Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 165. szám
1958 július 1", Iscdíl S. oldal Mezőgazdaságunk fejlődésének kecskeméti bölcsője Nemrégiben, még az aratás előtt, Ember János elvtárs kíséretében bejártuk a vezetésével működő Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságát. Láttuk azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a többi között azzal a nehézséggel is megküzdve értek el, hogy az 1540 holdas gazdaság egyes földterületei 10—30 kilométerre is esnek egymástól. (Még Cegléden is van egy gyümölcstermelő üzemegységük.) Nyilvánvaló, hogy az ilyen arányú széttagoltság megszüntetésével még jelentősebb eredmények születnek majd, s a gazdaság még jobban megoldja azt a feladatát, amelynek célja a Duna^-Tisza közére nemesített növények elszaporítása, s az azon alkalmazható agrotechnika kikísérletezése. Az elmúlt három esztendő összesített termésátlagai egyébként a következők: búzából 17,80, rozsból 14,90, őszi árpából 20,30, kukoricából 19,90 mázsa katasztrális holdanként. Rozsok versenye írni. kellene a gyönyörű, gyommentes burgonyáról, paradicsomról és sok más növényfajtáról, amelyek mind a korszerű agrotechnikát alkalmazó nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják, de talán a legérdekesebb egy húszholdas tábla a borbási határrészen, amelyen öt fajta rozs »versenyez« egymással. Ötszöri ismétléssel négy-négy holdon egymás mellé vetették a kecskeméti »H«, a halformájú kalászt növesztő Petkusi, a kisvárdai, a lovász- patonai és a Champagner-i rozsot, s látogatásunkkor még nem dőlt el, hogy melyik a győztes. A kisvárdaival tavaly is »versenyben állott« a »H«-rozs, s akkor valamivel jobb volt nála. Egyébként megyénkben már 7000 holdon termesztik az állami gazdaságok és az egyéniek is, s az az általános vélemény, hogy a mi vidékünkön az ösz- szes eddig termesztett fajtákat felülmúlja. Elültetett kerítés A kísérleti intézet veteményesei, a »Mészöly-birodalom« megtekintése után megnéztük a gazdaság városföldi üzemegységét is. Négy holdon korán érő paradicsomot permeteztek. Az üvegházban tözegkockákban táplált palántákat április derekán ültették ki, s az eredmény szemmel láthatóan jobb volt a másutt tapasztalhatónak S ami a gazdaságvezetés leleményességét dicséri: a fiatal gyümölcsös szélén a telepítéssel egyidnben elültették a kerítést is. Miért és hogyan? Tud valevő, hogy a betonoszlopos drótkerítés eléggé drága. Itt azonban elvetették a gondját, mégpedig úgy, hogy olaj fűzből élősövényt ültetlek. Mire teremnek a gyümölcsfák, a sövénykerítés is »funkcionál«. Nincs pénz, — mégis van líaztató A minél kisebb költséggel való gazdálkodást — s az azt eredményező kísérletezést — jellemzi és dicséri a harminc kutricás szabadfiaztató is, — Külső-Ballószögön július 6-án tartották meg a tanácsülést, amelyen bejelentették a tűzoltó kocsiszín, a tűzoltókocsi, s a kilátótorony átadását. A tanács köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ezeknek építésében társadalmi munkával részt vettek. Bejelentették, hogy daráló- és fűrészgépet vettek, s az új orvosi lakás augusztus 20-ra elkészült. A helyi tanács egészségügyi szabályrendeletet is fogadott el a tanácsülésen. (Tárnái Pálné leveleik!.) amely mindössze 21 ezer forintba került. — Megépítésére a kényszer vitte rá a gazdaságot — mondja Ember elvtárs. Vagyis: a pénzszűkéből adódó kényszerűség. Az eredmény viszont: a télen-nyáron használható fiaztatóban az elmúlt évben átlag 18,60 kilogrammra növekedtek