Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-05 / 131. szám
A hetényegyházi szavalóversenyről Az irodalom berkeiben csak bizonyos »előtanulmányok<* elvégzésé után lehet eligazodni. Ezt önképzés útján pótolhatják azok, akiknek a múlt mostoha gyermekkora nem nyújtotta ezt a lehetőséget, mert tülajdönkép- pen ezt az iskolának kell elvégeznie. Fokozatosan, évről évre tágabb kéretek között ismerik meg a mai gyerekek előbb a hazali majd a külföldi irodalom remekműveit. Az irodalom megszerettetését szolgálják az évről évré fellépő verseny mozgalmak is. Ennek egyik módja a Szavalóverseny, amelyet csaknem minden iskola megrendez évenként. A kis Hetényegyházán — településnek megfelelően — négy tagiskola van, tizenhárom tanulócsoporttal- A versenyben még a kis elsőosztályosok is részt vettek. Osztályonként egy- egy kötelező vers volt kitűzve: Ady, József Attila és a ma élő írók műveiből, azonkívül egy- egy szabadon választott költemény- Előbb osztályonként történt a kiválogatás és csak a három legjobb mént el a központi versenyre. Ezekből azután pontozással választotta ki a nevelőtestillet a legjobbakat. Osztályelsők. lettek á felső tagozatban: Trungel Ilona V. o., Varga Erzsébet VI. o„ Berente István Víl. o., Éacsa Borbála VIII. o. Alsótagozatban: Sipka Mihály 1'■ ó., Katona Mária IÍ. o., Kiss Mária IV. o. A tagiskolákból: HüSzka Katalin, Nép Anikó 1. o., Huszka Margit, Péezeli Irén IÍ. o., Szigeti Imre, Hunyadi Ferenc III. ó., Szigeti Erzsébet, fólh Irén IV. o. A verseny nyertesei az évzáró ünnepélyen díszoklevelet kapnak, amelyet majd szép emlékként őrizhetnek meg■ A versenymozgalom tehát oda vezet, hogy tanulóinkkal mindjobban megszerettetjük az irodalmi alkotásokat. Dr. Bonczos Lászlóhé levelező kombájnvezetöket keresünk, akik az aratás ; után traktorral dolgoznak tovább. Jelentkezés: Mohácsszigeti Állami Gazda- ; i ság. Posta: Nagybaracska. : ! 1482 K e p k ] a i a s életéből Mooo o-o oooo-cK) ooo-ooo oooooockk>ok>o oooo oooooo oryooooo-o-o-ocroo-oo-ochoooooo-o-orycxx Innen—onnan Szép eredmények születtek. Különösen nagy sikert arattak a mélykúti úttörő tűzoltók, akik a kiskocsi-fecskendő szerelését 47 másodperc alatt mintaszerűen fejezték be. A katymári tűzoltócsoport eredményes munkát végzett, 46 másodperc alatt teljesítette feladatát. A Kunbajai Állami Gazdaság tűzoltócsoportja pedig 34 másodperc alatt végezte el a kismotor-fecskendő szerelését. Meg kell emlékeznünk még a mélykútiak mozdonyfecskendő szereléséről is, amely 42 másodperc alatt fejeződött be. A szorgalmas munkát dicséret illette. Az első helyezett katy- máriak nyolc öltöny ruhát kaptak, a többiek pénzjutalmat, oklevelet, tárgyjutalmat Vettek át a díszelnökségtől. Az erkölcsi megbecsülés sem maradt cl: Pa- tocskai elvtárs négy tisztnek és 48 tűzoltónak nyújtotta át az előléptetési okiratot. A tűzoltó- verseny közös ebéddel végződött. EGYRE TÖBB KÖZSÉG halad előre a bácsalmási járásban a községfejlesztési hazzáj árulás hátralékos tételeinek befizetésével. Csikéria a hátralék 80 százalékát fizette már be, Mátétel- ké is hasoriló eredményekkel büszkélkedhetik. • JÜNIUS 2-án adták át rendeltetésének Bácsalmáson a 120 000 forintos költséggel, állami támogatásból épített, illetve átalakított napközi otthont. Az új intézmény létrehozásával lehetőség adódott affa, hogy az