Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

ClJb&Am áÚQM KISKUN MEGYEI LAPJA A kJ AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PART -BA'CS 111. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Ara SO fillér 1958. JŰLIUS 15. KEDD lityttokal az aratás idején sok szó esik termelőszövetkezeteinkben a ga­bonaosztásról. Az idén másképp beszélnek erről a közös gazda­ságokban, mint az előző évek­ben. Ott gondolkodnak helyesen a tagok ahol figyelembe veszik azokat a kedvezményeket, ame­lyekhez hozzájuthatnak akkor, ha felesleges gabonájukat el­adják az államnak. Az idén is érvényes a mennyiségi felár. Ez azt jelenti, hogy 150 mázsa és ennél nagyobb tétel esetében mázsánként 20 forinttal maga­sabb árat kapnak a gabonáért termelőszövetkezeteink vagy a tagság, amennyiben együttesen szállítják le a felesleges gabo­nát. A gabonaeladás elősegíti az árutermelési terv teljesítését, amely újabb kedvezmények forrása. Ismeretes, hogy a hitel­elengedés mértékét az erre vo­natkozó rendeletek, az áruter­melési terv teljesítéséhez kötik. Azt is érdemes figyelembe venni hogy a jövedelemadó is alacsonyabb, ha a termelőszö­vetkezet kevesebbet oszt termé­szetben és többet készpénzben. Mindezeket alapul véve helyes tehát, ha a tagság megfontolja, hogy mit tesz az idei gabonater­méssel, főként a kenyérgaboná­val. Az állam biztosítja még behozatal útján is az ország jó, bőséges ellátását, az árak válto- zátlannok maradnak, tehát nem érdemes a szükségleten felül ta­karékoskodni. Termelőszövetkezeteink zöme ezeket a lehetőségeket a tervek átdolgozásánál figyelembe vette. Ezt bizonyítja hogy míg az át- dolgozós előtt a munkaegységré­szesedés 72 százalékát tervezték természetben kiosztani, addig az új tervek szerint már csak 60 százalékát. Máris több termelő- szövetkezetünk szállított be a felesleges gabonából az átvevő­telepekre. Sok közös gazdaság szállítási szerződést kötött. A bácsalmási Petőfi 203 mázsa, a kecskeméti Szabad Nép 320 má­zsa, a sóit vadkerti Űj Alkot­mány pedig 400 mázsa búzára kötött szerződést. Kövessék a jó példát a többi termelőszövetkezetek is. Új homoki aranybánya LAKITELEK mellett, a be­tonból kiágazó régi kecskeméti út szélén új látványosság bontja meg a környék képének meg- szokottságát. Vörös téglagúlák építkezést sejtetnek, odébb sű­rű napraforgót szánt alá a trak­tor, még távolabb fiatal szőlő- ültetvény zöldéi. A hármas kép egybe tartozik. A Szőlészeti Kutató Intézet új, — országosan nyolcadik, a me­gyében pedig harmadik — kí­sérleti telepén járok. KURUCZ ANDRÁS üzemegy­ségvezető az ideiglenes irodának kinevezett öreg tanyaszobában tervrajzokat rak elém s a ma­gyarázatból kibontakozik ennek az új létesítménynek jelentősé­ge, szerepe a megye, sőt az or­szág szőleinek felújításában — elsősorban a csemegeszőlő-ter­mesztés fellendítésében. AZ ÜZEMEGYSÉG 213 hold tartalékterületen alakult, s 1962-ig 53 hektár szőlőt telepít el: 20 hektár csemegeszőlőt, 28 hektár borfajtát és 5 hektár anyatelepet a hegyvidéki szőlők felújításához szükséges olvány- nevelésre. Ez utóbbit teljesen és 5 hektár borszőlőt már el is telepítettek. — Köztudomású, hogy cseme­geszőlő állományunk nagyon kevés, az sem egyöntetű, s ezért szaporítóanyaggal sem rendel­kezünk — magyarázza Kurucz András. — A mi 20 hektáros te­ma: Jlmgjjjlő-nj'ág lui Hétfőn a kora reggeli órák­ban egy nagyméretű üres vasúti kocsi gördült a Kecskeméti Gép­gyár készáru raktára elé. Nem sokkal később a rakodó mun­kások nagy csoportja sürgölő- dött-forgolódott körülötte. Kis talicskával hordták az ízléses fürdőkádakat a raktárból az üreshasú vagonba. Mozdulataikon látszott, hogy nem ma kezdték ezt a munkát. Alig telt el pár óra s a lezárt vagonban 150 darab fürdőkád indult útnak a népi demokra­tikus Lengyelországba. Mélyen él Vörösmarthy emléke a bácskaiak szuűbtn. Ezt bizonyította a Hazafias Népfront községi bizottsága ál­tal rendezett kétnapos bácsal­mási ünnepség, melyre költőnk nép képviselővé történt megvá­lasztásának 110 éves évfordu­lója alkalmából került sor. A könyvtár emlék-kiállításá­nak látogatottsága, az irodalmi est bensőséges hangulata, a va­sárnapi népfront nagygyűlésen és szobor leleplezésen megjelen­tek száma mind hű képet ad arról, hogy haladó legnagyobb- jaink elveit a ma emberének világát teljesítik s a jelen nagy szociális céljainak megvalósítá­sára ösztönzik. Ennek a gondolatnak a jegyé­ben szóltak az előadók: Mada­rász László megyei v- b. elnök­helyettese, a szobrot leleplező Sz-jó Fái író, Tóth Dezső iro­dalom történész, a helyiek s ve­lük együtt ezt a gondolatot tes­tesíti meg a költő szép és nagy kifejező erejű szobra, Miskolczy Ferenc és Tóth Gyula bajai szobrászművészek kiváló alko­tása. (A bácsalmási ünnepségek részletes ismertetésére lapunk következő számában visszaté­rünk.) lepítésünk sokat segít majd e probléma megoldásában. — Milyen fajtákból telepíte­nek? — A megyében elfogadott húsz fajta közül itt tízzel foglal­kozunk, a másik tízzel Katona­telep. Telepítünk többek között Afus Ali-t, Csabagyöngyét, Cegléd Szépé-t, Ezeréves Ma­gyarországot, Hamburgi mus­kotályt, Gloria Hungariae-t, Irsai Olivér-t stb. Ez utóbbi ket­tőből már őszre elültetünk egy- egy hektárt. — A zöldtrágyázás ez alá tör­tént? — Igen. Az idén ősszel és jövő tavasszal betelepítésre ke­rülő táblákba napraforgót ve­tettünk és szántottunk alá, míg a két év múlva történő ültetés­hez somkóróval végzünk zoldr trágyázást. A már eltelepített borszőlő 300—300 mázsa szer­vestrágyát is kapott, a többi összes terület pedig 200 mázsát. A MAGYARÁZATOT a hely­színen egészítem ki. A tanyács- ka mögött szőlőiskola terül, itt most 200 000 darab borfajta vesszeje nevelkedik a soronlevő telepítésekhez. Jövőre 5 holdon mintegy 450—500 000 darab vesszőt iskoláznak el. Balra fek­szik az anyatelep Berlandieri Ripari 5—C-alanyból. S a terv­rajzon látottak szerint már a valóságban is kibontakoznak a négyzetalakú táblák körvonalai, amelyekben lófogatos művelés­re alkalmasan, 110xl00-as sor­es tőketávolságban kerülnek el­ültetésre a vesszők. — Ez volt az I. számú tele­pünk — mutat szét Kurucz András, ahogyan kocsira ülünk —, összesen 115 hold, ide kerül a csemegeszőlő. Most pedig lás­suk a kettes telepet, ahol a borszőlőt neveljük! — Amíg a két jó ló izzadva tö­rekszik előre a homokos úton, megtudom, hogy kilenc, az Al­földön jól bevált borfajtát tele­pítenek el: Kadarkát, Oportót, Ezerjót, Hárslevelűt, Leánykát, Muscat, Ottonel-t stb. Sebtében azt is kiszámítom, hogy pár év múlva, a saját telepítés befeje­zése után egy tőkéről csak egy szál vesszőt számítva, hektáron- kint 10 000 darab szaporítóanya­got, évente több mint félmilliót ad majd ez a telep az állami gazdasági, szövetkezeti és egyé­ni ültetőknek, hogy támogassa az egyöntetű, kiváló fajtákból álló csemege- és borszőlő tele­pítést, elsősorban a megyében, de országosan is. HÁROM KILOMÉTERES ko­csikázás után érkezünk meg a 98 holdat kitevő második telep­re. Összesen 5 hektáron nevel­kedik itt már a M. Ottonel, a kezdetben »lusta« íejlődésű Ezerjó, amott a Kadarka. Pél­dás az eredés, 1—2 százaléknál több hiány nincs. Míg szemlélődünk, két sebe: vontató kanyarodik az útra, tő­zeget szállít az üzemegységnek A kész ültetvény körül még ku­koricatáblák és tarlók vannak — a volt haszonbérlők vetemé- nyei. Betakarítás után azonban ezeket a parcellákat is egybe­szántja a mélyforgató eke s jö­vő tavaszra folytatódik a telepí­tés, hogy négy év múlva már 28 hektárnyi mintaszőlő gyö­nyörködtesse a szemet. Addigra már a másik telepen megépül­nek a lakások, raktárak, csoma­goló és feldolgozó, gépszín, iro­da stb. LAKITELEKKEL újabb ho­moki aranybánya nyílt meg Üjabb példa és segítség szőlő­kultúránk fejlesztéséhez... Gáspár MEZŐGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSÉNEK KECSKEMÉTI BÖLCSŐJE (6. oldal) j MEGJEGYZÉS (3. oldal) (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT HAT ŰJ GÉP SPORT (4, oldal) (4. oldal) (5. oldal) TASSTÓL HARTÁIG (6. oldal) ŰJ GÉP SZÜLETIK Tanácstagi beszámolók Kecskeméten Prekszen Andor, a 34-es szá- Intézetben (Pedagógus Arvaház) mú választókerület tanácstagja, tanácstagi beszámolót tart. Be- valamint Tompos Sándor, a 33- számolnak a tanács első félévi as számú választókerület ta- munkájáról és megvitatják vá- nácstagja július 16-án délután lasztóikkal a városrendezési ter- 19 órakor az Országos Nevelő vet. a Kecskeméti Konzervgyár fű­szerekkel ízesített csemegeubor­káját, amely nagy keresletnek örvend nemcsak belföldön, ha­nem külföldön is. Igyekezni kell azonban a vá­sárlással, mert az idei mennyi­ségnek 80 százaléka külföldi piacon talál vásárlóra; oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo-oooooa Háwtn éi/ie- d&te Kaskantyú nem tarozik a nagylélekszámú községek közé. A dolgozó parasztok annál töb­bet tesznek azért, hogy közsé­gük épüljön, szépüljön, hogy egyre jobb és kulturáltabb le­gyen Kaskantyűn is az élet. Mutatta ezt a legutóbbi tanács­ülés, ahonnan a szőlőkben és földeken lévő sok munka elle­nére is csak egy-két tanácstag hiányzott. Az érdeklődést a tanácsülés napirendje magyarázza. A la­kosság helyi képviselői ugyanis arról tárgyaltak, milyen méretű legyen a községben a lakosság hozzájárulása a közjó létesít­ményeihez. A részletes vitára szükség is volt, hiszen a terve­ikbe kultúrház építése, földútak javítása, villanyhálózat bővíté­se, vasúti váróhelyiség és a Hu­nyadi iskolánál egy tanterembő­vítés is szerepel. Ä tervek vég­rehajtásához azonban pénz is kell. A tanács ezért három évre előre az általános jövedelemadó 15 százalékát szavazta meg köz­ségfejlesztési hozzájárulásként. Világ proletárjait egyesüljetek! t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents