Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

1958 július 1", Iscdíl S. oldal Mezőgazdaságunk fejlődésének kecskeméti bölcsője Nemrégiben, még az aratás előtt, Ember János elvtárs kí­séretében bejártuk a vezetésé­vel működő Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet gazdaságát. Láttuk azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a többi között azzal a nehézséggel is megküzdve ér­tek el, hogy az 1540 holdas gaz­daság egyes földterületei 10—30 kilométerre is esnek egymástól. (Még Cegléden is van egy gyü­mölcstermelő üzemegységük.) Nyilvánvaló, hogy az ilyen arányú széttagoltság megszün­tetésével még jelentősebb ered­mények születnek majd, s a gazdaság még jobban megoldja azt a feladatát, amelynek célja a Duna^-Tisza közére nemesí­tett növények elszaporítása, s az azon alkalmazható agro­technika kikísérletezése. Az elmúlt három esztendő összesített termésátlagai egyéb­ként a következők: búzából 17,80, rozsból 14,90, őszi árpá­ból 20,30, kukoricából 19,90 má­zsa katasztrális holdanként. Rozsok versenye írni. kellene a gyönyörű, gyommentes burgonyáról, para­dicsomról és sok más növény­fajtáról, amelyek mind a kor­szerű agrotechnikát alkalmazó nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják, de talán a legérde­kesebb egy húszholdas tábla a borbási határrészen, amelyen öt fajta rozs »versenyez« egy­mással. Ötszöri ismétléssel négy-négy holdon egymás mellé vetették a kecskeméti »H«, a halformájú kalászt növesztő Petkusi, a kisvárdai, a lovász- patonai és a Champagner-i ro­zsot, s látogatásunkkor még nem dőlt el, hogy melyik a győztes. A kisvárdaival tavaly is »ver­senyben állott« a »H«-rozs, s akkor valamivel jobb volt ná­la. Egyébként megyénkben már 7000 holdon termesztik az álla­mi gazdaságok és az egyéniek is, s az az általános vélemény, hogy a mi vidékünkön az ösz- szes eddig termesztett fajtákat felülmúlja. Elültetett kerítés A kísérleti intézet veteménye­sei, a »Mészöly-birodalom« megtekintése után megnéztük a gazdaság városföldi üzemegysé­gét is. Négy holdon korán érő para­dicsomot permeteztek. Az üveg­házban tözegkockákban táplált palántákat április derekán ül­tették ki, s az eredmény szem­mel láthatóan jobb volt a má­sutt tapasztalhatónak S ami a gazdaságvezetés lele­ményességét dicséri: a fiatal gyümölcsös szélén a telepítés­sel egyidnben elültették a kerí­tést is. Miért és hogyan? Tud valevő, hogy a betonoszlopos drótkerítés eléggé drága. Itt azonban elvetették a gondját, mégpedig úgy, hogy olaj fűzből élősövényt ültetlek. Mire terem­nek a gyümölcsfák, a sövényke­rítés is »funkcionál«. Nincs pénz, — mégis van líaztató A minél kisebb költséggel va­ló gazdálkodást — s az azt eredményező kísérletezést — jellemzi és dicséri a harminc kutricás szabadfiaztató is, — Külső-Ballószögön július 6-án tartották meg a tanács­ülést, amelyen bejelentették a tűzoltó kocsiszín, a tűzoltókocsi, s a kilátótorony átadását. A ta­nács köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik ezeknek építésé­ben társadalmi munkával részt vettek. Bejelentették, hogy da­ráló- és fűrészgépet vettek, s az új orvosi lakás augusztus 20-ra elkészült. A helyi tanács egészségügyi szabályrendeletet is fogadott el a tanácsülésen. (Tárnái Pálné leveleik!.) amely mindössze 21 ezer forint­ba került. — Megépítésére a kényszer vitte rá a gazdaságot — mond­ja Ember elvtárs. Vagyis: a pénzszűkéből adódó kényszerűség. Az eredmény vi­szont: a télen-nyáron használ­ható fiaztatóban az elmúlt év­ben átlag 18,60 kilogrammra nö­vekedtek fel