Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-08 / 134. szám

Nem teher, hanem segítség a gazdasági vezetők számára a termelés pártellenőrzése

nak, akik tehernek tartják azt, hogy a pártszervezet beszámoltatja a gazdasági vezetőket. Pedig a pártszervezetek a gazdasági vezetőket mindenekelőtt azért számoltatják be, hogy megismerkedjenek nehézségeikkel, problémáikkal és segíteni akarnak azok megoldásában.

A termelés pártellenőrzését az üzemi pártszervezetek a tömegszervezetekkel együtt végzik. Különösen erős támaszai a pártszervezeteknek az üzemi tanácsok. Az üzemi tanácsok a legtöbb helyen olyan dolgozókból tevődnek össze, akik ismerik a gazdaság problémáit, a; termelést akadályozó okokat és| látják a kivezető utat is. Fontos* segítője a pártszervezeteknek a| termelés ellenőrzésében a szak- ‘ szervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség.

A BAJAI JÄRÄSI pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta az állami gazdaságokban tevékenykedő kommunisták munkáját és határozataival utat mutatott számukra. Kísérjék figyelemmel ezeket a határozatokat és végrehajtását taggyűléseiken rendszeresen vitassák meg.

Túri József

A szorgalmas munka gyümölcsöt érlel

A választék bővítése előnyös a fogyasztónak

és a gyárnak is

A szétosztható nyereség eddig 35 ezer forint

Négy férfi tartózkodik a kerekegyház! Dózsa TSZ irodájában, amikor belépek én is, ötödiknek. Ketten mindjárt az ajtóval szemben, a másikak a bejárattól jobbra egy-egy asztalnál ülnek, s míg az előzőek beletemetkeznek egy rakás munkaegység-könyvbe, a jobbra levők valami rendeletfélét tanulmányoznak.

Köszönök, viszonozzák, de rám sem hederítenek; látszik, nagyobb gondjuk az, amivel foglalatoskodnak, mint személyem. Várok, várom, hogy megkérdezzék: ki ija-fia vagyok, mit akarok? De nem kérdik. A várakozás azonban nem kenyerem, vagy két perc múlva megtöröm hát a csendet:

— Az elnök elvtársat keresem.

— Én vagyok — feleli az egyik jobbra ülő, javakorabeli férfi; erre bemutatkozom, kezelünk, s háttal a munkaegység-könyveseknek, kérés nélkül megmutatom az újságíró igazolványomat.

Csendben történik az egész ismerkedési ceremónia, ami után letelepszem a másik kettő egyike, egy kopaszra nyírt bácsika mellé, a deszkapadra, s mert senki nem kérdi még most sem, hogy mi lenne az óhajom, a szokásos sablonkérdéssel pedig (»hogy’ állnak a tavaszi munkákkal?« stb.) nem akarok ’Kirukkolni, hát csak nézelődöm, nézegetem az egymásra stószolt munkaegység-könyveket.

így telik el tíz perc.

Végül kopasz padszomszédom megszólal:

— Aztán az el’társ le se igazolta magát. .. Azt’ lehet kém is.

— Téved...

— Megmutatta az igazolványát, Miska bácsi — vág közbe az elnök.

— Csak ő nem látta — folytatom.

— Mer’ éberséggel kell lenni — így AZ Öl’6§.

__ De nem ennyire elkésve — ugrato

m. — Legalább tíz munkaegységkönyvbe belekémleltem már.

Erre aztán kizöttyen mindannyiukból a nevetés, belőlem' is, s egyszeriben feloldódik a jelenlétemre fittyethányó közöny.

Gondolom, az éberséget ha késve is, de el nem hanyagolt Zakar Mihály (így hívják az öreget) már régóta tágja a szövetkezetnek, talán egyik alapitója is, ezért oly harcias, — ám tévedek. Április 28-an lépett a Dózsába, azelőtt hol itt,- hol Ott kőműveskedett, most az építőbrigád vezetője.

— Jobb így az élet, Miska bácsi? — esem most én neki.

— Már hogyne Volna jobb! — fortyah fel szinte, hogy ilyesmit is lehet kérdezni. — Hívtak engem a vasúthoz is, de nem mentem. Régóta figyelem ezt a szövetkezetei.., hát persze, hogy jobb!

