Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-05 / 157. szám
1958. július 5, szombat =5 3. oldal Követendő oéldo A bugaci Hazafias Népfront-bizottság programjáról Elmaradottság, sötétség, bicskázások, betyárkodás, pásztorélet. Egyes emberek tudatában talán még ma is így fest Bugac. Tévednek, akik ezt hiszik, tévednek azért, mert mint az ország minden területén, itt sem állt meg az élet. A széthúzás, a »kaparj kurta neked is jut« öröksége olvad, mint jég tavaszkor. Bugacon a fejlődés nagyon is lemérhető. S ezt a bugaci népfront-bizottság programja is bizonyítja. A Hazafias Népfront-bizottság 1957. szeptemberében alakult újjá. A bizottság programja még tavaly elkészült, s azóta sok célkitűzése megvalósult vagy megvalósulás útján van. A célkitűzések olyanok, amelyek elősegítik a községpolitikai, gazdasági és kulturális felemelkedést. A program a következő szavakkal, egyszerűen és világosan összegezi a népfront-bizottság politikai célját. »A népfront programja a párt és a kormány programja.« Ezzel mintegy elejét veszi az esetleges olyan nézeteknek, amelyek a népfront-mozgalmat, mint ellenzéki szervet szeretnék látni. A programot végigkíséri az a törekvés, hogy a népfront-bizottság feladatát a legszélesebbkörű együttműködés alapján kívánja megoldani a községben meglevő minden tömegszervezettel és a gazdasági szervekkel. A politikai jellegű célkitűzések mellett számos gazdasági jellegű feladat szerepel a programban. Érdekessége, hogy elsősorban a Béke Tsz villamosítását tűzi ki célul a most épülő magasfeszültségű hálózat közelében. E terv nagyrésze már valóra is vált, jelenleg csak az áram bekapcsolása van hátra. Az alsómonostori I-es számú iskola mellett tanyaközpont, illetve tsz- központ létesítését tűzték ki célul a lakosság kívánságára. A község szépítése és az egészségügy érdekében az élelmiszerpiacon megszüntetik az állatpiacot. A községen keresztül húzódó műút két oldalán árkot húztak. A kulturális munka elősegítése érdekében tűzoltózenekart alakítanak, melynek felszereléséhez már 10 000 forint készpénzzel rendelkeznek. Nem hiányzik a programból Bugac történelmi múltjának felkutatása sem. E történeti kutatást arra kívánják felhasználni, hogy megmutassák a község fejlődését, különösen az elmúlt, közel 14 év óta. A fejlődést főként képeken keresztül kívánják illusztrálni, s ehhez már számos fényképet gyűjtöttek össze, A belterjes gazdálkodás, mint fontos feladat szerepel a programban. Ennek érdekében az elmúlt időben több szakelőadást tartottak, a tél folyamán ezüst- kalászos tanfolyamot szerveztek. Ennek eredményeképpen a gyü- mölcsfacsemete-igény annyira megnövekedett, hogy a szükségletet nem tudták kielégíteni és egyesek már őszibarackfákat is telepítettek, amiből eddig a községben még egyáltalán nem volt. A belterjesség fejlesztése érdekében több társasutazást, illetve tapasztalatcserét szerveznek. Egy esetben a község dolgozó parasztjai Kelebián tettek látogatást, ahol a spárgatermelést tanulmányozták. Ennek hatásaként egy spárgatermeld szakcsoport alakult a községben. Ki tudná felsorolni, mennyi helyes, megvalósítható terv, okos ötlet szerepel a programban. A legörvendetesebb mégis az, hogy itt a program nem marad papíron, erről tud a község lakossága, s mint láthatjuk, számos célkitűzés már valóravált. Természetesen számos kívánságuk is van a bugaciaknak. Nem értik azt, hogy a községnek miért nem lehet egy rendes mozija, a fiataloknak sportolási lehetőségük akkor, amikor a községben hat szakosztály működik, de egy ping-pongverseny lebonyolításához — ha igénybe veszik a MOKÉP eléggé elavult helyiségét — 60 forintot kell fizetniük. Érthetetlen, hogy a községnek nincs vendéglője. Nem ártana az illetékes szerveknek egyet-mást tenni. A község lakosságában nagy az akarat, a cselekvési kedv, de ennek párosulni kell felsőbb szerveink segítségével, a hasznos tevékenység felkarolásával és további segítésével. A községben elért szép eredményekért dicséret illeti elsősorban Keresztes Benedek elvtársat, a népfront-bizottság elnökét, Mezei Lajost, ifj. Kürtösi Károlyt és más népfront-bizottsági tagokat, akik nehéz mindennapi elfoglaltságuk mellett is sok gondot fordítanak arra, hogy a népfront-bizottság betöltse szerepét. Üléseiket rendszeresen megtartják. Ügy látjuk az eredmények láttán, kedvük nem csökken, ezért további tevékenységükhöz sok sikert és jó egészséget kívánunk. Sajnáljuk, hogy számos község népfront-bizottságának még most sincs a bugacihoz hasonló programja, többszöri Ígérgetés és kérés ellenére sem. Ügy véljük a jó, alapos munkához erre is szükség van, ezért e cikkünkkel is e cél elérését kívánjuk elősegíteni, Szabó Sándor Juhász Gyula: Magyar táj — magyar ecsettel. (Móra.) Kb. 208 oldal, kötve 16,— Ft. —r«. * l' * * >«K C I f i Illusztráció Juhász Gyols i,Maeyar tál — magyar «esette!". cimfl kötetéből _ f A Magyar Költészet Gyöngyszemei sorozatban megjelent Juhász Gyula-kötet szűkebb válogatása. Mintegy száz vers a kötet anyaga. Felére csökkentették a veszteséget A nyár nem kedvez a baromfifeldolgozásnak, mivel a gyár életében ez az úgynevezett holtszezon. Éppen ezért termelését veszteségesre tervezi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem kell tenni a veszteség csökkentéséért. Ebből a gondolatból kiindulva a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vezetői helyes elképzelések valóraváltásával, a gyors feldolgozás meghonosításával a második negyedévre tervezett 700 000 forintos veszteséget 350 000 forintra csökkentették. A megtakarításnak komoly részét képezi a minőségjavulás, Száz tisztított pecsenyekacsából a kívánt nyolcvan helyet kilencvenöt exportképes. A libafeldolgozásnál 10 százalékkal jobb a minőség. Száz tojás átvilágításánál az előírt 65 helyett 72-t találtak exportképesnek, 305 mázsa kenyér, 30 mázsa finomliszt A Kecskeméti Sütőipari Vállalatnál is összedugták a dolgozók és vezetők a lejüket, s meg- hányták-vetették, hol, mivel lehet és kell takarékoskodni. Megegyeztek abban, ha a kenyérliszttel jobban takarékos- kodnak, azaz nem szórják szájéi, akkor az év végéig 305 mázsát tudnak megtakarítani. A fehérlisztből 30 mázsás megtakarítást terveznek, Megvizsgálták a tüzelési módszereiket is. Rájöttek, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül december végéig 24152 forinttal tudják a tüzelés költségeit csökkenteni. Summa summárum 466 368 forinttal olcsóbban akarják sütni a kenyér- és süteményféleségeket, mint ahogy azt az év elején tervezték, Kicsi a gyár, mégis nagy feladatokra vállalkozott A kisebb vállalatok közé tartozik a Kecskeméti Hűtőipari Vállalat, de kollektív nagy feladatra vállalkozott, amikor kimondta, hogy az idén 107 372 forintot takarít