Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
Világ proletárjai^ egyesüljetek I A MAGYAR SZOC 1 ALIST; A MUNKÁSPÁRT BÄCS--;KIsKUtf MEGYEI LAPJA K m III. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM a Ára SO fillér 1958. JŰLIUS 2. SZERDA A télre nem akkor kell készülnünk, mikor már nyakunkon van hidege, hanem nyári teendőink közt, már most. S mégis hányszor követjük el ugyanazokat a hibákat egy-egy vonatkozásban, — lehetetlen helyzetbe hozva ősz és tél idején sajátmagunkat, s másokat is. Hányszor halljuk ezt a kifogást: „Még nyár van.” S még többször ezt: „Nyáron kellett volna.” Ez a patópáloskodó szemlélet életünk minden területén érvényesül. A téli előadásokat novemberben szervezik meg, kapkodva, feléből-harmadából, több esetben az illető vidékre nem való tárgyakból. A hegyközségek körül is sok „ráérős” elmélet uralkodik, a szerződéses nyomtatványok késlekedése miatt pedig százezrek mentek, s talán mennek is kárba, s még emlékszünk a tavasszal a MÉK által különben példátlan gyorsasággal és ügyességből lefolyta- tett barsckfaesemete-akcióra, az is késett: sokan azért nem vettek már az olcsó csemetéből. Ennél is aggasztóbb azonban megyénk szilvatermelési helyzete: a szilva „nnstohaeyerekké” vált megyénkben, — az eddigi alacsony átvételi árak nem is serkentették a gazdákat a termelés növelésére. Híreink szerint azonban emelni fogják a szilvaárakat, érdemes lesz tehát a pajzstetűtől megtisztítani a fákat. De mikor fog ez az intézkedés a gyakorlatban is megvalósulni? Leromlott fajtájú szilvásaink helyébe nemes fácská- kat kellene oltani, — erre is már most fel kellene készülnünk. S készülünk? Iskoláink tatarozását már most meg kellene kezdeni. Megkezdtük? Számtalan r-akorlati példát lehetne említeni, amelyre ugyanazokat a válaszokat lehet adni: „Nem, nem kezdtük meg, nem készültünk rá, nem gondolkoztunk még rajta, ráérünk még!” Tervév következik. Hároméves tervünk sok munka elvégzését a törvény erejével biztosi'ja majd. A törvénynél is van az "“ban erősebb kötelem, mely a vállalt feladat elvégzésére serkent: a jó gazda lelkiismerete. Erre hivatkozunk, amikor a téli feladatok n.,ári előkészítésére szólítunk fel minden felelős gazdasági vezetőt. A téli feladatok előkészítése elől ne takarózzanak a nyári munkák sürgősségével, — magukat s a népgazdaságot csapják be. A rendkívüli időjárás miatt fokozottabb gonddal kell végezni a gabona betakarítását A szőlősgazdák porozással védekezzenek a fürtperonoszpóra ellen Mostanában sok eső áztatta a talajt. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet meteorológiai állomásán összegyűjtött adatok szerint három nap alatt, június 27—28 és 29-én 30,8 milliméter csapadék esett. Kecskeméten júniusban összesen 80 miliméter eső hullott, amely 25 milliméterrel több mint a legutóbbi 50 év átlaga. A rendkívüli időjárás a szokottól eltérő intézkedéseket követel a mezőgazdaságban. — A sok eső akadályozza az aratást — mondja Bene András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának íűagronó- musa. — Megyénkben eddig az őszi árpának mintegy 70 százalékát vágták le, a rozsnak 10 szazaiéba került kasza alá és szórványosan megkezdték a búza aratását is. Az őszi árpából már átlagterméseket is tudok mondani. A bácsalmási járás három termelőszövetkezetében 11,5 mázsa holdankénti átlagtermést takarítottak be, összesen 162 holdról. Az egyéni parasztok parcelláin a becsült termésátlag nyolc mázsa körül van. A termés tehát közepesnek mutatkozik. Ha ehhez figyelembevesszük az utóbbi napok csapadékát, világossá válik, hogy az eddigieknél sokkal gondosabban kell megszervezni a betakarítást. — Mire ügyeljenek elsősorban a termelők? — Nagyobb szakértelemmel kell rakni a kereszteket, hogy minél kevesebb kalász érintse a talajt. ra maradiak, hogy legeltetni akarják a tarlót, Ilyen törekvést tapasztalhatunk a bajai Vörös Fény, a bácsalmási Szalvai Mihály és más termelőszövetkezeteknél; Éppen ilyen gyengén halad a másodvetés is. A termelőszövetkezetek helyesen az eredeti tervnél jóval több másodnövényt szándékoznak vetni, mégis azt tapasztaljuk, hogy a MEZÖMAG-tól csak 15 százalékát vették igénybe a rendelkezésre álló vető magnak. Pedig éppen termelő szövetkezeteink egyre növekvő állatállománya és az idei szó kottnál gyengébb takarmányter més teszi indokolttá a tarlove tést. A szénabetakarítasrol szólva megemlítem, hogy a termelők vizsgálják felül a petrencéke és rakják boglyába a termést mielőtt még újabb eső esetleg kárt tenne benne. Nagyon fontos teendő mos a növényápolás. Az eső nyomán szépen fejlődnek a kapások, de a gyom is. Termelőszövetkezeteink mérjék fel munkaerő helyzetüket és úgy szervezzék meg leendőiket, hogy az aratás mellett a növényápolás is jól haladjon, ha szükséges, még fokozottabban vegyék igénybe a gépi segítséget. — Mit ajánl a szőlőtermelőknek? — Az esős, ködös időjárás idején a szőlőkben fokozottan nő a peronoszpóra veszedelem Ilyenkor a füstperonoszpórától csak állandó rézmészporozással tudjuk a termést megmenteni. A rézmészpor a fürtökre szórva rátapad a bogyókra és az azokon levő vízcseppekben rajzó peronoszpóracsirákat, mielőtt még azok a fürtöket megfertőzhetnék, elpusztítja. Itt is felhívom a termelők figyelmét a gyomtalanításra. A tőke közöket a gyomok páratel- tebbé teszik, ami elősegíti a peronoszpóra fejlődését — fejezte be tájékoztatóját Bene András. K. S. könyvárus — TECHNIKUMI ÉRETTSÉGIVEL (3. oldal) »ÜTSZÉLI« kombAjnjavítAs (3. oldal) BALLÓSZÖGI TANÁCSTAGOK (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4, oldal) TEGEZÉS ÉS VEZETÉS (4. oldal) A BURGONYABOGÄR ELLENI VÉDEKEZÉS (4. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) I Az uborka és a bab feldolgozása FOLYIK A KONZERVÜZEMEINKBEN A múlt hét derekán a Kecskeméti Konzervgyár konzervkony- háiban a borsó mellett kisebb mennyiségben megjelent az uborka és a zöldbab is. Az előbbiből csemege és hordós uborka készül. Egyelőre még csak napi 20 mázsát dolgoznak fel, de úgy hirlik, hogy a későbbiekben a feldolgozás mennyisége eléri a 4—5 vagont. Az idei gyenge zöldbabot do- oozokban és üvegekben tartósítják. A napi mennyiség 7—8 mázsa, s a hó végére valószínű ez a mennyiség napi egy vagonra emelkedik. Mindkét fajta konzerv nagy részét külföldre, főleg a népi — Pedagógiai kiállítás nyílt Baján, a tanítóképző intézetben. A kiállítás szakmai körökön túl is nagy érdeklődést váltott ki. demokratikus államokba szállítják, Sza/w rj)ál Kossuth-díjas író KÖRÚTJA MEGYÉNKBEN Június 30-án Szabó Pál Kossuth-díjas és Szendrei József fiatal író a megyei pártbizottság és a megyei népfront-bizottság képviselői kíséretében körutat tett megyénkben. Ellátogatott mindkét író a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kecskemét melletti telepére, valamint a Helvéciái Állami Gazdaságba. Látogató kőrútjuk során tegnap megismerkedtek a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet életével is. Az aratás után azonnal össze a kévéket kell rakni. Géppel csak kellően szikkadt talajon szabad betakarítást végezni. A tarlóhántás előnyei ismeretesek. A sajtó is többször foglalkozott már azzal, hogy e fontos munka elősegíti a talajnedvesség megtartását, a gyomoso- dás csökkenését stb. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem halad megfelelően. A Solti és a Bácsalmási Gépállomás körzetében még alig végeztek tarlóhantást, pedig az őszi árpa zömét már betakarították. Sőt egyes termelőszövetkezetek vezetői annyiÁz egész országban keresett1 cikkek a félesztendős Kiskun Cipőüzem készítményei A Bács megyei tanács fél esztendővel ezelőtt létesített vállalata, a Kiskunfélegyházi Kiskun Cipőüzem, ma már az egész országban ismert jó minőségű készítményeiről. Ez ideig 28 ezer pár gyermekcipőt adtak át a kereskedelemnek. Naponta 300 pár cipő kerül ki innen, ami a Isislétszámú helylmari vállalat viszonyai között azért szép teljesítmény, mert ezzel a nagy cipőgyárak országos napi termelési átlagát elérték. Az őszig változatlan létszám mellett fejlesztik az üzemet, s akkor már naponta 400 gyermeklábbeli ké- rül ki egyedül ebből az üzemből a fogyasztókhoz. Sok-sok évtized óta Péter-Pál a gabonaszakadás és egyben a halászat ünnepe is. Közmondás tartja: ha Pé- ter-Pálig nem csikorog az új csizma, akkor bizony a halász csikorog majd a télen. Vagyis: ha Péter-Pálig nem jó a fogás, ezt bizony megérzi a halász téli gúnyája is. A nagy nap alkalmából ellátogattunk a megye halászati szövetkezeteinek házatájá- ra, hogy köszöntsük a derék halász népet. Vidám muzsikaszó, csiklandóan csalogató halászlé illata, s a halászok emelt poharai vártak mindenütt bennünket. Az Üj Élet Halászati Tsz vízterületén — amely az ország egyik legszámottevőbb halászati tsz-e, már Érsek- csanádon találkoztunk a halászok fekete erdei brigádjával. Gyepesi József, Kecskés Albert koccintgat- tak a Decsről érkező Az aranypaniy ünnepe ^PiLífftáLi Látogatás a haláizoUnál cimborákkal. Ott volt az erdész, a révészek és más vízen-erdőn élő emberek, akik tudják, hogyan illendő ilyenkor köszönteni a halászokat. Rezétben, ebben a kis dunamenti halászfaluban is muzsikaszó fogadja a látogatót. Halászlét főznek, csukát sütnek nyárson. Salamon János, Szabó Ferenc halászik itt — mindannyian ismert halászok. Panaszolják, hogy »gyalázatos volt a vízjárás tavasszal, de majd ha az egymást érő magas vizek elmennek ..." Cserfában is megün- neplik az aranyponty ünnepét. Gyurosovits János, Csanádi Jenő, Simuy István itt a házigazda. Szeremlén, Bátyán és Dunaszek- csőn. Kárádoa és Baja közelében Pál tanyán, mindenütt mulatoznak a halászok. Másik nagy halászati tsz-ünkben, a nagybaracskai Szabadság Htsz-ben együtt ünnepel a tagság. Még a hercegszántói, davodi halászok is eljöttek Nagybaracskára. Délben birkát vágtak, s most, amikor estbe fut már az idó a Ferenc- csatorna partján, nagy füzek alatt fö a halié. A falubeliek idekiváti- csiskodnak a tsz halászcsárdájához, ahol már cigányzene szól és szaporán csendülnek össze a poharak. Itt már bizony többek lábán csikordul az új csizma tánc közben. Poharazás közben elbüszkélkednek, hogy saját hínárvágójukkal írtiák a gazt a vízen — így készülnek az őszi halászatra. Halász- csárdájukat augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére szép kerthe- lyiséggel bővítik. Ünnepeltek a kiskun- halasi Harcos Tsz halászai, s a tiszai halászok, az alpári Virágzó Tsz tagjai is. Mindenütt jó halpaprikással, borral fogadták, szíves vendéglátással az érkezőket. ( Ezüstöt csorgat a vízre a hold, amikor hazafelé indulunk nagy kőrútunkról. A partokon a tericsfákon szunyókáló halókkal most csak a szél játszik: ünnepelnek a halászok; De hajnalban ismét kérges kezek ragadják meg őket, kivetik a Dunára, Tiszára, a Ferenc-csatornára, hogy a szövetkezetek, a halász népek javára gyűjtse a kicsi ezüst, meg arany pénzecskéket: a pontyot, keszeget, harcsát, csukát.,j Felvidéki István '
