Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

1958. július 30, szerda 3.- oldal Hat Uánap alatt ny&tc nafU tty&WMfr a Bajai Épületasztaioslpari VállaSatnál Utoljára három hónappal ez­előtt toppantunk be ebbe a kis gyárba, s akkor még nem volt kész a mérleg, s ezért csak be­csült számok alapján közölték velünk: — tízezer forint a szét­osztható nyereség. Hazaérkezve Bajáról, cikket írtunk a gyár életéről, hangsú­lyozva azt; három hónap múl­va szeretnénk arról írni, hogy újabb tízezer forinttal növelték nyereségüket. Nem feledve ígéretünket, a napokban ismét ellátogattunk a gyárba. Három helyett uyoieuapi nyereség Elöljáróban szükséges elmon­dani azt, hogy a fentemlített nyereség kiszámításánál a múlt évi kulcsszámot vettük alapul. Azért említjük meg ezt, mert a felsőbb szervek nem közölték, illetve nem erősítették meg eb­ben a kérdésben a tavalyi in­tézkedésüket. A gyár dolgozói a második negyedévben nem tíz, hanem majdnem húszezer fo­rinttal növelték a szétosztható részt, illetve ennyivel csökken­tették az előírt önköltséget. Ez tette lehetővé, hogy ma nem há­rom, hanem nyolc napi nyere­ségről beszélhetnek, Változások, problémák Az előbbi cikkben említett gépműhely i korszerűsítés befe­jeződött. A gépek átcsoportosí­tása megtörtént, ami nemcsak könnyíti a munkát, hanem elő­nyösebb teltételeket teremt a szériagyártáshoz. igen ám, csakhogy nemcsak a gépi be­rendezéseknél, az átcsoportosí­tásoknál történt változás, ha­nem a megrendeléseknél is. Éppen ezért a harmadik ne­gyedben a vállalat nagyobbrészt közvetlenül építkezéseknek dol­gozik, s a sokfajta épületméret, sokféle ajtót, ablakot kíván. Ez gátolja a szériagyártást, növeli a gyakori átállásból adódó idő­kiesést, illetve ami ezzel jár, nö­veli bizonyos mértékig a bér­költségeket is. Ennek ellenére sem tartjuk aggasztónak a hely­zetet, mert ismerjük a kollektí-í vát, s tudjuk: nem engedik el-; veszni az eddigi nyolc napot,' sőt ha egy mód van rá, növelik is. j Az üzem életében előfordul-', hatnak nem várt események; vagy valamilyen ok miatt hűl-* lámvölgybe jut a gyár kollektí-. vája, s idő kell míg megoldják a problémát, s emiatt veszélybe kerülhet a nyolcnapi nyereség. Hogyan marad meg a nyole napi nyereség Mit kell tenni, ha a kollektíva csak a nyolc napot akarja meg­tartani? 140 ezer forint nyere­séget kell elérni a harmadik! negyedben. Ez egyúttal azt isi jelenti, hogy ebben az időszak-1 ban nem csökken a termelés* önköltsége. | Azzal fejezzük be cikkünket,* hogy legközelebb is ilyen tor-* mán szeretnénk írni: az oda­adó munka gyümölcsöt érlel, Jól halad az építkezés. Már csak a cserép hiányzik a kecs­keméti Kossuth Termelőszövetkezet 50 férőhelyes magtár- padlásos tehéuistállójáról. oooooo oooooaoo 00000000000-000000000000-0-00 OOOOOC»' CSAKNEM EZER ASSZONY veti részt Kiskunfélegyházán a tiltakozó gyűléseken és foglalt állást a béke mellett Már a következő aratásra gondolnak dabonakeTesztek, felszán- tott tarlók, zöldelö kuko­ricatáblák váltogatják egymást. Horváth Dezsővel, a tanács vég­rehajtó bizottsága titkárával jár­juk az érsekcsanádi határt. A kissé köpcös, kerekarcú, barát­ságos tanácstitkár készségesen magyarázza, hogy a tarlóhántás, másodvetés községszerte folyik és megkezdődött az általános cséplés is. — Nézzünk meg egy közös szérűt — indítványozom. — Itt van egy mindjárt a falu alatt. Éppen ebédidő van, finom ételszagok keverednek a levegő­ben. Farkas József tanácstag há­zával szemben van a szérű. A gazda egy pohár borra invitál bennünket a liűs verandán. O már elcsépelt. Megkérdezzük tőle, mennyi termést takarított be. l^fcm lehet vele dicsekedni ’ — válaszol a vékony- arcú parasztember — 2200 négy­szögölön 5.82 mázsa rozs ter­mett. 150 négyszögölről pedig 90 kiló őszi árpát csépelt el a gép. Sóhajt egyet, majd a borra mu­tatva így folytatja: — Nem baj, ebből majd pó­toljuk a kiesést. Nagyon szépen mutatkozik. Pores Dezső, a cséplőgép fele­lős vezetője, aki az ebédidő alatt szvitén a hűvösre menekült, köz­beszól: %/fásutt is hasonló termé- sek vannak, mint ma­gánál, Józsi bácsi. Ú csak tudja, hiszen 1070-es Áramlopás a Növény- olajipari Vállalatnál A Csepeli Növényolajipari Vállalat kecskeméti telepén Kardos Jánosné gondnok hóna­pokon át villanykályhát égetett a vállalat költségére. A jogtalan és túlzott áramhasználatra már felhívták régebben az üzem fi­gyelmét és a vezetőség a gond­nokot kötelezte 1200 forint áta­lány megtérítésére, de később, mintha mi sem történt volna, folytatta az áramlopást. A Népi Ellenőrző Bizottság kivizsgálta az ügyet és világo­san kimutatta, hogy a fogyasz­tás nagysága — aszerint, hogy a hónapok hőmérséklete hogyan alakult — állandóan növekedett vagy csökkent. így már mint­egy 1680 forinttal károsította meg a vállalatot. Az eljárást megindították ellenei gépével naponta 120—liO mázsa gabonát csépel el. Ismét a mezőket járjuk. Hor­váth Dezső így magyaráz: — Gazdája válogatja, hogy mennyi a termés. Általános ta­pasztalat, hogy akik korábban, jól trágyázott földbe vetettek, a kedvezőtlen időjárás ellenére né­hány mázsával többet takarítot­tak be. Ha már erre járunk, nem ke­rülhetjük el a község egyetlen termelőszövetkezetének, a Búza­kalásznak, irodáját. Sári Vincét, az elnököt is bent találjuk. Még nem nyilatkozik a termésered­ményekről, mondván, hogy a cséplést most kezdték meg. (Ara­tógéppel vágták le a gabonát.) Kétszáz mázsa kenyérgabona el­adására szerződtek az állammal. cjQtj. (ővárosi ktpexlap. első oldalán csinos fiatalasszony interurbán távbeszélőközponti munkahelyén készüli fényképét közli. Az arc ismerősnek tűnt és jobban szemügyre véve lapunk levelezőjét és divat-rovat veze­tőjét, Salgó Györgynét ismer­tük fel benne. A lap egyébként képes riportot is közöl Salgóék- ról, abból az alkalomból, hogy a feleség a “legjobb postás házi­asszony« címet nyerte el. Mint kiderült, a sokoldalú fiatalasz- szonynak nem ez az első orszá­gos jellegű elismerése, mert már 1956-ban és 1957-ben is a Magyar Divatcsarnok női ruha pályázatának első diját nyerte meg. További sok sikert kívánunk. neki és reméljük, teljesedni fog* szíve vágya, hogy elvégezze a| Képzőművészeti Főiskolát. t Elvtársi segítség I ^ I Akacz János elvtárs 1905. óta! vesz részt a munkásmozgalom-; ban. Az idős harcos hosszabb; idő óta betegeskedik. Tudott do-> log, hogy ilyenkor nemcsak az 1 öregeknél, de minden háztartás-; ban megőrzik a baj következmé­nyeit. Fokozódik az anyagi gond* s ha ezen nem tudunk segíteni,» a beteg is nehezebben gyógyul.» Ez a meggondolás, az idős elv-! trásakkal való következetes tö­rődés vezette a kiskőrösi járási pártbizottságot, amikor a bete­gen fekvő Akácz János elvtár­sat meglátogatta és pénzbeli segélyben részesítette. állásfoglalásukat, melyek mind azt követelik, hogy vonják ki az intervenciós csapatokat Libanon és Jordánia területéről és fogad­ják el Hruscsov elvtárs javasla­tát a tárgyalásokra vonatkozó­lag. A röpgyűléseken csaknem ezer asszony is részt vett, akik előtt ismertették az arab országok helyzetét és akik e gyűléseken határozták el, hogy aláírásgyűj­tési akciót indítanak tiltakozá­suk kifejezéséül. Az aláírásokat az Országos Béketanácshoz szán­dékoznak elküldeni. Csingér Sándor tiszakécskei tanácstag javasolta, hogy a vil­lanyt az újbögi tanyákra is ve­zessék be. A tanácsülés hozzá­járult tervéhez és rábízta a munkálatok megszervezését. Közben kiderült, hogy a költsé­gek 50 ezer forintba kerülnek, amit a község nem tud teljes egészében vállalni. Csingér Sándor összehívta a lakosságot és megbeszélték, hogy a költsé­gek felét összeadják, s ezen­kívül még tízezer forint értékű társadalmai munkával is hozzá­járulnak a vezeték építéséhez. Vállalt kötelezettségüknek ele­get is tettek. A munka már befejezéséhez közeledik, s csak napok kérdé­se, hogy újabb húsz család há­zában kigyulladjon a villany­fény, fl Danuvia Gyár és a motorosok figyelmébe Lassan már motoros nemzet leszünk. Országsainkon egyre több és szebb motor szaladgál. Legutóbb a Danuvia Gyár egy 125-ös szériát bocsátott ki, me­lyek igen szépek, tetszetőseid és hozzátehetjük, hogy megbízha­tók. Kétüléses sportnyerget sze­reltek rá, azonban meg kell je­gyezni, hogy a pótutas részére elfelejtettek kapaszkodót készí­teni rá. Emiatt könnyen baleset történhetik, ugyanis a pótutas 1 a motor vezetőjének derekába 1 vagy ingébe kénytelen megka- I paszkodni, s ez hátráltat vezetés ’ közben. Az új Danuvia-motorlulajdo- nosok pótolhatják a hiányt, mert a sportnyereg alatt a gyár hagyott helyet a kapaszkodó­szíjnak, amit magánkisiparos is olcsó pénzért felszerel. Ne vár­ják meg tehát az újdonsült mo­tortulajdonosok, hogy a közle­kedésrendészet ezért megbün­tesse őket. Felkérjük azonban a Danuvia Gyár vezetőségét, hogy az ezután kikerülő 125-ös mo­torokra szereljék fel a kapasz­kodószíjat, mert azt a KRESZ is előírja. A bajai motorosok nevében: Fechter Ferenc levelező. ♦ mm«—»»« »♦»fWéHéw mm Megnyílt Pckingben Kína első országos mezőgazdasági gépkiállítása. Több mint ezer hazai tervezésű gépet és munkaeszközt mutatnak be. Képünkön különböző típusok láthatók. te* -Jűk három­traktor­gyéhként ők már a követ- kezö aratásra gondolnak A jövőévi beruházási és vetés­tervet elkészítette a vezetőség, amelyet majd a soron következő taggyűlésen tárgyalnak meg. Sorolni kezdi a beruházásokat: egy gumikerekű kocsi, egy zeto- ros -fűkasza, egy harmincsoros vetőgép. Ennél jelentősebbek a tervezett építkezések, ötven fé­rőhelyes szarvasmarha-istálló, 56 vagonos raktár, 400 férőhelyes süldőszállás. Növelik a műtrá­gya-felhasználást. 48.458 forint lesz a gépállomási munkadíj. — A vetéstervet már annak figyelembevételével készítettük — magyarázza az elnök —, hogy őszre 190 hold tartalék területtel gyarapodunk. Talajjavítás cél­jából 70 hold somkórót vetünk növeljük a szerződött területet mert a szerződések nyomán ka­pott előleg, elősegíti az üzemvi­telt. Kenderből 5 holddal, pap­rikából 3 holddal, borsóból 11 holddal vetünk többet, mint az elmúlt évben. Egy táblázatot mutat, amelyen 1961-ig kidolgozták a vetésfor­gót. Ezzel megoldják, hogy a ga­bona megfelelő elövetemény után kerüljön a földbe, növelik a talajeröutánpótlást is. Wem kis büszkeséggel ma­gyarázza mindezt, hiszen ilyen átgondolt, megfontolt ve­tésterv, amely alapja a jó gaz­dálkodásnak, még nem volt a szövetkezetben. Az idő azonban múlik és az elnök sietve búcsúzik tőlünk. — Megnézem a cséplést, na­gyon érdekel, hogy mennyit fi­zetnek a kalászok. K. S. M»***«*.*,« » rtttruumjiiiiiam Az újbögi tanyákra is eljut a villany Kiskunfélegyházán a városi nőtanács javaslatára az elmúlt héten több üzemben és vállalat­nál tiltakozó röpgyűlést tartot­tak a dolgozók. A Kiskunfélegy­házi Háziipari Szövetkezet dol­gozói, a Dohánybeváltó, a Toll- iizem, a Kiskunság Cipőüzem, a Paplanüzem dolgozói, valamint a kézimunkaszakkör hallgatói és a városi nőtanács vezetősége mind-mind egyöntetűen állást foglaltak a libanoni és jordániai néppel szemben tanúsított ame­rikai—angol agresszióval szem­ben. A röpgyülések részvevői táviratokban szövegezték meg

Next

/
Thumbnails
Contents