meg. Ezt az összeget, figyelembe- véve az üzem sajátosságait, a tárolási veszteségek csökkentéséből, a felesleges segédanyagok értékesítéséből és még sok egyéb apró megtakarításból kívánják elérni. Ha nehéz is, de megpróbálják Az ésszerű takarékoskodás jellemzi a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat vezetői által összeállított intézkedési tervet. Figyelembe vették azt, hogy az előírt borpárlattervet nem tudták teljesíteni, mert a szükséges nyersanyagot nem kapták meg, s továbbá hogy az idei gyümölcsbeszerzés is nehezebb lesz mint tavaly. Éppen ezért úgy határoztak, hogy tervüket 1 897 000 forinttal megpróbálják túlteljesíteni ennek arányában csökkentik a termelés költségeit. 18 termelőszövetkezet már megértette a baromfitartás jelentőségét Az elmúlt években megyénk termelőszövetkezetei közül csak kevesen foglalkoztak baromfineveléssel, annak ellenére hogy ez az egyik legjövedelmezőbb ágazat. Ez év tavaszán többször végiglátogattuk a megye öt járásának hozzánk tartozó termelőszövetkezeteit abból a célból, hogy ARATÁSI GONDOLATOK 1958-BAN megbeszéljük: milyen mértékben kívánnak baromfit nevelni s ehhez miben lehetünk segítségükre? A látogatások eredményeképpen 18 termelőszövetkezet jelentette be igényét naposbaromfira s részükre júniusig 16 538 darab naposcsibét, 2678 napospulykát és 1550 darab naposkacsát szállítottunk el. A szövetkezetek közül kiválik a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz, amely 3000 csirkét nevel, a Vörös Október Tsz, amely 2100 drb csirke mellett 556 pulykát tart, a harkakötönyi Petőfi Tsz 2000 csirkét vásárolt, a kiskunhalasi Magyar-Szovjet Barátság Tsz 500 csirkét, 200—200 kacsát és libát tenyészt. A mutételki Törekvés Tsz 2650 csirkét, a géderlaki Aranybúza Tsz pedig 1300 darab naposkacsát vásárolt (ölünk. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyeket meglátogattunk, az állomány nugyon szépen fe/ladik. Sajnos, nem minden szövetkezet, érti meg a baromfinevelés jelentőségét, pedig az nemcsak egyéni, hanem országos etdek is. A magyar baromfi híres jó ízéről s ezért külföldön szinte korlátlan eladási lehetőségeink vannak. Vállalatunk igyekszik minden segítséget megadni a szövetkezeteknek, naposcsibét hozattunk részükre a megyei tanácson és a tenyészállatforgalmi irodán keresztül és így 2 forinttal olcsóbban tudtuk adni darabonként. Sőt, ha úgy kívánták, hitelbe is kiadtuk, átadáskor pedig a szerződéses árop felül kr'ogranionként még 2 forint felárat is fizetünk. Ezekután nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nagyon sok tsz esett el soktízezer forintos nyereségtől. Annak az 50 termelőszövetkezetnek, amely lehetőségei ellenére sem tart baromfit, javasoljuk, hogy látogassák meg a fentebb emített szövetkezeteket s meglátják: lehet eredményesen baromfit nevelni, csak akarat és lelkiismeretes gondozás szükséges hozzá. Ebben az évben az egyénileg dolgozó parasztok is sokkal több baromfit nevelnek, mint az elmúlt években, hiszen kedvexöek az árak s egyéb kedvezményeket is kap. nak a tenyésztők. A tenyésztési kedvet bizonyítja, hogy az eddig általunk értékesített 740 000 darab csibe az igényeknek mindössze csak 60—70 százalékát tudta kielégíteni. E cikk keretében válaszolunk két panaszra is, amely vállalatunkat illetően érkezett a szerkesztőséghez. A Fajszj Termelő, szövetkezet napospulyka igényét csak július 3-a után tudjuk kielégíteni, mivel a tojást és a napospulykát is más megyékből kellett beszereznünk az elmúlt hetekben. A bácsalmási járásból jelentett csibepusztulássai kapcsolatban az a megállapításunk, hogy a részükre kiszállított naposcsibéket a Bugaci Állami gazdaság keltette ki, tehát amennyiben a vizsgálat fertőzést derített ki, úgy ezt a kel* tetőállomást terheli a felelősség. Farkas István igazgató, Baromfifeldolgozó Vállalat Kiskunhalas tudniillik a magot — az majd össze is szedi, van a péknél kenyér. A cséplőgépeknél hasonlóan. A Dunavecsére kijelölt hat gephez még félig sincs biztosítva a munkaerő. A dolgozó parasztok meg seregestői mennek a földinűvesszövetkezetbe aratógépre, sót kombájnra szerződni. Jelenleg az aratás és cséplés nagyobb gondot okoz az egyénileg dolgozó parasztoknak, mint az állami gazdaságoknak és tsz- eknek, mert ezekben nagy táblákat alkot a vetés, ott a gép elsősorban az arató-cséplő kombájn. Az egyéniek aratásának megszervezésére viszont a legutóbbi tanácsülés úgy határozott, hogy kalákában kell tömöríteni a termelőket, mert csak ez az egy lehetőség van a termés betakarítására. Ezek a jelenségek nagyon elgondolkoztatok. Elsősorban a dolgozó parasztoknak kellene levonniuk a tanulságot s ősszel már úgy vetni a dűlők szerint, hogy aratógépek dolgozhassanak összefüggő területen. 1 Dér László párt titkár Hogyan volt régen, csak a du- navecsei járásban? Ebben a járásban néhányszáz jómódú gazdaember élt. Ezeknek általában éves aratóik voltak, akik közben az aratásig való mezőgazdasági munkát is elvégezték. Ha kaptak egy hold harmados kukoricát, azért robotban sokfélét kellett csinálniuk. Nagybirtok is bőven volt a járásban: Tasson gróf Nemesi 5—6000 holddal, a Csanak-test- vérek 6000 holddal, Törley Bálint, Milkó Pál stb. Ezek felszippantották a járás szegényparasztságának jórészét, akik a községekből jártak ki késő őszig az uradalmakba. Az asszonyok sokszor panaszolták is a családfőnek: amit keresel, vissza is hordod, mert nap-nap után ta- risznyázni kellett, sőt 15—20 kilométerre hordani az emberek után az ebédet. Az is nagy öröm volt akkoriban, ha valaki bejutott a cséplőcsapatba. A bandagazdának szívesen fizették a fröccsöket, csak ezt vagy amazt fogadja fel. Mi a helyet most? Aratni nem szívesen mennek el. Sokan hangoztatják: —. aki elszórta Érdekes változások történnek a falun. Pár évvel ezelőtt a falusi agrárproletárok egyrésze szinte kétségbeesett, amikor a gépállomáson megjelentek a gabonabetakaríto gépek. Azért aggódtak, hogy a gépek elveszik tőlük a kereseti lehetőséget és a szegény emberek kenyér nélkül maradnak. Hiszen az 1930-as években valóban ez történt, amikor egyik-másik nagyobb uradalom aratógépet vett. Azóta azonban eltelt több mint két évtized. A városok, bányavidékek, az új üzemek sora a munkások ezreit szívta fel a faluról is; a munkanélküliség már a múlté, a serdülő ifjúság csak hírből ismeri. Ma már a sze- gényparasztság is láthatja, hogy a szocialista rendszerben a. gép nem veszi ki senki szájából a kenyeret, hanem megkönnyíti a munkát, megsokszorozza a termelést, több és olcsóbban jut a javakból minden dolgozó asztalara. Ma a falu kenyérellátása is biztosított. Ha a reggel szállított kenyérből délután i—2 órakor még van a boltokban, lat mar megnyomkodják és frissebbet követelnek a vásárlók.
