Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA'SPÄPT BA'CS* KISKUN MEGYEI LAPJA 111. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM Ara 50 fillér 1958. JÜNIUS 7. SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek l Nagy erővé, megyénk életét is alakító ténye­zővé vált a békemozgalom. A megelőző évek békeagitációjá- nak merev formáival szembén olyan kereteket talált, mint a kunszentmiklósi juhásznap, a kalocsai napok, s a népek barát­sági hónapja alkalmából rende­zett bajai béke-nagygyűlés, ahol tízezrek vettek részt a megye- szerte híres megmozduláson. Az egyén kis-, néha önös ér­dekeiből, munkájának büszkél­kedő bemutatásából tevődik ösz- sze, s a — lényegében egészséges — lokálpatriotizmusból követke­zik a megyei békemozgalom szá­mos áprilisi, májusi eredménye. Megyénk népe dolgozni akar, sa­ját életformájában kényelmesen akar berendezkedni, s ez szüli azt a békeakaratot, amelyet me­gyénk hatszázezer lakosa ne­vében húsz békeküldöttünk nyil­vánít majd ki a ma kezdődő V. magyar békekongresszuson. A patakokból folyóvizek árad­nak, melyek gátakat sodornak. A bácsalmási iparostalálkozón termékét kiállító mesterember vágya a nyugodt élet után — mint nagy kórusba a szólóénekes hangja — belezeng az egész ma­gyar nép akaratába: nem aka­runk háborúzni! Ezért köszönt­jük az V. magyar békekongresz- szust, s kívánunk munkájához sok sikert! Czottner Sándor és Csergő János miniizterek Látogatása DCelüíeián, Solton é± Cjlajs&on Csütörtökön délután Czottner Sándor nehézipari miniszter és Csergő János kohó- és gépipari miniszter látogatást tett me­gyénkben. A megye vezetőivel tanácskoztak a párt és a kor­mány agrárpolitikájáról: a me­zőgazdasági termelés belterjes­sége és a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének időszerű kérdéseiről. A megyei vezetők közül a tanácskozáson részt vett Molnár Frigyes elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Jelen voltak még: Mé­szöly Gyula, a Duna—Tisza közi Kutatóintézet Kossuth-díjas igaz­gatója és Petőfi Sándor, a Hel­véciái Állami Gazdaság igazga­tója. A vendégek a program első felében megtekintették a Helvé­ciái Állami Gazdaság köncsögi üzemegységében folyó szőlőtele­pítési és gépesítési kísérleteket. A délután során meglátogat­ták még a solti Szikra Termelő­szövetkezetet, megszemlélték a szövetkezet Duna melléki öntö­zőtelepét. Czottner és Csergő elvtársak a szövetkezet vezetői­vel megbeszélték az öntözőrend­szer fejlesztésével kapcsolatos problémákat. LENGYEL EST BAJÁN dislaw Bronisevski »Remény« című versét Pálmai Istvánná szavalta. M. Konopnicka »Ba­nassiowa« című novelláját Bá­náti Tiborné olvasta fel. Be­fejezésül Dévai Tibor Chopin- keringőket adott elő- Az ünnepi estet filmvetítés követte. Lengyel bábjáték és do­kumentumfilmet mutattak be. Soltról a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe mentek el és megnézték a szövetkezet ön­tözéses zöldség- és paprikater­melését és állattenyésztését. A szövetkezet helyzetéről és ter­veiről Papp Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a minisztereket. A látogatás so­rán termékeny eszmecsere ala­kult ki a kormány két tagja és a szövetkezet vezetősége között. Czottner és Csergő elvtársak el­ismeréssel nyilatkoztak a me­gyei és helyi vezetők törekvései­ről, a szocialista mezőgazdaság termelésfejlesztésével kapcsolat­ban. Kifejezésre juttatták, hogy a mezőgazdaság további támo­gatása érdekében saját munka- területükön hasznosan érvénye­sítik a tapasztaltakat. Választmányi ülés az ípitök kultúrotthonaban Kecskeméten szombaton (jú­nius 7-én) az Építők megyei kul- túrotthonában a megye építő­ipari dolgozói által megválasz­tott megyei választmány ülést tart. Az egybegyűltek Némedi Sándor, az Építők Megyebizott­sága elnökének beszámolója alapján a megyebizottság veze­tési módszerét fogják megvi­tatni. A beszámolóban szó lesz a termelésről, a munkaversenyről, a szakszervezeti nevelésről és egyéb fontos problémákról, , A választmányi ülésre a vá­lasztmány tagjain kívül meghív­ták az üzemek, vállalatok igaz­gatóit is. PATRONÁLOK (3. oldal) VERSENY NÓTÁVAL, CSÓKKAL, BALSZE­RENCSÉVEL (3. oldal) A TÁPPÉNZCSALÁS... (3. oldal) A MÁNDITY-BRIGÁD (4. oldal) ÉSZREVÉTELEK EGY KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉS­HEZ (4. oldal) BAJAI HÍREK SPORT (5. oldal) (5. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVÖ HETI MŰSORA (ti. oldal) Figyelemre méltó kezdeményezés született Nemesnádudvaron tjszeríí kapcsolat a traktor Isták és a ternielostfovetkezet között ÉRDEKES SZERZŐDÉST mu­tat Bayer István elvtárs, a Ba­jai Gépállomás igazgatója, amely a nemesnádudvari Kos­suth Tsz és a gépállomás néhány traktorosa közötti megállapo­dást tartalmazza. Ezek szerint Petres István, Faldum Péter, Nagy Sándor, Etsberger József, Szabó Antal, Korhecz Gyula és Fridrióh Jó­zsef traktorosok belépnek a ne­mesnádudvari Kossuth Termelő- szövetkezetbe, de ettől függet­lenül továbbra is a Bajai Gép­állomás állományába tartoznak. A traktorosok bérezésére vo­natkozóan érdekes feltételeket tartalmaz a megállapodás. Min­den teljesített műszaknormáért, amit a termelőszövetkezetben végeznek, a gépállomástól meg­kapják a teljesítés után járó bér felét, ugyanakkor a terme­lőszövetkezet erre illetékes tag­ja egy munkaegységet jóváír a számukra- A gépállomástól kap­nak 40 forintot műszaknormán­ként, a munkaegység értéke szintén 40 forint. Abban az eset­ben, ha a termelőszövetkezet zárszámadásakor egy munka­egység értéke 40 forint felett lesz, akkor ezt az összeget is megkapja a traktoros, viszont, ha az említett összeg alatt lesz a munkaegység értéke, akkor ezt az összeget kapja, tehát nem követelheti a 40 forintot. AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS július 1-ével lép életbe. Kikö­tötték, hogy jogában van bár­melyik félnek a megállapodást felmondani. A népek barátsága hónapja keretében csütörtökön Baján, a művelődési ház Dózsa-termében lengyel estet rendezett a bajai József Attila Művelődési Ház és a Lengyel Olvasóterem. A zsú­folásig megtelt teremben Glied Károly, az MSZMP városi bi­zottságának titkára ünnepi meg­nyitója után Szapár András, a városi művelődési csoport veze­tője mondott ünnepi beszédet. Dévai Tibor zongoraművész Chopin-műveket játszott. Wla­A kecskeméti cigányegyüttes 16-án mutatkozik be A kecskeméti cigányegyüttes június 16-án a Katona József Színházban mutatkozik be a város közönségének. Ez alkalom­mal városunkba érkezik dr. László Mária, az Országos Ci­gányszövetség főtitkára, aki Ma­darász László, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után ünnepi beszédet mond. Az együttes műsora Rácz Kál­mán Cigánykantátájával kezdő­dik, melyet a tanítónőképző és a Hírős-együttes zenekara ad elő. Műsoron szerepel még Kodály Pünkösdölője és a készülő ci­gányopera első felvonásából a Karaván-ének a cigány kórus elő­adásában. Ugyancsak ez alka­lommal kerül bemutatásra a Ci­gánylakodalmas, valamint a ci­gány népdalok és táncok leg­szebbjei. A város közönsége nagy vára­kozással tekint a nagyszabású bemutató elé. melynek rendezé­sében az együttesen kívül a me­gyei és városi tanács, valamint' t Hazafias Népfront városi bi-; sottsaga is közreműködik. . ' „Ha hallják békére vigyázó szavunk — abból ők is erőt merítenek" — Beszélgetés egy békeküldöttel — Húsz küldöttet vá­lasztott megyénk az V. magyar békekong­resszusra. A küldöttek egyikével, dr. Kunák János megyei bíróval a kongresszusra való ké­szülődés közben be­szélgettem. — Örül-e a megbí­zatásnak? — volt az első, mondhatnánk be­vezető kérdés, melyet a küldötthöz intéztem. — Amikor értesül­tem róla, nagyon meg- illetődtem, hogy engem is megválasztottak. — Az értelmiség, s köz­vetlenül a mi mun­kánk megbecsülését érzem ebben, hiszen mi, bírók szüntelen azon fáradozunk, hogy egyetértést, békességet hintsünk az emberek közé, eligazítsuk a vi­szálykodást, békétlen­séget. — Ügy hallottam, megyerik küldöttei önt választották arra a szép feladatra, hogy a kongresszuson tolmá­csolja az itt élő embe­rek ’békevágyát, s an­nak a nemes harcnak eredményeit, mely me­gyénkben a béke meg­védéséért folyik. Ho­gyan készül erre, mit mond majd el a kong­resszuson? — Nagyon sok sze­mélyes élményem van azzal kapcsolatban, mi­lyen sokat jelent ne­künk a béke. Egy or­szág felemelkedésének lehetőségén túl, jelenti a családok boldogsá­gát, azt, hogy napról napra együtt lehe'tnek, örülhetnek egymásnak. Sokszor nem is gon­dolunk rá, milyen nagy kincs ez, s mily drága nekünk, de eszünkbe kell, hogy jusson, ha visszagondolunk a há­borús évek nélkülözé­seire. borzalmaira. — Most, ha egy-egy fia­tal pár összekerül, bol­dogan tervezgeti jövő­jét, örülhet az együtt- létnek. Én közvetlen az esküvőm után, a háború miatt, három és fél évig voltam tá­vol feleségemtől. De a keserves, nyomasztó légkörű években egyet megtanultam. Azt, hogy nemcsak nekünk, ma­gyaroknak kedves az otthon, a család, s a béke, hanem valameny- nyi nép fiának. A há­ború alatt fogságba ke­rültem, ahol nyolc nemzetiségbeli ember­rel találkoztam, s kö­zülük egy sem akadt, aki ne beszélt volna otthonáról, családjáról, s ne gyűlölte volna a háborút, mely elszakí­totta őket egymástól. Ezek az emberek ma is élnek, s bizonyára nem feledték a múltat, s vágyaink, mint ak­kor, most is találkoz­nak. S ha hallják bé­kére vigyázó szavunk — abból ők is erőt me­rítenek. Ezért el aka­rom mondani a kong­resszuson megyénk né­pének határozott ál­lásfoglalását a béke mellett, beszélni aka­rok azokról a békegyű­lésekről, ahol legerő­teljesebben csendült ki a békéért küzdő em­berek ezreinek tiltó szava: soha többé nem akarunk háborút! Ezt akarom majd elmon­dani a kongresszuson, s szeretném, ha sze­rény hozzászólásomból — melyet éppen most készítek — kitűnne, hogy a mi megyénk lakói az ország vala­mennyi megyéjének dolgozóival egy sorban küzdenek, egyet akar­nak, — fejezte be nyilatkozatát dr. Ku­nák János. A megállapodásban szerepel egyeb feltétel is. A termelő» szövetkezetben foglalkoztatott» traktorosok részére abban aa esetben, ha nem géppel dolgoz­nak, hanem egyéb munkát vé­geznek, munkaegységet írnata jóvá, ugyanúgy mint a többi tagnak. A közös gazdaság már az idén, de a következő évek mindegyikében, míg a szerző­dést fel nem bontják, köteles aa alapszabály szerint megállapí­tott háztáji földet kiadni. íme ezt tartalmazza a Kossuth Termelőszövetkezet és a Bajai Gépállomás traktorosainak meg­állapodása. ANNYIT MÁR MOST meg lehet állapítani, hogy e kezde­ményezés nyomán természet­szerűen szorosabbá válik a kapcsolat a termelőszövetkezeti és a gépállomás között, hiszen a szövetkezetben dolgozó vala­mennyi traktoros belép a közös gazdaságba, jobban érdekeltté válik a jobb terméseredmények elérésében és ez jelentősen ki­hat a jövedelmére. K. S. QíjCLQjp tifuttpie. kéjziiJjick. Kecskeméten az ország első ének-zene általános iskolájában* Az utolsó tanítási napon, június 10-én ünnepük az iskola nyolc- osztályossá fejlődését és ekkor ballagnak az első nyolcadik osz­tályosok. Nyílt tanítási órákkal kezdő­dik a reggel, melyen Bcuke Va­léria művelődésügyi miniszter, Kodály Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, az Országos Nőtanács, a Kultúrkapcsolatok Intézetének vezetői és számos zenei, művé­szeti közéleti személyiség vesz részt. Vendégül várják még az or­szág ötven fiatalabb zenei álta­lános iskolájának küldötteit is, A nap folyamán megemlékezés és értékelés történik az iskola eddigi munkájáról. Az élményt ígérő ünnepség az Űttörőházban kulturális műsorral ér véget.

Next

/
Thumbnails
Contents