fel a malacok s most is oly gyönyörűek a berkshirei ivadékok, hogy Szabó Imre sertésgondozó szerint ilyen: egészséges malacok még nem voltak itt. A fiaztató derékszögben, deszkából épített szalmatetős alkotmány, száraz, levegős, nyáron hűs, s télen sem hideg, minthogy a hátulját trágyával »téglazzak« majd be. íme: ha nem sopánkodást, hanem a »csakazértis« tenni- akarást szüli a szűk lehetőség. Növekvő jövedelem — csökkent érdeklődés A látnivalóról különben könyvben lehetne megközelítő hűséggel beszámolni, arról is például, hogy milyen jövedelmet biztosít ez a speciális nagyüzemi gazdaság a dolgozóinak. Nos: 1950-ben még 750 forint volt egy-egy fizikai dolgozó havi átlagkeresete, tavaly már 1080 forint, amihez járul a 600—1200 négyszögöl illetményföld. valamint az, hogy a kenyérfejadagot minden alkalmazott kedvezményes áron kapja meg. S ami szintén »nincs benne a borítékban«: minden munkás- szálláson van rádió, a központban tenisz-, röplabda-, futballpálya, televízió (a ceglédi üzemegységben is egy) áll a dolgozók rendelkezésére, a borbási részen parkettes új lakást kaptak mar néhányan, most is épül egy ház, bevezetik a villanyt is, s a munkásszállás a meglevő rádión biliárdon kívül szintén kap televíziót. Nem nehéz elképzelni: menynyire megváltozik majd a mezőgazdaság dolgozóinak az élete, ha már mindenütt így gazdálkodnak. Dehát ott még nem tartunk. Viszont üdvös volna, ha Kecskemét város és a megye illetékesei felkeltenék az érdeklődést és tapasztalatcseréket, tanulmányi kirándulásokat szerveznének ebbe a gazdaságba a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetői és az egyéni gazdálkodók részvételével! Hogy lássák: miképpen lehet nagyüzemi módon gazdálkodni és élni. Tarján István Megjegyzés le a gyereket hibáztassák! Kezemben tartom az írótollat s valahogy nem tetszik... Talán rosszul fejezem ki magam, de a macska vigye el, akárhogy forgatom a 363. sz. tollat — amelyet Kunpeszéren a szövetkezeti boltban vásároltak részemre —, hiányérzetem támad. Nagy nehezen a tollszár kettősfalú tokjába szorítom az első elemiben megszeretett írószer- számot, s ráteszem a papírra. Karcol. Gondolom új, s azért. Tintába mártom, a papírra helyezem, s lassan, — elönt a pulykaméreg. Ilyen vagy tíz év óta nem fordult elő velem: a fényes famentes papíron hatalmas. kövérre hízott pacni díszük. Dühömben a tinlatartóba süllyesztem az átkozott pennát és áldom azt a kort, amikor penccilussal felfegyverkezve libákra vadásztak az írni tudók, hogy a ludak tollából egy ügyes vágással elkészítsék az íróeszközt. Hopp. megvan! Biztosan a tollhegyben lesz a hiba! Kezembe kapom az engedetlen tollat, s íme, beigazolódott sejtésem: a toliszem hegyén levő kis gomb hiányzik. Selejt! Ügy bizony, selejt tollhegyet hoznak forgalomba Kunpeszéren! Most már nemcsak tintás ingem s beszennyeződött ujjaimat sajnálom, hanem azokat az aprócska nebulókat is« akiknek — közben megtudtam* — csak ilyen tollhegy van a falu egyetlen üzletében — selejt tollal kell megtanulniok írni! Kedves tanító nénik cs bácsik! Ne a gyerekeket, hanem a nagykereskedelmi vállalatot és a gyárat okolják, ha a füzetben sok lesz ősszel a kaparás cs a paca...!! Gémes l/VVWVWVWWWWVWWVWVWWVWVWVWWWWWWWW Több segítséget adnak Hercegszántón a mezőgazdasági társulásoknak, szakcsoportoknak Nemrég összevont taggyűlésen tárgyalták meg Hercegszántón a község kommunistái a falusi pártmunka tapasztalatait és a további tennivalókat. A vezetőség beszámolójában, de