Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-19 / 143. szám
uJüoOm WQfi étim AA MAGYAR SZOCIALISTA . MUKIKÄSPÄPT BÄCS > KISKUN MEGYEI' ,LAPJA ' • '* —■*" ■" : '•'* ,T'' ‘ ' __ • • . ■■■■>■> • • VG ,-?T- r •.«•/ .. *•: ■■ ■*. " • -V - • •l- 'u;-; Vi lág proletárjáig egyesüljetek 11 III. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ára SO fillér KözságíejEeszfési kölcsön! nd államunk a legújabb rendelkezések szerint azoknak a községeknek, városoknak, amelyek olyan nagy beruházások létesítésére készülnek, hogy azok ösz- szegét egy év községfcjlesztési hozzájárulásaiból nem — csak két-hároni év hozzájárulásaiból tudják fedezni. Ez a nagy jelentőségű állami támogatás több városunknak eddig nem ismert lehetőségeket nyújt. Kecskeméten például — amennyiben a megyei tanács nem tudja biztosítani a Patyolat Vállalat új üzemeinek felépítéséhez a szükséges 1 700 OfiO forintot — ezt az összeget a varos a községfejlesztésre szánt hároméves állami kölcsönből biztosíthatja. Minden esetben a községfejlesztési hozzájárulás hároméves összegét terheli ez a kölcsön és kiutalás előtt a felsőbb szervek alaposan megvizsgálják: kifize- tődő-e az illető beruházás építése; biztosítva látja-e az állam a kölcsön visszafizetését. Üdvözöljük kormányunk ez újabb intézkedését s reméljük: városainknak nagy segítséget nyújt majd. 1958. JÜNIUS 19. CSÜTÖRTÖK Elegendő vetőmag áü rendelkezésre a másodvetésekhez AZ IDEI kedvezőtlen időjárás ellenére van mód a mezőgazdaság össztermelésének növelésére. Ez a lehetőség a másodvetésekben adódik, amelyekhez az utóbbi napok bőséges csapadéka kedvező feltételeket teremtett. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy 150—160 ezer ka- tasztrális hold másodvetéshez szükséges vetőmagot bocsát elsősorban termelőszövetkezetek, társulások, szakcsoportok, valamint egyéni termelők rendelkezésére. EZZEL KAPCSOLATBAN felkerestük Bene Andrást, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának íőagronómusát és tájékoztatást kértünk tőle. — A másodvetések iránt jelentősen megnövekedett az érdeklődés, mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni terme- lök részéről — hangoztatta a megyei főagronómus. — Ezt bizonyítja, hogy a megye termelőszövetkezetei a tervezett 4300 katasztrális holdnál jóval több, vagyis hatezer katasztrális hol-t dón jelül vetnek másodnövénye-' két. Erre a célra rendelkezésünkre áll központi készletből 200 mázsa köles, 180 mázsa muhar, 100 mázsa szegletes lednek, 350 mázsa somkóró, 50 mázsa napraforgó, 10 nu.%zsa szu- dáni fű, ugyanennyi csumiz és tarlórépa mag. Van 8 mázsa vetőmagunk takarmánykáposzta vetéséhez, ezenkívül 800 mázsa hibridkukorica másodvetéshez. Ez utóbbi különösen alkalmas a takarmányt szolgáltató silózáshoz mert dús zöldhajtásokat, bő leveleket ad. Jelentős tétel a 4,5 vagon rövid tenyészető kukorica vetőmag. A vetőmagokat a termelőszövetkezetek részben a MEZO- MAG-tól, részben a KERTl- MAG-tól szerezhetik be, a kukorica vetőmagot pedig a Terményforgalmi telepektől kapják. Az egyéni termelők a földművesszövetkezeten keresztül juthatnak vetőmaghoz. A másodvetések az idén annál] is inkább nagy jelentőségűek,j mert a rétek, valamint az évelő pillangósok első kaszálása kevés takarmányt adott és a szükséges takarmánybázisról csak így lehet gondoskodni. A másodvetéssel kapcsolatos I többletmunkában nagy segítse-1 get adnak termelőszövetkeze- * leinknek a gépek. A tarlóhántással egyidóben minden jelentősebb időveszteség nélkül el le hét végezni ezt a munkát. A másodvetések zöme takarmány, amelynek betakarítása több állat jobb takarmányozá sát teszi lehetővé. Ennek pedig egyenes következménye a nagyobb trágyatermelés. A má sodvetéseknek előnye az is, hogy gátolják a talaj gyomosodásál. — fejezte be tájékoztatóját: Bene András. A SZOCIALISTA MUNKAERKÖLCS VÉDELMÉBEN (3. oldal) KÉT PÁRTSZERVEZET HELYES KEZDEMÉNYEZÉSE (3. oldal) JÖ GAZDÁLKODÁSSAL CSINÁLUNK HÍRVERÉST (3. oldal) A FALUSI VEZETŐK ÉS A JÖVÖ IFJÜSÁGA (4. oldal) LELKISZEGÉNT A KARKOZAT SZÉLÉN (4. oldat) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (6. oldal) A HÚSELLÁTÁS MEGJAVÍTÁSÁÉRT (6. oldal) Kecskemét vagyona 52 millió forint — A város gazdálkodásáról volt szó a keddi tanácsülésen — A bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben gondoskodnak az állattenyésztéshez szükséges takarmánybázisról. A közösség lucernáját a gépállomás kaszálógépe vágta le és a gépállomás rendsodrója takarította össze. — A képen: Benkovics István látható a rendsodróval munka közben. , A VÄROSI TANÁCS keddi : ülésén Szántó Ferenc tanácstag S megnyitó szavai után Nagymarosi Kálmán, a városi tanács | végrehajtó bizottságának elnöke | az előző tanácsülésen előter- I jesztett interpellációk ügyében tett intézkedésekről számolt be, majd átadta a szót Fehér Sándor pénzügyi osztályvezetőnek, aki a város háztartásának 1958. évi végleges költségvetését terjesztette a tanácsülés elé. Javasolta, hogy az állami költségvetés országgyűlési megállapítása után a városi tanács végleges költségvetését a tanácsülés 31 millió 946 000 forint szükséglettel és ugyanannyi fedezettel hagyja jóvá. A NAPIREND második pontja a város háztartása és a községfejlesztési alap 1957. évi zárA bentlevőknek haszon - a kintieviknek jó pél — cá ki.ikimkalüLil izakei&{L>c-tí.ő-k(£<íl •—A kiskunhalasi vár pártbizottság nemrégen végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta meg az alacsonyabb típusú társulások, szakcsoportok helyzetét. Ezeknek a szakcsoportoknak jelentősége, előremutató szerepe abban a halasi határban, amelyből 28 000 hold ma is egyéni kisgazdaságok kezén van — igen fontos. A társulásba tömörült dolgozó parasztok egyre jobban meggyőződnek az összefogás hasznáról, jövedelmezőségéről — a kintlevők pedig élénk érdeklődéssel figyelik a szakcsoportok munkáját. Sok dolgozó paraszt cserélte ki korcs sertésállományát, a szakcsoportbeliek példájára, jófajtájú állományra. Halason még az ellenforradalom előtt létrejött egy szőlő- gyökereztető szakcsoport 10 taggal 10 hold állami tartalékaidon. Ugyanekkor már működött a 170 tagú méhészeti szakcsoport, s a 17 tagot számláló sertéstenyésztő társulás, míg c baromfitenyésztő szakcsoport 180 taggal az idén tavasszal alakult meg. A sertéstenyésztő szakcsoport taglétszáma ebben az évben 52- ről 86-ra szaporodott. 70 törzskönyvezett kocájuk van, a többit folyamatosan igénylik, mert a szakcsoport 50 000 forint rövidlejáratú hitelt kért és kapott kocavásárlásra. <4* ugyancsak törzskönyvezett szaporulatot a szakcsoport közösen értékesíti ott, ahová a törzskönyvező állomás irányítja. A takarmányt — hallisztet, csontlisztet, korpát s egyebet — közösen vásárolják. A jövedelem 5 százalékát a fel nem osztható közös alapba teszik. A szőlőgyökereztető szakcsoport taglétszáma jelenleg 22, összesen 42 hold területen gazdálkodnak, amiből 19 hold gyümölcsös. Az értékesítést közösen végzik, szerződéses alapon az állami felvásárló szervvel. A u&zta jövedelem 5 . százaiéinál ők is a közös alapra adják; kutakat építenek, felszereléseket vásárolnak. Tervük a telepítések szaporítása, méghozzá nagyüzemi formában, hogy gépekkel is művelhessék. A méhészeti szakcsoport 172 taggal, 2700 méhcsaláddal működik. A tagság a városban élő kisiparosokból és kisparasztok- ból tevődik össze. A végrehajtó bizottsági ülés megállapítása szerint ezzel a szakcsoporttal eddig keveset foglalkoztak, s ezzel is magyarázható, hogy nem alapszabály szerint dolgoznak, mivel nem fogadták el a közös alap létesítését. Ugyanez a hiba történt a baromfitenyésztő szakcsoport szervezésekor, nem hívták fel a tagok figyelmét a tartalékolásra. Ljabb szakcsoport van alakulóban a szarvasmarha tartó gazdákból, Balotaszálláson pedig őszre tervezik egy gyümölcstermesztő társulás létrehozását . V Ä számadása, valamint a múlt évi vagyonmérleg megtárgyalása volt. Ezzel kapcsolatban Fehér Sándor megállapította, hogy hosszú idő óta az 1957. évi zárszámadás az, melyben a bevételek kedvezően alakultak. Az állami fegyelem jelentős megszilárdulását és a bevételi tervek rendszeres teljesítését kormányunk új gazdasági politikája eredményezte. A múlt évi költségvetés 27 355 000 forint bevétellel volt jóváhagyva. Ez az összeg az időközi póthitelek fedezeti összegével 29 161694 forintra módosult. A bevétel jelentős részét — 38,5 százalékát — az adórészesedés adta. Ezenkívül több mint 10 millió forintos állami hozzájárulás és 4 124 000 forintos vállalati nyereség egészítette ki. A saját bevételek összege meghaladta a 3 és fél millió forintot. A tanácsi vállalatok nyeresége a tervezett 4,4 millióval szemben 6,8 millió forint volt, így a tanácsi vállalatok közül 11, a tervezett nyereségen felüli összegből 920 dolgozója között 944 540 forint nyereségrészesedést, is kioszthatott. Ezentúl vállalatfejlesztési célokra 322 000 forintot kaptak. A város 1957. december 31-i vagyonmérlege a következő képet mutatja: az összes vagyon 52 112 903 forint, a tiszta vagyon 51 937 543 forint. A vagyontárgyak nyilvántartása még mindig nem egységes. Ennek következményeképpen a vagyonkimutatás részére szükséges adatokat csak igen körülményes úton tudták megszerezni. Ezzel kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta, hogy a vagyonvédelem általában nem kielégítő. A községfejlesztési alap zárszámadásával kapcsolatban említésre méltó, hogy a rendelkezésre álló hitelek 75 százaléka, tehát több mint 3 millió forint került felhasználásra. A felhasznált összeg nagy része — 73 százaléka — beruházási célokat szolgált. Ezek közül legjelentősebb a több mint 1 millió 300 000 forintos költséggel felépült 16 Kaspé-ház; továbbá bővült a város vízhálózata, villanyhálózata stb. A lakosság községfejlesztési hozzájárulás címén csupán 709 404 forintot fizetett be — 50 százalékát a tervezettnek! A BESZÁMOLÓT vita követte, melynek során felszólalt Klapil Sándor, a kecskeméti járásbíróság elnöke, Tóth László, a városi Népfront Bizottság elnöke és több tanácstag. Különösen két probléma váltott ki élénk vitát: a parkok rendbs- tartása és a tanítónőképzö működése, valamint az ott folyó beiskolázás. Ezenkívül a tanácstagok felhívták a figyelmet a takarékos gazdálkodásra, s az éber ellenőrzésre, A városi népi ellenőrzési bizottság éves munkatervének ismertetése után az ülés interpellációk előterjesztésével ért véget. A tanácstagok által elmondott interpellációk között szerepelt a vásártéri vízvezeték megépítésének ügye, a Csongrádi út és a Csongrádi utca egységes elnevezése, a KTE- pálya előterének rendbehozása, A belsőballószögi iskola építésének sürgetése, valamint a gyufagyári buszmegállóval kapcsolatos panaszok bejelentése. Á Mátéfelki Állami Gazdaság kombájnnal segít a tsz-eknek és egyéni gazdáknak Mátételke Községi Tanácsa a napokban megvitatta az aratás, csépléssel kapcsolatos tennivalókat. Mint kiderült, a Törekvés Tsz-nek a gépállomás nem tud kombájnt biztosítani az aratás elvégzéséhez. A tanácsülésen ott volt a Mátételki Állami Gazdaság egyik vezetője is, aki vállalta, hogy a gazdaság egy kombájnnal segíti a Törekvés Tsz nyári betakarítási munkáit* s amint ott végeztek, az egyénileg dolgozó parasztoknak is rendelkezésére bocsátják:
