Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-14 / 139. szám
^WWMj£/r Vr*UIf&4 é4hV ^il««r proletárjai, egyesüljetek i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCSe- KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM. 139. SZÁM .4ra SO fillér 1938. JÚNIUS 14. SZOMBAT A lakosságot a tanácshoz legjobban kötő tanácstagi beszámolókat és fogadóórakat illetően háromféle tanácstagot különböztetünk meg. Az első csoportba soroljuk azokat, akik a tanácstörvény értelmében legalább félévenként ösz- szehívják választóikat. Ismertetik velük a tanács tevékenységét, elmondják milyen határozatokat hozott a tanácsülés, a végrehajtó bizottság, s feljegyzik a lakosság jogos követeléseit, javaslatait, fogadóóráikon pedig panaszait. Kisebb részük pedig már saját tevékenységéről is számot ad. Beszámol arról, mit végzett választó kerülete érdekében. Meg kell állapítanunk, hogy nz ilyen tanácstagok száma nem nagy, de egyre többen vannak. Nézzük például, mi a helyzet a kiskőrösi járásban. 1957. év első felében 646 községi tanácstag közül csak 65 tartotta meg beszámolóját, a második félévben azonban számuk már 249-re növekedett. Igazán helyes gyakorlat eddig csak a kecskémét járásban és Kalocsa városban alakult ki. A kecskeméti járás községeiben a tanácstagok beszámolóin jegyzőkönyvet vesznek fel a panaszokról. Ezeket azután — ha a tanácstagok a szakosztályoknál nem tudják elintézni — a megyei, járási, vagy községi tanács v. b. elé terjesztik orvoslás végett. A járási tanács végrehajtó bizottsága úgy segíti a tanácstagok munkáját, hogy ellenőrzi a lakosság panaszainak, javaslatai nak sorsát. Ennek az lett az ered menye, hogy a választók által az idén előterjesztett 473 elfogadható javaslat közül május végéig 361-et megvalósítottak. Ez a módszer nagy mértékben növeli a tanácstagok tekintélyét amit az is bizonyít, hogy 10 760 ember hallgatta meg beszámolóikat. Kalocsán Romsics Sándor tanácselnökhelyettes javaslatára »Tanács Híradót« készítenek, amelyet minden tanácstag megkap. Ebben megtalálhatók a tanácsülések és végrehajtó bizottsági ülések határozatai, sőt külön-külön minden tanácstag munkájának értékelése Is. A híradó nagy segítség a tanácstagok számára. A második csoportba tartoznak azok a tanácstagok, akik a fentieknél is többet tesznek a határozatok megvalósításáért. — Komlós Balázsné kiskunhalasi tanácstagtól például az öregsző- lősi lakosok az út megjavítását kérték. Kiszámították, hogy 60 ezer forint kellene hozzá. A végrehajtó bizottság — amikor a tanácstag előterjesztette a kérést — 30 000 forintot bocsátott rendelkezésére. Komlósné összehívta körzetének lakosságát, megbeszélte velük a teendőket, s a kapott összeggel és 30 000 forint értékű társadalmi munkával rendbehozták az utat. A harmadik csoportot azok a a tanácstagok képezik, akik nem élnek választóik között, nem képviselik körzetük érdekeit s a tanácsülésekre sem járnak cl rendesen. Ezeket a lakosság valószínűleg nem is fogja megválasztani a legközelebbi tanács választáson. jy Ez a jövő útja a szőlőtermelésben! Szakcsoport-tagok látogatása a Helvéciái Állami Gazdaságban A MÉSZÖV Igazgatóság és az állami gazdaság közös kezdeményezésére s meghívására csütörtökön több mint 100 tagú küldöttség járt a Helvéciái Állami Gazdaságban; földművesszövet- kezeti agronómusok s a megyénkben jelenleg működő 68 szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoport vezetői és tagjai. Ott volt a látogatók között Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártvégrehajtóbizottság titkára, Er- dősi József elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, a járási pártbizottság több munkatársa, Brachna elvtárs, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke s számos íöldműves- szövetkezeti vezető. A vendégek a gazdaság kultúrtermében gyülekeztek, ahol Petőfi