a malacok s most is oly gyönyörűek a berkshirei ivadékok, hogy Szabó Imre ser­tésgondozó szerint ilyen: egész­séges malacok még nem voltak itt. A fiaztató derékszögben, desz­kából épített szalmatetős al­kotmány, száraz, levegős, nyá­ron hűs, s télen sem hideg, minthogy a hátulját trágyával »téglazzak« majd be. íme: ha nem sopánkodást, hanem a »csakazértis« tenni- akarást szüli a szűk lehetőség. Növekvő jövedelem — csökkent érdeklődés A látnivalóról különben könyvben lehetne megközelítő hűséggel beszámolni, arról is például, hogy milyen jövedel­met biztosít ez a speciális nagy­üzemi gazdaság a dolgozóinak. Nos: 1950-ben még 750 forint volt egy-egy fizikai dolgozó ha­vi átlagkeresete, tavaly már 1080 forint, amihez járul a 600—1200 négyszögöl illetmény­föld. valamint az, hogy a ke­nyérfejadagot minden alkalma­zott kedvezményes áron kapja meg. S ami szintén »nincs benne a borítékban«: minden munkás- szálláson van rádió, a központ­ban tenisz-, röplabda-, futball­pálya, televízió (a ceglédi üzem­egységben is egy) áll a dolgozók rendelkezésére, a borbási részen parkettes új lakást kaptak mar néhányan, most is épül egy ház, bevezetik a villanyt is, s a mun­kásszállás a meglevő rádión biliárdon kívül szintén kap te­levíziót. Nem nehéz elképzelni: meny­nyire megváltozik majd a me­zőgazdaság dolgozóinak az éle­te, ha már mindenütt így gaz­dálkodnak. Dehát ott még nem tartunk. Viszont üdvös volna, ha Kecs­kemét város és a megye illeté­kesei felkeltenék az érdeklődést és tapasztalatcseréket, tanulmá­nyi kirándulásokat szerveznének ebbe a gazdaságba a termelő­szövetkezetek, állami gazdasá­gok vezetői és az egyéni gazdálkodók részvételével! Hogy lássák: miképpen lehet nagyüzemi módon gazdálkodni és élni. Tarján István Megjegyzés le a gyereket hibáztassák! Kezemben tartom az írótollat s valahogy nem tetszik... Ta­lán rosszul fejezem ki magam, de a macska vigye el, akárhogy forgatom a 363. sz. tollat — amelyet Kunpeszéren a szövet­kezeti boltban vásároltak ré­szemre —, hiányérzetem támad. Nagy nehezen a tollszár kettős­falú tokjába szorítom az első elemiben megszeretett írószer- számot, s ráteszem a papírra. Karcol. Gondolom új, s azért. Tintába mártom, a papírra helyezem, s lassan, — elönt a pulykaméreg. Ilyen vagy tíz év óta nem fordult elő velem: a fényes famentes papíron hatal­mas. kövérre hízott pacni dísz­ük. Dühömben a tinlatartóba süllyesztem az átkozott pennát és áldom azt a kort, amikor penccilussal felfegyverkezve libákra vadásztak az írni tudók, hogy a ludak tollából egy ügyes vágással elkészítsék az íróesz­közt. Hopp. megvan! Biztosan a tollhegyben lesz a hiba! Kezem­be kapom az engedetlen tollat, s íme, beigazolódott sejtésem: a toliszem hegyén levő kis gomb hiányzik. Selejt! Ügy bizony, selejt toll­hegyet hoznak forgalomba Kun­peszéren! Most már nemcsak tintás ingem s beszennyeződött ujjaimat sajnálom, hanem azo­kat az aprócska nebulókat is« akiknek — közben megtudtam* — csak ilyen tollhegy van a fa­lu egyetlen üzletében — selejt tollal kell megtanulniok írni! Kedves tanító nénik cs bá­csik! Ne a gyerekeket, hanem a nagykereskedelmi vállalatot és a gyárat okolják, ha a füzetben sok lesz ősszel a kaparás cs a paca...!! Gémes l/VVWVWVWWWWVWWVWVWWVWVWVWWWWWWWW Több segítséget adnak Hercegszántón a mező­gazdasági társulásoknak, szakcsoportoknak Nemrég összevont taggyűlé­sen tárgyalták meg Hercegszán­tón a község kommunistái a falusi pártmunka tapasztalatait és a további tennivalókat. A vezetőség beszámolójában, de a hozzászólásokban is sok szó esett az egyszerűbb szövetkezti formákról és azok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. El­ismerték, hogy a pártszervezet kezdetben nem sok gondot fordított ezek támogatására. Az elvtársak ezt csupán föld­művesszövetkezeti munkának tekintették és nem látták poli­tikai, gazdasági jelentőségét. Kevés esettől eltekintve nem foglalkoztak a szakcsoportok vezetőivel és tagjaival. Jelenleg a községben nyolc fi KuRSzentmífilósi Fiüdmävesszävetkezet kijavítja a hibákat SOKAN EMLÉKEZNEK még cikksorozatunkra, amelyben a Kunszentmiklósi Földmű vesszö- vetkezet milliós veszteségével foglalkoztunk. Akkor arról szá­moltunk be, hogy a szövetkezet tagsága elfordult a rosszul dol­gozó, ráfizetéses szövetkezeti ve­zetőktől és nem támogatta azok munkáját. A CIKKEK megjelenése óta eltelt egypár hónap, érdemes­nek tartottuk megvizsgálni: fej­lődött-e a szövetkezet tömegkap­csolata? KEVESEN HITTÉK volna el márciusban, hogy a több mint egymilliós veszteséggel zárt szö­vetkezet tagsága egy negyedév elmúltával egységesen azon mun­kálkodik, hogy anyagi segítség- nyújtással állítsa, talpra szövet­kezetét. Pedig ez történt. 1958. második negyedévében a szövet­kezet 77 új taggal gyarapodott, s részjegy-befizetési tervét pedig 91 százalékra teljesítette. Ez an.y- nyit jelent, hogy a szövetkezeti tagok az élmúlt három hónap alatt 21 000 forintot fizettek be a részjegy-alap növelésére. Ezen túlmenően, a forintoknál is érté­kesebb segítéget nyújtottak a ta­gok részéről elhangzó javaslatok, felvetett problémák és bírálatok, amelyet a vezetőség — nagyon helyesen — megfogadott. AZ ELÉRT SIKEREKÉRT ke­ményen meg kellett dolgozniok a földművesszövetkezet vezetői­nek. A feladatok elvégzésében derekasan kivette részét Gálos Ignác boltvezető, aki 27 új tagot szervezett és 2700 forint részje­gyet helyezett el. Meg kell em­lékeznünk Vermes Pál, Szekeres ■János, Sebestyén József földmű­vesszövetkezeti dolgozókról js, akik összesen 50 új tagot tobo­rozlak és közel 4000 forintot je­gyeztettek. Révész Ferenc, a Dunavecsei Földmű­vesszövetkezetek Járási Központjának íőellenőre Cikkünk nyomában „Illetékes kormányszervek elé kerül a szótőn ívanytermelés ügye6"- mondotta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője Lapunkban már két alkalom­mal foglalkoztunk a szolGolt- ványtermelők ügyével. Megír­tuk, hogy természeti kár (jég, víz) esetén a gazdák egyedül vi­selnék a termelés meghiúsulá­sával járó minden költséget. Javasoltuk', hogy az Állami Biz­tosító dolgozzon ki biztosítási rendszert a szőlőoltványterme- lők számára is, hogy ezzel a sző- lőoltványtelepeket biztosító gaz­dák esetleges kára megtérüljön. Most kaptuk meg az Állami Biztosító levelét, amelyben köz­ük, hogy a szőlőszaporító tele­pek legnagyobb része, mintegy 80 százaléka Bács megyében van, csupán kisebb területű te­lepek vannak Csongradban, Bor­sodban, Tolnában és Baranya megyében. Egy-egy hold gyöke- reztető iskola értéke 40—50 000 forint, egy hold oltványiskola értéke pedig 80—100 000 forint körül van. Emellett a többéves statisztikai kimutatások szerint megyénk hazánk legjégsújtot- tabb vidéke. Mindezt, és még más kisebb, de nyomós érvet íi­gyelembevéve az Állami Bizto­sító csupán magas biztosítási árak mellett vállalahatná a sző- lőoltványtelepek biztosítását. Erre pedig a dolgozó parasztság nemigen vállaikozik, hiszen még —f—■ holdankénti 20 hektoliter ho­zamot véve figyelembe, a szőlő 1224 forintos holdankénti bizto­sítását is sokalják. Mint az Ál­lami Biztosító írja: ..A mező­gazdasági