Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

FEJLESSZÜK CÉLTUDATOSABBAN ISKOLAI KÖNYVTARAINKAT 1 őiztetákQhfó tcpip kfrt&dtkíi kmléshíz Sokszor és sokat beszéltünk már arról, milyen nagy szere­pét tolt be szocializmust épjtő társadalmunk életében, kultu­rális forradalmunkban a könyv­tár, a könyv. Ezrével, tízezré­vel vannak olyan emberek fal- váinkbari, városainkban, akik­nek a kultúra kincsestárába a könyvtárak olvasótermein ke­resztül vezet az útjuk. Megyénk éppen azok közé tartozik, ahol igen magas az ál­landó könyvolvasók száma. Az olvasók egy tekintélyes hánya­da pedig fiatal, iskolás vagy serdülőkorú, akinek az igényeit aligha elégíti ki már manapság a könyvtári hálózat, a nagy­számú iskolai könyvtárak töme­ge. Különösen nehéz a helyzet falun, ahol kisebb a könyvállo­mány- Itt meglátszik, bogy 7 uz utóbbi éüekben nem igen tartott lépést a könyv­tár gyarapítása az olvasási kedv növelésével. Ezenfelül szipte teljesen elvesztettük a szemünk elől az egyre sokasodó ifjú olvasóréteg érdeklődésének kielégítése szempontjából áz is­ii dai könyvtárat. Természetesen nem tehetünk egyenlőségi jelet a közkönyvtá­rak és az iskolai könyvtárak funkciói közé. Ez utóbbiak el­sősorban a tanultak elmélyíté­sét, olvasmányokkal való kiegé­szítését szolgálják és rendelkez­niük kellene legalább a kötele­ző olvasmányként előírt leg­fontosabb szépirodalmi műyek- kel. A nevelők külön könyvtára a legnélkülözhetetlenebb és a tanításhoz szükséges pedagógiai és szakirodalom ' gyűjteményét tartalmazná — szóval szorosan vett szakkönyvtárként tölti be legjobban feladatát. Csakhogy a felszabadulás előttrpl alig maradt olyan mú az egyébként is csak ritka he­lyen található, nagyobb múltra visszatekintő iskolai könyvtá­rakban, amely megfelelne a mai igényeknek. A bácsalmási járásban az el­múlt esztendőben nagyszabású majd minden iskolára kiterjedő adatgj^uftéueL mérte, (el a Vörösmarty Mihály járási könyvtár vezetője. Fekete De­zső az iskolai nevelői és tanulói könyvtárak helyzetét. Sőt az iclén egy községben, Mélykúton, elvégezte az iskolai könyvtár részletes állömányvizsgálatát is. Ez a kétfajta vizsgálat, amely adatanyagát képezi az iskolai könyvtárak helyzetét felmérő országos vizsgálódásnak, érde­kes és figyelemre tényekre mu­tat rá- Megállapítható, hogy a bácsalmási járásban 4718 tanu­lóra 3113 könyv jut, tehát át­lagosan, járási szinten 0,67 könyv esik egy tanulóra. Lénye­gesen jobb a helyzet a nevelői könyvtárakban, ahol 206 nevelő forgat 6124 könyvet. Persze, ehhez azt is hozzá kell ten­nünk, hogy vannak olyan könyvtárak, ahol e kedvező helyzetnél rosszabbak a körül­mények. Az egyik bácsalmási tanyai iskolában például mind­össze 35 könyv található a ne­velői könyvtárban. A Mátételkei Állami Gazdaságban felállított ................... »A z acélos nagyapa« Az egyik kopentftigai elővá­rosban lakó 83 éves Kari An­dersen — akit mindenki csak •Dánia acélos nagyapójának« hív — a napokban kerékpáron elindult Bécsbe és az utat visz- szafelé is ezen a járművön szán­dékozik megtenni, úgy hogy ép­pen 2Ó00 