Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 163. szám

4. oldat 1958. július 12, szombat (Bemutató — sok lúháoaL Uácsbokodon vasárnap terű­" leti kulturális bemutatót tartottak. Négy községnek kel­lett volna rajta résztvennie, hogy összemérje erejét s eldöntsék: melyik jut tovább a járási be­mutatóra. Sajnos, azonban a kulturális verseny a rossz szervezés és a rendezés kirívó példájának »si­került «. Hogy mást ne említsünk, a felsőszentiváni és a csávolyi színjátszók minden előzetes be­jelentés nélkül nem jelentek meg a versenyen. Teljesen egyedül­maradt a helybeli művelődési otthon igazgatója is a szervező munkákban. Még a helyiségek dekorációját is ő végezte. Ennyi nehézség után az előre jelzett 6 óra helyett jél 8-kor in­dult meg a versengés, bár akkor sem kielégítő körülmények kö­zött. A beígért bíráló bizottság helyett egyetlen elvtárs jelent meg, mint »zsűri«. A kicsi ás lelkes közönség nagy tapssal jutalmazta a fellé­pőket. Jól sikerült a bácsborsódi színjátszók egyfelvonásos da­rabja, melyben Odor István nyújtott szép teljesítményt. P. Horog László délszláv népdalait is nagy tetszéssel fogadta a kö­zönség. Befejezésül a bácsbokodi községi énekkar mutatta be ma­gasszinvonalú kulturáltságát, Összeforrottságát, Kürtösi Jó­zsef pedagógus odaadó és lelkes vezetésével. A közönség tehát szép élmé­nyekkel távozott a bemutató­ról, bár helytelenítette, hogy ilyen súlyos rendezési hibák csúsztak a verseny szervezésébe, melynek eredményeképpen négy község helyett csak kettő mérte össze az erejét. Hogyha az illetékesek nem íróasztal mellől szervezték vol­na ezt a szép kulturális rendez­vényt, talán sokkal több tehet­séges fiatal kerülhetett volna a járási versenybe, mutathatta volna be képességeit a megyei bemutatón. Hiszen fel sem té­telezhető, hogy Felsöszentivá- non és Csávolyon ne lennének tehetséges színjátszók, éneke­sek, dalosok, bár egyik község sem vett részt a bemutatón. Reméljük, a következő alkal­makkor már nem találkozunk ilyen kirívó hibákkal, melyek csak hátráltatják a kulturális tömegmozgalom fejlődését a ba­jai járásban. Hambalkó István levelező, Bácsbokod. Kommunista műszaki szakemberek tanácskozása Kecskeméten Az alkotás vágyában ölelke­zett ezen a megbeszélésen a lenti problémák sokasága a fenti el­képzelésekkel, amelyek azt pél­dázzák, hogy üzemeinkben sem síma úton halad az építés autó- karavánja. Leimeter József elvtárs a me­gyei pártbizottság ipari osztály- vezetőjének beszámolója sok problémát ölelt fel. Szavai alap­ján bontakozott ki az igen érté­kes, sokrétű vita. Vezetés és kezdeményezés Az üzemi élet helyes kialaku­lásának előfeltétele a vezetés munkájának a határozottsága és a kezdeményezések sokasága. E téren nagyot léptünk előre, de még mind a mai napig fel­lelhető egyes helyeken nemtörő­dömség, a közömbösség, a kezde­ményezés hiánya. Pedig van igen sok jó példa. A Kiskun­félegyházi Gépgyár háztartási robotgépe, a konzervgyárak új készítményei, a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat új motor­konstrukciói a Bányászati Be­rendezések Gyára biogáz tar­tálya, sertés önetetője mind azt a szakszervezeti életröt Az 1958. évi nyereségrészesedésről az ÉDOSZ üzemeiben Áz ÉDOSZ-hoz tartozó üzemi tanácsok alapos, beható vita után fogadták el az 1958. évi nyereségrészesedés kifizetésének végrehajtási tervezetét. A vita» ban igen nagy teret foglalt el az üzemi tanácsoknak az a szo­ciális felfogása, hogy a dolgozók betegségük idejének egy részé­re vagy teljes idejére is kapja­nak részesedést. Elsőnek a Kecskeméti Gyü­mölcs- és Szeszipari Vállalat közölte ilyenformán véleményét, döntését, amelyhez csatlakozott valamennyi ÉDOSZ kebelén be­lül működő üzem. Bizalmi tanácskozások Nagyszabású bizalmi találko­zót rendeznek a szakmák te­rületi bizottságai Bács megyé­ben, amelyen a szakszervezetek XIX. kongresszusából adódó, feladatokat beszélik meg. Eze­ken a vitákon megbeszélésre I kerül a bizalmiak és műszaki i vezetők közös munkájának to-, vábbi összehangolása, értékelé­se. A találkozó módot nyújt a^’a, hogy megválasszák az országos bizalmi tanácskozás küldötteit' is. Az első bizalmi találkozót jú­lius 9-én, az Építők Szakszerve-\ zete rendezte meg. Július 17-én( mintegy kétszázan az élelmi-, szeriparhoz tartozó szakszerve-' zeti bizalmiak, szb-elnökök,( műszaki vezetők adnak egy-( másnak találkozót. , Röviden ( AZ ÜZEMI BIZOTTSAGOK( elnökei részére a múlt héten/ tartott értekezleten a törvényes-) ség szigorú megtartása volt a leg-\ fontosabb napirend. ( * i AZ ELMÚLT HÉTEN térti haza Seres László konzervgyár ri és Forgáos György barneváli/ dolgozó a Német Demokratikus/ Köztársaságból, ahová azt ÉDOSZ küldte őket üdülésre . lelkiismeretes, jó munkájuk ju-/ talmaképpen. / * X A JÚLIUS 14—20-A között/ Prágában rendezendő Dolgozó/ Ifjúság I. Szakszervezeti Világ-l konferenciáján meygénkből Kiss/ Margit elvtársnő, a Kecskeméti/ Konzervgyár szb-elnöke kül-> «lőttként vesz részti * A HÓNAP FOLYAMÁN megyénk minden üzemében szakszervezeti taggyűléseket tartanak a szakszervezeti bi­zottságok. • A KPVDSZ megyei bizottsá­ga a bajai szakszervezeti köz­ponti könyvtár továbbfejleszté­sére ötezer forintot biztosított. * AZ ELSŐ FÉLÉVBEN 285 ke­reskedelmi és pénzügyi dolgo­zó részesült több mint 60 ezer forint segélyben a megye terü­letén. A Kalocsai Sütőipari Vállalat teljesítette féléves tervét A vállalat igazgatója a leg­utóbbi igazgatói értekezleten bejelentette, hogy a dolgozók jó munkájának eredményekép­pen féléves tervüket teljesítet­ték. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly a sütőipari vállalatok közül a kalocsai volt az, amely legtöbb nyereségrészesedést fizette dolgozóinak. Ügy néz ki, hogy az üzem idei jó eredmé­nye is komoly nyereségrészese­déssel biztat. Ez egyben tükrözi a gazdasági és szakszervezeti vezetők jó együttműködését, közös erőfeszítéseit. (Ballabás) — Nagybaracskan a József Atti­la és a Rákóczi Termelőszövetke­zet együttes taggyűlést tartott. Az összejövetelen elhatározták, hogy ősszel megvalósítják a két gazdaság egyesülését. jelzik, hogy bár nehéz, görön gyös az út az új gyártmányok elkészítéséhez, de célravezető és eredményes. E téren nagyobb eredmények­ről adhatnánk számot, ha azok a belső problémák megoldódná­nak, amelyek még mind a mai napig*a fék szerepét töltik be üzemeinkben. Ilyen jelenség: a műszaki csoportvezetők fele­lősségérzetének változékonysá­ga, irányító tevékenységüknek fogyatékosságai. Ebben persze közrejátszik az is, hogy a köte­lességek teljesítésének elvárása mellett, többhelyütt megsértik jogaikat, s »fejük felett« intéz­kednek még apró-cseprő dolgok­ban is. Ennek hatása tükröző­dik a nem elég körültekintő munkaszervezésnél és szakmai irányításnál. Éppen ebből fakad, hogy üzemeinkben ma még ta­lálkozhatunk csellengő, sétáló munkásokkal. Nehezíti a hely­zetet a tanácsi vállalatoknál az, hogy nem rendelkeznek ügy­renddel, nincsenek kialakítva a hatáskörök. Takarékosság, munkaverseny Bár elég sok szó esik a taka­rékosságról és találkozunk igen helyes kozdeményezések- kel is azonban nem mondhat­juk, hogy a takarékosság a ve­zetés életelemévé vált. Gyakori az anyagnormák túllépése, a se­lejt növekedése stb. Az Építési és Szerelőipari Vállalatnál a munkahelyi anyagmozgatást a legtöbb esetben bizonylat nél­kül végezték. Nem tudják, hogy az egyes építkezéseknél milyen mennyiségű anyagnak kell len­ni. Tetézték a bajt azzal is, hogy a dolgozóknak is kölcsön­adtak anyagot, amelynek ellen­értékét nem kérték, viszont az anyagot sem szállították vissza. A tervezgetések után elérke­zett már az idő, hogy most már a megtakarított forintokról be­széljünk többet. És hogy lehet, igazolja a Kecskeméti Gépgyár példája, ahol június folyamán ésszerű intézkedésekkel 20 ezer forintot takarítottak meg. Ez a lehetőség másutt is fennáll. En­nél a problémánál figyelemmel kell arra lenni, hogy nem kam­pányról van szó és nem elegen­dő, ha a takaiékosság csak a vállalatvezetés vállaira neheze­dik, hanem az üzem minden dolgozója takarékoskodjon, mert > EGY 14 ÉVES KISLÁNY« JELIGÉRE kereskedelemben megszokott hangon beszélt vele. Panaszát el­juttattuk a megyei tanács gyógy­szertári központjához, ahonnan a következőket válaszolták: »A gyógyszertárban mért sza­licil ára, ami gyógyászati célra készült, valóban 22 forint. Meg­állapításunk az, hogy helytelen szokás gyógyszertárainkban vá­sárolni a befőzési szalicilt. A gyógyszertár vezetője semmi esetre sem akarta megsérteni a panasztevőt. Mi erre vonatko­zólag figyelmeztettük.« ♦ »Mint a Petőfi Népe gyakori olvasója, és a kalocsai Otthon­mozgó időnkénti látogatója for­dulok az »Apró« gondok rova­tához. Június 1-től a hétközna­pokon megszokott két mozielő­adás helyett Kalocsán csak egyet tartanak. Ezt az elgondolást nem helyeslem, mert ha a közönség­nek tetsző filmeket játszanak, az esti előadás pénztárnyitása kor szabályos tolongás van a pénz­tár körül.« A levelet elküldtük a Moziüze­mi Vállalat megyei központjá­nak, ahonnan Hanesch elvtárs, az igazgató válaszolt Csernus József olvasónknak. »A megye területén gazdasá­a forintból így lesz nyereség­részesedés. A mun ka versenyről is csak futtában esett szó mégpedig ilyenformán: volt, s majd lesz. Csupán Éeleki elvtárs foglalko­zott érdemben a SZOT és a Mi­nisztertanácsnak e nagyjelentő­ségű határozatával. Példákkal illusztrálta, hogy náluk milyen módon oldják meg a munkások versenybe szólítását. A megyei párt-végrehajtóbi­zottsága azt kérte a kommunista és pártonkívüli műszakiaktól, hogy bátrabban támogassák ezt a helyes mozgalmat. Nem a tel­jesítményt hajszoló bürokratiz­mussal járó munkaversenyt kell folytatni, hanem olyan formá­kat kell kialakítani, amely a gazdaságos termelést, a na­gyobb nyereségrészesedést szol­gálja. Sablont itt sem lehet al­kalmazni. Ennek kapcsán szó esett még az újítómozgalomról, a szakszervezet munkájáról, a szakmai és politikai képzésről, a társadalmi tulajdon védelmé­ről és még egyéb fontosabb dolgokról. Száműzzük az intrikát! Szóba került a tömegkapcse- iat kérdése is. Ezt a problémát igen sokrétűen taglalták az egy­begyűltek. Az egyöntetű kí­vánság ez volt: bízzanak a kommunista és a becsületes pártonkívüli gazdasági vezetők­ben és segítsék munkájukat, mert újat alkotni, helye­sen irányítani csak úgy lehet, ha a műszaki vezető maga mögött érzi a párt segítő kezét. Tapasztalni azonban, hogy egyesek ezt a nyugalmat —, amely előfeltétele a jó munkának mindenáron el akarják venni a vezetőktől. Előfordul a rá­galmazás, intrikálás. Néhol a bizalmatlanság kórokozói fer­tőzik az üzemi óiét levegőjét. Gátolják a munkások ég fizikai dolgozók között a barátság, együttműködés kialakulását. Ebben a kérdésben Futics Jó­zsef elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára nyugtatta meg a jelenlévőket. Elmondotta, hogy a megyei párt-végrehajtobizott- ság — akár párttag, akár pár- tonkívün becsületes műszaki dolgozóról van szó —, nem en­gedi meg, hogy alaptalanul rá­galmazzák, zaklassák őket. Ugyanakkar arra kéri a kom­munista vezetőket, hogy vizsgál­ják kritikusabban munkájukat, mert hellyel-közzei elbizakodott­ság is tapasztalható. A vita, a bírálat, a vélemény- különbségek tisztázódása kristá­lyosította ki u jövő tennivalóit, A megyei púrt-végrehaj főbizott­ság elismerése, köszöneté, állás- foglalása pedig újabb kedvet, lelkesedést adott a műszaki ve­zetők nehéz, de szép munkájá­hoz. ^ fonalasak és kerékpárosok restére is tartanak kóziekedesrendészeli tsnfo.yamoi 1300 gépjárművezető részvé­telével befejeződött megyénk­ben a gépjárművezetők baleset elleni közlekedésrendészeti ok­tatása. Az oktatást a MEDOSZ megyei bizottság az állami gaz­dasagok, gépállomások megyei igazgatóságával és a közlekedési rendőrséggel közösen szervezte meg. A tanfolyam tapasztalatain okulva, a fenti szervek július és augusztus hónapban a mező- gazdaság! üzemek fogatosai és kerékpárosai részére is tarta­nak hasonló oktatást. Noé Gábor munkavédelmi felügyelő, »18 éves fiú vagyok, érettségi előtt állok. A tanulmányi ered­ményeim közepesek. Szeretnék egy szakmát tanulni, mert az adminisztratív munkához nincs kedvem. Célom az, hogy jo szakmunkás legyek, szerszámla­katos, esztergályos, esetleg a tex­tilipar valamelyik ága érdekel­ne■« — írja levelében Kerekes Károly olvasónk és arra kér bennünket, hogy közöljük vele a fenti szakmára való felvétellel kapcsolatos tudnivalókat. Ügyében eljártunk. Felkeres­tük a Kecskeméti Lakatosipari, a Textilnagykereskedelmi Válla­latot, ahol közölték velünk, hogy minden vonatkozásban segítsé­get tudnak nyújtani számára. — Arra kérjük, keresse fel a vá­rosi tanács munkaügyi csoport­ját, ahol közvetlen segít éget nyújtanak majd neki. • Balogh Gyuláné, Kecskeméti olvasónk panaszos levelében el­mondja, hogy nemrégen a Baj- csy-Zsilinszky utcai gyógyszer- tárban 10 dkg szalicilt vásárolt. Amikor megmondták az árát —, ami igen draga volt, 22 forint — öt dekát kívánt csak venni. Ol­vasónk véleménye szerint a gyógyszertár vezetőnője nem a KERESSE FEL A MUNKAÜGYI OSZTÁLYT — NEM AKARTAK \ MEGSÉRTENI — A TAKARÉKOSSÁG MIATT TÖRTÉNT —) gosság szempontjából több he lyen csökkentettük az előadá­sok számát. így történt ez Ka­locsán is, ahol átmeneti jel­leggel a napi két előadás he­lyett egy előadást tart a mozi. Köztudomású, hogy a nyári mezőgazdasági munka időszaka alatt filmszínházaink látogatott­sága erősen csökken, ezért haj­tottuk végre ezt az intézkedést. Augusztus hó folyaméti vissza­állítjuk a rendes két előadást.« • Egy 14 éves kislány Kecske­métről írt panaszos levelében elmondja, hogy az Ingatlanke­zelő Vállalat munkásai csak borravalókért lettek volna haj­landók a László Károly utca 18.' számú épületben szükséges fel-i újítási munkák elvégzésére. A( levelet eljuttattuk az Ingatlan- kezelő Vállalathoz, ahol az1 ügyet kivizsgálták és a követke-i zőt válaszolták: , "A László Károly utca 18, sz. épületben a felújítási njun-í halatokat a BKM Építési és( Szerelőipari Vállalat végezte és, lassan, immár egy év folynak,' A borravaló-igényt a vállalati dolgozói részéről nem tapasz-/ taltuk. A panaszos levélben ki-' fogásolt munkát a vállalat' munkásai már elvégezték.« <

Next

/
Thumbnails
Contents