Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

Qhfűlí'éaes évforduló m ide, ebbe az ódon is­kolaépületbe, az Erkel utcában. AZ ÜNNEPLÉS mű­sorának első szakasza le is zárult. Az előbb a harmadik órában külö­nösen számosán gyűl­tek össze a nyolcadik osztályban. Ének — mondja a tanrend, most számolnak be egészéves ének-zenei tanulmányaikról s emellett nyolceszten- dős íejlődésükről a bú­csúzó nyolcadikosok, és az eredményről az iskola megálmodója, a nagy magyar zeneköltő, Kodály Zoltán szelíd, csendes szóval azt mondotta az óraláto­gatást követő megbe­szélésen: — így kíván­avatott tolmácsolásáról és a magával ragadó tánccal színesí­tett Pünkösdölőről. Kodály kó­rusművéről. A NYOLCÉVES ISKOLA ki­bocsátotta első ízben végző nö­vendékeit, beszámolt az ország nyilvánosága előtt eredményei­ről. Megmutatta, hogy Kecske­mét legnagyobb kulturális érté­kei közé tartozik ez a kis isko­la, amely sajnos még ma is el­avult, ódon épületben, zsúfolt, szűkös keretek között is bámu-i latraméltó eredményeket hozott; az ország elé. Ezekben az ered­ményekben benne van a nővén-: dékek határtalan buzgalma, a; tanári kar, a pedagógusok, az; úttörő nevelők merészsége, kéz-: deményező ereje, tehetsége és az a csodálatos távlat, amely: csak egy szocializmust építő! országban válhat teljes valóság-! gá: a zene talán nem is olyan sokára valóban mindenkié lesz. Csáky Lajos SZIRÉNÁD, Icímeiig senkit smi tesz léitikemuj^é Házunk nagyvárosi bérka­szárnya, — a Hírős Étterem ; fölött. Cigányzene mellett al­szunk el, szőnyegporolás hang­jára ébredünk, — a zaj néha el- : viselhetetlen. Tegnap éjszaka is felébresz­tettek bennünket, de ezúttal nem tudtunk bosszankodni: halk, óvatos léptek, apró és el­fojtott suttogások az ablak alatt, kis pisszegés, s utána felhang­zott a dal: «■Elmegyek, elmegyek, hosz- szú útra megyek...« Aztán még több, jól ismert és szeretett Kodály-dal követke­zett, amelyet a városunkban ép­pen tegnap járt Kodály Zoltán a mi vidékünkön gyűjtött, s amellyel a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Leány nyolcadikos növendékei b tak tanárnőjüktől. Láttuk az ablakon át, amint kis várakozás után meggyulladt, majd elaludt a gyufa (a tréfa kedvéért mi is cigarettára gyúj­tottunk), s a szerenád végezté­vel a kislányok szintén halk és óvatos léptekkel elvonulni ké­szültek. De zörgött a zár, s az egyik kislány — most már han­gosabban — felkiáltott: — Kijött Margit néni! S a tanár »néni«, akinek ép­pen névnapján adták a búcsu- szerenádot, tanítványait átka­rolva még sokáig suttogott a fo­lyosón. Mi bezártuk abla­kunkat. . i Ma reggel pedig megtudtuk, hogy városszerte minden iskola valamennyi búcsúzó diákja ha­sonló kedves, féltékenységre senkinek okot nem adó szerená­dot adott ezen a felejthetetlen éjszakán legkedvesebb nevelői­nek. A NYOLCADIK OSZTÁLY tantermében megkezdődött a magyar óra. A tanár a diákok­kal együtt összefoglalja az egész évben tanultakat, szabálysze­rűen folyik az óra. DE MILYEN ünnepi színek tarkítják most ezt az órát, mi­lyen szokatlan a kép. A pado­kon a lányok, fiúk előtt piciny tulipános láda. A falak mellé állított lócákon pedig — milyen furcsa idegenek, felnőttek ül­nek. Évfordulót is ünnepelnek egyben, mégpedig felnőtt szem­mel nézve ez is milyen külö­nös. Régen, amikor jóval keve­sebb iskola várta ebben az or­szágban a fiatalokat, száz-két­száz esztendős fordulóiról emlé­keztek meg egy-egy iskola fej­lődésének és ime most a Kecs­keméti Ének-zenei Általános Iskola fennállásának nyolcadik évét ünnepük. Azt. hogy ebben az esztendőben, 1958-ban vég­re teljessé vált új intézmény, s kibocsátja útjukra, az életbe — ahogy a búcsúztatók majd mon­dani fogják, s ahogy minden búcsúzó diák az iskola falai kö­zött a búcsúzás utáni kort ne­vezi — a nyolcadik osztályoso­kat. Az ajtó az előbb óra köz­ben is megnyílt, s egy jól is­mert alak, egy kedves arc je­lent meg a keretében, Kodály Zoltánnak az alakja, akinek az álmai, nevelő-elképzelései tes­tesülnek meg ebben az iskolá­ban, az elsőben, mely felszaba­dult hazánkban a nép zenei anyanyelvének megteremtésére, az élet és a zene szépségének végleges összekapcsolására vál­lalkozott a fiatalok lelkében. Rajta kívül még sokan érkez­tek erre az ünnepre. Nemcsak azért, hogy csak tanúi legye­nek 25 nyolcadikos diák szívet melegítő búcsúzásának, hanem azért is, hogy megadják a tisz­teletet népi demokráciánk egy új típusú, évekig kísérleti for­mák között működő intézményé­nek, az ország első zenei általá­nos iskolájának, amely 1950-ben, nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Itt van az ünnep­lők között Donáth Antal, a Mű­velődési Minisztérium osztály- vezetője, újságírók, zenetanárok az ország mintegy Őtven már működő zenei általános iskolá­jából, s Kodály tanár úrral együtt még számosán érkeztek városainkból, falvainkból, a fő­város iskoláiból, a különböző társadalmi szervek, tömegszer­vezetek, a párt képviseletében tara, ezt akartam, amit a nyolca­dikosok mutattak. Ennek az iskolának az eredményei vetek­szenek ma akár egy felsőbb fo­kú zeneoktató intézmény ered­ményeivel is. Pedig nem zenei szakembereket nevel az iskola, hanem jóval szerényebb a cél­kitűzése. Megtanítani később, amikor ez az iskolatípus általá­nossá válik hazánkban, az egész magyar népet, a felnövekvő fia­talságot, a dal, a zene, a leg­magasabb rendű művészi élve­zetek megértésére, befogadásá­ra és továbbadására. Legyen olyan a magyar zenehallgató es zeneélvező közönség, amely végül is a hozzáértők szaktu­dásával, felkészültségével, a lé­lek teljes értékű befogadóképes­ségével vehesse birtokába az emberi géniusz egyik legszebb szüleményét, a zenét. Beszélhetnénk még híven az események sorrendjéhez a nyolcadikosok ballagási ünnep­ségének megható pillanatairól, a számtalan ajándékról, a szü­lők szemesarkában megbújó könnycseppekről, a közvetlen, baráti beszélgetésről, a vendég­ségbe érkezett budapesti, Lo- rántffy Zsuzsánna úti zenei ál­talános iskola növendékeiről és tanárairól, akik szeretetük aján­dékait hozták ide az úttörő-is­kolának, melynek a kísérletei alapján dolgozták ki.ma a ha­sonló típusú intézmények tan­tervét, módszertanát. Beszélhet­nénk a műsorról, amely a kö­zös ebéd után a kecskeméti Or­szágos Nevelőintézet dísztermé­ben zajlott le, a csodálatos tisz­taságú népi gyermekjátékokról, Haydn gyermekszinfóniájának Az Állatforgalmi Vállalat kecskeméti telepén VEMHES-MARHÁK ÉS IGÄSLOVAK vannak eladók. 1505 Boltkezelőt keresünk azonnali belépés­re. Jelentkezés személyesen vagy írásban a Rémi Föld- művesszövetkezetnél. 1594 Termelőszövetkezet ellen izgatott a kutak Béda Miklós bátmonostori lakos 1958 elején, az újonnan alalsult Kossuth Termelőszövet­kezet elnökéről azt híresztelte, hogy az államtól minden egyes beszervezett tagért ezer forint jutalmat kap. Mindenki tudja már hazánk­ban, hogy termelőszövetkezete­ink nem az erőszak, a rafinéria s az adminisztratív intézkedé­sek segítségével alakulnak, S fejlődnek kiváló, közős nagy- gazdaságokká, _ mezőgazdasági üzemekké, hanem a szakkép­zettség, hozzáértés, földszeretet és egymás megbecsülésének alapján. Éppen ezért Béda Mik­lósnak, a jelenleg 16 holdas — de régebben kulák-gaZdának az »érvelését« senki sem hitte el, sőt amint látjuk is — bíróság elé került ügye. A bajai járás- bíróság Kárpáti-tanácsa megér­demelten szabta ki rá a két évi és hat hónapi börtönbüntetést, s az egyes jogaitól öt évre való eltiltás büntetését, K é P * a v ~ r o s és járás életéből Megnyílt a járási kiállítás Május utolsó napja emlékeze­tes dátum marad a bácsalmá­siak előtt. Ezen a napon nyílt meg a járási művelődési házban a tanügyi kiállítás. Számos ven­dég érkezett az ünnepi alkalom­ra. A megnyitó ünnepség után a jelenlevők megtekintették a kiállítást, A szépen berendezett termek­ben valóban az iskolai munka minden szépségét fellelhették az érdeklődők. Sok szemléltető esz­közt tettek közszemlére, mely a nevelők és az ügyes kezű tanu­lók munkáját, szorgalmát di­csérte. Feltűnést keltett például Rakonczai Hajnalka bácsalmási nevelő hangjegyérték-szemlélte- tő képe. A kiállítás az iskolai munka mellett az úttörő élet szépségei­ből is ízelítőt nyújt. Adatok, té­nyek bizonyítják, hogy a járás területén az úttörő-mozgalom az ellenforradalom után egyenlete­sen, szépen fejlődik. A községi kiállításokon — melyeket leg­több helyen az iskolákban tar­tottak — válogatták ki a járási tanügyi kiállításra kerülő anya­got mintegy elismeréséül a já­rás területén működő pedagógu­sok leleményességének, szorgal­mának, sokoldalúságának. A ki­állítás azt is igazolja, milyen ha­talmas mértékben fejlődött a felszabadulás és az iskolák álla­mosítása óta az oktató, nevelő­munka a bácsalmási járás terü­letén. Legtöbb iskola jól felsze­relt szertárakkal rendelkezik. A szemléltető eszközök nagy ré­szét pedig a nevelők és a bar­kácsoláshoz értő diákok készí­tették el. Emellett természetesen tekintélyes összegeket áldozott államunk az elmúlt években az iskolai oktatás színvonalának emelésére, az iskolák tanszer és szemléltető eszköz ellátására. A kiállítás iránt igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a já­rásban. Már az első napon több mint 500 látogató volt. Tataházi mozaik A szarvasmarha-állomány mi­nőségének megjavítása érdeké­ben bevezették a községben a tehenek mesterséges megtermé­kenyítését. Sor kerül ezen az úton mind a termelőszövetkeze­tek, mind az egyénileg dolgozó parasztság állatállományának felfrissítésére. Az első jelentke­ző Somogyi Antal középparaszt volt, aki 25 literes tehenét vitte az állatorvoshoz. • Lelkes és szorgalmas munka folyik a tataházi határban. A kedvezőtlen időjárás éllénére igen szépen halad a növényápo­lás. Valamennyi kapásnövény első kapálását és egyelését befe­jezték. A Dózsa Termelőszövet­kezet a növényápolási munkák elvégzése mellett szakszerűen és gyorsan betakarította a lucerna­szénáját, amelyet saját gépével vágott le, és Kuhn-féle rendsod­róval gyűjtött össze. Megkapál­ták a szövetkezetben az összes kukoricaföldeket, s az egyeléssel is végeztek. Utána általában a háztáji földjeiken foglalatoskod­tak a szövetkezet dolgozói. A tataházi Petőfi Termelőszö­vetkezet 200 köbméter silót ké­szített állatállománya számára őszi keverékből. Az a terv, hogy ezer köbmétert állítanak elő az állatok téli takarmányának biz­tosítására. A megyei tanács állategész­ségügyi igazgatósága a növen­dék bikák közül kijelölte a ki­állításra a termelőszövetkezet ál­latállományából a 48-as Piros fiát, amely 86 bírálati pontot kapott. A bika igen kiváló tu­lajdonságokkal rendelkezik. Any­jának évi tejtermelése elérte a 6000 kilogrammot, s tejének zsír- tartalma 3,8 százalék. A terme­lőszövetkezet egyébként mint­egy 20 000 forint bevételre szá­mít bikája után. * A község mindkét termelőszö­vetkezete rendszeresen havonta oszt készpénzelőleget tagjainak. A Dózsá 13 forintot, a Petőfi pe­dig 15 forintot ad munkaegysé­genként. Ez a rendszeres előleg­osztás megszilárdította a mun­kafegyelmet és a szövetkezeti tagok szorgalmát is növelte. A tagság örömmel várja minden hó­napban az elsejét, amikor az elő­legosztás történik, mert tudják, hogy szorgalmas munkájuk után havonként 4—600 forintos össze­get kapnak. Megszaporodtak a libapásztorok Ha végigmegyünk a madaras! utcán, reggelenként itt is, ott is libapásztorokkal találkozunk, akik hatalmas libanyájakat te­relgetnek a legelőre. Soha eny- nyi libapásztort nem lehetett látni a községben mint mosta­nában. Mi is történt? A földművesszövetkezet már kora tavasszal megkezdte a pe­csenye-, hízóliba- és hízókacsa-, valamint pulykaszerződések kö­tését. Igen nagy volt az érdek­lődés és az előirányzottnál jó­val több szerződést kötöttek. A gazdák csak pulykatenyésztés­ben ezernél több állatra szerződ­tek. Emellett 6000 naposcsibét kaptak szerződéses alapon a dol­gozó parasztok, nem lehetett ele­get hozni Madarasra, az igények mindig meghaladták az átadott naposcsibék számát. A titok nyitja: az elmúlt esz­tendőben igen sok naposcsibét értékesítettek a községben, s ezek kivétel nélkül mind a leg­jobb tojáshozamú fajták voltaki Most nincs olyan hónap, amely­ben a felvásárlás 100 000 dara­bon alul maradna. Az idei na­poscsibék még jobb eredménye­ket ígérnek. Ez a parasztság ba­romfinevelés iránti kedvét to­vább növeli, a földművesszövet­kezet pedig még több hízott ba­romfit vásárolhat fel. Kovács István levelező Üzemi bajnokság Bácsalmáson üzemi bajnokság indult a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet, a tanács, a DÁV, az állami gazdaság és a ktsz csapatainak részvételével! A sorsolás már meg is történt! Az első mérkőzésen a DÁV csa­pata 5:3 arányban győzött az állami gazdaság ellen. A vér- senymozgalom egyik nagy ered­ménye, hogy sok olyan bácsal­mási dolgozó lépett a sportolók táborába, aki eddig nem igen foglalkozott testedzéssel. Készülődnek az úttörők Az újoncpróba letétele után a bácsalmási pajtások a tanév hátralevő napjait közös munká­val töltötték. Gondolnak már a nyári táborozásra is. Leghőbb vágya az úttörőcsapat tagjainak, hogy a Balaton partján tölthes­sék el vidám sátortáborozáson a szünidő egy részét. Eredetileg az volt a terv, hogy lakásokat bé­relnek ki, sajnos erre azonban nem volt lehetőség. Most foly­nak a községben az erőfeszíté­sek, hogy a pajtások álma, a nyári táborozás valóban sikerül­jön. Reméljük, a Balaton part­ján a bácsalmási úttörőkkel is találkozhatnak majd az üdülők nemsokára. Molnár József levelező

Next

/
Thumbnails
Contents