Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-12 / 137. szám
Qhfűlí'éaes évforduló m ide, ebbe az ódon iskolaépületbe, az Erkel utcában. AZ ÜNNEPLÉS műsorának első szakasza le is zárult. Az előbb a harmadik órában különösen számosán gyűltek össze a nyolcadik osztályban. Ének — mondja a tanrend, most számolnak be egészéves ének-zenei tanulmányaikról s emellett nyolceszten- dős íejlődésükről a búcsúzó nyolcadikosok, és az eredményről az iskola megálmodója, a nagy magyar zeneköltő, Kodály Zoltán szelíd, csendes szóval azt mondotta az óralátogatást követő megbeszélésen: — így kívánavatott tolmácsolásáról és a magával ragadó tánccal színesített Pünkösdölőről. Kodály kórusművéről. A NYOLCÉVES ISKOLA kibocsátotta első ízben végző növendékeit, beszámolt az ország nyilvánosága előtt eredményeiről. Megmutatta, hogy Kecskemét legnagyobb kulturális értékei közé tartozik ez a kis iskola, amely sajnos még ma is elavult, ódon épületben, zsúfolt, szűkös keretek között is bámu-i latraméltó eredményeket hozott; az ország elé. Ezekben az eredményekben benne van a nővén-: dékek határtalan buzgalma, a; tanári kar, a pedagógusok, az; úttörő nevelők merészsége, kéz-: deményező ereje, tehetsége és az a csodálatos távlat, amely: csak egy szocializmust építő! országban válhat teljes valóság-! gá: a zene talán nem is olyan sokára valóban mindenkié lesz. Csáky Lajos SZIRÉNÁD, Icímeiig senkit smi tesz léitikemuj^é Házunk nagyvárosi bérkaszárnya, — a Hírős Étterem ; fölött. Cigányzene mellett alszunk el, szőnyegporolás hangjára ébredünk, — a zaj néha el- : viselhetetlen. Tegnap éjszaka is felébresztettek bennünket, de ezúttal nem tudtunk bosszankodni: halk, óvatos léptek, apró és elfojtott suttogások az ablak alatt, kis pisszegés, s utána felhangzott a dal: «■Elmegyek, elmegyek, hosz- szú útra megyek...« Aztán még több, jól ismert és szeretett Kodály-dal következett, amelyet a városunkban éppen tegnap járt Kodály Zoltán a mi vidékünkön gyűjtött, s amellyel a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Leány nyolcadikos növendékei b tak tanárnőjüktől. Láttuk az ablakon át, amint kis várakozás után meggyulladt, majd elaludt a gyufa (a tréfa kedvéért mi is cigarettára gyújtottunk), s a szerenád végeztével a kislányok szintén halk és óvatos léptekkel elvonulni készültek. De zörgött a zár, s az egyik kislány — most már hangosabban — felkiáltott: — Kijött Margit néni! S a tanár »néni«, akinek éppen névnapján adták a búcsu- szerenádot, tanítványait átkarolva még sokáig suttogott a folyosón. Mi bezártuk ablakunkat. . i Ma reggel pedig megtudtuk, hogy városszerte minden iskola valamennyi búcsúzó diákja hasonló kedves, féltékenységre senkinek okot nem adó szerenádot adott ezen a felejthetetlen éjszakán legkedvesebb nevelőinek. A NYOLCADIK OSZTÁLY tantermében megkezdődött a magyar óra. A tanár a diákokkal együtt összefoglalja az egész évben tanultakat, szabályszerűen folyik az óra. DE MILYEN ünnepi színek tarkítják most ezt az órát, milyen szokatlan a kép. A padokon a lányok, fiúk előtt piciny tulipános láda. A falak mellé állított lócákon pedig — milyen furcsa idegenek, felnőttek ülnek. Évfordulót is ünnepelnek egyben, mégpedig felnőtt szemmel nézve ez is milyen különös. Régen, amikor jóval kevesebb iskola várta ebben az országban a fiatalokat, száz-kétszáz esztendős fordulóiról emlékeztek meg egy-egy iskola fejlődésének és ime most a Kecskeméti Ének-zenei Általános Iskola fennállásának nyolcadik évét ünnepük. Azt. hogy ebben az esztendőben, 1958-ban végre teljessé vált új intézmény, s kibocsátja útjukra, az életbe — ahogy a búcsúztatók majd mondani fogják, s ahogy minden búcsúzó diák az iskola falai között a búcsúzás utáni kort nevezi — a nyolcadik osztályosokat. Az ajtó az előbb óra közben is megnyílt, s egy jól ismert alak, egy kedves arc jelent meg a keretében, Kodály Zoltánnak az alakja, akinek az álmai, nevelő-elképzelései testesülnek meg ebben az iskolában, az elsőben, mely felszabadult hazánkban a nép zenei anyanyelvének megteremtésére, az élet és a zene szépségének végleges összekapcsolására vállalkozott a fiatalok lelkében. Rajta kívül még sokan érkeztek erre az ünnepre. Nemcsak azért, hogy csak tanúi legyenek 25 nyolcadikos diák szívet melegítő búcsúzásának, hanem azért is, hogy megadják a tiszteletet népi demokráciánk egy új típusú, évekig kísérleti formák között működő intézményének, az ország első zenei általános iskolájának, amely 1950-ben, nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Itt van az ünneplők között Donáth Antal, a Művelődési Minisztérium osztály- vezetője, újságírók, zenetanárok az ország mintegy Őtven már működő zenei általános iskolájából, s Kodály tanár úrral együtt még számosán érkeztek városainkból, falvainkból, a főváros iskoláiból, a különböző társadalmi szervek, tömegszervezetek, a párt képviseletében tara, ezt akartam, amit a nyolcadikosok mutattak. Ennek az iskolának az eredményei vetekszenek ma akár egy felsőbb fokú zeneoktató intézmény eredményeivel is. Pedig nem zenei szakembereket nevel az iskola, hanem jóval szerényebb a célkitűzése. Megtanítani később, amikor ez az iskolatípus általánossá válik hazánkban, az egész magyar népet, a felnövekvő fiatalságot, a dal, a zene, a legmagasabb rendű művészi élvezetek megértésére, befogadására és továbbadására. Legyen olyan a magyar zenehallgató es zeneélvező közönség, amely végül is a hozzáértők szaktudásával, felkészültségével, a lélek teljes értékű befogadóképességével vehesse birtokába az emberi géniusz egyik legszebb szüleményét, a zenét. Beszélhetnénk még híven az események sorrendjéhez a nyolcadikosok ballagási ünnepségének megható pillanatairól, a számtalan ajándékról, a szülők szemesarkában megbújó könnycseppekről, a közvetlen, baráti beszélgetésről, a vendégségbe érkezett budapesti, Lo- rántffy Zsuzsánna úti zenei általános iskola növendékeiről és tanárairól, akik szeretetük ajándékait hozták ide az úttörő-iskolának, melynek a kísérletei alapján dolgozták ki.ma a hasonló típusú intézmények tantervét, módszertanát. Beszélhetnénk a műsorról, amely a közös ebéd után a kecskeméti Országos Nevelőintézet dísztermében zajlott le, a csodálatos tisztaságú népi gyermekjátékokról, Haydn gyermekszinfóniájának Az Állatforgalmi Vállalat kecskeméti telepén VEMHES-MARHÁK ÉS IGÄSLOVAK vannak eladók. 1505 Boltkezelőt keresünk azonnali belépésre. Jelentkezés személyesen vagy írásban a Rémi Föld- művesszövetkezetnél. 1594 Termelőszövetkezet ellen izgatott a kutak Béda Miklós bátmonostori lakos 1958 elején, az újonnan alalsult Kossuth Termelőszövetkezet elnökéről azt híresztelte, hogy az államtól minden egyes beszervezett tagért ezer forint jutalmat kap. Mindenki tudja már hazánkban, hogy termelőszövetkezeteink nem az erőszak, a rafinéria s az adminisztratív intézkedések segítségével alakulnak, S fejlődnek kiváló, közős nagy- gazdaságokká, _ mezőgazdasági üzemekké, hanem a szakképzettség, hozzáértés, földszeretet és egymás megbecsülésének alapján. Éppen ezért Béda Miklósnak, a jelenleg 16 holdas — de régebben kulák-gaZdának az »érvelését« senki sem hitte el, sőt amint látjuk is — bíróság elé került ügye. A bajai járás- bíróság Kárpáti-tanácsa megérdemelten szabta ki rá a két évi és hat hónapi börtönbüntetést, s az egyes jogaitól öt évre való eltiltás büntetését, K é P * a v ~ r o s és járás életéből Megnyílt a járási kiállítás Május utolsó napja emlékezetes dátum marad a bácsalmásiak előtt. Ezen a napon nyílt meg a járási művelődési házban a tanügyi kiállítás. Számos vendég érkezett az ünnepi alkalomra. A megnyitó ünnepség után a jelenlevők megtekintették a kiállítást, A szépen berendezett termekben valóban az iskolai munka minden szépségét fellelhették az érdeklődők. Sok szemléltető eszközt tettek közszemlére, mely a nevelők és az ügyes kezű tanulók munkáját, szorgalmát dicsérte. Feltűnést keltett például Rakonczai Hajnalka bácsalmási nevelő hangjegyérték-szemlélte- tő képe. A kiállítás az iskolai munka mellett az úttörő élet szépségeiből is ízelítőt nyújt. Adatok, tények bizonyítják, hogy a járás területén az úttörő-mozgalom az ellenforradalom után egyenletesen, szépen fejlődik. A községi kiállításokon — melyeket legtöbb helyen az iskolákban tartottak — válogatták ki a járási tanügyi kiállításra kerülő anyagot mintegy elismeréséül a járás területén működő pedagógusok leleményességének, szorgalmának, sokoldalúságának. A kiállítás azt is igazolja, milyen hatalmas mértékben fejlődött a felszabadulás és az iskolák államosítása óta az oktató, nevelőmunka a bácsalmási járás területén. Legtöbb iskola jól felszerelt szertárakkal rendelkezik. A szemléltető eszközök nagy részét pedig a nevelők és a barkácsoláshoz értő diákok készítették el. Emellett természetesen tekintélyes összegeket áldozott államunk az elmúlt években az