Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-08 / 134. szám

A traktorosnap alkalmából s ^ P-> o R T^K Vasár na pl sportműsor Kalocsán Békés és Bács megye felnőtt .és ifjúsági válogatott labda­rugó csapatai mérkőznek. A fei- ; nőttek du. fél 6 órakor, az ifik du. fql 4 órakor. ■ ... A3-. NB II-BEN lassan a hajrához férünk. Mindkét megyei mérkőzés a /Bajái’ 'Építőknek a lontös. A Kecs­keméti Dózsa—Kőbányai Lombik találkozón igen fontos, hogy a Dó­zsa győzzön, hiszen a kőbányai -.'csapat közvetlenül ott van a bajaiak ;nyakán-'és már döntetlen esetén-is megelőzheti a bajaiakat. A Dózsá­nak ezenkívül a negyedik hely megtartása miatt is szüksége van a győzelemre. A bajaiak helyzete a pontszerzés szempontjából már- jó­val- nehezebb. Óbudán kell játsza­nia áz ugyancsak kiesésre álló Gáz­müvekkel. " Teljes erőbedobással és lelkesedéssel az egyik pontot meg- . szerezheti az Építők. Az NB III-BAN csak egyetlen mérkőzést játszanak, az elmaradt fagylak—Kecskeméti Építők talál­kozol. Az Építők győzelmükkel v biztosíthatják jó középhelyezésüiket. • K MEGYEI I. OSZTÁLYBAN is céálc égy elmaradt mérkőzésre ke­rül sor. Ezt Garán jásszák le, aho­va a Bácsbokod együttese látogat él. A két jö formában levő csapat között nagy küzdelem lesz. A MEGYEI II. OSZTÁLYBAN az utolsó fordulót játsszák. Az Északi csoportban a vezető F. Bányászati Vasasnak a megerősített KTE II» el- lén kell megszereznie a bajnoki cí­met' jelentő két pontot. Vereség esetén két riválisa is elhagyhatja. Ezek közül az Alpárnak van köny­nyebb dolga, mert odahaza mérkő­zik a Kerekegyházával. A Kecske­méti MÁV is otthonában játszik a kiskunmajsaiak ellen. További mér­kőzések: Kméti Légierők—Lakitelek, F. Reménység—F. Honvéd II. A K. ÉpítőJ-t II.—F. Építők II. mérkőzést a félegyháziak lemondták. A Nyugati csoportban az elsőség kérdése már .hetekkel ezelőtt el­dőlt a Kai. Honvéd javára. Annál nagyobb harc. dúl a kiesés elkerülé­séért. A Szabadszállásnak, ha benn akar maradni, pontot kell szerezni odahaza a Dunavecsétől. Szakmár csak akkor kerülheti el a kiesést, ha győz, a Szabadszállás pedig ki­kap, vagy ha odahaza legalább nyolc góllal veri Hártát. Ebben az eset­ben a‘ hartaiák kerülnek a kiesés sorsára. .További mérkőzések: Solt— Soltszentimre, Dunapataj—Izsák. A két kalocsai mérkőzést — Kai. Hon­véd—Apostag és Kai. Szpartakusz— Csengőd — a válogatottak kalocsai szereplései miatt későbbre halasz­tották. NB I-es tekecsapataink közül a Vasas férfi együttese a Nyíregy­házi KISE-t fogadja. A mérkőzést vasárnap délelőtt 10 órakor játsszák le a Horog utcai sportpályán. A KTE női csapata Budapesten mér­kőzik a Bp. Közi. Építőkkel. Nehéz •küzdelem után a hazai csapat győ­zelmét várjuk. . NB Il-es kosarasaink és asztali­teniszezőink pihennek. A Bajai Szállítok ökölvívó Csapata a Komlói Bányásszal méri össze erejét a bajnoki pontokért. A ta­lálkozót jó idő. esetén vasárnap este 8 órakör az Uránia filmszínház kert­jében,-, ross^ idő . esetén a IIÍ. Béla Gimnázium tornatermében rendezik meg. TEKEHIRADO Győzni kellett volna! Kecskeméti Vasas—Bp, Ganz Va­gon 6:0. Rosszul kezdett a Vasas. Sem Baloghnak, sem Gyebrovszkynak nem sikerült győzni. Szünetig a vendégek vezettek 4:2-re. A Vasas szünet utáni játéka már sokkal jobb