általános iskolás és az óvodás napközi otthon ellátását 120 fővel egy helyen megoldják. A költözködés már megindult az új épületbe; a jövő héten teljes üzemben működik áz új napközi otthon. * KEDDEN KÉSZÜLT ÉL Má- tételkén az új mélyfúrású kút, állami beruházásból, 112 000 forintos költséggel. A teljesség kedvéért él kell mondani azt is, hogy a községfejlesztési alapból fedezték a tervezés költségeit, • JÁRÁSI nevelésügyi kiállítás nyílt Bácsalmáson a pedagógusnapon. Itt mutatják be a nagy- közönségnek a járás iskolái saját készítésű tanszereiket, szertári tárgyaikat, a gyermekek és a nevelők öntevékenyén készített külöhböző tárgyait, iskolai eszközéit, * VASÁRNAP tartják meg Bácsalmáson a központi fiúiskola tornavizsgáját. A leányok tornaünnepélye az elmúlt vasárnap zajlott le a nagynyilvánosság előtt; • EGÉSZSÉGÜGYI szűrővizsgálatot tártott a közelmúltban Tataházán a járási tanács egészségügyi csoportja. Á Vizsgálat elsőrendű célja a betegségmegelőzést szolgálja, s ez a lakosság helyeslésével találkozott, Fejlődik a helyi ipar i ság szükségleteit szolgáló kisipari tevékenység körét szélesíteni kellene, illetve jobb arányokat lehetne létrehozni. Kimutatható, hogy a kisipari szövetkezetek jelenleg termelési értékük 70—75 százalékát a kö- zületek megrendeléseinek kielégítésére fordítják, illetve a kereskedelem részére adják át áruikat. A megmaradt kapacitás a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálja. Ennek az áldatlan helyzetnek a következménye volt, hogy a járásban iparral foglalkozók számához képest a magán-kisipari engedélyek 30 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A magániparösok termelése tudniillik 96—98 százalékban a lakosság szükségletein alapszik. A jövőben arra kell törekedni, hogy a helyi ipar fejlesztése útján lehetőséget te- [remtsünk a helyben adódó ■nyersanyagok, üzemi hulladék- hanyagok feldolgozására s az így ■létrejött árut közvetlenül a lakosság rendelkezésére bocsássák, ■ Foglalkoznunk kell azzal iá# hogy a lakosság igényéinek kielégítését szolgáló kézműipari hszövetkezetek minél előbb létrejöjjenek. Gondolunk elsősorban a kosérfonésrá, kefekötésre s különböző más, szövetkezeti úton is előállítható termékek nagyobb mennyiségű gyártására; A helyi ipar szerepe igen megnövekedett. Példa erre, hogy a Bácsalmási Ruházati Ktsz 1957j évi nyeresége 180 000 forint volt, a Sütőipari Vállalat 199 ezer forintos hozammal zárt. A bácsalmási malomipar 242 ezer forintos nyereséget mutatott ki az elmúlt esztendőben. Mindez azonban meg nem elegendő. Ha nem biztosítjuk megfelelőképpen a szakemberutánpótlást, egyes iparágak hamarosan elnéptelenedhetnek. Jelenleg 34 ipari tanuló van szerződésben a ktsz-eknél, a magánkisiparosoknál pedig 76. Nem nyugodhatunk bele ebbé a helyzetbe, hiszen á falusi élet egyre változik. Ma már nem ritka a rádió, a kerékpár, Vagy éppen a mosógép falun. Bonyolult ipari nkkek, szerkezetek vannak a lakosság birtokában, melyeknek javításáról is gondoskodni kell. itt is szükség van kiválóan kép- íett, jó szakemberekre, mert :sak így tudunk lépést tartani az idők követelményéivel aZ ígyte fejlődő falusi élettel. Vízin Úergély Az elmúlt időkben főleg gazdasági-szervezeti Vonatkozásokban foglalkoztak a bácsalmási járásban a helyi ipar fejlesztésével. Politikai, társadalmi tekintetben aíig esett szó erről a fontos kérdésről. Ebből adódott, hógy a járásban működő hat ktsz és mintegy 45Í mágán- kisipards sok esetben magára volt hagyatva, Különböző hibák még korábbról adódnak. Volt időszak, amikor az iparengedélyek kiadását minden meggondolás nélkül korlátoztuk a járásban. 