És elmondja még, hogy nem kell ide-oda kujtorognia, állandó most már a munkahelye, építkezés meg van bőven, lesz is, a jövedelem sem rossz, és mindig jobb lesz; a háztáji is megtermi a konyhára valót (»az asszonyt már négykor kiugrasztottam az ágyból, hogy gyerünk kapálni»), szóval: mindenképpen jobb tsz*tagnak, a 900 holdas birtok egyik tulajdonosának tudnia magát, a többi 81 somtársával együtt, velük tervezni, munkálkodni, — s értük is ébernek lenni.

Különben azért ül most egy félórára az irodában, mert segít a normakönyvet lapozgató Majzik Gyula elvtársnak, a párttitkárnak, az építő- brigád teljesítményeit beírogatni a munkaegység-könyvekbe, Mivel hogy közgyűlési határozatra május 1 óta nem a munkacsapatvezetők, hanem egy

ember, a párttitkár végzi ezt a fontos adminisztrációs munkát, nála is maradnak a könyvecskék. Néhány tsz-tagnak nem tetszik ugyan ez (persze, így bajos hamis adatokat belesinkofálni a könyvekbe), de a közgyűlés az közgyűlés, így döntött, így kell lennie.

Nemcsak az idegennel, hanem — mert részben szükséges — önmagukkal szemben is éberek tehát a Dózsában.

S a szövetkezet féltése buggyan ki abból is, ahogy szó esik a kolorádó- bogárról. Nemrégiben több mint félmilliót szedtek össze a falu iskolásai a tsz- tagokkal közösen a szövetkezet 15 hold burgonyaföldjén, utána permeteztek, s írmagja sem maradt a burgonya veszedelmének.

De: csak a Dósssában.

Es e »de« után megkérdezem, hogy az egyénileg gazdálkodók környező burgonyaföldjein is végeztek hasonló irtást? Mert tudom, hogy például Badacsony közös gyümölcsösében vagy öt éve hiába pusztították ki a kártevő rovarokat, a szomszédos hanyag gazdák fáiról átvándoroltak az életben maradtak, — s vajon itt, Kerekegyházán, mi a helyzet a burgonyabogárral kapcsolatban?

— A növényvédő állomás a tanácson keresztül juttatott az egyénieknek is elegendő irtószert — mondja az elnök.

De... még mindig megmarad a »de«, hogy azok mindegyike használta-e? Azt bizony bajos megállapítani. Viszont csak egy legyen hanyag, vagy ne érjen rá, vagy ne a többiekkel egyidőben végezze ezt a növényvédelmi munkát — a kolorádó-bogár marad a győztes.

— Bezzeg, ha szövetkezeti gazdaság volna mind e széles határ — néz ki az ablakon Miska bácsi.

Bezzeg.:ha néha még ilyesmivel is

letennők a garast a közös nagyüzemi gazdálkodás mellett! — gondolom, Nem a legdöntőbb érv, de érv ez is,

Mint az a másik, ami miatt Krupa

János elnök és a könyvelő böngészi a Termelőszövetkezeti Tanács • Titkárságának tájékoztatóját, amely a tsz-tagok nyugdíjazásáról nyújt felvilágosítást.

A Dózsában máris van két, a 65. évét betöltött öreg, K. Szabó János és Mo- zsárik István, akik nyugdíjjogosultak. Egy hold háztáji földet, s havi 315 forintot kapnak. Ehhez — ha kedvük tartja — könnyebb munkával (ijdvarseprés stb.) évente szerezhetnek még jónéhány munkaegységet is.

— így lett becsülete az öreg paraszt- embernek Is — szögezi le a könyvelő,

— Nem szorul rá a gyerekeire.

— Sőt, azok még vigyáznak is rá, hogy jaj, édesapám, meg ne haljon, mert oda a nyugdíj — toldja meg Miska bácsi.

— Nem mint az egyénieknél, akiknél a vagyon miatt bizony nem egyhelyütt elhangzik az idős apáról, hogy dolgozni már nem tud, de a kenyeret megeszi

— hangzik el ez is.

S ezzel be is fejezzük a beszélgetést; Mennem kell, hogy elérjem a két kilométerre eső faluban a buszt.

Még fuUÍiag megnézem, hogyan oltják a tsz birkáit, majd a gyönyörűen megművelt mák négyholdas területe mellett visz az utam. (A tsz-ben állítják, hogy ilyen szép mák nincs több a járásban.) Odább egy csapat kukoricái kapál. Akár tűrjek a tarlón, s2inte egy- vonalban haladnak. Most megállnak, messziről-is látszik róluk, valami tréfái süthettek el. Vidámságuk hangfoszlányait felém hozza a szellő.

Ez van a nevetésükben: élni és dolgozni csakis így jó; így mindenné! iobb!

Tarján István

: Az emberek döntő többsége í iparkodik gyorsléptű igényeit, vágyait mielőbb valóra váltani. A becsületes emberek közül ki hogyan gyarapodik az életben, az attól függ, milyen szorgalom- : mai dolgozik, hallgat-e az okos | szóra.

A Kecskeméti Cipőgyár sza- : bászműhelyében az áprilisban : kifizetett prémium hőmérője annak, ki hogyan takarékosko- ; dott a reábízott felső bőrrel. A : kimutatás szerint Hegedűs

Menyhértné fizetésén felül még 108 forint takarékossági prémiumot kapott, megelőzve sok olyan szaktársát, akik áprilisig mindig az elsők között Voltak. A második helyre Kátai elvtárs került. Tíz fillér híjával 100 forintot kapott. Kovácsné 85, Sza- kohyiné 42, Várfalvi elvtárs 33, Szórád elvtárs 27 Ft prémiumot kapott áprilisban. És hogy legközelebb miként alakul a sorrend, arról is tájékoztatjuk majd kedves olvasóinkat.

így is lehet \ takarékoskodni

I Kevesen gondolnak arra, hogy a társadalmi munka lényegében takarékosság. Különösen fontos ijelentősége van a falun, mert (részben ettől függ a község fejlesztésének üteme is. A kiskun- halasi járásban felismerve a társadalmi munka jelentőségét, igen komoly pénzösszegeket tudnak megtakarítani, amelyet ugyancsak községfejlesztésre fordítanak. Balotaszálláson 31 ezer 300, Borotán 40 500, Har- kakötönyben 10 500, Jánoshalmán 52 100, Kelebián 17 000, Ké- leshalmon 22 000, Kisszálláson 60 000, Kunfehértón 15 000, Rémen 30 000, Zsanán 47 000 forint értékben végeznek a község lakói társadalmi munkát; Emellett a tanács a romos épületek anyagából komoly összegeket ad a község szépítéséhez.

Az előírt átlag órabéreket betartották

A MNB által felvett jegyzőkönyvekből megállapítottuk azt, hogy az elmúlt negyedévbéri megyénk üzemeinek, vállalatainak majd mindegyike a termeléshez viszonyítva helyesén használta fel az engedélyezett bért. Arányos túllépés a konzerv-, a paprika- és a húsiparnál volt, ami az export-kiszállításokból adódott. Egyébként az előírt átlagórabéreket, ahogy a jelentések mutatják, üzemeink betartották,

rintra számítanak, mert újra visszatérnek a fekete-fehérbetétes cipők gyártásához.

Azt kérdezhetné valaki: miből tudják előteremteni ezt a sok pénzt? Megmondjuk, mi is ezt kérdeztük. Nem árultak el minden pénzfor- rási lehetőséget, csupán egy-kettőt említettek meg. Ezek közül is elsőnek az olyan bőrhulladék feldolgozását jelölték meg, amely egyáltalán nem befolyásolja a cipő tartósságát, ugyanakkor előnyös a gyárnak, a népgazdaságnak, mert nagy mennyiségű alapanyagot tudnak megtakarítani.

A másik dolog, amiről szólunk, ez a minőség növelése. Jelenleg 100 pár gyermekcipő közül a kereskedelem megbízottja 90-re azt mondja, hogy első osztályú. Tehát a 100-ig még 10 pár vah. Mit jelent, ha csak egy százalékkal is növekszik a cipők minősége?

Hétezer forintot.

És hogy ez az összeg a dolgozók zsebébe vándorol-e, az kizárólag a kollektívától függ. Nagy az ígérkezés, fogadkozás, hogy nemcsak hétezer forintot, hanem még többet is szereznek a minőség javításával. És hogy céljaikat elérjék, a párt- szervezet is tesz egyet s mást. Megalakították azokat a bizottságokat, amelyek a taggyűlésen számot adnak a tagságnak, hogy a gazdaságos termelés érdekében kinek mit kell tennie, hol milyen alap- és segédanyaggal kell takarékoskodni.

Csak vázlatosan ismertettük a választék bővítésének és a gazdaságos termelésnek problémáit, de úgy gondoljuk, választ adtunk arra a kérdésre, hogy a választék bővítése előnyös, nemcsak a fogyasztónak, hanem a gyár dolgozóinak is, ha okosan sáfárkodnak a reájuk bízott vagyonnal, Venesz

h Ha modellben még nem is, de színben gaz- {dagabb az idei gyermekcipő-kreáció. Az általá- J ban ismert és kedvelt íehér-feketebetétes, fehér 0 Cipők mellett, a kirakatokban piros-fehér, barnáéi drapp, lakk és egyéb ízléses kis topánkák csalo- /gatják a kíváncsiskodó gyerekeket és késztetik 7 arra a szülőket, hogy gyermekeik kérő szavának i) engedve vásároljanak a szép és ízléses cipőkből X így van ez nemcsak Kecskeméten, Hanem az /ország más városaiban: Budapesten, Szolnokon, 0 Szegeden, Pécsett, Győrött, Miskolcon és másutt, A mert ezekben a városokban, ha ritkán is, de lehet {kapni a Kecskeméti Cipőgyár ismert és kedvelt / termékeiből.

A Elkapkodják. Ezt tudja a gyár vezetősége is. a Éppen ezért a második negyedévben bővítve a /választékot, öt modellben gyárt gyermekcipőt, 7 afnclyból mintegy 14 000 pár gyógy betétes lesz. 0 Ez is azt mutatja, hogy a gyár igyekszik a A vásárlók igényeit a lehetőségekhez képest kielé- /gíteni.. Mi azonban arra is kíváncsiak vagyunk, /hogy gazdaságosan vagy ráfizetéssel állítja-e elő őaz új modellű cipőket?

X Az első negyedévben a szétosztható nyereség /összege eléri a 35 000 forintot, ami négy és fél (9 napi munkabérnek felel meg. Tavaly 8,1 napinak megfelelő összeg került nyereségrészesedéseként a dolgozók zsebébe, természetesen szeret- vnék, ha ez az idén is megismétlődne. Talán ebből (J fakadt az, hogy ma már elég gyakran szóba A kerül: teszünk hozzá vagy veszünk el belőle.

\ És mit mutat a jelenlegi helyzet?

0 Áprilisban nem volt baj. És úgy fest, hogy ójúnius végére újabb 30—35 000 forinttal növelik xa jelképes takarékbetétet, ha közbe nem jön va- < lami, A harmadik negyedben már csak 9 000 foA BAJAI JÁRÁS hát állami gazdaságában 160 párttag és hét tagjelölt dolgozik. Az állami gazdaságok partszervezetei nem sokkal az ellenforradalom leverése után munkához láttak. Elősegítették a politikai és gazdasági helyzet rendeződését. Az első időben azonban a felső pártszervektől igen kevés segítséget kaptak, túlságosan magukra voltak hagyva és ennek következtében jelentős eredményeik mellett számos hiba is jelentkezett munkájukban. Elmulasztották a termelés pártel- lenőrzését, a Garai Állami Gazdaság pártszervezete pedig helytelenül beavatkozott a gaz-/ daság ügyintézésébe.

Ezek a hibák ma már meg-( szűntek. A termelés pái tellen-( őrzése a kezdeti döcögős után, most már jelentősen megjavult.' A pártszervezetek vezetőségi! üléseken és taggyűléseken rend-/ szeresen napirendre tűzik a gazdasági vezetők beszámolta-' tusát. Ezzel egyidejűleg a kom-( munisták nyitott szemmel jár-, nak a gazdaságban. Észreveszik a hibákat, fogyatékosságokat, és( javaslatot tesznek azok kikü-( szöbölésére. Legutóbb a kommunisták kezdeményezésére va-' gyonvédelmi arikétot tartottak a( gazdaságban. I

ANNAK ELLENÉRE, hogy a kommunisták tevékenysége az! utóbbi hónapokban fellendült ési sokoldalúbba vált, még mindig előfordul, hogy egyes párttagok nem minden esetben állnak, kiI nyíltan és határozottan. Vannak, olyanok, különösen a Garai Állami Gazdaságban, akik azt1 tartják, ne szólj szám, nem fájl fejem. De más jellegű hibák is, előfordulnak. A Mohácsszigeti Állami Gazdaság főagronómusa,! aki egyébként az ottani párt-| szervezet tagja, úgy gondolta, hogy reá nézve nem kötelező az1 üzemi tanács több fontos hatá-l rozata, és kivonta magát azok, végrehajtása alól. Hiba, hogy az állami gazdaság pártszervezete1 mindezt szó nélkül hagyta. i TÖBB HELYEN nehezíti a( kommunisták munkáját, hogy néhány gazdaságvezető még1 nem értette meg a pártszerve-, zet szerepét és jelentőségét a termelés elősegítésében, Van-.1