Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

(A/AJUAAMi 1 Világ proletárjai, egyesüljetek / MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-- KISKUN MEGYEI. LAPJA III. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ara SO fillér 1958. JÚNIUS 5. CSÜTÖRTÖK Városfejlesztési politikánk — a 'városok mező- gazdasági feldolgozóipari és ad­minisztratív jellegének növeke­dése miatt — olyan nagy fel­adatokkal terhelődött, amelyek megoldása a városok vezetőinek nemcsak közigazgatási szakkép­zettségét, hanem gazdasági érzé­két is próbára teszi. Elsősorban is megyeszékhelyünk, Kecske­mét fejlesztése ró nagy felada­tot vezetőire, mert a régi járási székhely falai szűknek bizonyul­tak a megyei intézmények, üze­mek, s azok egyre növekvő szá­mú dolgozói számára. Városaink többnyire jól is old­ják meg e súlyos gondot, s az állami támogatást összekapcsol­ják a lakosság községfejlesztési járulékán tiil társadalmi mun­kával, önkéntes felajánlásokkal, sőt a város területén működő üzemek szintén önkéntes adomá­nyaival. A majdan országos hí­rűvé váló kiskunhalasi fürdőt pl. öt pénzügyi alapból építik, s nem is a legelmaradottabb, vidékies színvonalon, hanem a modern építészet minden vívmányával. A fürdő költségeihez legkeve­sebbel az állam járul hozzá, en­nél valamivel több a megyei be­ruházási összeg, a költség legna­gyobb részét a város fedezi és kevés hitelt is vettek fel. Ezen­kívül a városban levő üzemek járultak hozzá különböző pénz­összegekkel, s a lakosság —kü­lönösen a ktsz-ek dolgozói — a községfejlesztési hozzájáruláson túl, havi fizetésük 1 százalékát fizetik be, csupán a fürdő épí­tésére! Gyönyörű példája ez a lakos­ság összefogásának, — a saját érdekében. Bizonyosan nem kö­vetkezett volna be, ha a tanács szervező munkájával nem tuda­tosítja a lakosságban a fürdőépí­tés jelentőségét, s azt, hogy vá­rosuk országos hírre tesz majd szert a megépítendő fürdővel. Egészséges lokálpatriotizmus ala­kult ki, s ennek szellemében ért­hetjük meg, hogy ilyen nagy ál­dozatot is vállaltak a halasiak fürdőjük építésében. Ha elemeznénk azonban a többi városunk fejlesztésére for­dított összegeket, már nem kap­nánk mindenhol ilyen biztató képet. Némely városban a köz­ségfejlesztésre adott összegek csupán a »hivatalos« és »kötele­ző« összegekből állanak, s ki­mutatásaik egyáltalán nem tük­rözik a városi tanács mozgé­konyságát, ötletességét. Kecske­méten például rövid éveken be­lül vízhiányra számít a város vízmű vállalata, de a városi ta­nács még nem törte át a Kecs­kemét területén működő üze­meknek azt az érthető, de el nem fogadható önzését, amellyel nem hajlandók kommunális célokra bocsátani a területükön levő kutak vizét, sőt maguk is a vá­rosi vízhálózatra számítanak. Pedig — beleszámítva az emlí­tett üzemi kutakat — megye- székhelyünk az ország vízzel legjobban ellátott városai közé lenne sorolható. A kiaknázatlan városfejlesz­tési lehetőségeket a jövőben ész­re kell majd vennünk. Szerkesz­tőségünk részéről ígérhetjük, hogy az elkövetkező időben fi­gyelmeztetni is fogjuk ezekre a •városi tanácsok veaMiaitl Olaján ULWtpalt Q-aneLá- cádraimt Kedden este Baján, a Tanító­nőképző Intézet dísztermében, az Ady Endre Könyvtár és a Tóth Kálmán Társaság vendégeként szavalóestet tartott Jancsó Ad­rienne előadóművésznő. A mű­sor első részében népballadákat, Arany János balladákat szavalt, második részében pedig modern irodalmunk gyöngyszemeiből adott elő. A szavalóest iránt ha­talmas érdeklődés nyilvánult meg, s az országos hírű művész­nő osztatlan sikert aratott. (Június 6-7-8: üatacsai napak A Hazafias Népfront, a párt és a tanács rendezésében pén­teken nyitják meg a kalocsai napokat. A háromnapos ünnep­ség keretében a mezőgazdasági Kiállításon kívül több szakelő­adás lesz, és a helybeli kísér­leti gazdaságban szakbemuta­tón ismertetik meg a vendé­gekkel a paprikatermelés mód­szereit. Külön tudományos ülést rendeznek a járás