1956 októbere után pedig minden különösebb igény támasztása nélkül teljesítettük az iparengedélykérelmeket. Nyilvánvaló, hogy ezzel a íohtoj falusi problémával érdemének megfelelően kell foglalkoznunk a jövőben. Ennek egyik feltétele az, hogy a lakosHarminc év a történelem mértékével mérve nem nagy idő, de ma, amikor az emberi társadalom alapvető átalakuláson megy át, egy emberöltő is történelmi korszaknak számít. Harminc esztendő telt el azóta, hogy Mélykút községben a tűzoltótestület, Mélykúti Elemér alapitó tag kezdeményezésére, megalakult. Mélykúti Elemér jelenleg is teljes odaadással támogatja ezt a fontos falusi testületet. A közelmúltban jubileumot ünnepeitek a mélykúti tűzoltók. A község piacterén lobogókkal díszített tribün várta a járás tűzoltóságát, mely kollégáik üdvözlésére és az ebből az alkalomból rendezett járási tűzoltóversenyre gyűlt össze Mélykú- ton. 212 önkéntes tűzoltó zárt sorokban vonult fel az ünnepség színhelyére. Az üdvözlések után Patocskai Sándor járási tűzoltó- parancsnok vezetésével megkez- iődött a tűzoltóverseny. Harminc éves jubileum Mélyhűtőn Még kapható a Nők Lapja Hyáú dii/attnag,a<zi*4a iji.'iMi:ii'pi:!i!:!i:!lri..i:Thi,.;i,!:ii:i,!;-|1r:i! hi.iü-M ............................ * Ny ári ruhák, strand- és fürdőruhák, kiskosztümök, nyári gyermekruhák fiúknak és lányoknak. « Á legújabb modellek részletes szabásminta mellékletével. tX Árusítják: a postahivatalok, hírlapárusok és postás kézbesítők. 1481 EGY GYERMEKET MeQMeftt ettek... Ami a diagnózist illeti, az a magyar orvosok gyanúját igazolta. Ernőnél valóban a szervezetet lassan felemésztő Hodg- kin-kór lépett fel, ami szokatlan és ritka dolog gyermekeknél. Gyógyítására a professzor saját kutatásai alapján készített gyógyszert, mely hatásában jóval felülmúlja a nálunk ismert Degranolt, bár ez is csak korlátozottan, hiszen egy-egy kúra után ismét felléphet a betegség. — Ez azonban csak évek múiVa; következhet be — mondotta a professzor — és aki időt nyer,; életet nyer. Valószínű, hogy e szavakat; nemcsak vigasztalásnak szánta,! hiszen megígérte, hogy ha a1 gyógyítással kapcsolatosan bár-! milyen újabb felfedezésről hall' — azonnal értesíti a szegedi! gyermekklinikát, mely a kis Er-' nőt a professzor utasítása sze-; rint tovább kezeli. S a jó ta-. nácsok mellé útra valóul ezre-1 két érő s életet jelentő gyógy-1 szert ajándékozott Ernőnek Gas-, ser professzor. < Három heti gyógykezelés után] Ernő élete felett elmúlt a ve-< szély. Mire haza indultak, két! kilót hízott, visszatért életked-* ve, eleven, virgonc kisfiú lettj belőle ismét, olyan, mint háti évvel ezelőtt volt. í S mikor reggelenként a rajz-< tábla fölé hajol kedves, vidám, arca, az őt lopva figyelő édes-< anya szeméből kigördül egy-egy, cönnycsepp, s az elcsitult, meg-< nyugodott édesanyai szív min-) len dobbanása mintha csak ezt< >uttogná: köszönöm emberek! 1 Eszikné l Szinte postafordultával jött aZ értesítés: a kiutazásnak nincs akadálya, csak az Egészségügyi Minisztérium tudományos tanácsához juttassa el kérvényét. Közben — s erről a humanista együttérzésről csak nagy- nagy dicsérettel lehet megemlékezni — egymásután sietett a szerény fizetésből élő öttagú család anyagi megsegítésére a szakszervezet, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, 1 a Pénzügyminisztérium, a Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága és az SZTK. A sok pénzbe kerülő utazás és a külföldi gyógykezelés költsége már Csaknem mind együtt volt, amikor megérkezett az útlevél és a vízum. Április 30-án már idegen tálakon — az utolsó reménység se teljesülése felé — repítette iket a vonat. Or. Gasser professzor nár várta őket. Miután Ernőt nagánrendélőj ében mégVizsgál- a, a »Kinderkrankenhaus«-ban ielyezte el édesanyjával együtt. Egyébként Gasser professzoráéi hadd mondjunk el annyit, logy 50 év körüli ember és sok- lok évvel ezelőtt —~ 1934-ben ludapesten is megfordult. Ak- :ori magyar szókincséből őriz- 1 e meg azt a két szót, amit Értőnek is gyakran emlegetett, degen, de kedves kiejtéssel 1 negkurtítva az »f «-betűt: »fáj! ! ■em'L esetben javulást kellett volna eredményezni. S tmíg az orvosok minden elképzelhető gyógymódot kipróbáltak, hogy megmentsék — a kisfiú az élet s halál küszöbén vergődött, Egy régi ú jság n yomán — melynek valamelyik cikke egy súlyos beteg kislány megmentéséről, s egy doktor Gasser nevű zürichi professzorról szólt — a szülőkben fellobbant az utolsó lehetőség reménye. — Hátha az a svájci profesz- szor tudna segíteni? — Meg lehetne próbálni — mondta dr. Waltner professzor, a szegedi gyermekklinika igazgatója, s ő maga fogott tollat, hogy a távoli országban élő professzortól tanácsot kérjen. A levél úgy látszik érző szívre talált, mert csakhamar megérkezett a válasz: — A gyermeket magam szeretném megvizsgálni, hogy pontos diagnózist adhassak.., Mindenki összefogott aki csak segíthetett abban, hogy az életveszélyben forgó beteg gyermek édesanyja kíséretében : Svájcba utazhasson. A posta levelet vitt Senke Valériának, a művelődési miniszternek, Kun i Gérgeiyné a IH-as számú kecskeméti általános iskola névelő- i je, a gyermeke életéért aggódó i édesanya tanácskérő soraival, i Reggelenként, mielőtt a család ébred, óvatosan lcioson a konyhába rajztáblájáért, aztán térdére fektetve visszakuporodik ágyába. Vézna kis kezében gyorsan száguld a ceruza, s különös házak, hósipkás hegyek körvonala bontakozik ki a fehér papíron. S a kisfiú kipirult arccal, szótlan ujjongással nézegeti születő »alkotását«.,. Élet, halál között Pedig nem is olyan régen — másfél hónapja lehet — lázrózsák nyíltak kicsiny arcán s hiába hívta, szólongatta két kis testvérkéje: »Ernő, játszál velünk!..,« — nem volt ereje elhagyni az ágyat, izzadságtól gyöngyöző testtel feküdt a párnákon. A 12 éves Ernőt — a KUn- család legidősebb gyermekét, első reménységét — hat év óta kiismerhetetlen, szeszélyes betegség emésztette. Szülei sorra látogatták vele az összes kecskeméti orvosokat, kórházakat, sőt a pesti és szegedi klinikákat, melyekről feltételezhető volt, hőgy segíteni tudnak. Meg is állapították, hogy a gyermeknek nyifokmlrígy-duzzadása van, mélyet többféle betegség — fehérvérűség, tbc-s fertőzés és Hodgkin-kór okozhat. A gyanú az utóbbira terelődött, azonban a szövettani vizsgálatok nem igazolták teljesen. S hatástalan volt a gyógyszer is, melynek ez
