Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-11 / 136. szám
cJhnire '/Daúeiu' hívta fél dv&zfir a fig.iic.hnel Mikroorganizmusokkal a rovarkártevők ellen Pasteur hívta fel először a figyelmet arra, hogy nem csupán az ember és a magasabb rendű állatok eshetnek áldozatul a mikroszkopikus lényeknek, hanem a rovarok is. A selyemlepkén kitört nagyarányú járvány- szérű pusztulás adta az indító okot az első tudományos vizsgálatokhoz. Mecsnyikov orosz tudós már 1879-ben felhívta a figyelmet a mikroorganizmusokra. Egy gabonaszipolyból gombafajt tenyésztett ki s a rovarok által sűrűn lakott és károsított gabonatáblákon ezt kiszórva olyan járványt idézett elő, hogy a kártevők hamarosan elpusztulta^. Azóta sokat fejlődött a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudomány. A rovarok ellen a vírusos fertőzésekkel lehet legeredményesebben fellépni. A virusbetegségek főleg zárvá- nyosak, tehát a megtámadott sejtekben mikroszkopikus, jellegzetes alakú, kristályszerű, úgynevezett zárványsejtek jelennek meg óriási mennyiségben. E testecskék belsejében találjuk a vírust, amely ily módon az állat pusztulása után bizonyos védelmet élvez és kiszáradásnak, hidegnek, sőt vegyszereknek is ellenáll anélkül, hogy fertőzőképességét elvesztené. A virus rendszerint hatalmas járványok formájában pusztít. Legismertebb ilyen betegségek a selyemhernyó sárgasága, a gyapjaslepke, az apácalepke poliéderbetegsége. A hernyó szövetei elfolyósodnak, az elpusztult állat állábaival függeszkedve lóg le tápnövényéről. A virust tartalmazó zárván.ytestek az ember .számára kedvező «csomagolásban« szolgáltatják a fertőzőanyagot. Ezért permetezéses, porozásos elterjesztésre kiválóan alkalmas. Gombás betegségekben elpusztult legyeket ősszel gyakran láthatunk lakásokban is. A testízek halárain fehéres, penészszerű bevonat mutatkozik. A gombás betegségeknek főleg a párás, meleg levegő kedvez, a mesterséges fertőzések sikere csakis ilyen időben biztosított. Baktériumos megbetegedést a legkülönfélébb mikroorganizmusok idézhetnek elő. Elterjedésük szintén a hőmérséklettől és a páratartalomtól függ. Megjegyzendő, hogy egysejtű állatok is okozhatnak ilyen fertőzést. A rovarok egy darabig tűrik az élősködőket, de közben a fejlődésben elmaradnak, kártételük csökken, fogékonyabbá válnak más betegségek iránt. A kórokozókat a szülők petéikkel átviszik utódaikra, ezért egyes rovarfajok állománya legyengül. Csehszlovákiában a hamvas vincellérbogár ellen dolgozlak ki úgynevezett nosemás védekezési eljárást és megállapították, hogy nem csupán a fertőzés évében volt észlelhető a kártevők számának csökkenése, hanem a következő évek generációi között még fokozottabb volt a hatás. A hazai Növényvédelmi Kutató Intézet az amerikai szövőlepke ellen egy baRtériumféleségct használt fel szép gyakorlati eredményekkel. A megyei Növényvédő Állomás laboratóriuma most a lisztes répabarkó ellen dolgoz ki védekezést talajgombákkal. A gombákból vizeskivonatot kívánunk készíteni és ezekkel permetezünk az említett kártevő ellen Csak néhány éve foglalkozunk ilyen kutatómunkával, de reméljük, hogy rövidesen a mikroorganizmusokat felhasználjuk a modern növényvédelemben. Szűcs József Reüdelkezés a sógorság-komaság ellen Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács a földművesszövetkezeteknél elég gyakori visz- szás helyzet megszüntetésére rendeletet készített, amely szerint ugyanazon szövetkezetnél vagy szövetkezeti vállalatnál nem állhatnak munkaviszonyban rokonok, ha közülük az egyik vezető beosztású dolgozó, vagy nem vezető beosztású ugyan, de feladatkörébe tartozik a rokon által betöltött munkakör ellenőrzése vagy az elszámoltatás, vagy ha a rokonok egymással a szövetkezetnél alávagy fölérendeltségi viszonyban vannak. A határozat szigorú rendelkezést hoz a gazdasági összeférhetétlenség eseteinek megszüntetésére is. Kimondja, hogy a szövetkezeti szervek vezetői és dől gőzéi munkaviszonyukból kifolyóan sem a szövetkezet részére történő értékesítésnél, sem a vásárlásnál a szövetkezet más tagjainál nagyobb előnyt nem élvezhetnek. — Több mint 8 millió forint szerepel a Kecskeméti Járási Tanács községiéjlesztési tervében. A többi között ezt az ösz- szeget villanyhálózat bővítésére, fásításra, vásár- és piacterek létesítésére, valamint kultúrházak bővítésére fordítják. Jogi kérdésekről Itfbocsátás, azonnali hatállyal Sokszor előfordul, hogy a dolgozót fegyelmi eljárás elé kell állítani, mert olyan jogellenes magatartást tanúsít, amely maga után vonja a fegyelmi büntetések kiszabását. A fegyelmi büntetések közül a legsúlyosabb az azonnali hatállyal való elbocsátás, amely után számos erkölcsi és anyagi kihatású hátrány fűződik. Ügy vélem, ha a dolgozók ismernék ezeket, fokozottabban óvakodnának olyan jogellenes magatartás elkövetésétől, amely e súlyos fegyelmi büntetést vonja maga után. Ezek a gondolatok késztettek arra, ho^i' az alábbiakban ismertes- se\ azokat a bekövetkezhető hátrányokat, amelyek az azonnali elbocsátást kiszabó jogerős fegyelmi büntetés következményei. A fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése esetén a dolgozó részére a felfüggesztés folytán visszatartott munkabért nem szabad kifizetni. A munkaviszony folyamatossága megszakad és ez kihat a táppénzszolgáltatásra is. Ezért a dolgozó elbocsátásától új munkaviszonyba való lépéséig táppénzt nem kaphat. Űj munkaviszony létesítése esetén a dolgozó az első két naptári évben alapszabadságának csupán a felét kapja meg, pótszabadságot pedig csak egészségére ártalmas munka, vagy fiatal'’*-kora címén igényelhet. Olyan eset is előfordul, hogy a dolgozó az évi rendes szabadságánál többet volt távol munkahelyétől, mint amennyi a vállalatánál eltöltött idővel arányos lenne, ilyen esetben a munka— Több mint 30 vagonra való mézet gyűjtöttek a méhek akácvirágzás idején. A kiváló minőségű méz átvételét megkezdték a földművesszövetkezetek. A Kecskeméti Földművesszövetkezet eddig 20 q mézet vett áh béréből ezt az időt le kell vonni. Az a munkás, aki a szabadságát még nem vette igénybe, a pótszabadságot elveszti, alap- szabadságának pedig csak a felét kaphatja meg új munkahelyén. Amennyiben a fegyelmileg elbocsátott dolgozó szolgálati lakásban lakik, a lakásra létesített bérleti viszonya megszűnik, s azt 15 napon belül köteles elhagyni. Hasonló megszorítás van a tanulmányok elvégzésénél is. A fegyelmileg elbocsátott dolgozó nem hagyhatja abba jelenleg kötelező szakmai gyakorlatát és csak az illetékes miniszter által kijelölt munkahelyen vállalhat munkát. Ha pedig a szakmai gyakorlatát félbehagyta, a képzésével kapcsolatos költségek megtérítésére kötelezhető. A fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozó építési kölcsön tartozásának még hátralevő törlesztési idejét egyharmadával csökkenteni kell és a tartozás kamatát 2-ről 4 százalékra kell felemelni. A jogerős fegyelmi határozat ffent felsorolt hátrányos jogkövetkezményei kiterjednek azokra is, akiknek munkaviszonya önkényes kilépés útján szűnt meg. Ha a választott dolgozó munkaviszonya összeférhetetlenség, fegyelmi határozat, vagy büntető ítélet, esetleg a választójoga elvesztésével, visszahívással szűnik meg, ilyen esetben ezek az azonnali hatállyal való elbocsátás következményeivel azonosak. E felsorolás után nem árt megemlíteni azt, hogy a fegyelmi büntetéseknek mindig nevelő jellegűeknek kell lenniök. Éppen ezért a fegyelmi büntetést kiszabó hatóságnak még a fegyelmi kiszabása előtt figyelembe kell vennie az eset összes körülményeit. javulási lehetőségeket. I szociális állapotot, valamint azt, hogy a viszonylag enyhébb fegyelmi büntetéssel nem lehel-e a kívánt nevelőhatást eléírni. Gál Imréné Hét év alatt as ország egyik legnagyobb kisipari szövetkezetévé nőtt a Bajai l'as- és f émipari KTSZ SZÖVETKEZETI mozgalmunk befizettek felettes hatóságuknak 10 éves évfordulója, ha időlege- s így is maradt 369 ezer forint- sen is, de az érdeklődés reflek- juk, amelyet szétosztottak. Hogy tor fényébe állította szövetkeze- mire használják fel a kulturális teink házatáját. Be kell vallani, célra félretett 103 ezer forintot, hogy sokan keveset tudnak Alszegi elvtárs így válaszolt: azokról az eredményekben gaz- modern üdülőt építünk a Ka- dag munkákról, amelyet kisipa- marás Duna partján, s korszer ri szövetkezeteink folytatnak, s rusítjük az üzemi szociális he- így számottevő tényezői lettek lyiségeinket. az országnak, a megyének. A KÜLFÖLDI exportról befeITT VAN PÉLDÁUL a Bajai jezésül csak annyit: Egyiptom- Vas- és Fémipari Ktsz. Közel nak automata tűzvédelmi pán- hétéves működése alatt az or- célzsalukat, Mongóliának »Med« szag egyik legnagyobb szövetke. ve"< szivattyúkat. Csehszlovákiá« zetévé nőtt. Ma majdnem ‘két- ^ak drótfonatokat, Finnország- száz taggal dolgozik. Épület- és nak szitát, Kínának kutakat géplakatos, kútfúró és szerelő, szállítottak, vas- és fémtömegcikk, kismotor A TOVÁBBI TERVEKRŐL és műszerész, valamint bádogos az igen agilis elnök mosolyogva és vízvezetékszerelő részlegek- csak annyit árul el, hogy egy kel dolgozik. Működésük, gyárt- bajai feltaláló gyors ruhaszári- mányaik az ország egész terüle- tójának prototípusán dolgoznák, tén elismertek, de exportálnak s rövidesen megkezdik a szú- a világ legtávolabbi országaiba nyogháló gyártavat, amely or- L- szagosán is hiánycikk, majd az A SZÖVETKEZET elnöke, Al- aluminium színező berendezés szegi József elmondja, hogy elkészülte után sok meglepetés- 1553-ban a füstcső. könyökcső ben részesítik a hazai és kül- gyártásával, valamint a kútfúró földi piacot, és szerelő részleg munkájával AMIKOR elbúcsúzunk az ezer hódítottak meg a belföldi pia- zajjal dolgozó üzemtől, a szak- cot es voltak egycsapasra or- mai szeretetével munkálkodó szagos liiruve. szövetkezeti tagokról, azMaz érAzota persze sokmmden tor- zésünk. jó úton járnak,'szöveU tent. Változtak a technológiai kezetük tovább erősödik maguk eljárások, uj munkasgarda nőtt és az ország javára^ Felvidéki István fel a szövetkezetben. Háromszor elnyerték a megye kiváló Szövetkezete címet, négyszer a második és harmadik helyezést érték el a szövetkezetek között fo lyó versenyben. MEGTUDJUK MÉG azt, hogy az ellenforradalom egymillió forintos kárt okozott a szövetkezetnek. A munka azonban november elején egy kölcsönkapott áramfejlesztővel megindult és 1957-ben a 12 milliós tervet másfél millióval így is túlteljesítették. Sikerült megvalósítaniuk, a hulladékmentes termelést. Közben 1580 forintra nőtt az átlagkereset, s emellett 858 ezer forintos nyereségkiosztásról döntött a tagság. BERUHÁZÁSOKRA 300 ezer forintot tartalékoltak, sport, kulturális és szociális célokra 103 ezret tettek félre, 90 ezret A meglepett betörő Pat Thelander asszony, egyik kaliforniai városka bankjának pénztárosnőjéhez a minap egy férfi lépett és papírlapot tártott elé, melyre ez volt írva: «Bankrabló vagyok, ide a pénzt!« A pénztárosnő lábai reszketni kezdtek és félelmében szépen egymás után rakta ki a százdolláros kötegeket. 30 000 dollárnál tartott, amikor a férfi egyszerre csak eltűnt. Thelander asszony felugrott, kinézett a pénztár ablakán és ott látta a betörőt, aki a váratlanul nagy összeg fölött érzett örömében elájult. (A Figaróból) Egy bejelentés nyomán A rakodók bércsökkenésétől a megye szállítási gondjáig A. I. rakodómunkás szerkesztőségünkben járt, s egyéb panasza mellett elmondota, hogy kilép jelenlegi munkahelyéről, mert havi keresete ebben az évben még nem érte el a 800 forintot sem. A bejelentés alapján ellátogattunk a 44. sz. Teherfuvarozási Vállalathoz, ahol nemcsak a munkabér kifizetéséről, de más, a nemzetgazdaság szempontjából is fontos, a takarékossággal szorosan összefüggő helyzetről alkothattunk képet. A TEFU pénzügyi csoportjánál elfekvő bérkifizetési jegyzékek arról tanúskodnak, hogy a bejelentőnek a maga részéről igaza volt, a rakodómunkások közül 4 munkásnak (a vállalat több mint száz dolgozója közül) az átlagkeresete az elmúlt negyedévben kb. 700 forint volt. A szállítás hiánya okozta tehát a rakodómunkások átlagbér-csökkenését. így hát 1958. első negyedévében 1285 forint átlagbér kifizetését tervezték, de csak 945 forintot tudtak fizetni átlagban a rakodóknak. A gépkocsipark kihasználatlansága Az átlagbérek alacsonyabb kifizetése indított bennünket arra, hogy tovább vizsgáljuk a vállalat gazdálkodását, s megkeressük \ azokat az okokat, amelyek ezt az állapotot előidézték. Szinte hihetetlenül hangzik —, de ez a rideg valóság a TEFU-nak problémát okoz a gép- kocsiparkját üzemeltetni. Az első negyedévben a bevételi tervet csak 84 százalékban tudták teljesíteni. Nem a munka rossz megszervezése vagy a holtszezon miatt alakult ez így, hanem azért, mert egyre kevesebb gyár, üzem, kereskedelmi vállalat veszi igénybe a TEFU-t. Bizonyíték erre, hogy az első tervnegyedben 94 488 üzemórát álltak a gépkocsik, ami megfelel a vállalat összkapacitása 51,9 százalékának. Ha ezt pénzbe átszámítjuk, több mint félmillió forintos bevételkiesés mutatható ki a vállalat gazdálkodásában. Sok szállító — drága szállítás Ugyanakkor újabb szállító vállalatok is alakultak. A TEFU mellett (ami ténylegesen a szállítás lebonyolítására van hivatva) ott van a KOHUSZ (Konzerv- és Húsipari Szállítmányozási Vállalat), amely a csúcsforgalom idején a TEFU-t hívja segítségül, az Élelmezési Szállítmányozási Vállalat, a gépállomás. Megnövekedett a vállalatok (földművesszövetkezetek kb 12 db, Kkfházi Bányászati Berendezések Gyára 2 db, FŰSZERT 1 db, Kisker 5 db stb.) gépkocsiparkja is. amelyek önállóan bonyolítják le a szükséges fuvarokat. Véleményünk szerint, ahogy a jó magyar közmondás mondja, itt va» a kutya elásva. Elgondolkoztató, hogy miért ragaszkodnak egyes minisztériumok tárcán belüli önálló szállítási részleghez, illetve a vállalatok a saját gépkocsiparkhoz. Szerintük ez a kifizető. A jelentések és kimutatások alapján lehetséges, hogy így van, de a gyakorlat mást bizonyít. A gépkocsik javítása a vállalatok felújítási alapját vagy a TMK műhelyek költségvetését terheli. (Sok esetben használt, rossz gépkocsikat vásárolnak, ennek üzemeltetése különösen sok pénzt emészt fel.) Uényegében tehát ezeknek a gépkocsiparkoknak a fenntartása többe kerül — a felújítás, javítás stb. miatt — mint a TEFU szállításai. A tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a sok szállító vállalat között elsikkad a lényeg, a gazdaságos, minden rakodóhelyet és útat kihasználó szállítás. Míg a TEFU-nál a központi irányító részleg biztosítja az oda és vissza való szállítást, addig a vállalatok, minisztériumok gépjárművei oda vagy vissza üresjáratként közlekednek. Meggondolandó tehát népgazdasági érdekből, hogy érdemes-e ennyi szállítási vállalatot fenntartani, az improduktív munkaerőt fizetni, a gépkocsikat üzemeltetni, mikor van egy vállalat, amely szervezettsége folytán el tudná látni a megyében levő összes szállítási feladatokat. Gémes Gábor
