Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

A MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA í Jegysetek egy feledhetetlen filmről Darvak lomhán vonulnak fenn az égen, vidám és szerel­mesen ifjú leány és fiú kerge- tőzik lenn, a folyóparti város­ban. Ezzel a feledhetetlenül szép képsorral bomlik ki a vásznon egy háborúsújtotta, vergődő és nyugtalan fiatal lány sorsa, s a szálló darvak vonuló V-betűjé- nek víziója zárja le a filmet, S miközben az ember nézi ezt a drámai szűkszavúságában is egész világot teremtő, szimboli­Borisz: Batalov kájában bámulatosan újszerű szépséges költeményt, úgy érzi, becsukódott egy régi kapu, s kinyílt egy új a szovjet film történetében. A mese egyszerű. Hiszen min­den nagy mű, minden nagy és igaz érzés egyszerű és világos. Két fiatal szerelmét zúzza szét a háború. A fiú a fronton esik el, a leány pedig egy másik kar­jába ájulva — majd felocsúdva keresi széttört, csodálatos életé­nek cserepeit. De az összetört szépség, a megtiport szerelem szárnyaszegett vergődése felol­dódik a háború utáni béke ga­lambjának szárnyacsattogásá- ban. Mert a szerelem nem lehet más csak béke, s a háború a halál, az iszonyat felett ugyan mi diadalmaskodhatik, ha nem az élet, amely szintúgy béke, mint ahogy gyermekeink kaca­ja, szerelmeseink boldog össze- simulása is az. Szót kellene ejteni a képalko­tás dinamikájáról, a művészi párhuzamokról, melyek szoros egységbe vonnak érzelmeket. mondanivalót, a tömegek bá-< mulatós ábrázolásának művé­szetéről, melynek Eisenstein óta« nemigen akadt példa a szovjetj filmművészetben — de az írás< szűk keretei csak jelezni enge-J dik mindazt, ami a filmet a leg-< nagyobbak közé sorolja. E nagy-J ság előtt kellett ellentmondás« nélkül meghajolni a Cannes-ij filmfesztivál zsűrijének és< együtt ünnepelni az új szovjet; filmművészet, a szocialista-rea­lista színjátszás diadalát az al­kotókkal és a film igazi jhlető- jével, a szovjet néppel. Milyen nagy öröm, hogy ez aj film a jövő héten a kecskeméti* közönség előtt is beszámolhat! értékeiről. —yla— xjooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooei Milyen célf- szolgál a szakmaközi bizottság Megyénk szervezett dolgozói közül többen kérték, alakulja­nak szakmaközi bizottságok. En­nek létrehozását Baján kíván­ják nagyon sokan, mert azt mondják, a város életének ren­dezettebb kialakításához nagy segítséget jelentene egy ilyen társadalmi úton megalakított szerv. Koordináló szerepe lenne, se­gítené a kisebb üzemeket és vállalatokat, ugyanakkor hasz­nos lenne a különböző szervek és szervezetek számára is. A szakmaközi bizottság olyan problémát is megoldana, ame­lyek régóta hátráltatják a kul. turális, sport- és nevelőmunka fejlődését abban a városban, ahol ezeknek nagy hagyományai vannak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa valószínűleg még ebben az évben megvalósítja a bajaink kérését, sőt még Kiskunfélegy-i házán és Kiskunhalason is ki* van szakmaközi bizottságokat létrehozni a közeljövőben. Ballabás Béla, SZMT kültúrnevelési felelős Börtönbe került a fegyőr Ny ílt levél Vera: Tatjana Szamojlova Ballal Mária kalocsai büntetés- , végrehajtó tizedes a Kalocsai Or­szágos Börtönben teljesített szolgá- i latot. A börtönben jelenleg életfogy- >tig tartó büntetését töltő Rakó Ist­> vánnéval, Danadai Janosnéval, s a 8 * évre Ítélt Pintér Imrénével össze- | szövetkezve társadalmi tulajdon el- : leni lopást, három rendbeli veszte- ’ getést követett el. Ballai Mária , összebeszélve a rabokkal, leveleket > csempészett, és csomagküldeménye- i ket vitt be hozzájuk a börtönbe, i Ezenfelül a Rakóné és Pintérné > által a börtön munkatermeiből ösz­> szesen 1748 forint értékű ellopott 1 tárgyakat Ballai Mária folyamato- ' san kivitte a börtön területéről — kijátszva az ellenőrzést. A kalocsai járásbíróság dr. Laka* tos tanácsa Igen súlyos büntetése­ket hozott az ügyben, tekintettel arra, hogy feltétlenül szükséges a hasonló ügyekben súlyosabb, a tár­sadalom több tagjait az ehhez ha­sonló bűncselekményektől vissza­tartó ítélet. Ezek