iskolai oktatás színvonalának emelésére, az iskolák tanszer és szemléltető eszköz ellátására. A kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a járásban. Már az első napon több mint 500 látogató volt. Tataházi mozaik A szarvasmarha-állomány minőségének megjavítása érdekében bevezették a községben a tehenek mesterséges megtermékenyítését. Sor kerül ezen az úton mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztság állatállományának felfrissítésére. Az első jelentkező Somogyi Antal középparaszt volt, aki 25 literes tehenét vitte az állatorvoshoz. • Lelkes és szorgalmas munka folyik a tataházi határban. A kedvezőtlen időjárás éllénére igen szépen halad a növényápolás. Valamennyi kapásnövény első kapálását és egyelését befejezték. A Dózsa Termelőszövetkezet a növényápolási munkák elvégzése mellett szakszerűen és gyorsan betakarította a lucernaszénáját, amelyet saját gépével vágott le, és Kuhn-féle rendsodróval gyűjtött össze. Megkapálták a szövetkezetben az összes kukoricaföldeket, s az egyeléssel is végeztek. Utána általában a háztáji földjeiken foglalatoskodtak a szövetkezet dolgozói. A tataházi Petőfi Termelőszövetkezet 200 köbméter silót készített állatállománya számára őszi keverékből. Az a terv, hogy ezer köbmétert állítanak elő az állatok téli takarmányának biztosítására. A megyei tanács állategészségügyi igazgatósága a növendék bikák közül kijelölte a kiállításra a termelőszövetkezet állatállományából a 48-as Piros fiát, amely 86 bírálati pontot kapott. A bika igen kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Anyjának évi tejtermelése elérte a 6000 kilogrammot, s tejének zsír- tartalma 3,8 százalék. A termelőszövetkezet egyébként mintegy 20 000 forint bevételre számít bikája után. * A község mindkét termelőszövetkezete rendszeresen havonta oszt készpénzelőleget tagjainak. A Dózsá 13 forintot, a Petőfi pedig 15 forintot ad munkaegységenként. Ez a rendszeres előlegosztás megszilárdította a munkafegyelmet és a szövetkezeti tagok szorgalmát is növelte. A tagság örömmel várja minden hónapban az elsejét, amikor az előlegosztás történik, mert tudják, hogy szorgalmas munkájuk után havonként 4—600 forintos összeget kapnak. Megszaporodtak a libapásztorok Ha végigmegyünk a madaras! utcán, reggelenként itt is, ott is libapásztorokkal találkozunk, akik hatalmas libanyájakat terelgetnek a legelőre. Soha eny- nyi libapásztort nem lehetett látni a községben mint mostanában. Mi is történt? A földművesszövetkezet már kora tavasszal megkezdte a pecsenye-, hízóliba- és hízókacsa-, valamint pulykaszerződések kötését. Igen nagy volt az érdeklődés és az előirányzottnál jóval több szerződést kötöttek. A gazdák csak pulykatenyésztésben ezernél több állatra szerződtek. Emellett 6000 naposcsibét kaptak szerződéses alapon a dolgozó parasztok, nem lehetett eleget hozni Madarasra, az igények mindig meghaladták az átadott naposcsibék számát. A titok nyitja: az elmúlt esztendőben igen sok naposcsibét értékesítettek a községben, s ezek kivétel nélkül mind a legjobb tojáshozamú fajták voltaki Most nincs olyan hónap, amelyben a felvásárlás 100 000 darabon alul maradna. Az idei naposcsibék még jobb eredményeket ígérnek. Ez a parasztság baromfinevelés iránti kedvét tovább növeli, a földművesszövetkezet pedig még több hízott baromfit vásárolhat fel. Kovács István levelező Üzemi bajnokság Bácsalmáson üzemi bajnokság indult a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet, a tanács, a DÁV, az állami gazdaság és a ktsz csapatainak részvételével! A sorsolás már meg is történt! Az első mérkőzésen a DÁV csapata 5:3 arányban győzött az állami gazdaság ellen. A vér- senymozgalom egyik nagy eredménye, hogy sok olyan bácsalmási dolgozó lépett a sportolók táborába, aki eddig nem igen foglalkozott testedzéssel. Készülődnek az úttörők Az újoncpróba letétele után a bácsalmási pajtások a tanév hátralevő napjait közös munkával töltötték. Gondolnak már a nyári táborozásra is. Leghőbb vágya az úttörőcsapat tagjainak, hogy a Balaton partján tölthessék el vidám sátortáborozáson a szünidő egy részét. Eredetileg az volt a terv, hogy lakásokat bérelnek ki, sajnos erre azonban nem volt lehetőség. Most folynak a községben az erőfeszítések, hogy a pajtások álma, a nyári táborozás valóban sikerüljön. Reméljük, a Balaton partján a bácsalmási úttörőkkel is találkozhatnak majd az üdülők nemsokára. Molnár József levelező