jogász­szakemberei az aktuális jogügyi problémákról. Az egészségügyi dolgozók számára is ankétot Két hét máivá kezdődik az aratás Bács megye szántóföldjein 265 ezer holdon szürkül már a ga­bona. A rozs és az ősziárpa rö­videsen kasza alá érik. A gyors gabonaérés miatt a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya megtette a szükséges intézkedé­seket: két hét múlva megkezdő­dik az aratás. A gépi aratás le­hetőségein kívül felmérték a kézi munkaerőszükségletet. A gépeken kívül elegendő meny- nyiségű kézi munkaerő is ren­delkezésre áll az aratás gyors és veszteségmentes végzéséhez- Az őszi kalászosok az idén valami­vel gyengébben fizetnek, mint tavaly, de a legtöbb gabonafaj­tából betakarítják azt a meny- nyiséget, amelyre számítottak. A megye állami gazdaságai­ban teljes egészében gépek vég­zik az aratást. 83 kombájn áll munkára készen. 73 aratógép segíti a táblákat előkészíteni a kombájnaratáshoz, és a rendkí­vül magasranőtt rozsok learatá- sát. A felszabadult gépekkel se­gítséget nyújtanak a környező termelőszövetkezeteknek az ara­táshoz. tartanak helyi egészségügyi problémákról. Számos sportren­dezvény sorában a járási szpar- takiád, Békés—Bács megyék kö­zötti válogatott labdarúgó-mér­kőzés, a kulturális műsorban pedig a járási és városi kultúr- csoportok versenyének döntője lesz kiemelkedő esemény. Kü­lön kiállításon mutatják be a vidék népművészetének gazdag hagyományait: Szombaton délután a lidicei mártírok emlékére emelt kalo­csai emlékműnél ünnepség ke­retében zárják le a népek ba­rátsága hónapját. Vasárnap dél­előtt nagygyűléssel fejezik be a kalocsai napokat. A nagygyűlés szónoka Dögéi Imre földmű­velésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja lesz. A JÓ BORNAK IS LEGYEN CÉGÉRE (3. oldal) A BETEGLÁTOGATÓ (3. oldal) GYORSFÉNYKÉP... (3. oldal) TISZAKÉCSKÉN (3. oldal) SZÖVETKEZETI HÍRADÓ (1. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (5. oldali EGY GYERMEKET MEGMENTETTEK (5. oldal) SAKK <8. oldal) Gépesített gyártási folyamat — Automata vágóasztalok — Új szárító színek — 26 millió tégla = ezer kislakás a tanácsi tégtayy-ácak 1958. évi tépve A Kecskeméti és a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat dol­gozóit méltán illeti meg az el­ismerés 1957. évi teljesítményei­kért. Számos nehézség ellenére 22 és fél millió téglát adtak a népgazdaságnak, megyénk la­kosságának. A két vállalat el­ért eredménye alapján adta be 1958. évi termelési javaslatát a megyei tanács végrehajtó bi­zottságához. A 24 miliós tervet azonban, a nagy építőanyag­hiányra való tekintettel, 26 miliő 500 ezer téglára emelték. Ez a mennyiség több mint ezer kislakás építéséhez elegendő. fokozottabb segítésével bízták meg a megyei tanács építési osztályát Az építési és közlekedési osz­tály munkájáról és feladatairól tárgyalt kedden a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett még: Lux Lász­ló építésügyi miniszterhelyettes, Sinka András, az Építésügyi Minisztérium főmérnöke, Kraj- csovics András, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osz­tályvezetője, Benedek László, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium főmérnöke, Illés György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság 'ivóvíz és csator­na osztályának vezetője és Lei- metter József, a megyei párt- bizottság ipari osztályának ve­zetője. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a megyei ta­nács építési és közlekedési osz­tálya kielégítő eredménnyel vé­gezte el igen sokrétű munkáját. A jövőben azonban még foko­zottabb ellenőrzést kell, hogy gyakoroljon az építkezésnél, va­lamint az engedélyek kiadása és a tervek elbírálása felett. Szép számmal előfordul még, hogy magánszemélyek engedély nélkül, különösen külterülete­ken. építkeznek. A v. b. ezzel kapcsolatban felhívta a városi és járási tanácsok végrehajtó bizottságainak figyelmét is, hogy az ellenőrzésben nyújtsanak az építési hatóságoknak az eddigi­nél nagyobb támogatást- Az építési osztály pedig fokozot­tabban alkalmazza a szankció­kat és a jövőben a külterülete­ken engedély nélkül épített épületeket bontássá le. A v. b. úgy értékelte, hogy az osztály különösen dicséretre- méltó munkát végzett a megye ivóvíz ellátásának megjavítása érdekében. Ennek következté­ben évről évre növekszik a mélyfúratú kutak és törpevíz­művek száma. 