kilométert biciklizik végig.'Előzőleg szeretett kerék­párján már "bejárta a többi skandináv országot, volt Német­országban ís- Erre az útjára elő­ször visz magávgl úti társat: a 66 éves Mariüs Eskildsent. (Az Ö. Neue Tageszéitungból) iskolában 2 tanerőre 24 könyv jut. Ugyánennyi itt az ifjúsági könyvtár ' állománya is. Efölött 42 tanuló osztozkodik. (Ilyen vizsgálódást egyébként más já­rásokban'még nem is kezdemé­nyeztek, ami azt jelenti, hogy fel' seni isníerték a problémát.) Az összehasonlításból kiderül, hogy nem áll arányban az isko­lában levő nevelői és tanulói könyvtár fejlesztése. Az arány­számokat feltétlenül közelebb kell hozni egymáshoz, még ak­kor is, ha az iskolások által használt könyvállományhoz hozzászámítjuk a közkönyvtá­rak, a falusi népkönyvtárak ifjúsági anyagát is. Nem be­szélve arról, hogy a kétféle könyvtári szervezet között — bár ifjúsági olvasóközönségük csaknem azonos — nem volt és ma sem igen van együttmű­ködés a beszerzés szempontjá­ból. Nagyrészt nem is lehetett, mért az iskolai könyvtárak ál­lományát központi költségvetés­ből és — sajnos — központi be­szerzéssel gyarapították- Ez a rauz mádizer szinte lehetetlenné tette az is­kolai könyvtárak helyi igények­re hangolt céltudatos gyarapí­tását. Minden évben küldtek a járások vagy a megye könyve­ket az iskolákba. De hogy mi­lyen célszerűtlenül tették, arra a mélykúti iskolai könyvtárak allományvizsgálata mutatott rá. Ez azt mondja, hogy ebben a népes községben az iskolai könyvtár állományában mind­össze három mezőgazdasági szakkönyv található. (Jövőre kerül sor egyes iskolákban a politechnikai oktatás bevezeté­sére!) Egyetlen népszerű techni­kai könyv sincs, sőt a nevelők, saját bevallásuk szerint is, csu-< pán a tankönyvekre szorítkozva tanítják a magyar irodalmat, nem lévén a nevelői könyvtár­ban jóformán egyetlen segéd­könyv, irodalomtörténeti tanul­mány. De hiányzik a kötelező­nek előírt szépirodalmi olyas- mányok egy része is. Elképzel­hető, hogy párat ezek közül a közkönyvtárból kölcsönözhet-: nek a növendékek, de a szak-j szerűség teljes hiányára mutat, hogy rendelkezésre álló össze-j gekből nem elsősorban ezeket' az alapvető igényeket elégítik] ki a központi beszerzés utján. Szinte teljesen megoldatlan az iskolai könyvtárak állomá­nyának megőrzése, elhelyezése. A bácsalmási járásban alig van külön és biztosan zárható iskolai könyvtár-helyiség- A 241 iskolai könyvtár közül kettő] klubhelyiségben, egy irodában,] öt nevelői szóbábán. 15 tante-i rémben, égy pedig könyvszek-] rény hiányában az egyik szer-] tár pádlóján tárolja a könyve­ket- Hogy ez mit jelent a könyv- ] tári forgalom színvonala szem-] pontjából, nem kell külön ma-j gyarázni. Ehhez pedig hozzá-j tartozna nemcsak a megfelelői nyilvántartás, hanem a rehdsze-j rés könyvpropaganda, az eset­leg még szunnyadó igények sok­oldalú felébresztése. Folytathatnánk tovább az elemzést, de az a néhány tény is eléggé világosan rneghatá- rozza az iskolai"könyvtárak fej­lesztésének főbb ’ tennivalóit. Ezek között első helyen áll az a kívánság, hogy a jövőben ne folytassák' tovább az iskolai könyvállomány célszerűtlen,' mechanikus, az igényeket telje­sen figyelmen kívül hagyó köz-: ponti ellátását. Legjobb lenne, ha minden iskola rpaga hasz­nálhatná fel a könyvtár fejlesz-: tésére szolgáló költségvetési ősz-: szeget. Össze kellene hangolni az iskolai és a közkönyvtárak ifjúsági állományának fejlesz­tését is egy-egy községen belül. Nem lehet szó nélkül hagyni' azt sem, hogy az utóbbi évek­ben — de különösen az idén — jelentős összegeket fordítanak] helyi közigazgatásaink is a köz-] ségféjlesztési alapból könyvek1 beszerzésére. Az olvasóközönség1 igényeinek felismeréséig áZon- ban még sok helyen nem jutot­tak el tanácsaink, a könyvtárak] anyagi eszközökkel váló támo-; gatása helyi erőforrásokból iiiég bem mindenütt közismert. Ebben a tekintetben megfelelő felvilágosító munkával, hely] pártszervezeteink segítségével sokat lehetne előrehaladni. Nem igén váltak általánossá az is­kolai könyvtárak kezelésének a könyvtári hálózatban már ki­alakult és jól bevált módszerei sym. Sok helyen j szakképzett pedayéyusok vezetik a népkönyvtárat (az is-] kólái könyvtárak kezeléséért] egyébként külön díjazásban nem részesülnek), de elég te­kintélyes számú iskolában az ifjúsági könyvtárak propagan­damunkája, az ifjú olvasók cél­tudatos nevelése még nem igen merült fel. Ha azt akarjuk, hogy olva­só népünk legifjabb nemzedé­kéből valóban könyvszerető, sokirányú érdeklődéssel rendel­kező, kulturált felnőttek vájja­nak, nem térhetünk ki az isko­lai könyvtárak jelenleg még elég aggasztó problémái elől, a párt támogatásával, a helyi pártszervezet kezdeményező erejével, az anyagi eszközök szaporításával, a meglevőik céltudatosabb felhasználásával, rövid idő alatt sokat változtat­nánk a helyzpten. Nekünk pe­dig nem közömbös, hogy milyen lépésekkel haladunk előre a társadalom kulturális igényei­nek fejlesztése, kielégítése út­ján. Csáki) Lajos NAGYÖN szép kezdeménye­zésnek lehettek tanúi azok a kerekegyházi dolgozók, akik a minap zsúfolásig megtöltötték a kultúrházat. A kerekegyház! Iskolának eb­ben az évben alakult ének-, zene- és táncszakköre mutat­kozott be. A kétórás műsor egyik részében a negyventagú énekkar szerepelt, s aratott si­kert magyar népdalokkal, Ko­dály, Neuwach, Marenzio két- és háromszólamú kórusmúvek- kel. Az énekkar jó szereplése az énekkar vezetőjének, dr. Bes­senyei Imre iskolaigazgatónak munkáját dicséri. Bemutatko­zott a kicsinyek kórusa is, amelynek tagjai zenei tudásuk­ról is tanúbizonyságot tettek; mindegyik előadott népdalt más-más tanuló kísérte zongo­rán. Az ő sikerük özv- Altrichter Györgyné zongoratanárnő lelki­ismeretes munkájának az ered­ménye. A műsor másik része szép zenével és tánccal gyönyörköd­tette a nézőket. NAGYON SZÉP volt Rozs­nyói Valéria énekszáma, Vörös Klára, Tóth Balázs és' Varga Irén zongorajátéka. A műsor­nak ebben a részében Offen* bach-, Delibes-, Haydn-müyek kerültek előadásra. A táncszakkör magyar népi­táncot és egy balettszámot mu- tatott be. A táncokat Kovács Istvánné neveld 'tanította be.' A műsor érdekessége az volt, hogy az egyes éneit-, zene- és táncszá- mokat Szép irodalmi körétben adták elő. Mesemondó vezette a hallga­tóságot hajnaltól — estig (mind­ezt a világítás is érzékeltette) a különböző tájakon. Ebben a ke­retben főképpen Vajda János Verseit hallhatta a közönség, amely csaknem minden számot vastapssal jutalmazott, mintegy jelképezve azt', hogy sokat fej­lődőit már a falusi emberek kulturális' igénye, hogy ma már ők is 'szeretik a komoly, szép zenét. BEFEJEZÉSÜL még annyit, hogy a műsor összeállítói min­den dicséretet megérdemelnek. Megmütatták, hogy a pedagó­gusok valóban irányítói a szo­cialista kultúráért folytatott harcnak Kerekegyházán is. Nagyon szép kezdeményezés az ö munkájuk, s minden bi­zonnyal sok gyümölcsöt hoz még- Kökény János tanár Van már pénz a mélykúti orvosi rendelő rendbehozására Mélykúton a körzeti orvos rendelőjére és lakására már régóta ráfér az alapos tatarozás. A helyi tanács átérezve felelős­ségét, elhatározta, hogy rendbe hozatja az épületet. A munká­latok a fáélykúli Vegyes Kis­ipari Tsz költségvetése szerint azqnbap jelentős összeget emész­tenek fel — amit a községi ta­nács fedezni nem tűd — ezépt a felsőbb tanácsszervekhez for­dult anyagi segítségért. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — miután felülvizs­gálta a költségvetést — megtár­gyalta a mélykúti orvosi rendelő és lakás ügyét. Megállapította, hogy a költségvetésben olyan tételek is szerepelnek, amelyek néni kimondottan a felújítást szolgálják! mert ábba egy a'uto- garázs építését is bevették. A V.' b. — a garázs építési költsé­geit tprölvé — 35 0Ö0 forintot szavazott meg a mélykúti or­vosi rendelő és lakás rendbeho- zási költségeire. A MAHDIT Y-B RIGÁD szonyt kell hangsúlyoznom a brigádon belül. Előttünk nincs tehetetlen. Minden brigádtag érzi» rajta mülik, hogy a kárte­vők pusztítását meg tudjuk-e gátolni! Munkakedvük van az embereknek s ez igen fontos, — dg áz állomás vezetőségétől is minden segítséget megkapunk. Magam mindig a brigáddal vagyok és velük együtt dolgo­zom. Komoly támogatás az is, hogy Szilágyi László körzeti ag- ronómus a bácsalmási fél-brigád irányításában’ réstt vesz s az it­teni brigád munkájával is sokat foglalkozik... Kezetszorítunk s további jó munkát kívánva búcsúzunk. Sz. J. A napokban gépkocsin Baja felé tartottunk. A tikkasztó hő­ség miatt péhápy percig árnyas helyen pihentünk meg s közel­ből traktorok hangja ütötte meg fülünkét. A bajai legeltetési bi­zottság legelőjén a Növényvédő Gépállomás dolgozott. Mándity István brigádvezető üdvözölt bennünket' s beszélt a munkájúkról. — Az állomás vezetősége a bajai és bácsalmási járás nö­vényvédelmével bízott meg ben­nünket. Két szovjet típusú OKSZ és két gardános Rapidtox géppel indultunk ki. Az említett két járásbán tudvalevőén kötött a talaj s ez kedvez a gabonafut­rinka elszaporodásának. Ezért e kártevők ellen indítottunk har­cot. Közel (SQO holdon poroztunk állami gazdaságokban és tsz- ekben. A répabarkó is komoly veszedelmet jelentett volna, ha időben ngm lépünk fel ellene. A Növényvédő Áljomás lahprátó- riuma időben jelezte, hpgy hol kell résen lennünk s így több mint 500 holdon poroltunk, il­letve peihnpteztunk a barkó el­len. Vegyszeres gyomirtást 415 hold gabonán és legelőn végez­tünk. Jelenleg itt 80 hold lege­lőn irtjuk ki az iglicét, ezt a ve­szedelmes gyomot. — Milyen munka vár a bri­gádra a jövőben? — A burgonyabogár elleni védekezés lesz a legfontosabb munkánk. Már eddig is mi lát­tuk el a községeket vegyszerrel. A szövőlepke második nemze­déke ellen a közutak mentén fogunk majd védekezni. — Hogyan oldják meg egy­szerre két járásban a védeke­zést? — Két gépünk itt a bajai, kettő pedig a' bácsalmási járás­ban dolgozik s így folyamatosan megy a 'munka. — Hogyan érték el a szép eredményeket, Mándity elvt'árs? — Elsősorbán a kollektív szel­lemet, a munkához való jq vi­7őázajj(u/i Szégyenkezve val­lom be a nagy nyil­vánosság előtt, hogy nős, családos ember létemre állandó ol­vasója vagyok a napilapokban újra felbukkant házas­sági apróhirdeté­seknek. És ilyenkor elábrándozom: mi­csoda partikat sza­lasztottam én el! Mert például mi­lyen csábító a MO- LETT jeligés, szőlős özvegy, az »EGY­SZER MAR CSA­LÓDTAM« (oh, de velem biztosan nem csalódtál Volna!), á »NEM ÉRTETTEK MEG«, lakással is rendelkező hirdető fél, de sokat sejtet az »EGY NAP A V1LÁG«(??), a »HÁ­ZASSÁG NINCS KIZÁRVA« jeligés 40-es barna asszohy, áki azonban egye­lőre csak ismerke­désre gondol. (De jaj annak, aki ho­rogra akad!) Valahogy eltűn­tek néhány éve ezek a pajkos házassági hirdetések, de úgy látszik, csak Csip- kerózsika-álmukat aludtak, mert .nap­jainkban rekeltek, újra élet- sőt társa­dalmunknak bizo­nyos 'mértékben a szeizmográfjai let­tek. Állandóan vissza­térő szavak az »IS­MERETSÉG HIÁ­NYÁBAN«, bár fur­csállom, hogy azok, akiknek riirtcs al­kalmuk ismerked­ni, mipd már, hala­dottabb korúak. — Hogyan van hát az, hogy a 20 éves fia­taloknak van alkal­muk ismerkedni, de a 4Ö évén felüliek­nek nincs? És hát iff a lakás­kérdés? Mipdunta- ian feltűnnek olyan mondatok, pmeiy- bő} az olvashátü ki, hogy vagy a lakás keresi a párját, vagy pedig a jöven­dőbeli nem fontos, csupán a lakás le­gyen meg. A ma hirdetései azonban gyökeresen mások, mint a 40-és évekéi. Emlékszem, ekkor a hozomá­nyon, az kon volt anyagia- a hang­súly és legtöbbjük alaposan félreért­hető volt, vagy na­gyon is megérthe- tpen, az akkori er- kölgs szerinti sze­relmi kapcsolat lét­rejöttét tekintette céljának. Éppen e megvál­tozott hangra való tekintetfel vitába szeretnék szállni azokkal az »erkölcs- csoszökkél«, akik ki­fogásolják az ilyen­fajta apróhirdetések megjelenését. Nincs igazuk. Mert való­ban, a mái életbén, a helyhezkötött munkahelyek, a dol­gos élet, az élfog­laltság mellett mi kifogás lehet abban, ha a sajtó nyilvá­nossága előtt szere­pel néhány ilyen hirdetés? Mindenesetre cn elolvasom ezeket és figyeljék meg önök is, nem a szöveg a fontos, hanem a jel­ige. ki ezúton kere­si párját, elsősor­ban ' erről ismerheti meg legjobban jö­vendőbelijét. Kováts Andor Eqv szép ftezdeményezésfei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents