Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-11 / 136. szám
WxßM* «P ÜA *M AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS^ KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai. egyesüljetekl III. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ára SO fillér 1958. JÚNIUS 11. SZERDA lilább bizonyítékot-szolgáltattak a napokban tartott termésbecslések arról, hogy a mezőgazdasági szocialista nagyüzemé a jövő. Ismeretes, hogj az idei kedvezőtlen időjárást eléggé megsínylették a gabonafélék. Azt még a legeüogultabb parasztember is elismeri azonban, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek gabonatáblain erőteljesebben fejlődnek a növények, mint — egy-két kivétellel — az egyéni parcellákon. Számtalanszor találkozunk egyéni parasztemberekkel a határban, akik nem győzik dicsérni a nagyüzemek szépen zöldelo vetéseit és csodálkoznak azon. hogy az övéké mennyivel gyengébb, pedig igyekeztek megadni mindent a növénynek. A megyei becslések szerint az állami gazdaságok négy-öt mázsával, a termelőszövetkezetek két-három mázsával magasabb átlagtermésre számíthatnak búzából, mint az egyéni parasztok. A rozsnál a különbség hasonló. A becslések szerint előreláthatólag mintegy négy mázsával többet takarítanak be ebből a gabonaféléből az állami szektorok, mint az egyéniek. Ugyanez a helyzet a termelőszövetkezeteknél is, amelyek mintegy két mázsával több rozstermésre számíthatnak, mint a nadrágszíjparcel- lák tulajdonosai. Egyszerű magyarázatot találni erre. A mezőgazdasági nagyüzemben jobban lehet alkalmazni a modern agrotechnikát. Ezzel ma már az egész világon tisztában vannak a mezőgazda- sági szakemberek. Ezért törekednek a tőkés államokban arra, hogy összevonják a mezőgazdasági kisüzemeket. Svédországban az a cél, hogy 20 hektárnál kisebb (egy ha = 1,74 katasztráüs hold) mezőgazdasági birtok ne legyen. Angliában az állam egyik legfőbb törekvése, hogy az életképtelen kisüzemeket egyesítse. Dániában 204 000 parasztgazdaságnak több mint 50 százaléka nagybirtok. Tovább lehetne sorolni az adatokat, de térjünk vissza megyénk termelőszövetkezeteihez, melyek 35 000 katasztrális holdon termesztenek gabonát. Ezek a közös gazdaságok igyekeznek kihasználni a nagyüzemi adottságokat. Az ősszel az említett gabonaterület zömén gép készítette elő a talajt, a tavasszal 162 vagon nitrogén tartalmú műtrágyát használtak fel, melynek jelentős részét gép szórta ki, főként az őszi gabonavetésekre. Az idén megyénk legtöbb termelőszövetkezetében hangoztatják: betakarításnál kézzel nem nyúlunk a gabonához. Ez azt jelenti, hogy aratógéppel, kombájnnal dolgoztatnak. A szerződéskötések ez évi összesítése szerint több mint 26 000 holdat géppel takarítanak be. Ma már ott tartunk, hogy több gépállomáson kevés a kombájn. A Solti Gépállomás körzetében például már 208 hold gabona betakarítása vár egy-egy arató-cséplőgépre, amely jóval több mint az elmúlt évek teljesítménye. A gépek alkalmazása, a jobb lalajmunka, a tervszerű talajerő- utánpótlás, a vetésforgók alkalmazásának nagyobb lehetősége stb. a nagyüzemek előnyei. — Mindezek pedig elősegítik a jobb ‘grméseredaénáek elérések Ú] MAGYAR PARADICSOMFATTA SZÜLETETT Nyers tehéntejjel a virus ellen AZ V. MAGYAR BÉKE- KONGRESSZUS FELHÍVÁSA NEMZETKÖZI SZEMLE Mátogatái a rDiuta—Tj'uzaközi Jllezőgazdatági JCiiéeleti intézetben napig is fertőzőképes marad. Kétszázalékos nátronlúggal 10 percig csávázzálc a vetőmagot, ezzel megszüntetik a virus maggal való terjedését. Az üvegházak és a melegágyak talaját pedig gőzzel fertőtlenítik. ÉRDEKES, ÜJ MÓDSZERRE jöttek rá a betegség megelőzésére vonatkozóan. Nyers tehéntejjel permetezik az egészséges növényt, hogy megvédjék a fertőzéstől. E módszerrel — amint ezt a kísérletek bizonyítják — minden eddig alkalmazott szernél jobb, 50—70 százalékos eredményt értek el. Azt még nem derítették ki, hogy miért éppen ez a legjobb permetezőszer. Ennek kutatása még a közeljövő; feladata. A kutatóknak ez a tevékenysége annál is inkább jelentős, mert paradicsomaink szántóföldi fertőzöttsége 20—40 százalék között mozog, az üvegházakban pedig 80 százalék. A legfontosabb feladatuknak tartják az új betegségeknek ellenálló fajták előállítását. ERRŐL MILENKO ISTVÁN a következőket mondja: — A külföldi és a saját vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az összes termesztett paradicsom- fajta fogékony a dohánymozaik virus iránt. Ezért a további kutatásokban csak a vad fajokra lehet támaszkodni. Mi a perui, valamint a szőrös paradicsom kultúrfajtákkal való kereszteződéséből indultunk ki. Eddig öt, vírusnak ellenálló, törzset találtunk. A további feladat: ezeknek a fajtáknak nemesítése, hogy a köztermesztésre alkalmasak legyenek. Csupán egy rövid pillantást vetettünk az intézetben folyó kutató munkára. Ügy gondoljuk, ebből az ízelítőből látják a kedves olvasók, hogy mezőgazdasági kutatásunk egyre újabb eredményekkel gazdagodik. K. S. (2. oldal) A ROVARKÁRTEVŐK ELLEN ELBOCSÁTÁS, AZONNALI HATÁLLYAL EGY BEJELENTÉS NYOMÁN (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4L oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ AZ MSZMP MEGYEI V. B. FELHÍVÁSA (5. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (6. oldal) Versenyeznek az áüamí gazdaságokban Célprémium a cukorrépa átlagának emelésére Városíöldön A Városföldi Állami Gazdaságban tavaly 119,6 mázsa volt a cukorrépa holdankénti átlaga. Az I. sz. üzemegység 130,4, a II. számú 87,1, a III. számú pedig 150 mázsát termelt. Most a gazdaság vezetősége az üzemi bizottsággal egyetértésben az aiábbi termésátlagA ipai NAGY SIKERT ARATOTT a JtlíLciam okban megnyílt onzágoi népi iparaiüoéízeli kiállíLáion IMMÁR EURÚPAHÍRÜVÉ VÁLTAK a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet paradicsomfajtái. Itthon es külföldön egyre többen fogyasztják élvezettel az ízes, vitamindús magyar paradicsomot. Sokan nyerser mint a gyümölcsöt. A napokban felkerestük Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutatót, az intézet igazgatóját s érdeklődtünk tőle, hogy milyen újabb eredményeket értek el a paradicsom nemesítésében. — A zöldségnemesítési osztálynak ez az egyik legfontosabb feladata. Célunk az, hogy olyan korai fajtát állítsunk elő. amellyel versenyképesek leszünk az európai piacokon. Ezért a meglevő fajtáinkat egy rendkívül korán érő törzzsel kereszteztük. Az utódok jól örökölték a koraiságot, de az elődök kiváló ízét és zamatát is. Az új fajtákat korai K 15- ösnek és korai K 42-esnek neveztük el, tekintettel arra, hogy ezekből nemesítettük. Az új fajta mintegy 10—12 nappal előbb érik, minden eddigi korai paradicsomot megelőzően. Őszre ezer holdra elegendő vetőmagunk lesz belőle. NAGY TÜRELMET és rendkívül magas színvonalú képzettséget kívánó munka a nemesítés. A Mészöly Gyula vezetése alatt dolgozó kutatók, mintegy háromszáz fajta, a világ minden tájáról hozatott paradicsom növényből válogatták ki a megfelelő, keresztezésre alkalmas »partnereket«. Nagyon megbecsülendő a szorgalmas kutatásnak ez az eredménye, amelynek következtében két versenyképes, új paradicsomfajtával gazdagodott az ország. EZUTÁN MÉSZÖLY GYULA helyettesének, Milinkó István tudományos kutatónak adja át a szót, aki a paradicsom virus- betegségei ellen vette fel a küzdelmet. Már 1954 óta csiszolja az eddigi tudományos kutatások alapján született fegyvereket a virusok, főként a legjobban elterjedt dohánymozaik virus ellen, amely érintkezéssel, talajjal terjed és Milinkó Istvá- nék legújabb vizsgálatai szerint a mag felületén levő virus ezer cAp^ól Ő tLß kí(fiz.(i liléiül DCeeíkmtéhtt A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén — felhasználva az Egészségügyi Minisztérium által nyújtott anyagi lehetőségeket — úgy határozott, hogy Kecskeméten kétéves ápolónőképző iskolát létesít. Utasította az oktatási osztályt, biztosítson megfelelő tantermet és irodát az ápolónőképző részére. A tanfolyamra — amely szeptember 1-én kezdődik — 50 személyt vesznek fel. Jelentkezhetnek azok a 18—30 év közötti nők, akik legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. A kérvényt július 30-ig a megyei tanács egészségügyi osztályára kell beadná (Saját tudósítónktól.) Pénteken este nyílt meg a Háziipari Szövetkezetek Országos Központja rendezésében a Műcsarnokban az országos népi iparművészeti kiállítás. A kiállítás termeiben ott találjuk a megye háziiparának legszebb, művészi gonddal készült remekeit, a megye népi iparművészeinek mesterműveit. A Műcsarnok hatalmas termeiben már a megnyitást követő órákban nagyszámú érdeklődő közönség hullámzott az ízléses vitrinek, grafikonok és fényképtablók szemkápráztató sokaságában. A megye háziiparának pálmáját a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet szebbnél szebb csipkekreációi aratják. Ügyes kezek motívumokként szőtték vékony szálakkal egy- egy csipketerítőbe, asztaldíszbe a parlament épületét, a büszkenyakú hattyút és a büszke pávát. Tablók mutatják be a halasi — immár világhírű — csipkevarrást. A halasi csipke egyik vitrinjében bekeretezett oklevél hirdeti: »A halasi csipkék kivitelezéséért, a Brüsszeli Világkiállítás könnyűipari pályázatán« — elért sikert. Sok érdeklődő szemléli a Kalocsai Háziipari Szövetkezet fiataljainak népviseletbe öltözött csoportjait, a tánccsoportot a Népművészeti Ház udva rán. Kár, hogy eredményes munkájuk egy-egy darabjával nem vettek részt a kiállításon. Kiskunfélegyháza két népi iparművész remekeivel is szerepel. Vízhányó Alajos szalmafonatú kosarai, tálcái a haladó hagyományok életrekeltésével szinte művészi tökélyre emelték a félegyházi kosarasok egykori munkáját. Pázsit Károlyné pedig horgolásával és toledós hímzéseivel készteti megállásra a kiállítási termekben hömpölygő érdeklődőket. Egy hatalmas grafikon hirdeti, hogy nem halt ki a magyar népi textilművészet még ma is országosan legelterjedtebb ága, a díszítőszövés. A múltban nagy jelentősége volt a háziszövésnek, a falusi családok textilszükségletének ellátásában. Az ünnepi darabokat mindenütt díszesre szőtték. Ehhez az asszonyok a hajdan virágzó takácsipar hagyatékából vették át a mintakincset és formálták vidékenként sajátos ornametikává, sajátos technikai eljárássá. Valóságos stílus központok jöttek létre, mint a megyében Baján, Szeremlén és Nagybaracskán. A falu ma már nem igényli úgy a háziszövést, mint régen, de megmaradtak és a megyében is számos helyen élnek a díszítő helyi hagyományok. Ezeknek lelőhelyeit tünteti fel a hatalmas grafikon, előkelő helyet biztosítva a megye déli járásának. Bíró László szintet állapította meg a talaj- minőség figyelembevételével üzemegységenként: I. sz. üzemegység holdanként 140, II. számú 130, III. számú 150 mázsa. A tavalyi átlagok igazolják, hogy ez a terv elérhető, sőt túlteljesíthető. Amennyiben az üzemegység dolgozói a fenti átlagokat elérik, betakarítás után 5—5000 forint célprémiumot kapnak? Abban az esetben, ha valamelyik üzemegység dolgozói a meghatározott mennyiségi eredményt túlteljesítik, úgy az egy mázsa átlagemelkedésért plusz 500 forintot kapnak. Ha például az I. sz. üzemegység eléri a 140 mázsát, azért kap 5000 forintot; ha 145 mázsa lesz a holdankénti átlag, úgy az 5X500=2500 forint, vagyis összesen 7500 forint kerül kifizetésre. Az egyelési verseny minősé-* gét már elbírálta a gazdaság? Az I. sz. üzemegységben győztes Győri Ilona munkacsapata? aki tizedmagával 15 000 négyszögölet kifogástalanul egyelt ki. A II. sz. üzemegységben Cseh János munkacsapata végzett példás munkát, a III-asban Kovács László munkacsapatai A három munkacsapat 500—500 forint egyelési jutalmat kapott? 23000 forint a verseny győzteseinek Táján A Tajói Állami Gazdaságban július 31-ével záruló és augusztus 20-án értékelésre kerülő verseny indult a növénytermesztő? szőlőművelő es a női munkacsapatok, további egyéni verseny a fogatosok, traktorosok, a gépműhely és az építészeti dolgozók között. A csapatok versenyének győztesei között több díj kerül kiosztásra, az első díj mindhárom csoportban 2—2000 forint, míg a gépműhely munkásai és aa építészek a 2200 forintos jutalomért versenyeznek. A nemes vetélkedés győzteseinek jutalmazására összesen 23 000 foriná tot fordít a gazdaság vezetőd sége?