a hozzászólásokban is sok szó esett az egyszerűbb szövetkezti formákról és azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Elismerték, hogy a pártszervezet kezdetben nem sok gondot fordított ezek támogatására. Az elvtársak ezt csupán földművesszövetkezeti munkának tekintették és nem látták politikai, gazdasági jelentőségét. Kevés esettől eltekintve nem foglalkoztak a szakcsoportok vezetőivel és tagjaival. Jelenleg a községben nyolc fi KuRSzentmífilósi Fiüdmävesszävetkezet kijavítja a hibákat SOKAN EMLÉKEZNEK még cikksorozatunkra, amelyben a Kunszentmiklósi Földmű vesszö- vetkezet milliós veszteségével foglalkoztunk. Akkor arról számoltunk be, hogy a szövetkezet tagsága elfordult a rosszul dolgozó, ráfizetéses szövetkezeti vezetőktől és nem támogatta azok munkáját. A CIKKEK megjelenése óta eltelt egypár hónap, érdemesnek tartottuk megvizsgálni: fejlődött-e a szövetkezet tömegkapcsolata? KEVESEN HITTÉK volna el márciusban, hogy a több mint egymilliós veszteséggel zárt szövetkezet tagsága egy negyedév elmúltával egységesen azon munkálkodik, hogy anyagi segítség- nyújtással állítsa, talpra szövetkezetét. Pedig ez történt. 1958. második negyedévében a szövetkezet 77 új taggal gyarapodott, s részjegy-befizetési tervét pedig 91 százalékra teljesítette. Ez an.y- nyit jelent, hogy a szövetkezeti tagok az élmúlt három hónap alatt 21 000 forintot fizettek be a részjegy-alap növelésére. Ezen túlmenően, a forintoknál is értékesebb segítéget nyújtottak a tagok részéről elhangzó javaslatok, felvetett problémák és bírálatok, amelyet a vezetőség — nagyon helyesen — megfogadott. AZ ELÉRT SIKEREKÉRT keményen meg kellett dolgozniok a földművesszövetkezet vezetőinek. A feladatok elvégzésében derekasan kivette részét Gálos Ignác boltvezető, aki 27 új tagot szervezett és 2700 forint részjegyet helyezett el. Meg kell emlékeznünk Vermes Pál, Szekeres ■János, Sebestyén József földművesszövetkezeti dolgozókról js, akik összesen 50 új tagot toborozlak és közel 4000 forintot jegyeztettek. Révész Ferenc, a Dunavecsei Földművesszövetkezetek Járási Központjának íőellenőre Cikkünk nyomában „Illetékes kormányszervek elé kerül a szótőn ívanytermelés ügye6"- mondotta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője Lapunkban már két alkalommal foglalkoztunk a szolGolt- ványtermelők ügyével. Megírtuk, hogy természeti kár (jég, víz) esetén a gazdák egyedül viselnék a termelés meghiúsulásával járó minden költséget. Javasoltuk', hogy az Állami Biztosító dolgozzon ki biztosítási rendszert a szőlőoltványterme- lők számára is, hogy ezzel a sző- lőoltványtelepeket biztosító gazdák esetleges kára megtérüljön. Most kaptuk meg az Állami Biztosító levelét, amelyben közük, hogy a szőlőszaporító telepek legnagyobb része, mintegy 80 százaléka Bács megyében van, csupán kisebb területű telepek vannak Csongradban, Borsodban, Tolnában és Baranya megyében. Egy-egy hold gyöke- reztető iskola értéke 40—50 000 forint, egy hold oltványiskola értéke pedig 80—100 000 forint körül van. Emellett a többéves statisztikai kimutatások szerint megyénk hazánk legjégsújtot- tabb vidéke. Mindezt, és még más kisebb, de nyomós érvet íigyelembevéve az Állami Biztosító csupán magas biztosítási árak mellett vállalahatná a sző- lőoltványtelepek biztosítását. Erre pedig a dolgozó parasztság nemigen vállaikozik, hiszen még —f—■ holdankénti 20 hektoliter hozamot véve figyelembe, a szőlő 1224 forintos holdankénti biztosítását is sokalják. Mint az Állami Biztosító írja: ..A mezőgazdasági biztosítás további fejlődésétől függ, hogy ezen rendkívüli kockázatok viselésére a kellő fedezet rendelkezésre áll-e majd." Ügy hisszük, az Állami Biztosító válasza, ha nem is megnyugtató. de a biztosító részéről teljesen és maradéktalanul megadja a választ cikkünkre. Ebbe azonban, — éppen abban a tudatban, hogy szőiőoltvány- telepítéssel immár nemcsak egyéni gazdák, de szakcsoportok és termelőszövetkezetek is egyre gyakrabban foglalkoznak, — nem nyugodhattunk bele és felkerestük Bank Gyulát, a Rács Kiskun megyei tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetőjét. Bank elvtárs kérdéseinkre a következőket válaszolta: — A megyei tanács és a megyei pártbizottság végrehajtóbizottsága éppen mostanában^ké- szíti ei a megye szőlő- és gyümölcstermesztésének tervét. Ez a terv tartalmazza a homoki szőlő- és gyümölcstermesztésről való legfontosabb és legrészle lesebb elképzeléseinket. E terv be, mint részkérdést, a szőlőolt- ványtermelés ügyét is be fogjuk venni és éppen a szőlőoltvány termeléssel foglalkozó szakcsoportok és termelőszövetkezetek érdekében említjük majd meg az ezzel összefüggő legfontosabb biztosítási, termesztési problémákat. — Ezt a tervet már a hónap végére elkészítjük és rögtön il letékes kormányszervek elé tér jesszük. Valószínű, hogy nem- sokkal utána már tájékoztatni is tudjuk majd a szerkesztősökéi az ezekkel kapcsolatos leg felsőbb állásfoglalásokra' is. társulás, illetve szakcsoport működik. Ebből három géphasználati társulás. Van egy rostkendert termelő szakcsoport, melynek 22 tagja 44 katasztrális holdon gazdálkodik. A társulásnak gazdasági és pénzügyi terve van. A cukorrépa termelő szakcsoport 20 katasztrális hold földön 34 taggal működik. Szorgalmasan dolgoznak a tagok, amit bizonyít, hogy a cukorrépájuk a legszebbek közé tartozik a határban. A gyógynövény termesztő szakcsoport négy hold levendulatáblán dolgozik. Jövőre kilenc holdra kívánják növelni a területet és' a tagok számát is gyarapítják. A gyümölcstermesztő szakcsoport 13 és fél katasztrális holdon gazdálkodik. A méhész szakcsoportnak 208 méhcsaládja van. A három géphasználati társulás 1200 holdon alakult meg. A társulások főként állami tartalékterületen alakultak meg. Tagjai kévés kivétellel földnélküli emberek. A munkafolyamatokat zömmel együtt, közösen végzik, hasonlóképpen az értékesítést is. Ennek érdekében a pártszervezet vezetősége eszmecserére hívta össze a szakcsoportok és társulások vezetőit. Hitet tettek a közössegek vezetői arról, hogy tovább fejlesztik a gazdaságot. V közös alapra az előírtnál főbb pénzösszeget hagynak. Béliéül a gyümölcstermesztő szakcsoport tagjai »Fürge« robotgépet szeretnének vásárolni. Igaz, hogy igényüket már két hónapja bejelentették az illetékeseknek, de választ még azóta se kaptak. Kilátások vannak, újabb társulások és szakcsoportok létesítéseié. Molnár György népfronl- bizottsági elnök egy kertészeti szakcsoport megszervezésén munkálkodik. Szó van arról is, hogy a község juhtartó gazdái is szakcsoportba tömörülnek. Az egyszerűbb társulások, szakcsoportok további fejlesztése érdekében a pártszervezet vezetősége fejlesztési tervet dolgozott ki, melynek végrehajtásában nagy szerepet kapott a községi népfront-bizottság, valamint a különböző tömegszervezetek. A pártszervezet tervében szerénél az is, hogy ahol tnód van i szakcsoportokban, társulásokban pái (szervezetet hoznak létre vagy pártcsoportot szerveznek, Eahin Miklós
