottabb műtrágyahasználatra, vetőmagva- sárlásra stb. Ez jelentős jövedelemcsökkenéshez vezet, növeli a kifizetetlen kötelezettségek mennyiségét. Az ilyen gyengén dolgozó termelőszövetkezeteket azután sűrűn hagyják el a tagok, munkaerőhiány áll fenn, külterjessé válik a gazdálkodás. A felülvizsgált termelőszövetkezeteknek az illetékes szervek igyekeztek segíteni intézkedési tervük kidolgozásához. Ezekben arra törekedtek, hogy néhány év alatt a jelenlegi helyzetükből kiláboljanak a gazdaságok. Énnek alapján például a katymári Űj Tavasz Termelőszövetkezetben a száz katasztrális szántóra vonatkoztatott számosállat létszáma a jelenlegi 16.5-t'ől 1960-ra 30,3-ra növekszik. Ezzel földjeik négy évenként egyszeri szervestrágyázását bőségesen tudják biztosítani. Az állatállomány létszámának növelése szükségessé teszi, hogy a szántóterület 50 százalékán abrak-, szálas és lédús takarmányokat adó növényeket termesszenek. A kunszentmilósi Tanács Termelőszövetkezetben a jelenlegi 500 darabos juhállományt 1959 év végére 150U-ra emelik. Ehhez 50 katasztrális holdon a juhoknak szükséges abraktakarmányt kell termeszteni. Ha megvalósítják terveiket, egy munkaegység értéke 50—55 forint között lesz. A petőfiszállási Kossuth Termelőszövetkezetben jelenleg a szántóterület kilenc százalékán termesztenek lucernát. Ezt 17,5 százalékra emelik. Az egy.<katasztrális holdra jutó műtrágya felhasználás 140 kilogramm lesz. Az intézkedési tervek alapján máris számos termelőszövetkezeiben javult a helyzet. Több termelőszövetkezetben az illetékes szervek segítségével megoldották a gépi aratáshoz szükséges hitelfedezetet. Az alpári Dolgozók Termelőkszövetke. zet rendkívül gyengén működött. Egyesült a t.iszaújfalui Tisza Termelőszövetkezettel, azóta javult a munka. A bar- kakötönyi Petőfi és Vörös Csillag Termelőszövetkezet szintén egyesült, Mező Imre Tsz névén. A petőfiszállási Kossuth Termelőszövetkezetben Cserjés István elnököt iszákossága miatt leváltotta a tagság és helyette Gubacsi Jánost választotta, aki elnöki tanfolyamot is végzett. Ezenkívül változtak még az elnökök a kiskunfélegyházi Felszabadulás, a Dózsa, a tázlári Verseny, a bo- csaj Rákóczi, a hetényegyházi Micsurin Termelőszövetkezetben. Agronómus került a kiskunfélegyházi Dózsa, a helvéciai Táncsics, a hetényegyházi Micsurin: és más termelőszövetkezetekbe. '• Mindezek bizonyítják a javulást. Van még persze tennivaló bőben. A tagságnak is ; kutatni keli a gyenge szövetkezetekben, hogy: ki alkalmas a vezetésre (ott, ahol e tekintetben van hiba). További erőfeszítésekre van szükség a termelés jobb megszervezésére, a szakmai irányítás javítására vonatkozóan is. Hat termelőszövetkezetet kizártak az alapszabály be nem tartása, valamint a pénz- caadálkodási szabályok megsze-' gése miatt a hitelfolyósításból. Ezek érdekében határozott intézkedéseket kell majd tenni a párt és a tánácsszerveknek, hogy rendet teremtsenek a tagság segítségével a szövetkezeten belül. Nyilvánvaló, hogy ha nem oldják meg számukra a hitelfolyósítást, nem tudnak előrehaladni. A helyi, a járási, a megyei szerveknek az eddiginél még több segítséget kell adni ezeknek a gyenge termelőszövetkezeteknek, hogy megerősödve, minél gyorsabban haladjanak előre a nagyüzemi gazdálkodás útján. K. S. Azonnali hatállyal felvesz mezőgazdasági gépekhez tökéletesen értő, nagy gyakorlattal rendelkező SZERELŐT a Kisszállási Gépállomás 1877 Furcsa, nem tetsző dolgok tömör véleményezéseként szoktuk használni ezt a régi, úgy látszik még ma is időszerű, cinyűhetet- len közmondást. Pár nappal ezelőtt az egyik tizemben hangzott el ismét, amikor a takarékosságról esett szó. Nekünk azonban más a véleményünk; sok kicsi sokra megy. Éppen ezért tettük szóvá ezt is, miut a bürokrácia egyik hajtását. — Vcncsz — vetkezetnek hat kerek észtén- deig volt tagja. Itt van Gatti Ferenc is, aki a volt közös gazdaságban elnökként működött, Weigand János, aki azelőtt 550 —600 munkaegységet keresett minden évben. Egyelőre maroknyi csapat, tíz fő lépett újra a közös gazdálkodás útjára, de év végére harmincán akarnak lenni. A Bund-i zsák nevű határrészen van egy öntözőtelep, amely a volt termelőszövetkezethez tartozott. Itt akarnak 30 katasztrális hold öntözéses kertészetet létesíteni, Ezt Szántó Istvántól, a területi pártszervezet titkárától tudjuk meg, aki fáradságot és időt nem kímélve dolgozott azon, hogy minél előbb megalakuljon az új termelőszövetkezet. Jelenleg ö az ügyintézője a gazdaságnak. Rátérünk a szarvasmarha törzstenyésztésre. A mi tájjellegünknek nagyon megfelel a kornval sertésfajta tartása is. Erre is megvan a lehetőségünk, mert a megfelelő ólak rendelkezésünkre állanak — magyarázza Az új termelőszövetkezet tagjai becsületes, szorgalmas emberek, akiknek van tekintélyük a községben. Bálán Miklós levelező >oooch>ckk>oochooooo-ooc>o<kkx Válasz egy jelentéktelennek látszó kérdésre Ugyanis az történt, hogy a gyár az egyik textilnagykcres- kedelmi vállalattól kapott egy levelet, melyben közölték, hogy 2 forint 54 fillér kötbérrel tartozik a gyár a textilnagykereskedelmi vállalatnak. Indokolta azzal, hogy három ruha nem érte el a kívánt minőséget. Mivel utasítás van rá, hagy a kötbért követő leveleket ajánlva kei! küldeni, nem tehetett mást a textilnagykereskedelmi vállalat, végrehajtotta a rendeletet. Ez neki 3 forint 00 fillérjébe került, bár ezért csak 2 forint 54-et kapott. A vállalat elismerte a követelést és válaszolt egy levélben, amely 80 fillérbe került. Ez eddig 3 forint 40 fillér. A követelés pedig 2,54. — Kicsi dolog, kár foglalkozni vele — mondhatják egyesek. A Petőfi Népe 1953. július 8-i számában az »E héten kérdezzük« c. rovat utolsó kérdéseként olvashatjuk: »A ballószögiek is szeretnek olvasni. Miért nincs Ballószögön könyvtár?" A kérdés feltevése elhibázott, mert; Ballószögön 1952 óla működik könyvtár. Jelenleg Szappanos Benedek pedagógus vezeti. Az elmúlt negyedév alatt 224 könyvből 116 db könyvet kölcsönzött, s április 11-én Veres Péter: Próbatétel c. könyvéből tartott könyvismertetést. A könyvtár az általános iskolában van elhelyezve. Belső-Ballószögben pedig Tá- czi i Szabó Győző pedagógus vezeti az általános iskolában elhelyezett könyvtárat. Itt a 267 kötetes könyvtárból 247 drb könyvet kölcsönöztek. Ezenkívül a ballószögi Rózsa Ferenc Tsz-ben is volt könyvtár mindaddig, amíg az ellenforradalom alatt fel nen oszlott. Ezek a tények. Ha egy ballószögi lakos kérdezte meg, akkor a kérdésére válaszoltunk. Persze sem a könyvállomány nagyságával, sem az elért kölcsönzések számával nem vagyunk megelégedve. Ennek megváltoztatásához a könyvtárosok erőfeszítése kevés, szükséges a tanács, a társadalmi szervek támogatása, felvilágosítása arról* hogy mi a jelentősége a könyvtárnak. Kovács Pál »A/wwwwvwvwwvvvwvww'/wvwvvwvw\/'/yvwww»www/ówwyA/tfVWi/v/w A jövő kertészeinek iskolája Július 20-tól augusztus 15-ig csend üli meg a kecskeméti Kertészeti Szakiskola tan- és hálótermeit. Az ország különböző vidékeire hazamennek vakációzni az elsős diákok, a végzősök pedig valamelyik gazdaságban látnak neki a munkának, hogy bebizonyítsák: mit tanultak a két tanév alatt. Az iskola 1929. óta működik, azelőtt hol ilyen, hol olyan formában, a felszabadulás után például az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek öthónapos tanfolyamokon neveltek benne kertészszakembereket, a vártnál viszont kevesebb sikerrel, minthogy a tsz-ek némelyike olyanokat — legtöbbször idősebbeket — küldött tanulni, akiknek nem sok hasznát vette, hát itt sem nagyon boldogultak velük a tanárok. Az állami gazdaságokból küldött tanulók viszont annál jobban megállták a helyüket. Hat esztendeje kétéves már az ingyenes tanulást, teljes ellátást biztosító tanintézmény. s most eresztette útnak a képzett kertészek harmadik garnitúráját. A főtantárgy a gyümölcskertészet, de a tanulók foglalkoznak a zöldség-, sőt már a közeljövőben a dísznövénytermesztéssel is, mivel nagyüzemi gazdaságaink egyre inkább igénylik ezt Is. Az iskola fizikai dolgozó szakembereket, kertészmunkásokat nevel, akik azonban lehetnek munkacsapat, de — van erre is példa — üzemegységvezetők is. Egyébként nem kis feladatot jelentett eddig a Körösi György igazgató vezetésével nevelő pedagógusgárda tagjainak, Fodor Dezsőnek, Tömösközy Emilnek, Szabó Attilának és nejének az eredmény elérésére, mert hallgatóik közül még azok sem egyforma alapképzettségűek voltak, akik az általános iskola kötelező nyolc osztályát végezték el. Ami viszont arra is bizonyság, hogy nívóbeli különbség van az ország egyes vidékein működő általános iskolák tanítási metódusa között. (Nem egy kertészeti iskolás annak idején az általános iskola első öt osztályát ugyanazon egy tanító keze alatt, osztatlan iskolában végezte.) E nehézséggel azonban sikerrel birkóztak meg a szakiskola tanárai, s munkájukat nagyban segítette a tanulók között a párt-, KISZ- és szakszervezet hatékony közreműködésével kialakult kollektív szellem. Nem csoda hát, hogy az eddigi jó tapasztalatok alapján a gazdaságok több végzett növendéknek kínáltak fel állást, mint ahá- nyan elhagyták az iskolát. A hallgatók elhelyezkedésének biztosítása végett különben az iskola igazgatója még márciusban ajánlattal kereste fel a megyei tanácsokat, az állami gazdaságok megyei igazgatóságait, amire Tóin« megyébe 15, Baranyába 6, Somogyba 4, Győr megyébe 2, Bácsba 7, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága Faiskola és Oltványtermelő Igazgatóságához pedig 20, tehát összesen 54 szakembert igényeltek, holott 32 a végzettek száma. Van tehát lehetőség az elhelyezkedésre, nem beszélve arról, hogy a hallgatók közül többet a tsz-ek küldtek tanulni, s ők oda is mennek vissza Érdemes idézni a Nógrád megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének az ajánlatra írt levelét is, amely szerint: »... a járásokban szükség volna kertészeti szakemberekére, de a minisztérium erre nem tud kulcsszámot biztosítani. Ugyancsak szükség volna egyes tsz-ekben is rájuk, de beállításukat az akadályozza, hogy a tsz-ek nem vállalnak ilyen munkaerőre külön anyagi terhelést.-« Nos: ha már szükség van a szakemberekre, akkor elöbb-utóbb megoldódik az alkalmaztatásuk problémája is — s még több képzett kertész gyü- r '’csöztetheti tudását, i eddig. ni megint csak ar- I.. utal, hogy érdemes a kertészeti szakiskolán tanulni. , Tarján István j .............»WwtMlltM tö bbe kerül a leves mint a bús Nemreg alakult meg Herceg-1 szántón egy új termelöszövetke-'. zet, amely a volt Felszabadulás jogutódaként hasonló nevet vett fel. Az ellenforradalom alatt ugyanis az ellenség ezt a szövetkezetei feloszlatta, a tagokat a különböző hírek megzavarták és úgy gondolkodtak, hogy egyéni gazdaként többre viszik. Az azóta eltelt idő tanulságul szolgált ezeknek az embereknek, rájöttek, nem csupán jelszó az, hogy a paraszti felemelkedés útja a termelőszövetke- i zet, hanem élő valóság. j Most itt ülnek azok, akik már j voltak a szövetkezetben és megízlelték a közös munka nagyszerűségét. Van is szánom-bánom most. — Hol tartanánk már azóta? Talán milliomos termelőszövetkezet lennénk — fűzi gondolatait szavakba Szalontai Gábor