biztosítás további fej­lődésétől függ, hogy ezen rend­kívüli kockázatok viselésére a kellő fedezet rendelkezésre áll-e majd." Ügy hisszük, az Állami Biz­tosító válasza, ha nem is meg­nyugtató. de a biztosító részé­ről teljesen és maradéktalanul megadja a választ cikkünkre. Ebbe azonban, — éppen abban a tudatban, hogy szőiőoltvány- telepítéssel immár nemcsak egyéni gazdák, de szakcsoportok és termelőszövetkezetek is egy­re gyakrabban foglalkoznak, — nem nyugodhattunk bele és fel­kerestük Bank Gyulát, a Rács Kiskun megyei tanács Mezőgaz­dasági Igazgatóságának vezető­jét. Bank elvtárs kérdéseinkre a következőket válaszolta: — A megyei tanács és a me­gyei pártbizottság végrehajtóbi­zottsága éppen mostanában^ké- szíti ei a megye szőlő- és gyü­mölcstermesztésének tervét. Ez a terv tartalmazza a homoki szőlő- és gyümölcstermesztésről való legfontosabb és legrészle lesebb elképzeléseinket. E terv be, mint részkérdést, a szőlőolt- ványtermelés ügyét is be fogjuk venni és éppen a szőlőoltvány termeléssel foglalkozó szakcso­portok és termelőszövetkezetek érdekében említjük majd meg az ezzel összefüggő legfonto­sabb biztosítási, termesztési problémákat. — Ezt a tervet már a hónap végére elkészítjük és rögtön il letékes kormányszervek elé tér jesszük. Valószínű, hogy nem- sokkal utána már tájékoztatni is tudjuk majd a szerkesztősö­kéi az ezekkel kapcsolatos leg felsőbb állásfoglalásokra' is. társulás, illetve szakcsoport mű­ködik. Ebből három géphaszná­lati társulás. Van egy rostken­dert termelő szakcsoport, mely­nek 22 tagja 44 katasztrális holdon gazdálkodik. A társulás­nak gazdasági és pénzügyi terve van. A cukorrépa termelő szak­csoport 20 katasztrális hold földön 34 taggal működik. Szor­galmasan dolgoznak a tagok, amit bizonyít, hogy a cukorré­pájuk a legszebbek közé tarto­zik a határban. A gyógynövény termesztő szakcsoport négy hold levendulatáblán dolgozik. Jövőre kilenc holdra kívánják növelni a területet és' a tagok számát is gyarapítják. A gyü­mölcstermesztő szakcsoport 13 és fél katasztrális holdon gaz­dálkodik. A méhész szakcso­portnak 208 méhcsaládja van. A három géphasználati társulás 1200 holdon alakult meg. A társulások főként állami tartalékterületen alakultak meg. Tagjai kévés kivétellel föld­nélküli emberek. A munkafolyamatokat zöm­mel együtt, közösen végzik, hasonlóképpen az értékesí­tést is. Ennek érdekében a pártszer­vezet vezetősége eszmecserére hívta össze a szakcsoportok és társulások vezetőit. Hitet tettek a közössegek vezetői arról, hogy tovább fejlesztik a gazdaságot. V közös alapra az előírtnál főbb pénzösszeget hagynak. Bél­iéül a gyümölcstermesztő szak­csoport tagjai »Fürge« robotgé­pet szeretnének vásárolni. Igaz, hogy igényüket már két hó­napja bejelentették az illetéke­seknek, de választ még azóta se kaptak. Kilátások vannak, újabb tár­sulások és szakcsoportok létesí­téseié. Molnár György népfronl- bizottsági elnök egy kerté­szeti szakcsoport megszer­vezésén munkálkodik. Szó van arról is, hogy a köz­ség juhtartó gazdái is szakcso­portba tömörülnek. Az egyszerűbb társulások, szakcsoportok további fejlesz­tése érdekében a pártszervezet vezetősége fejlesztési tervet dol­gozott ki, melynek végrehajtásában nagy szere­pet kapott a községi nép­front-bizottság, valamint a különböző tömegszervezetek. A pártszervezet tervében szeré­nél az is, hogy ahol tnód van i szakcsoportokban, társulások­ban pái (szervezetet hoznak lét­re vagy pártcsoportot szervez­nek, Eahin Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents