Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

Világ proletárjai^ egyesüljetek I A MAGYAR SZOC 1 ALIST; A MUNKÁSPÁRT BÄCS--;KIsKUtf MEGYEI LAPJA K m III. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM a Ára SO fillér 1958. JŰLIUS 2. SZERDA A télre nem akkor kell készülnünk, mi­kor már nyakunkon van hidege, hanem nyári teendőink közt, már most. S mégis hányszor kö­vetjük el ugyanazokat a hibá­kat egy-egy vonatkozásban, — lehetetlen helyzetbe hozva ősz és tél idején sajátmagunkat, s másokat is. Hányszor halljuk ezt a kifogást: „Még nyár van.” S még többször ezt: „Nyáron kellett volna.” Ez a patópáloskodó szemlélet életünk minden területén érvé­nyesül. A téli előadásokat no­vemberben szervezik meg, kap­kodva, feléből-harmadából, több esetben az illető vidékre nem való tárgyakból. A hegyközsé­gek körül is sok „ráérős” elmé­let uralkodik, a szerződéses nyomtatványok késlekedése miatt pedig százezrek mentek, s talán mennek is kárba, s még emlékszünk a tavasszal a MÉK által különben példátlan gyor­sasággal és ügyességből lefolyta- tett barsckfaesemete-akcióra, az is késett: sokan azért nem vettek már az olcsó csemetéből. Ennél is aggasztóbb azonban megyénk szilvatermelési helyze­te: a szilva „nnstohaeyerekké” vált megyénkben, — az eddigi alacsony átvételi árak nem is serkentették a gazdákat a ter­melés növelésére. Híreink sze­rint azonban emelni fogják a szilvaárakat, érdemes lesz tehát a pajzstetűtől megtisztítani a fákat. De mikor fog ez az intéz­kedés a gyakorlatban is megva­lósulni? Leromlott fajtájú szil­vásaink helyébe nemes fácská- kat kellene oltani, — erre is már most fel kellene készül­nünk. S készülünk? Iskoláink tatarozását már most meg kellene kezdeni. Meg­kezdtük? Számtalan r-akorlati példát lehetne említeni, amelyre ugyanazokat a válaszokat lehet adni: „Nem, nem kezdtük meg, nem készültünk rá, nem gon­dolkoztunk még rajta, ráérünk még!” Tervév következik. Három­éves tervünk sok munka elvég­zését a törvény erejével bizto­si'ja majd. A törvénynél is van az "“ban erősebb kötelem, mely a vállalt feladat elvégzé­sére serkent: a jó gazda lelki­ismerete. Erre hivatkozunk, amikor a téli feladatok n.,ári előkészíté­sére szólítunk fel minden felelős gazdasági vezetőt. A téli felada­tok előkészítése elől ne taka­rózzanak a nyári munkák sür­gősségével, — magukat s a nép­gazdaságot csapják be. A rendkívüli időjárás miatt fokozottabb gonddal kell végezni a gabona betakarítását A szőlősgazdák porozással védekezzenek a fürtperonoszpóra ellen Mostanában sok eső áztatta a talajt. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet meteorológiai állomásán össze­gyűjtött adatok szerint három nap alatt, június 27—28 és 29-én 30,8 milliméter csapadék esett. Kecskeméten júniusban össze­sen 80 miliméter eső hullott, amely 25 milliméterrel több mint a legutóbbi 50 év átlaga. A rendkívüli időjárás a szo­kottól eltérő intézkedéseket követel a mezőgazdaságban. — A sok eső akadályozza az aratást — mondja Bene And­rás, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának íűagronó- musa. — Megyénkben eddig az őszi árpának mintegy 70 száza­lékát vágták le, a rozsnak 10 szazaiéba került kasza alá és szórványosan meg­kezdték a búza aratását is. Az őszi árpából már átlagter­méseket is tudok mondani. A bácsalmási járás három terme­lőszövetkezetében 11,5 mázsa holdankénti átlagtermést taka­rítottak be, összesen 162 hold­ról. Az egyéni parasztok par­celláin a becsült termésátlag nyolc mázsa körül van. A termés tehát közepesnek mutatkozik. Ha ehhez figye­lembevesszük az utóbbi napok csapadékát, világossá válik, hogy az eddigieknél sokkal gon­dosabban kell megszervezni a betakarítást. — Mire ügyeljenek elsősorban a termelők? — Nagyobb szakértelemmel kell rakni a kereszteket, hogy minél kevesebb kalász érintse a talajt. ra maradiak, hogy legeltetni akarják a tarlót, Ilyen törekvést tapasztalhatunk a bajai Vörös Fény, a bácsalmási Szalvai Mi­hály és más termelőszövetkeze­teknél; Éppen ilyen gyengén halad a másodvetés is. A termelőszövetkezetek helye­sen az eredeti tervnél jóval több másodnövényt szándékoz­nak vetni, mégis azt tapasztal­juk, hogy a MEZÖMAG-tól csak 15 százalékát vették igény­be a rendelkezésre álló vető magnak. Pedig éppen termelő szövetkezeteink egyre növekvő állatállománya és az idei szó kottnál gyengébb takarmányter més teszi indokolttá a tarlove tést. A szénabetakarítasrol szólva megemlítem, hogy a termelők vizsgálják felül a petrencéke és rakják boglyába a termést mielőtt még újabb eső esetleg kárt tenne benne. Nagyon fontos teendő mos a növényápolás. Az eső nyomán szépen fejlődnek a kapások, de a gyom is. Termelőszövetkezeteink mérjék fel munkaerő hely­zetüket és úgy szervezzék meg leendőiket, hogy az ara­tás mellett a növényápolás is jól haladjon, ha szükséges, még fokozottab­ban vegyék igénybe a gépi se­gítséget. — Mit ajánl a szőlőtermelők­nek? — Az esős, ködös időjárás idején a szőlőkben fokozottan nő a peronoszpóra veszedelem Ilyenkor a füstperonoszpórától csak állandó rézmészporozással tudjuk a termést megmen­teni. A rézmészpor a fürtökre szórva rátapad a bogyókra és az azo­kon levő vízcseppekben rajzó peronoszpóracsirákat, mielőtt még azok a fürtöket megfertőz­hetnék, elpusztítja. Itt is felhívom a termelők figyelmét a gyomtalanításra. A tőke közöket a gyomok páratel- tebbé teszik, ami elősegíti a pe­ronoszpóra fejlődését — fejezte be tájékoztatóját Bene András. K. S. könyvárus — TECHNIKUMI ÉRETTSÉGIVEL (3. oldal) »ÜTSZÉLI« kombAjnjavítAs (3. oldal) BALLÓSZÖGI TANÁCSTAGOK (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4, oldal) TEGEZÉS ÉS VEZETÉS (4. oldal) A BURGONYABOGÄR ELLENI VÉDEKEZÉS (4. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) I Az uborka és a bab feldolgozása FOLYIK A KONZERVÜZEMEINKBEN A múlt hét derekán a Kecske­méti Konzervgyár konzervkony- háiban a borsó mellett kisebb mennyiségben megjelent az uborka és a zöldbab is. Az előbbiből csemege és hor­dós uborka készül. Egyelőre még csak napi 20 mázsát dol­goznak fel, de úgy hirlik, hogy a későbbiekben a feldolgozás mennyisége eléri a 4—5 vagont. Az idei gyenge zöldbabot do- oozokban és üvegekben tartó­sítják. A napi mennyiség 7—8 mázsa, s a hó végére valószínű ez a mennyiség napi egy vagon­ra emelkedik. Mindkét fajta konzerv nagy részét külföldre, főleg a népi — Pedagógiai kiállítás nyílt Baján, a tanítóképző intézetben. A kiállítás szakmai körökön túl is nagy érdeklődést váltott ki. demokratikus államokba szállít­ják, Sza/w rj)ál Kossuth-díjas író KÖRÚTJA MEGYÉNKBEN Június 30-án Szabó Pál Kos­suth-díjas és Szendrei József fiatal író a megyei pártbizott­ság és a megyei népfront-bizott­ság képviselői kíséretében kör­utat tett megyénkben. Ellátoga­tott mindkét író a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kecskemét melletti te­lepére, valamint a Helvéciái Állami Gazdaságba. Látogató kőrútjuk során teg­nap megismerkedtek a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetke­zet életével is. Az aratás után azonnal össze a kévéket kell rakni. Géppel csak kellően szikkadt talajon szabad betakarítást vé­gezni. A tarlóhántás előnyei ismere­tesek. A sajtó is többször fog­lalkozott már azzal, hogy e fon­tos munka elősegíti a talajned­vesség megtartását, a gyomoso- dás csökkenését stb. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem halad megfelelően. A Solti és a Bács­almási Gépállomás körzetében még alig végeztek tarlóhantást, pedig az őszi árpa zömét már betakarították. Sőt egyes terme­lőszövetkezetek vezetői annyi­Áz egész országban keresett1 cikkek a félesztendős Kiskun Cipőüzem készítményei A Bács megyei tanács fél esz­tendővel ezelőtt létesített válla­lata, a Kiskunfélegyházi Kiskun Cipőüzem, ma már az egész országban ismert jó minőségű készítményeiről. Ez ideig 28 ezer pár gyermekcipőt adtak át a kereskedelemnek. Naponta 300 pár cipő kerül ki innen, ami a Isislétszámú helylmari válla­lat viszonyai között azért szép teljesítmény, mert ezzel a nagy cipőgyárak országos napi ter­melési átlagát elérték. Az őszig változatlan létszám mellett fej­lesztik az üzemet, s akkor már naponta 400 gyermeklábbeli ké- rül ki egyedül ebből az üzem­ből a fogyasztókhoz. Sok-sok évtized óta Péter-Pál a gabonasza­kadás és egyben a ha­lászat ünnepe is. Köz­mondás tartja: ha Pé- ter-Pálig nem csikorog az új csizma, akkor bizony a halász csiko­rog majd a télen. Vagyis: ha Péter-Pálig nem jó a fogás, ezt bi­zony megérzi a halász téli gúnyája is. A nagy nap alkalmá­ból ellátogattunk a megye halászati szö­vetkezeteinek házatájá- ra, hogy köszöntsük a derék halász népet. Vidám muzsikaszó, csiklandóan csalogató halászlé illata, s a ha­lászok emelt poharai vártak mindenütt ben­nünket. Az Üj Élet Halászati Tsz vízterületén — amely az ország egyik legszámottevőbb halá­szati tsz-e, már Érsek- csanádon találkoztunk a halászok fekete erdei brigádjával. Gyepesi József, Kecs­kés Albert koccintgat- tak a Decsről érkező Az aranypaniy ünnepe ^PiLífftáLi Látogatás a haláizoUnál cimborákkal. Ott volt az erdész, a révészek és más vízen-erdőn élő emberek, akik tudják, hogyan illendő ilyen­kor köszönteni a halá­szokat. Rezétben, eb­ben a kis dunamenti halászfaluban is mu­zsikaszó fogadja a láto­gatót. Halászlét főznek, csukát sütnek nyárson. Salamon János, Szabó Ferenc halászik itt — mindannyian ismert halászok. Panaszolják, hogy »gyalázatos volt a vízjárás tavasszal, de majd ha az egymást érő magas vizek elmen­nek ..." Cserfában is megün- neplik az aranyponty ünnepét. Gyurosovits János, Csanádi Jenő, Simuy István itt a há­zigazda. Szeremlén, Bátyán és Dunaszek- csőn. Kárádoa és Ba­ja közelében Pál ta­nyán, mindenütt mu­latoznak a halászok. Másik nagy halászati tsz-ünkben, a nagyba­racskai Szabadság Htsz-ben együtt ünne­pel a tagság. Még a hercegszántói, davodi halászok is eljöttek Nagybaracskára. Dél­ben birkát vágtak, s most, amikor estbe fut már az idó a Ferenc- csatorna partján, nagy füzek alatt fö a halié. A falubeliek idekiváti- csiskodnak a tsz ha­lászcsárdájához, ahol már cigányzene szól és szaporán csendülnek össze a poharak. Itt már bizony többek lá­bán csikordul az új csizma tánc közben. Poharazás közben el­büszkélkednek, hogy saját hínárvágójukkal írtiák a gazt a vízen — így készülnek az őszi halászatra. Halász- csárdájukat augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére szép kerthe- lyiséggel bővítik. Ünnepeltek a kiskun- halasi Harcos Tsz ha­lászai, s a tiszai halá­szok, az alpári Virágzó Tsz tagjai is. Minde­nütt jó halpaprikással, borral fogadták, szíves vendéglátással az ér­kezőket. ( Ezüstöt csorgat a víz­re a hold, amikor ha­zafelé indulunk nagy kőrútunkról. A parto­kon a tericsfákon szu­nyókáló halókkal most csak a szél játszik: ün­nepelnek a halászok; De hajnalban ismét kérges kezek ragadják meg őket, kivetik a Dunára, Tiszára, a Fe­renc-csatornára, hogy a szövetkezetek, a ha­lász népek javára gyűjtse a kicsi ezüst, meg arany pénzecské­ket: a pontyot, kesze­get, harcsát, csukát.,j Felvidéki István '

Next

/
Thumbnails
Contents