Sándor igazgató tartott rövid tájékoztatást az állami gazdaság munkájáról, főleg a szőlőtermesztésben elért eredményekről, a nagyüzemi telepítés, művelés — ezen belül a gépesítés — módszereiről. A köncsögi határrészen levő új telepítésen a látogatók saját szemükkel győződhettek meg ezeknek a módszereknek sikereiről. A 120 holdat kitevő hektáros táblákat új fajta telepítési rendszerben ültették. A 140X 90-es, illetve 125X85 cm-es sor- és tőtávolságban, dróthuzalos műveléssel, váltócsapos-szál- vesszős metszési módszerrel kialakított ültetvények hamarabb fordulnak termőre és kétszer- annyi termést adnak, mint a rövidcsapos, tőkefejes metszéssel művelt szőlők. A 120 holdas táblákból 50 hold hatodik éves kadarkaültetés az idén fordul teljes termőre s a fürtökkel rakott vesszők 100—110 mázsás termést ígérnek. Működés közben láthatták a szőlőtermelők és a szakemberek a francia típusú, lóvontatásos permetezőt s a hidas szőlőművelő traktort. Az előbbinek napi teljesítménye 8—10 hold, három sort permetez egyszerre, tökéletesen ködszerű porlasztással, kezeléséhez csupán két ember: a gépkezelő és a lóvezető szükse ges. Ez a gép a régi telepítésű keskeny sorközű szőlőkben kitűnően hasznaiható, de a gaz daság a 20 holdas napi teljesít ményü traktort is alkalmazz régi ültetésű szőlőben, jó erec ménnyel. A traktor nemcsa poroz és permetez, hanem nyi kapál, takar is. Petőfi Sándo igazgató tájékoztatása szerint gazdaság 300 hold szőlőterületen e gépek segítségével elérte, hog a metszésen és a szüretelése kívül nincs szükség embei munkaerőre. A látottakat nagy lelkesedés sei vitatták meg a szőlősgazdák A tompái szakcsoport tagja máris tervezik, hogy megvásá rolják a lóvontatású permetezőt a csengődlek a hidas traktor akarják alkalmazni. MWIIII4«IIIII> EGY TSZ ÉLETÉBŐL (3. oldal) VIZSGA ELŐTT (3. oldal) CIRKUNK NYOMÁN (3. oldal) A NÉFMUVELÉ5 IRÁNYÍTÁSÁRÓL (4. oldal) A SZAKSZERVEZETI ÉLETRŐL <4. oldal) VÁRATLAN VENDÉGEK (4. oldal) BAJAI HÍREK SPORT (5. oldal) (5. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA (6. oldal) Kecskemét háztartásáról tárgyai a június 17-én összeülő városi tanács A yárosi tanács június 17-én, kedden reggel kezdődő ülésén három fontos napirendet tárgyal. A város háztartásának 1958. évi végleges költségvetését Fehér Sándor pénzügyi osztály- vezető, a végrehajtó bizottság tagja terjeszti a tanácsülés elé. Ugyancsak ő lesz az előadója a második napirendnek is, amely a város háztartása és a községfejlesztési alap 1957. évi zárszámadását, valamint az elmúlt év vagyonmérlegét tárgyalja. A népi ellenőrzési bizottság éves munkatervét Illés Béláné, a városi népi ellenőrzési bizottság elnöke tárja a tanácsülés elé. 1 húsellátásról nyilatkozik:és a megyei tanács elnöke Egy idő óta sok panasz érkezett hozzánk a húsellátás miatt vidékről, városból egyaránt. Ezért három »illetékesnek« — jobb magyarsággal szólván: érdekeltnek tettük fel a kérdéseket a húsellátásról. * A háziasszony, B. í.-né, Kecskemét, máriavárosi lakos, négycsaládos édesanya. A piacon bevásárlás közben szólítottuk meg: — Mit főz ma a családnak ebédre? — Borsólevest, s ha kapnék friss disznóhúst, krumplifőzeléket sülthússal. — Mennyi húst szokott a család hetenként fogyasztani? — Pontosan nem tudom. Vasárnap általában másfél, hétköznap pedig kétszer vagy háromszor egy-egy kilót, attól függ, hogyan tudom beszerezni. Az a baj, hogy nem kapunk az üzletben mindig megfelelőt és szépet, különösen ha számítok ra ... A bácsalmási járási pártbizottság — a termelőszövetkezeti párttitkárok, községi tanácselnökök, állami gazdasági és gépállomási igazgatók bevonásával — június 12-én kibővített ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság falusi pártmunkáról szóló határozatát és végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. A járási párt-végrehajtóbizottság beszámolóját Galicz József elvtárs ismertette, majd vita következett. Ennek során felszólalt Berberovics elvtárs, a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet tagja, aki a termelőszövetkezet megerősítése és fejlesztése érdekében végzendő politikai munka fontosságát hangsúlyozta. Révész elvUis. a Táncsics Termelőszövetkezet tagja arra a hiányosságra hívta fel a figyelmet, hogy a bácsalmási termelő- szövetkezetek egymás eredményeit sem ismerik megfelelően. A termelőszövetkezetek közötti kapcsolat megerősítését és tapasztalataik kicserélését javasolta. Az értekezleten részt vett és felszólalt Putics József, a megyei pártbizottság másodtitkára is. Felszólalt még Szikora elvtárs, a gépállomás igazgatója, Hegedűs elvtárs, a KISZ járási bizottságának titkára, Besir elvtárs, a Katymári Állami Gazdaság dolgozója, Rádi elvtárs bácsalmási községi titkár, Oláh Margit elvtársnő, a járási párt- bizottság munkatársa és Szabó elv.társ. azFJK. elnöke.., — S olyankor mit szokott csinálni, ha nincs az üzletben? — Meg merjem mondani? ... Van egy ismerősöm, annak az útján szerzem egy olyan embertől, aki minden héten vág disznót, birkát vagy borjút... De ugye ezt mm ívja ki az újságba ?... Így a háziasszony. S e röpke beszélgetés után most látogassunk el a 29-es számú húsüzletbe. • A bolt vezetője éppen szabadságon van. B. Horváth György helyettesíti. Tőle kérdezzük: mennyi húst kapnak havonta? — összesen 48 mázsát, melynek 40 százaléka disznó-, 60 százaléka pedig marhahús. Belsőrészt is kiegészítőén kapunk mostanában. — Véleménye szerint ez a mennyiség fedezi a szükségletet? — Hétköznap jórészt fedezi, — de csak azóta, hogy megérkeztek a piacra a főzelékfélék. Szombat estig általában zavartalan az árusítás, de vasárnap reggel 9 órára rendszerint már elfogy a hús. Biztosan a vágóhíd nem győzi szállítani, legalábbis én úgy gondolom, ez lehet a hiba. — Fagyasztott, vagy friss húsokat kapnak? — Mostanában már csak friss húst kapunk. Szeretném elmondani, hogy az előző hetekhez képest sokat javult az ellátás. Egy hónappal ezelőtt bizony előfordult, hogy hétköznap egyáltalán nem tudtunk húst adni a vevőknek. &zen a hiten nuív lestiiluhl ií hávamizor kamtunk, s reméljük, hogy a közeljövőben tovább javul az ellátás* A megyei tanács elnöke, Dal« los Ferenc elvtárs arra a kérdésre, hogy van-e remény rövidesen az ellátás javulására, a következő választ adta: — Az ország — be kell vallanunk — nehéz helyzetben van. A külkereskedelmi mérleget egyensúlyba kell hozni, ezért húsból is többet kell exportálni. És bár a felvásárlás jóval magasabb mint az előbő években, belső fogyasztásra — ha átmenetileg volt is bizonyos javulás — mégsem jut elegendő,. Az Élelmiszeripari Miniszté-i riummal folytatott tárgyalás során Ígéretet kaptam Lénárt elvtárstól, a Húsipari Igazgatóság vezetőjétől: a megyék közötti elosztást felülvizsgálják, mert lehetséges, némi aránytalanság is befolyásolja, hogy a hasonló megyékkel szemben hálván íjaiablx kdgzclbe. kerültünk. Ha ez a feltevés beigazolódik —■ a minisztériumban korrigálni fogják. Ez azonban nem oldja meg a helyzetet. Alapvető változást csak az hozhat, ha a földművesszövetkezetek hizlaldákat létesítenek. Erre megvan a lehetőségük — sőt ez közérdekű feladatuk is, melyet kötelességük teljesíteni, hiszen a falusi húsellátást javíthatják ezáltal. A másik helyi lehetőség, hogy a tanácsi vágóhidak mel-. lett hizlaldákat állítunk fel. Ehhez azonban még nincs ható- > sági engedélyünk, mivel erről* még most folynak a tárgyaló-* sok. Mindenesetre tény: a saját) erőforrásokra jobban kell tá—( maszkodni — különösen a falvakban —, hogy a minisztérium által biztosított ellátmányt inkább a városokba irányíthassuk — fejezte be nyilatkozatát Dallos Ferenc elvtárs. eszikné a»,íiHIUtttU (f tLéd tartott a LxáciaLmá&L fárad pártfaízottiáa