szerint Ballai Má­riát másfél évi börtönre, egyes jo­gaitól egy évre való eltiltásra, Ra- kónét 30 napi magánelzárásra (ma­gánzárka!) és: a feltételes szabad- lábrabocsátás időtartamának egy évre való meghosszabbítására, Fintér- nét egy év négy hónapi börtönre, Danadainét pedig egyrendbeli vesz­tegetés bűntette miatt kétheti ma­gánelzárásra ítélték. Kossá István köxlekedés• és postaügyi miniszter elvtárshoz Kedves Kossá elvtárs! A Keceli Tőzegbánya Vállalat ügyében fordulok önhöz se­gítségért, mivel a Bányavállalat eddigi próbálkozásai a Kossá elvtárs vezetése alatt álló minisztérium X. főosztályán kategori­kus merev elutasítással találkoztak. Az indító ok története, mely e sorok megírására késztetett bennünket, a következő: A Keceli Tőzegbánya azt a feladatot kapta a megyei párt-, végrehajtóbizottságtól, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt Bocs megye nagy kiterjedésű szőlő- és gyümölcskultúrájának felvirágoztatásáért. Fokozza, amennyire csak tudja, a mezőgazda­ságnak szánt tőzeg kitermelését, hogy homokterületeink mind nagyobb részén tudjunk humuszképző, nedvességtároló talajerő­visszapótlást eszközölni. A bánya vezetősége, de minden keceli tőzegbányász megtisz­telő feladatának tekinti a kapott pártmegbizatást. Termelésüket eppen ezért olyan mértékben kívánják fokozni, hogy a megye tőzegtrágya-szükségletét minden tekintetben kielégítsék. E szan-i dék valóraváltását célozza az is, hogy 1958. évi 6400 vagonos elő-} irányzatukon túl még 1000 vagon tőzeg kitermelésére tettek fel-1 ajánlást. Meg kell írnunk, lehetőségeiknek ez közel sem a felső', határa. Szállítóeszközeik hiánya azonban ennek teljesítését isj igen megnehezíti, pedig megyénkben minden tőzegmennyiség • kevés. | Az adott szó becsülete, a tőzegbánya egész kollektívájának* tenniakarása késztette a vállalat vezetőit arra, hogy keressék• o gépesítés fokozásának lehetőségét. Így jutott tudomásukra, hogy» a KPM Betonútépítő Vállalatának egyik üzemegysége, a tőzeg-l termelő célvállalat telepén vannak olyan elfekvő szállítószala-', (fok és billenőteknős csillék, melyeket a Keceli Tőzegbánya egy\ kis javítással még igen jól tudna hasznosítani, a betonútépítők j viszont már évek óta nem használják, mivel a Szovjetunióbóli közel 30 , milliós beruházással modern, gépesített tőzegtermelői és műszéngyártó berendezést kaptak. • A tőzegbánya és a betonútépítő vállalat vezetői között meg • is történt az egyesség, hogy a tőzegtermelésre alkalmas hat db, 33 méter hosszú vízszintes szállítószalagot, vele együtt pedig} mintegy 100—120 darab kiselejtezett billenőteknős csillét könyv-} jóváírással átadnak a Keceli Tőzegbánya Vállalatnak. Az egyesség', lebonyolításához csupán a minisztérium irányító főosztályának: hozzájárulása hiányzott. A KPM X. főosztályának Hevesi nevű gépészeti vezetője azonban hallani sem akart a megállapodásról, kereken megtagadta annak teljesítését. A bánya vezetői ezután javaslatot tettek, hogy szerény anyagt kereteikhez mérten készpénzért is átvennék a vízszintes szalagot kát és billenőteknős csilléket. A főosztály ezt is elutasította mondván, majd tárcán belül megtalálják a lehetőséget a jelzett • eszközök hasznosítására. Sőt, még arról sem akartak hallani, hogy a szállítószalagokat és csilléket legalább egyidőre bérbe­adják a Keceli Tőzegbányának, jóllehet a bánya ezzel másfél- szeresére tudná teljesíteni 6400 vagonos termelési tervét. Érthetetlen előttünk a minisztérium X. főosztályának ez a me­rev elzárkózása, annál is inkább, mivel az említett szállítószala­gokat és billenőteknős csilléket több mint négy éve nem hasz-: nálják, s ki tudja, hol és mikor kerül sor valamelyik KPM vál­lalatnál történő alkalmazásukra. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy Kossá elvtárs megérti kérésünket és segítségünkre lesz a Keceli Tőzegbánya Vállalat megsegítése ügyében. Elvtársi üdvözlettel: Sándor Géza ; Az idegennek, aki megfordul városunk­ban, légióként az ra­gadja meg a figyelmét, hogy a kecskeméti nők nemcsak legszebbek a világon, de a legvidá­mabbak is. Csupa üdén mosolygó, ragyogó, ka­cagó arcot lát az ut­cán, tereken és minde­nütt, amerre néz. önök, kedves vendé­geink, bizonyára kiván­csiak, hogy mi teszi ily derültté az életüket. Egyetlen szóval meg­magyarázható. Kecs­keméten öröm nőnek lenni, minden kecske­méti nő tudja, hogy ha férjhez megy, jól megy férjhez, nem éri csa­lódás, nem lesz gond­ja, nem lesz bánata, mert a kecskeméti fér­fiak, a kecskeméti férj­jelöltek igénytelenek. Mit kíván leendő ne­jétől egy kecskeméti férj: X. Nem okvetlenül kell, hogy a kis meny­asszony Lollobrigida legyen. Lehet szebb is. 2. Az életkor nem számít, csak húsz éves­nél ne legyen idősebb. 3. A kelengyekérdés avult és nevetséges. Legyen neki egy tucat nylon garnitúrája, 4—5 váltás selyemhuzat, pe­helypaplanok, mifene, egyszóval a legszüksé­gesebbekből 15—20 év­re való és kész. 4. Megtakarított pénz nem akadály* SZIMATH KÁZMÉR: Kecskeméti idegenvezető 6. Asszonyok paradicsoma... ,5. Állásban legyen? Hát istenkém, legyen. Havi 1500 és ami le­esik. Ezen né múljon s legalább érzi, hogy anyagilag független. 6. Na természetesen főbérleti lakás, az se baj, ha be van búto­rozva. 7. Ma már egyetlen férfi sem kívánja, hogy felesége a háztartás rabja legyen. Nem sza­kácsnőt keres az em­ber, hanem élettársat. Persze jó azért, ha ko- nyít valamit a főzéshez és tud csinálni vacso­rára, mondjuk, pirí- tóst a tea mellé. Eset­leg összedob egy tojás- rántottát, ezt, azt. Oly­kor unalmában meg­csinál egy egészen egy­szerű borjúpörköltet, vagy kotyvaszt egy nyúlgerincet vadasan, kaprival, áfonyával és gyúr hozzá néhány zsemlyegombócot, azt úgyis megtanulta a kedves mamától. Jól esik annak a férjnek néha egy rácponty, tűzdelt fácán Eszter- házy módra, esetleg a kedvelt és népies Tour- nedos á Iá IV. Henrik, szóval efféle apró fi­gyelmesség, pláne sa­ját kasszából kedves meglepetés. 8. Csak egészen ása- tag alakok képzelik, hogy amikor megnő­sültek, ápolónőt fogad­tak holtomiglan. Ha valaki döglődik, ott a kórház, nem igaz? Persze fordul elő ki­sebb baj, amellyel nem szaladunk szanató­riumba, ügyes feleség tud priznicet rakni, cserepet melegíteni, kamillát főzni, gőzöl­ni, áztatgatni, vállat masszírozni, derekat sulykolni, beöntést ad­ni, virrasztani, orvo­sért szaladni, patiká­ban sort állni és más efajta társadalmi mun­kát. Jól eső figyelmes­ség, ha férjecskéjének megmanikürözi a mell­ső patáját és ráérő ide­jében — miután kiva­salta az öltönyt — fé­nyesre pucolja a csu­kákat. 9. Az egész társada­lom mély megvetése sújtja a férfiút, aki azt hiszi, takarítónőt veze­tett oltár elé. És direkt közutálat az afféle zsu­gori, aki sajnálja a pénzt mosónőre. Saját nylonholmijait ügyes férfiú maga lötyköli s a feleségére így csak a puplinok, vásznak, si- fonok, damasztok, té­rítők, függönyök, hu­zatok és egyéb aprósá­gok maradnak. Ezeket helyre menyecske nem is engedi át másnak. Ami pedig a takarí­tást illeti, a mai pici lakásokban tulajdon­képpen nincs is mit takarítani. Reggel va­lamivel korábban kel az asszony, összevágja, sok idő úgy sincs rá, hiszen vinni kell a gye­reket az óvodába. Pad­lót súrolni elég heten­ként egyszer, leányko­rában úgyis a sport volt; mindene, s fiatal- asszonynak a súrolás és yikszelés a legegész­ségesebb testedzés. 10. Varrogatást csak mint haladó hagyo­mány ápolását kedveli a férj. Nem varrógép az asszony, hogy éjt- napot eggyé téve gör­nyedjen. Elég, ha a hi­vatalból hazajövet dob fel néhány gombot, foltot, ingnyakat és időnként újjászabja férje kihízott nadrág­ját. Elmúltak azok az idők, amikor az asz- szony rabszolga volt- A mai férj lelki gaz­dagságot kíván, szerel­met, hűséget és oda­adást, odaadást, oda­adást. .. Épp ezért legjobb, ha az asszonyka azzal kez­di, hogy elsején a fize­tését ia odaadja. 'Diizap-cur-t&n Szállnak a darvak... — Több mint kétezer őster-J melói igazolványt adott ki az( idén a Kecskeméti Városi Ta-j nács. A jövőben a kereskedelmit osztály rendszeresen ellenőrzi a* piacokat, hogy az ál-őstermelő-1 két, spekulánsokat leleplezzék. <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents