Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

A nyereségrészesedés megszerzésének gondjai cl JCteikmiíti ■Q.íp.gijÁcbatt A munkások itt se ellenségei a forintnak. Csakhogy a meg­szerzésének módjait illetően vannak téves elképzelések; ke­vés munka, sok forint, de olyan munkás is akad, aki azt vallja, nem volna bolondság, ha az ember akkor dolgozhatna, ami­kor akar..5 Az ilyen viccesen vagy félig komoly formában elmondott vé­leményekkel szemben áll tö­mör ércfalként a döntő többség álláspontja. Ez pedig így hang­zik: a becsületes, szorgalmas munka alapján szerzett pénz ad igazi örömet. Éppen ezért jó érzéssel tölti el a dolgozókat az az eredmény, amelyet közös ösz- szefogással többlet nyereségként gyűjtögettek össze máris, mint­egy 350 ezer forint értékben. Tapogatózás és találgatás Az örömben azonban üröm is vegyült. Még mindig nem tud­ják a gyár dolgozói, hogy ebből mennyi a szétosztható pénz. Fe­lettes hatóságuk, a Kohó- és Gépipari Minisztérium tömeg­cikkipari igazgatósága e kérdést illetően még mindig hallgat, sőt még az éves önköltségi ter­vet sem közölték a gyárral. Eb­ből adódnak aztán a nyereség- részesedés megszerzésének ; ' is. Ezért még csak ta­pogatóznak, találgatják, vajon hogy s mint lesz. A tapogatózás és találgatás mellett azonban azt is meg kell mondani, hogy a munkások és vezetők bíznak a kormány Ígé­retében, s ez úgy nyilvánul meg, hogy összedugják fejüket, meg­állapítják, hol szorít a cipő, mit kell tenni. A feladat jelenleg a követke­ző: egy százalékkal csökkentsd az önköltséget, s akkor 94154 forint terven felüli nyereséget szerzel — három hónap alatt. Nagyobb feladatot is írhattunk volna, de mi megelégszünk eny- nyivel, márcsak azért is, mert teljesítése kemény munkát kö­vetel. Miképpen lehet ezt a jelentős pénzösszeget összegyűjteni? Ügyelj az anyagnormára! Ez a felhívás kellő fogadta­tásra talált. Csupán a szürke öntvénynél három hónap alatt 9580 kilót takarítottak meg az öntődében. Egy kis számvetés­sel megállapítottuk, hogy ebből 128 fürdőkádat lehetett volna gyártani, ezért a gyár változat­lan áron 44 442 forint többlet bevételhez juthatott volna. És hogy ezt a munkamódszert állandósítani lehet, bizonyítja az áprilisi 425 kilogrammos anyagmegtakarítás. Ez értékben nem képvisel nagy összeget, de ha gyártmányként használják fel, akkor komoly összeget je­lent. Egyébként azt hallottuk, hogy e téren még bőven van tenni­való, mert úgymond a lehetősé­gek kiaknázásának kezdeténél tartanak az öntődében. Jósla­tokba nem bocsátkozunk, s ép­pen ezért nem jelöljük meg azt, hogy mennyit lehet még ezen­kívül megtakarítani, mert az élet és a vasas szív úgysem bír­ná el az e téren felállított kor­látokat. Selejfcsökkenlésből — elégtelen pítása most folyik. Amiről még szólni kívánunk, az a munkafegyelem. Javult, de... Annak ellenére, hogy a nye­reségrészesedésnél kizáró ok­ként szerepel az igazolatlan mulasztás, mégis elég gyakori az indokolatlan távolmaradás. Az első negyedévben 147, április­ban 43, májusban 47 • dolgozó mulasztott igazolatlanul. Ezekről a problémákról rö­videsen szó lesz az üzemi ta­nácsülésen is mint olyan pénz- forrási lehetőségekről, amelye­ket nem szabad elszalasztani a gyár dolgozóinak. De nehogy azt higgye valaki, hogy csak ezek az önköltségcsök­kentés forrásai. Hely hiányában mi csak a legfontosabbakat is­mertettük. Az üzemi tanácsülé­sen részletesen szó esik majd a tennivalókról, s reméljük addig a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium tömegcikkipari igazgató­sága is bejelenti, mit vár a gyártól és ezzel segíti a gyár­nak azt a törekvését, hogy nem tapogatózva, hanem bátran ha­lad előre azon az úton, amely az idei nyereségrészesedés meg­szerzéséhez vezet. — Venesz — Megjegyzés: Az új menetrend margójára A VÁRÓTEREMBEN még rajtam kívül huszonegynéhány ember nyög, ropogtatja a dere­kát, átkozza a keményfából ké­szült padokat, na meg a nyári menetrend készítőit. Nem csoda! Éppen négy órája arra várunk, hogy tovább mehessünk. S míg a fülembe hangzik az a sok epés, nyomdafestéket nem tűrő kífakadás, elgondolkodom: Miért is kellett megváltoztatni a régen bevált, s közmegelége­désnek örvendő menetrendet? Csak két okot tudnék elfog- gadni: először, hogy a vasút sem akar elmaradni az állandó és folyamatos fejlődéstől, ezért, ha az utas kényelmén, kellemes, veszekedésmentes utazásán nem is, legalább a menetrenden vál­toztat. Másodszor, hogy keve­set beszélnek közlekedésünk e súlyponti szakaszáról«. s a vas­út ezzel kívánja elérni azt, hogy ha nem is jót, de mindenképpen véleményt alkothasson róla az egyszerű halandó. MERT NINCS HARMADIK ÜT! Más érvet hiába hoznánk fel, legyen az ésszerűség, taka­rékosság, ezt úgy sem hinné el senki, még maga a vasutas dol­gozó sem, aki tudván tudja, hogy a 11 perccel később induló kalocsai vonat sem éri el a 11 perccel hamarabb indított csat* lakozó kecskeméti kis vonatot... ,.. Nana, — csillapítom ön­magam. Lehet, hogy »maga­sabb« szempontok kívánják ezt így. Mit Ithet tudni? Nem igaz? Hiszen egy ilyen menetrend- változás — ha az történetesen plusz-minusz 10—15 perc, bizo­nyára az utasok érdekében tör­ténik. Ez az! Itt van a kutya elásva! Milyen sok ember hagy­ta ki élete nagy élményei közül például a váróteremben való éj­szakázást, a kemény fapadon va­ló alvást, s az ezt követő más­napos hangulatot. Eh! Persze erre senki sem gondol. Igazuk volt! Jól tették! Miért is ne gya­rapodjon az emberek tapaszta­lata. Helyesen csinálták — csak ... egy kis hiba csúszott a do­logba. Na de ez semmiség, meg van mód és lehetőség kijavítani. NEM NÉHÁNY PERCES vál­tozásokat kellett volna beillesz­teni a menetrendbe, így egy kis­sé feltűnő milyen célzattal tör­ténik! Hamar észreveszik az utasok a dolgot, s lám — mint én is — rögtön megsértődnek. Ha néhány órás változást esz­közöltek volna, nem lenne rek­lamáció, mert az emberek örül­nének annak, hogy utazhatnak, s egyáltalán van csatlakozás. Gémes Gábor Tizenhárom megyei termelőszövetkezet verseny kezdemény esése Ha az anyagtakarékosságból jó jegyet kapott a gyár munkás­gárdája, akkor a selejtcsökken- tést vizsgálva elégtelen osztály­zatot kell adni. Éspedig azért , WWWVWVW^A^VWWWWWVWVWVV^iWVWWWW mert száz kódból nem kilenc, hanem 12 a selejtes. Ha figye­lembe vesszük azt, hogy a tisz­títóműhelyben és a zománcozó- ban is egy-egy százalék az en­gedélyezett selejt, s ezt hozzá­tesszük a kilenchez, még akkor is egy százalékkal több a kád- selejt az engedélyezettnél. Ha pedig ezt termelési értékre szá­moljuk át, akkor ez 39 581 fo­rintot jelent a gyárnak. Még szomorúbb kép tárul elénk, ha az egészségügyi berendezéseK selejt alakulását vizsgáljuk. Az engedélyezett 9 százalékos átlag helyett az első negyedévben 12,71 százalék volt a selejt. Ha a különbséget termelési érték­ben számítjuk, akkor a selejt- kár 94 186 forintot tesz ki. Azt gondolná az ember, hogy ezután valami változás történt. Sajnos nem! Áprilisban is to­vább nőtt a selejt, az egészség- ügyi berendezéseknél, sőt a kád­gyártásnál is. Az okok megálla­összejöttek a Termelőszövet­kezeti Tanács megyei tagjai, valamint több meghívott terme­lőszövetkezeti és termelőszövet­kezeti csoport elnök, hogy meg­beszéljék a közös gazdaságok szervezeti és gazdasági megerő­sítésének problémáit. Az össze­jövetelen elhatározták, hogy a jobb eredmények elérése érde­kében termelési versenyre hív­ják ki a megye minden terme­lőszövetkezetét és termelőszö­vetkezeti csoportját. A verseny pontok között sze­repel a talaj termőerejének ál­landó fokozása, a pillangós nö­vények területének növelése, a közös állatállomány és minősé­gének fejlesztése. Elhatározták, U KÉSZÜL" A HOMOKI BÚZA hogy az agitációs és meggyőző munkát is tervszerűbbé, szer­vezettebbé teszik. A verseny értékelése járási, majd megyei szinten történik a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1071/i957-es számú rendelete alapján. A ver­senyfelhívást aláírták: Bédics Lőrinc (Lenin Terme­lőszövetkezet, Bácsalmás), Ra- nae István (Törekvés Termelő- szövetkezet, Mátételke), Havasi János (Petőfi Termelőszövetke­zet, Kecskemét), Nagy József (Petőfi Tsz, Tass), Pintér János (Üj Barázda Termelőszövetke­zet, Jászszentlászló), Dömötör István (II. Kongresszus Terme­lőszövetkezet, Izsák), Dobó Ist­ván (Vörös Október Termelő­szövetkezet, Kiskunhalas), Val­kai Imre (Vörös Zászló Terme­lőszövetkezet, Sükösd), Kiss Sándor (Uj Tavasz Termelő- szövetkezet, Kecskemét), Sza- lontai István (Kossuth Termelő- szövetkezet, Császártöltés), Oláh Béla (Magyar Zászló Termelő­szövetkezet, Császártöltés), Bo­ros Antal (Szabadság Termelő­szövetkezet, Tompa), Kalász Mi­hály (Sallai Termelőszövetke­zet, Lajosmizse). A versenykezdeményezők a többi termelőszövetkezetet, va­lamint termelőszövetkezeti cso­portot Csatlakozásra hívták fel. A versenyben való részvételi szándékot a közös gazdaságok az illetékes járási, városi tanács mezőgazdasági osztályán jelent­sék be. Rendszeres munkaegységelőleg: nagyobb munkakedv Nagyon érdekes kutatómunkát végez a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben Kiss Árpád tudományos mun­katárs. — Egyik célom — magyaráz­za —, hogy a homok részére adjak egy új búzafajtát, amely egyesítené magában a búza és a rozs jó tulajdonságait, vagyis a rozs igénytelenségét, koraisá- gát, erős szalmáját, a búza jobb minőségét. Ismeretes, hogy a homok hasznosítása még hosszú ideig megoldatlan marad és nekünk a mostoha körülmények között is egyre növelni kell a termésátlagokat. 1951 óta foglalkozom a búza és a rozs nemzetségek tulajdon­ságainak kutatásával. 1954-ben hoztam létre az első hibrideket. A két országszerte ismert leg­jobb magyar búza a Fleisch­mann 481 és a Bánkúti 1201 fajták képezik kutatómunkám tárgyát. A keresztezéseknél ar­ra is törekszem, hogy a Fleisch­mann szalma szilárdságát és a Bánkúti betegség ellenálló ké­pességét az utódok örököljék. A régi olasz búzafajtákat is felhasználják keresztezésre, hogy ezek jellemző tulajdonsá­gát, vagyis az erős. rövid szal­mát az utódokra átvive létre­hozzanak egy kombájnaratásra alkalmas, alacsony szárú, kivá­ló minőségű magyar búzát. Már vannak kezdeti eredmények, si­került alacsonyabb szalmájú hibrideket .előállítani. Foglalkoznak egy természet­ben elő nem forduló növény, a Friticálé előállításával. Ennek magyar neve lehetne a búza­rozs, valójában ez se nem búza, se nem rozs. A meddő növény szaporodását pliploidizálással oldják meg. (A kromoszómák számát megkétszerezik.) Nagyon érdekesek a tarack és a búza keresztezésével kapcsola­tos kísérletek. Ezzel Kiss Arpá- dék a gabona igénytelenségét, betegséggel szembeni ellenállá­sát akarják növelni. Ismeretes, hogy Cicin szovjet akadémikus AZ IZSÁKI Petőfi Termelő- szövetkezetben az idén mintegy 10—12 hold szőlőt új karóval láttak el. Ilyen arányú karózást még eddig nem végeztek. A szö­vetkezet pénzügyi és könyvelési helyzetének megjavítására egyébként az állami gazdaság főkönyvelője vállalkozott, aki rendszeres tájékoztatást ad az elnöknek a pénzgazdálkodási el­járásokról. * A TISZAKECSKE1 Május 1. szövetkezetben 20 taggal most alakult meg a KISZ-szervezet. A fiatalokra szép feladat vár a munkaverseny megszervezé­sében, mert 60 hold kukoricá­juknak még csak mintegy felét kapálták meg és az aratás is sürget» L936-ban már jelentős eredmé­nyeket ért el ezen a téren. — Nálunk a kutatómunka még csak 1953-ban kezdődött és a jövő dönti el, hogy sikerül-e előállítanunk egy betegség-el­lenálló és igénytelen magyar búzafajtát ezen az úton — han­goztatja Kiss Árpdá. A kutatóval végigjártuk a kí­sérleti területet. Mintegy 600 parcellán folynak a kísérletek. Maga ez a szám is bizonyítja, hogy milyen nagyarányú kuta­tómunka folyik az intézetben. K. S. AZ IZSÁKI termelőszövetke­zetekben pár éve még alig volt fejőstehén. Ma már egyedül a Kossuth Tsz-ben 18 tehenet fej­nek — legutóbb ötöt vásároltak, három borjúval. A birkaálio- mányt 183-ra egészítették ki cs sertéseik száma is megközelíti a százat. * KÉT HÓNAP ALATT tíz új tag lépett be a fülöpházl Petőfi Termelőszövetkezetbe. Igen so­kat javul a munkafegyelem, az időszerű murvákat elvégezték, szépen fejlődik többek között a 11 holdon kiültetett dohány. Az aratást teljes egészében géppel vén- A --«vetkezet terv«: zött szerepel a szarvasmarhaál- ornánynax 60-ra való szaporítá­sa ebben az évben Régi vágyuk és törekvésük a termelőszövetkezeteknek, hogy rendszeresen osszanak munka­egység előleget. A munkaegység előleg több szempontból is hasz­nos. Elsősorban azért, mert na­gyobb munkakedvet eredmé­nyez, másrészt elősegíti a na- gyobbmérvű árutermelést, az újonnan belépő tagoknak csök­ken kitartásgondjuk, különösen szeretik ezt a fiatalok és ki tudja még felsorolni ennek elő­nyeit. Megyénkben egyre több ter­melőszövetkezet törekszik ezért előlegosztásra. Az előlegosztás élharcosai a pártszervezetek, akik a párt és a kormány hatá­rozatát e tekintetben is végre kivánják hajtani. Példaként említjük a bajai járást, ahol a 28 tsz közül ed­dig 24-ben rendszeresen osztot­tak munkaegység előleget, 8—14 forintot munkaegységenként. A járás termelőszövetkezetei ed­dig mintegy 700 ezer forintot osztottak szét előlegként. A leg­többet a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet osztott, munkaegységenként 15 forintot. — Tíz lóvontatásű hidas per­metezőgépet készítettek el a traktorosnap tiszteletére a Hel­véciái Állami Gazdaságban. A szőlőpermetezésnél kiválóan be­vált nagyteljesítményű perme­tezőből öt darabot a termelő- szövetkezeteknek adnak. Az eredmények biztatóak, s re­méljük, hogy rövidesen aligha akad tsz, amely ne így csele­kedne. Szabó Sándor A BAJAI járási pártbizottság értekezletet tartott a tsz-patro- nálók részére a 3004-es kor­mányhatározatból adódó felada­tokról és a jelenlegi helyzetről. Értékelték az eddig végzett munkát is. A beszámolót Ba­logh. János, a járási pártbizott­ság mezőgazdasági osztály ve­zetője tartotta. • A BAJAI földművesszövetke­zetek járási központja és a já­rási pártbizottság felülvizsgálta a szakcsoportok munkáját. A vizsgálat megállapította, hogy a szakcsoportok betartják az alap­szabályt. A további feladatokat illetően kidolgozás alatt van egy intézkedési terv. « AZ ARATÁSI ÉS CSÉPLÉS1 munkálatoknál előforduló tűz­esetek megelőzésére és meg­akadályozása érdekében meg­alakult a .járási tűzvédelmi ope­ratív bizottság. A bizottság ter­vet készített és azt megküldi a községi tűzvédelmi bizottságok­nak. Ah^/vvwwvvvvy»wwvwwy|^yy>vww Közös gazdaságaink életéből

Next

/
Thumbnails
Contents