eredményeket hozott és sike­rült az egyenlítés. Kripóczky a nap. legszebb játékát nyújtotta, s reméljük Kováccsal együtt állan­dósítják jó formájukat. Jó eredmény a bajnokjelölt MÄVAG ellen Kecskeméti TE—Bp. MA VÁG 6:6 A KTE női tekézöi derekasan megállták helyüket a bajnokjelölt MÁVAG ellen és kis szerencsével győzhettek is volna, annak, ellenére, hogy Klimentné mélyen a formája alatt dobott. A csapat ezzel a szép eredménnyel biztosította helyét az élcsoportban, A területi bajnokságban a K. MÁV l0:2-re verte a Szolnoki Szpar- takuszt, a K. Barnevál ugyanennyi­re a K. Szpartakuszt. ^vwvwvwN/srwvwwwwvwww»/wv*/www«A^w. Sürgős tájékoztatást! A Népsport hétfői számában T. (. tollából érdekes cikk jelent meg, amelynek elolvasása után azonnal elhatároztam, hosy a „Veszprémi árnyékához magam is hozzászólok. Teszem ezt elsősorban azért, mert nálunk, Bács-Kiskun megyében sincs egy cseppel sem kisebb ár­nyéka a terebélyes fának. T. I. kartársam cikke röviden arról szól, hogy Veszprém megyében hatalmas sikere van az NB III-as küzdelmek­nek, megnövekedett a labdarúgó­mérkőzések látogatóinak száma. Ez a napos oldal, az árnyék viszont a megyei bajnokságok és egyéb al­sóbb osztályú bajnokságok színvo­nalsüllyedése, érdektelensége. De az árnyékos oldalhoz tartozik az is, hogy több sportkör beszüntette mű­ködését, sok sportkör pedig virág­zó szakosztályaiban sportoló tehet­segeket eresztett szélnek. Vagyis amit nyertek a réven (NB .; [fi.) — az alaposan elveszett £* vá­mon ! Elöljáróban le kell szögeznem, hogy Bács megyében is -hasonló a helyzet. Egy egész sor aggasztó tünet mutatja, hogy sportmozgal­munkon belül milyen egészségtele­nül a futball felé tolódott el az egyensúly. Vonatkozik ez elsősor­ban az anyagi eszközök felhaszná­lására. Általános az a ki nem mon­dott tétel, hogy labdarúgásra semmi ,®cm sok. Ezt a tételt az élet azután .. sokszorosan igazolja. Sportvezetőink nagyrésze tisztá­ban van azzál, hogy a jelenleg kiala- ’ Jóilt helyzet sokáig nem. tartható fenn,. s a sportberkekben hónapok óta folynak a találgatások, hogyan is lesz a jövőben? Milyen lesz az új labdarúgó bajnoki, rendszer? Mi­kor hozzák nyilvánosságra a baj­noki tervezetet? Hogyan alakul az NB II., NB III., hány csoportos lesz, hány csapat jut fel, hány esik ki, lesz-e az NB III-as bajnokok ré­szére osztályozó? Ezek azok a kérdések, amelyek ma lépten-nyomon hallhatók azok­ban a városokban, községekben, ahol érdekelt csapat van. Meg kell mondanom, hogy az NB II-s és NB III-as mérkőzések légköre éppen azért túlfeszített, mert a levegőben — akaratlanul is — ott van a nagy kéédés, mi lesz, ha az NB II-ben csak 9- csapat marad bent, az NB IlI-ban pedig már a hatodik is ki­eső lesz? Ezért van oly sok kiállí­tás, sérülés és botrány. Vasárnap a KTE—Szegedi Építők mérkőzésen láthatólag nem volt nagy tét. A KTE jobb volt mint ellenfele, és végül győzött is. De mi történt addig, amíg ez a győzelem megszületett? Lábtörés, kiállítás! S mindez azért, mert a szegediek legalább az ötödik helyet szeretnék megszerezni. Az pedig szinte mindegy, hogy milyen eszközökkel. Néhány nappal ezelőtt Baján jár­tam. Természetesen beszéltem ré­gi sportbarátaimmal. Az első sza­vuk az volt hozzám, tudom-e, ho­gyan fest majd az új bajnoki rend­szer? őszintén meg kellett mondanom, hogy én sem tudok semmivel sem többet, mint ők. Dehát honnan is tudnék? Sehonnan, semmiféle tájé­koztatás még nem jött. A fővárosi lapok és a Iládió is, a Népsporthoz hasonlóan, csak homályos, ködös, félremagyarázásokra alkalmas tudó­sításokat adnak, melyek egyszer a reményt, egyszer a sötét kétséget hagyják maguk után. Meg kell mondani őszintén, semmi ok a kertelésre, itt van a legfőbb ideje, hogy az illetékesek tájékoz­tassák a sportkedvelők milliós tábo­rát a terveikről és a terveket bo­csássák vitára. Nem szeretnék nagy szavakat használni, de leírom azt a szót: bizalom. Erről van itt ugyanis szó. Ez forog most kockán, tehát nagyon alapos megfontolás tárgyává kell tenni minden változtatási szán­dékot. A jelenlegi bajnoki rendszer való­ban nem a legmegfelelőbb. Ennél sokkal jobbat is meg lehet valósítani. Itt csak egy kérdés merül fel, hogy mikor? A közvélemény azt kívánja — ezt nyugodtan leírhatom —, hogy az 1957—58-as bajnokság a kiírásnak megfelelően alakuljon az NB I., NB II. és NB Ill-ban. A kiesés, a fel­jutás kérdése maradjon változatlan. De már most. az 1958—59-es bajnok­ság megindulása előtt dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra az új bajnoki rendszert. Az egyetemes magyar sport érdeke, hogy e „kénTés“ kérdések most már megnyugtató választ kapjanak és a fenti formában rendeződjenek. Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a labdarúgók és a közönség széles tábora sürgős tájékoztatást kapjon. Mezei István 60 évvel ezelőtt, 1898-ban hozott határozatot a város vezetősége, Kada Elek indítványa alapján, múzeum alapí­tására. Ezt az tette * indokolttá, hogy ez időre már szép számmal gyűlt össze, főleg Hornyik János gyűj­tése nyomán, néprajzi es várostörténeti anyag a levél­tárban, így szükségessé vált az anyag múzeumban tör­ténő elkülönítése, és a további kutatások által fel- szaporodó tárgyak szakszerű kezelése. A szélesebb kö­rű kutatásokat várostörténeti és régészeti vonatkozásban Káda Elek polgármester, a néprajzi, elsősorban pász- töréletre vonatkozó gyűjtést Madarassy László, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának kutatója kezdték el. A megalapítás után a múzeum, az ugyan­csak akkor alapított könyvtárral együtt a városháza épületében volt. ___ A múzeum régészeti anyaga ez időben Kada Elek polgármester kutatásaiból, származott, aki hivatalos teendői mellett igen nagy érdeklődéssel fordult a város régi történetének, a régi időkben itt élt népek élete- ock és kultúrájának vizsgálata félé. Kutatásainak eredményeit’ még ma is jól felhasználható közlemé­nyekben irta le régészeti fcs történeti szakfolyóiratok­ban; Elért eredményei sokrétű színes egyéniségének, műveltségének és széleskörű érdeklődésének tanúbi­zonyságai. Legszívesebben a honfoglaló magyarsäg rmiékaftyagával foglalkozott. Már az 1896-os millenniu­mi kiállításra felküldött egy akkor még országos vi- s/önylatban egyedülálló értékes leletet, egy honfoglaló magyar lovasvitéz egészben kiemelt sírját. Ezzel is bi- ^biíyítékát akarta adni annak, hogy a kecskeméti föld elődeink számos értékes emlékét rejti magában. S valóban, a föld évről évre szinte kimeríthetet- lért gazdagságban ontotta emlékeit, így a múzeum anyaga rohamosan gyarapodott. A városházán egy-két helyiségben elhelyezett múzeum ezt a' nagyerteku, s egyes esetekben világviszonylatban is hírnevet és el­ismerést keltő anyagát azonban helyhiány miatt ki­állításon nem tudta bemutatrr. Ez végül is oly nagy­mértékű lett, hogy a város vezetősége mar az I. világ­háború utáni nehéz gazdasági körülmények kozott is szükségesnek tartotta egy állandó nagy muzeum fel­építését. A választás a sétakertben levő akkori „Nyári kaszinó“ épületére esett, melyet két szárnnyal kibővít­ve adtak át a város önálló múzeumának. 1921 23-ban alakították át e „Nyári kaszinót“, mely a mai muzeum főbejárati homlokzati részét alkotja, úgy hogy két széles oldalszárnyat építettek mellé, lehetőleg alkal­mazkodva az épület eredeti jellegéhez. A múzeum, helyesebben a volt „Nyári kaszinó épülete városunk történetének egy érdekes és neves alakját idézi elénk. A múzeum ezen épületrésze László Károly egykori városi mérnök alkotása. László Károly 1815-ben született Kecskeméten. Itt végezte iskoláit, majd később mérnöki képesítést szerzett. Az 1848—49-es szabadságharcban tűzérszázadosi rangot ért el. A sza­badságharc leverése után az osztrák zsarnokság elöl külföldre menekült és a bulgáriai Vidinben tartózkodó Kossuth titkára lett. László Károly Kossuthtal együtt járta be Törökországot, majd az Amerikai Egyesült Államokat. Itt letelepedett hosszabb időre és mint mérnök a washingtoni úgynevezett „Tértani hivatal­ban dolgozott. Azonban nyugtalansága tovább űzte Mexikóba, ahol az állami földbirtokok felmérését végezte. A kiegyezés után visszatért szülővárosába, Kecskemétre, ahol mint a város mérnöke, még 10 évig működött. Ezen működésének emlékét őrzi többek között a város első pontos méretű térképe és a mai múzeum főbejárati része, melyet az amerikai neo­klasszicista stílusban tervezett meg, valamint a róla elnevezett utca. A múzeum a két világháború közötti időben a város és az állami szervek támogatásával, valamint a most már szakszerű irányítással rohamos mértékben fejlődött. Országos viszonylatban is igen kiemelkedő eredményeket értek el a magyar középkori faluku­tatás terén —, melyet elsőnek kezdett meg az ország­ban a múzeum akkori igazgatója, dr. Szabó Kálmán —, s mely eredmények ma is a magyar középkori régé­szet kutatásának alapja. Hatalmas néprajzi anyag is gyűlt össze, különösen a halászat, pásztorélet, mező- gazdaság és kisipar területéről. Az állandó múzeumi épület felélése U*é n . -*h évMt« '«k óta számos váltakozó sikeres kiállításban mutatta be az érdek­lődő közönségnek, ezzel is szolgálván a város lakói ismereteinek bővítését. Sajnos, a II. világháború végén a Anúzeum-gyűj- temény anyagának közel 90 százaléka elpusztult. Köz­tük olyan értékek is megsemmisültek, mint például a több mint 12 000 negatívból álló fényképgyűjtemény, amelynek egy része az 1870-es évekből származott, s különösen várostörténeti és népviseleti szempontból pótolhatatlan értékek. Felszabadulásunk után hamarosan megtörtént a múzeum újjáépítése. Üjból m^índtU^k a nagyobb arányú kutatások s ma má. elég szép számú anyag gyűlt össze ahhoz, hogy ha nem is hiánytalanul, de legalább részben pótolja az elpusztult régi értékeket, s ezekből rendezett új kiállításokkal ismét sikerrel vehessen részi a tudomány eredményeinek isméiét terjesztésében. B. MIKES KATALIN RE/Yt'Eft^ER in fliiiiii iiiiíüiiiii minin mint minim min mim 2000 forintos rejtvénypályázat TUDJA-E? 1-T-l pont ­hogy melyik városokban van­nak az alábbi híres órák: 1. a Big Ben. ., ., . 