1957-ben például hétszer annyi kutat fúrtak, mint 1953-ban. A végrehajtó bizottság az építési osztály legfontosabb fel­adataként a községfejlesztési munkák irányítását és ellenőr­zését jelölte meg. Útmutatást adott az osztály széleskörű munkájának minden részletére vonatkozóan. Végül a v- b. elis­merését fejezte ki az osztály dolgozóinak eddig végzett mun­kájáért és Bolhoy László megbí­zott osztályvezetőt külön is megdicsérte. Négy millióval több égetett tégla, mint az 1957- évi teljesít­mény. Kétségtelenül feszített terv, de megfelelő segítséggel, szakszerű irányítással és jó szervező munkával elérhető. Hogyan biztosítja ezt a megyei tanács végrehajtó bizottsága és irányító szakosztálya? Ami a dolgozók, téglaégetők szorgalmát illeti, arra eddig sem volt panasz, sőt annak el­lenére, hogy a tél utója, az el­ső évnegyed, mondhatnánk holt­szezon a téglagyárakban — ter­vüket 750 000 égetett téglával túlteljesítették. A kemencékből kihordott 4 millió tégla minő­sége pedig igazolja, sokat ja­vult a vállalat üzemegységében a műszaki vezetés színvonala is. Az 1958. évi feszített tégla­égetési terv sikeres teljesítésé­hez azonban nem hiányzik a megyei tanács anyagi segítsége sem. Amit tudtak, megadtak a gyártási feltételek biztosításá­hoz. Az elmúlt években, mint a folyamatos, téglaégetés fő aka­dályát említették minden tégla­égető kemencénél a szárító szí­nek hiányát. Ezt a szűk ke­resztmetszetet most megszűn­tetik. önköltségcsökkentő hite­lek, igénybevételével a Kecske­méti Téglagyár Vállalatnál 4, a Dél-Bács megyei Téglagyár Vál­lalatnál pedig 7 téglaszárító színt építenek,' közel 5000 négy­zetméter alapterülettel. Sokan nyilatkoztak elismerés­sel az utóbbi hetekben a kecs­keméti égető kemencékből ki­került téglák minőségéről- A derekas munka egyik magyará­zatáról azonban még kevesen tudnak. Ez pedig az égetőke­mencék rendbehozása, felújítása mellett a nyerstéglagyártás gé­pesítésével kapcsolatos. A Kecskeméti Téglagyár Vál­lalat üzemegységei mondhat­nánk teljesen gépesítettek. Az agyagelőkészítés a köradagolók és keverőteknők beállításával történik, melyek komolyan ja­vítják a gyártandó tégla minő­ségét, az automata vágóasztalok felszerelése pedig a gyors, egyenletes, mennyiségi terme­lést segíti elő. Ha nem is ilyen mértékben, de a Dél-Bács megyei Tégla­gyár Vállalatot is gépesítik. A hajósi telepen — ahol már tető­cserép gyártással is kísérletez­nek — a nyerstéglakészítést szintén gépesítették. A Keceli, valamint a Bácsalmási Tégla­gyárakban pedig nagyobbrészt géppel váltották fel a nehéz fi­zikai munkát igénylő kézi tég­laverést. Az írtak csak része a tanácsi téglagyárak távlati gépesítési tervének. Túl ugyanis az idei beruházásokon, a megyei ta­nács anyagi lehetőségeihez mér­ten, további erőfeszítéseket kí­ván majd tenni a téglatermelés gépesítésével. Indokolja ezt, hogy az építeni akaró lakosság igényeinek kielégítésére, vala­mint a lakáshiány enyhítésére 1959-ben 29 millió. 1960-ban pe­dig 31 millió tégla gyártása van előirányozva a két megyei téglagyár vállalatnál. JHaWcw hajé MOSZKVÁBAN Hétfőn a moszkvai folyami ki­kötőbe érkezett a N. A. Dobrol- jubov személyszállító folyami hajó, amelyet szovjet rendelésre Budapesten az Óbudai Hajó­gyárban készítettek. A hajó a Dunán, a Fekete-tengeren, az Azovi-tengeren és a Donon ke­resztül érkezett Meszkvába. — Rosztovtól már utasokat is szál­lított fedélzetén. Az új hajót a moszkvai hajó­zási igazgatóság állítja forga­lomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents