Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
Magánlaksértésért börtönbüntetéssel sújtottak egy háztulajdonost Ágoston Istvánná 1945 óta lakik a Kecskemét, Sárkány utca 15. szám alatti ház egyszoba- konyhából álló lakrészében. 1952-ben újabb igénybejelentése alapján számára egy kamrahelyiséget is kiutalt a tanács, azonban — még ugyanebben az évben — gazdát cserélt a ház. Az új tulajdonos — Ferkó Imre jogot formált a kamra használatához is, s ezért a kamra állandó vita tárgyát képezte kettőjük között. Ferkó Imre végül- is nagyon sommás eljáráshoz folyamodott: Ágoston Istvánná távollétében feltörte a kamra ajtaját, s kihordva onnan az udvarra Ágostonné holmiját, beköltözött. Csak két rendőr segítségül hívásával sikerült Ágostonnénak ismét visszaköltözni a kamrába. A kecskeméti járásbíróság dr. Záhonyi tanácsa nemrégen hirdetett ítéletet a magánlaksértő háztulajdonos ügyében, s ítélete, a kiszabott három hónapi börtönbüntetés megfelelőnek látszik arra, hogy elgondolkoztassa a lakók érdekeit semmibevevő háztulajdonosokat! Meg kell jegyeznünk, hogy Ferkó Imre csupán rokkontsá- gára való tekintettel nem részesült súlyosabb börtönbüntetésben. Lottóra költötte a lopott pénzt <z vasúti ssarka Balogh Balázs pályamunkás- .íént kezdte munkáját a MÁV- nál, de rövid pár hónap leforgása alatt már mint forgalmista gyakornok, segédtiszti beosztásba került a katonatelepi állomáson. Főnöke, aki ugyanezt a beosztást öt évi megfeszített munkájával érte el — meg volt elégedve Baloghgal. . A gyors meggazdagodásra vágyó 26 éves fiatalember azonban nem elégedett meg a MÁV- nál kapott fizetéssel: felesége tudtán kívül lottózni és totózni kezdett. Mivel családjának hazaadta fizetését, új, »külön«- munka után kellett néznie: elhatározta, hogy az állomásra érkező csomagokat dézsmálja meg. Ilyen módon nyolc esetben fosztotta ki a legkülönbözőbb városokból érkező — jórészben idős embereknek címzett — ajándékcsomagokat is, sőt még arra is vetemedett, hogy főnöke lezárt hivatali helyiségét tolvajkulccsal nyissa ki. »Keresete«, — azaz a lopott holmik értéke összesen 4230 forint volt, Mindenki, aki ismerte, meg volt győződve róla, hogy becsületes emberként él, s csupán egy véletlen rajtakapáskor de- (xült ki igazi mivoltai A kecskeméti járásbíróság dr. Szajbel tanácsa megérdemelten szabta ki, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt Balogh Balázsra a három és félévi börtönbüntetést. *- o /f R T3C Vasárnapi sportműsor Mindkét NB Il-es csapatunk idegenben játszik. Különösen sorsdöntő a Bajai Építők mérkőzése Budapesten, a K. Lombik ellen. Az Építők igen nehéz helyzetben van, hiszen a hátralevő hat mérkőzése közül négyet idegenben játszik, hármat kieső csapat ellen, egyet pedig a KISTEXT ellen. A kiesés elkerüléséhez 32—33 pontra lesz szükség. A bajaialcnak tehát idegenben is kell pontot szerezni. A mostani pontszerzés döntő fontosságú lenne. A Kecskeméti Dózsa Szolnokra látogat el. Ahhoz a Szolnokhoz, amelyik a legutóbbi 4 fordulóban pontot sem szerzett. Most akar szerezni. Reméljük nem sikerül. Az NB III-as küzdelmek döntő fordulójának Ígérkezik a most vasárnapi. A három vezető közül csak a KTE játszik odahaza, de igen erős ellenféllel, a Szegedi Építőkkel. A szegedi csapat az ősszel legyőzte a KTE-t, s most rendkívül fontos lenne a kecskeméti csapat részére a két pont megszerzése. Esetleg a bajnoki címet is jelentené, mert két riválisa idegenben játszik. A bácsalmásiak Kiskunfélegyházára látogatnak el az otthonukban igen veszélyes Honved ellen. A hazai pálya és a közönség kiegyenlíti a bácsalmásiak nagyobb tudását. A mérkőzés nyílt. Ugyanez vonatkozik a Kiskunhalasi Kinizsi—Kiskunfélegyházi Építők mérkőzésre is. A félegyháziak vereségük esetén búcsút mondhatnak a bajnokságnak. A Kecskeméti Építők Vásárhelyen a Dózsa ellen szeretné végképp bebiztosítani a kózépcsoportban helyét. További mérkőzések: Sz. Szparta- kusz—Szőreg, MÁV HMTE—Csongrád, Szentes—Dorozsma, Nagylak— Hm. Vasas. A megyei I. osztályban igen nehéz mérkőzések kerülnek sorra. Ügyszólván valamennyi mérkőzés nyílt, kimondott esélyese egyik találkozónak sincs. A legnehezebb dolga talán a bajnokjelölt Soltvad- kertnek lesz Bácsbokodon, de a H. MÁV sem mehet biztosra Mélykú- ton. További mérkőzések: Vaskút— H. Határőr, Jánoshalma—Kiskőrös, Madaras—Kalocsa, Bátya—Gara, La- josmizse—Kecel, K. Dózsa II.—Dá- vod. Megyei II. osztály: északi csoport. A csoport rangadóját Kiskunmajsán játssza a K. Légierők. További mérkőzések: Kerekegyháza—F. Bányászati Vasas, Lakitelek—Alpár, F. Építők II.—K. MÁV, F. Reménység —KTE II. A nyugati csoportban teljes forduló van, amelyen inkább a helyezésekért folyik a küzdelem, mert a bajnokságot a Kalocsai Honvéd már megnyerte. Mérkőzések: Izsák —Soltszentimre, Harta—Dunavecse, Dunapataj—Apostag, Szakmár— Csengőd, Solt—Kai. Szpartakusz, Szabadszállás—Kai. Honvéd. A középcsoportban csak egy elmaradt mérkőzést játszanak, a Kelebia— Hajós találkozót. A déli csoportban a május 11-ről elmaradt fordulót játsszák le. Itt a döntő mérkőzés Sükösdon kerül lejátszásra, ahol a B. Építők II. vendégszerepei. További mérkőzések: Bajai TC—Katymár, Hercegszántó—Bácsborsód; Csávoly—Kunbaja, a Bajai Bácska II. ellen a Felsőszentiván lemondta a mérkőzést. NB I-es férfi tekecsapatunk, a K. Vasas Budapesten mérkőzik, a Ganz Vagon együttesével. Szeretnénk, ha a gépgyáriak végre idegenben is győznének. A KTE női csapata délelőtt fél ll-kor a bajnokság élén álló Bp. MAVAG-gal mérkőzik. Már a döntetlen is szép eredmény lenne. NB II-es kosárlabda csapataink közül a Kecskeméti Petőfi Nyíregyházán játszük a NYKISE-vei. A Kecskeméti zrsapat győzelme az élcsoportba segítené őket. A Kecskeméti Vörös Meteor NB II-es férfi asztalitenisz csapata a Budapesti Ganz-gyárral mérkőzik. A női csapat is idehaza játszik, a baj nők jelölt Budapesti Szpartakusz- szal. Mindkét mérkőzést vasárnap délelőtt bonyolítják le, a Piarista Gimnázium dísztermében, délelőtt fél 10 órai kezdettel. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdet-» tel az Építők széktói sporttelepén rendezik mejg az atlétikai Béke Kupáért folyó három megye közötti versenyt. Vasárnap reggel folytatják a Kecsn kémét város bajnokságáért megkezdett tenisz-mérkőzéseket, a KTE városi sporttelepén. Vasárnap délelőtt bonyolítják le a KTE pályád az élelmezési ipari dolgozók sportünnepélyeit. A Vitkovics-iigyrői (-OOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOOOOO-OOOOOOO'O-OOOOOO'OOOOOOy Kössön toliértékesítési szerződést liba- és kacsatollra a helyi földművesszövetkezetekkel A helyi földmű vessző vetkezetek, mindenfajta tollat állandóan magas napi áron vásárolnak 1272 xxxToooooooooooooooooooooooooooooo-ooooo't mértékutáni szabóság « KECSKEMÉT, Ótemető utca 2, — BAJA, Vörösmarty utca 5. Vállalunk férfi öltönyöket, kabátokat, — női kosztümöket, felöltőket — a legújabb divat szerint, rövid határidőre. Sürgős esetben a legrövidebb időn belül elkészítjük a megrendelt ruhákat. BÁCS MEGYEI KÉZMŰIPARI VÁLLALAT Az elmúlt vasárnapi, Békéscsaba elleni bajnoki mérkőzésen a kecskeméti szurkolók meglepetéssel látták, hogy a Dózsa Vitkovics nélkül lép pályára. A közönség körében gyorsan elterjedt annak híre is, amiért a csapat vezetői úgy döntöttek, hogy a kétségtelenül tehetséges, fiatal kapus szereplésétől eltekintenek. Az ok: sportszerűtlen életmód, sportszerűtlen viselkedés! Súlyos szavak ezek egy olyan fiatal játékosról, aki még pályája kezdetén tart, de aki már eljutott oda, hogy állandó tagja lehetett egy jó képességű NB II-es csapatnak, ahol megbecsülték tudását, szeretettel vették körül, megfelelően jó munkabeosztást, keresetet biztosítottak számára. A csapat edzője, Tóth György, a sokszoros magyar válogatott kapus, megkülönböztetetten sokat foglalkozott Vit- koviccsal, akit ő is nagyon tehetségesnek, fejlődőképesnek tartott. Mi történt az elmúlt néhány hónapban, amiért a csapat vezetői már-már lemondtak Vitkovicsról és kihagyták az együttesből? Ezt a kérdést tettük fel Tóth György edzőnek, aki szívesen válaszolt, mert mint mondotta, talán az újságban megjelenő cikk észretéríti, kijózanítja, jobb útra téríti Vitkovics Józsefet. — Amikor átvettem a Dózsa edzéseinek irányítását — kezdi Tóth György —, láttam, hogy Vitkovics- ban fiatal és tehetséges kapus került a kezembe, örömmel kezdtem meg vele a foglalkozást, de csakhamai tapsztalnom kellett, hogy Vitkovics- nál a tehetség egyáltalán nem párosul jó emberi és sportemberi tulajdonságokkal. Az edzéseket nem veszi komolyan, ha figyelmeztetem valamelyik alapvető hibájára, fölényesen visszafelesel. Az utolsó szó mindig az övé. A legfőbb baj Vit- kovicsnál az, hogy nem azokra a józan sportembereke, játékostársaira hallgat, akik élettapasztalatukkal segíteni tudnak és akarnak, hanem a cimborákra, „szesztestvérek“-re, akik a lejtőre juttatják. Mi még mindig nem adtuk fel a reményt* hogy Vitkovicsot megmentsük, józan életre neveljük. Mostmár egyedül csak rajta múlik! Eddig tartott Tóth György edző válasza. A beszélgetésnél jelen voltak a Dózsa játékosai közül is né- hányan. Egy-egy megállapításnál helyeslő bólogatasokkal, közbeszólásokkal adtak igazat edzőjüknek, ök is nagyon szeretnék, ha Vitkovics József az eddiginél komolyabban venné az életet, mert ez együttjárna azzal, hogy mint sportember* a pályán isi megállná a helyét. Mi, a magunk részéről csak annyit kívánunk ehhez az ügyhöz hozzáfűzni, hogy helyeseljük a Dózsa vezetőinek Vitkoviccsal kapcsolatos állásfoglalását. E cikkel nemcsak tájékoztatni kívánjuk a szurkolók széles táborát, hanem a sajtó segítségét is hozzáadni ahhoz, hogy egy fiatal sportoló a helyes útra térjen. Bízunk abban, hogy ez sikerülni is fog! Mezei István Künn bolyongok a Tisza partján, a zöldbe és tarka virágokba öltözött természet messzehang- zó hangverseny-termében. Az alkonyatba hulló délután barnásvörös rezdülése, mint a futótűz, úgy fodrozódik a víz méltóságteljes tükrén. A mély- és világoszöld szerelmesen ringó koronája ölelkezik a magassággal, s az erdő sűrűjében felharsan a kakuk, a vadgalamb és a feketerigó éneke. Csalogató, hívogató az a koranyári, békébe olvadó koncert, öt dicséri, azt a halászt, aki görbeorrú csónakján észrevétlen siklik a vízen s a körülötte gyöngyöző habok halk szerenádja kíséri útján. A tiszaugi nagyréten, a sárgán aranyló homokos földön egy parasztcsalád szorgoskodik. — Csorba László árpádszállási paraszt csatornás öntözéssel műveli földjét. Minden 14 méterre van egy gyűjtőgödör, amelyekből szórólapátokkal öntözik a területet. A hatalmas bulgárla- pátokkal 6—7 méterre dobják a vizet, szinte látni, amikor a paprika, paradicsom, dinnye, jborka- és borsópalánták üde iókedvvel szívják magukba a frissítő italt. Csorba bácsiék az Idén kísér- eteznek először a csatornás önözéssel. Hogy miért, erre a kérdésemre kimért nyugalommal válaszol: — Az a hír járja a faluban, bogy a kormány támogatja a parasztoknak ilyen irányú kezdeményezését, így hát mi is belevágtunk. Másfél holdon ker- .észkedünk. Az igaz. sate munTJCSZAJE kával jár, de amint figyelem a növények sárj adását, van értelme a küszködésnek. — Laci bácsi ért a kertészethez is? — A télen én is hallgatója voltam az ezüstkalászos tanfolyamnak és ott megismerkedtem a kertészet tudományával is, persze csak úgy foghíjasán. A vejem vett néhány kertészeti szakkönyvet, azt bújtuk éjszakánként s eközben született meg az ötlet fejünkben, hogy mi már pedig összemelegedünk a kertészet csínjával-binjával. A kanyargós Tisza mentén s a parti nádasokból felbrekegnek a lomha békák. Beszövi a csendet a férjek udvarlása: varrók, varrók neked papucsot — vigasztalják a békaasszonyokat s közben mohón bekapnak egy arra ténfergő szúnyogot. Az alpári holtágnál rábukkanok Szabó András halászra. Alacsony termetű, napbarított arcú férfi. Kalapját a szemöldökéig húzza s kémlelő tekintettel áll a parton. Most mint magánember szemlélődik s őrködik a halak békés nyugalma felett. — No ha már faggat az elvtárs, üljünk le a fűre s úgy beszélgessünk, mert én már ismerem az újságírót, az úgysem megy el addig, amíg meg nem tudja mindazt, amire kíváncsi. — Hogy megy a halászat, Andris bácsi? — Ilyenkor megjárja, de télen. amikor vízben van tövig az ember keze, úgy érzi, mintha parázsban lenne a hidegtől, hej akkor nem valami kellemes. De harminc év óta megszoktam... — Milyen halászszerszámokkal fogják a halat? — Van abból annyi, mint csillag az égen. Én a leggyakrabban varsával, toppanccal, horoggal, kecével és kézi tapogatóval fogom a zsákmányt. Azt ne feledje el az elvtárs soha, hogy a legértékesebb halat toppanccal és horoggal lehet zsákmányolni. — Ezt úgy mondja, mintha én is kezdő halász lennék s figyelmembe ajánlja ezt a halászati módszert. — Mikor fogta a legértékesebbhalat? — Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert a halásznak minden hal drága. Elgondolkodik. Hátrább tolja kalapját, megvakarja fejebúb- ját, rágyújt egy cigarettára s így válaszol: — öt évvel ezelőtt fogtam egy 11 kilós harcsát s eey másfél kilós angolnát. Éppen egy kezdővel halásztam, amikor oldal- babök és rámszól: Andris, a teremtésit, ott meg egy marhabéi úszik. Nem volt az marhabéi, hanem angolna. Falánk jószág. Hajnalban, amikor friss harmat csillog a parton, az angolna kiúszik a szántóra s takarosán megdézsmálja a káposztát. — Évekkel ezelőtt a cibaki holt Tiszában volt belőlük szép számmal. Ma már egyre inkább fogy a számuk. Ritka hal ez, akár a fehérholló. — Mikor virágzik a Tisza?. — No ez még csak egy csodálatos látvány. Nem tudom, látott-e már ilyet. Júliusban van itt az ideje. A kérészmadarak a délutáni órákban feljönnek a víz alól, naplemente előtt s elborítják a Tiszát. Kibújnak bőrükből, nadrágot cserélnek és rászállnak a vízre. Röpdösnek, keringenek a levegőben, ilyenkor járják násztáncukat. Nem hosszú életűek, naplemente után elpusztulnak. Egy hétig tart mindössze a virágzás. Az elpusztult tiszavirágot kihalász- szuk, megszárítjuk és eltesszük tavaszra. S amikor megindul a halászat, a tiszavirágot ráhúzzuk a horogvégre s ezzel fogjuk a kecsegét, a potykát, a harcsát és a márnát. Betérek a zúgó erdő sűrűjébe is. Az égbolt asztalán már félig szegve ott kacérkodik a hold. Félelmetes, romantikus ez abarátkozás az erdővek Az éger, a szürke-, a fekete- és kanadai nyár, a szarvasbogaras tölgy, a bükk, a szilfa, a juharfa és a kőrisfa susogása hallik az éjszakában. Itt találkozom Bartucz István erdésszel. Az énekes madarakról beszélgetünk. A hajnal legkorábban nótázó madara a cinke. Már két órakor vidám énekkel dicséri az új napot. Utána a feketerigó veszi át a prímet, hajnal háromkor már hang- versenyteremmé változik az egész erdő. A cinkén és a feketerigón kívül megtalálható itt a vörösbegy, a vadgalamb, a folyóparton az üstökösgém és a kócsag. — Az állatok közül a legveszedelmesebb a róka. Bemerészkedik a házak udvarába, megtépázza a gazdák csirkeállományát. Nehéz rábukkanni, mert úgy ellapul a csalitban, hogy ember legyen a talpán, aki észreveszi. Ö azonban azt is tudja* hogy az arra vetődő vadász melyik szemével lesi. Ilyenkor nyáron a lekoronázott fűzfákon napozik — meséli a vadász. Sok költő megénekelte már a Tiszát. S ma, amikor az ember tudásával és két kezével formálja a természetet, még többet és szebbet lehet írni a természet és a tudomány barátkozásáról. A táj szeretete szorosan hozzátartozik a hazaszeretet fogalmához* Gyönyörű ez az ország, felejthetetlen látvány a kanyargó Tisza, s hogy még szebb legyen és gazdagabb vidéke, ez tőlünk függ, a jövőt formáló emberektől* Aieliczky Sándor