2.. a. Münster-óra. 3. a Kreml órája, 4- a Hradzsin órája, 5. a Stephansturm órája? 5 PERC AZ ÓRÁKRÓL 1—1 pont 1. Hányat üt égy nap .alatt az a falióra, amely az órákat és a félórákat üti? 2. Hány óra késést lehet egy órán megállapítani? 3. Ki készítette az első zseb­órát? 4. Ki találta fel az ingaórát? 5. Amikor Budapesten déli 12 órát mutat az óra. mennyi az idő: a) Londonban, b) New Yorkban, c) Moszkvában, d) San Franciskóban. e) Batáviá- ban, f) Sydneyben és g) Sanghaj­ban? E számunkban közölt rejtvé­nyek megfejtését legkésőbb 1958. július 6-ig kell beküldeni a Petőfi Népe kiadóhivatala, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. címre' A borítékra írjuk rá:. »Rejtvény« és mellékeljük az alábbi részvételi szelvényt. Rejtvényversenyünk második fordulójában közölt rejtvényeink megfejtése. 1. Kép- és betűrejtvények: Többiek, öntevékeny. Számtan­óra, Fogyókúra, Sokadalom, Sokác (vagy Csók), Elsőrendű, Bensőséges, Francianégyes vagy Népesek, Terefere, Előny, A pe­res eljárás, Birka. 2. Május 1: Dolgozók nem­zetközi ünnepe. 3. 5 perc a sportokról: 1. Athénben- 2; Dr. Mező Ferenc. 3. Rómában. 4. Hajós Alfréd, az 1896. évi olimpián. 5. Vívás, futás, úszás, célbalövés és lo­vaglás. 4. 5 perc a szigetekről: 1. Grönland, Űj Guinea és Borneo­2. Gröplandot a Baffin-, a Grön­landi-tenger, az Atlanti- és az Északi Jeges-óceán határolja, Üj-Guineát az Arafura-, a Ko­rall-, a Banda-tenger és a Csendes-óceán, Borneót pedig a Jáva, Celebes, Sulu és Délkínai tengerek. 3. Indonéziában. 4. Az Égei-tengerben. 5. Arábiában. 5. Irodalmi fejtörő: Az idézet Arany János: Tetemrehivás c. költeményéből való. azonban a »lepi« szó helyett a versben »fedi« szerepel. 6. 5 perc a hegyekről: 1. Ázsiá­ban a Mount Everest (8883 m), Afrikában a Kilimandzsáró (6010 m), Amerikában az Acon­cagua (7040 m) a legmagasabb hegy. 2. Magashegységet 1500 m felett, az alacsonyhegységet pedig 500 m-en alul számítjuk. 3. Magasságra nézve az Ecua­dorban levő 6005 m magas Co­topaxi, működésére nézve pe­dig az Indonéziában levő Kra­katau. 4. A Déli-sark tűzhányó­ja- 5. 235 m. 7. Külpolitikai kettős kereszt* rejtvény: Guatemalába. Raab, Han, Tasmániaiak, Gehlen-szér- vezet, Uganda. A Bikini-szige­tek, Kuala-Lumpur. 8. 5 perc fizika: 1. Guericke Ottó. 2. A vízben mp-enként 1453 m-t tesz meg, a levegőben pedig csak 333 m-t. 3. A kon­denzátor egyik formája. 4. A HP az angol »Horse Power« rö­vidítése. 5. Archimedes, amikor felfedezte a fajsúly törvényét. 9. Aktuális külpolitikái rejt- vény: Csúcstalálkozó. Megfejtőinkhez! Reitvényver- senyünk második fordulója le­zárult. Az eddigi pontszámmaxi- mum 75 pont. A pontverseny állását a következő számunkban közöljük. Részvételi szelvény a Petőfi Népe 2000 forintos rejtvénypályázatához. Beküldte: ...................... ............ La kcím: .............................—.......... :: :::::::::::::::::: 10. KECSKEMET! SITAK 60 énej cl keelJtmiítL múzeum.

Next

/
Thumbnails
Contents