Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

Magasak-e a telekárak? fVáLcuz tQfijs LO-kat ßitatfrtt is íő-h mibirt hevítő kbdísit Híradás a kunszentmíklósí határból NE CSAK FÉLKÉZZEL 1947-ben történt. Egy forró nyári napon a keceli község­háza folyosóján több száz em­ber szorongott, valamennyien azért, hogy házhelyjuttatásban részesüljenek. A kommunista párt vezetősége irányította a házhelyek szétosztását. így volt ez'szerte a megyében, szerte az országban. A felszabadult ma­gyar dolgozók építeni akartak. Eleget szoroskodtak évszázado­kon keresztül, amikor az apai házban sok esetben négy-öt fel­nőtt gyerek is családot alapí­tott. A cselédházak tömegszál­lásait is saját, új otthonban akarták mindörökre feledni a volt uradalmi szolgák, bére­sek. Az állam akkor jóformán in­gyen adta a telkeket, hiszen a műszaki költségekre sem futot­ta az, amit egy-egy házhelyért fizetni kellett. Ma már nincs szükség ingyenes juttatásra Ma már más a helyzet. Meg­szűnt a munkanélküliség. A volt cselédek saját földjükön gaz­dálkodva, szép jövedelmet mondhatnak magukénak és te­lik nekik arra is, hogy méltá­nyos áron telket vásároljanak. Ma már nerp szükséges, hogy az állam ingyenes juttatásokkal se­gítsen rajtuk, de lehetőség sincs rá, mert a nagybirtokokat régen szétosztották. Éppen ezért a kormány 1957 júniusában meg­jelent rendeletével megszüntette a házhely juttatást és szabályoz­ta a telekértékesítés új rendjét. Ezek szerint az állami tulaj­donban levő, vagy kisajátított házhelyeket a helyi viszonyok­nak megfelelő szabadíorgalmi áron kell értékesíteni — telek- könyvileg azonnal az új tulaj­donos nevére írni. A telkek ki­jelölését, kisajátítását továbbra is az illetékes városi, illetve községi tanácsok végrehajtó bizottságai végzik és a járási tanács v. b.-vel egyetértésben szabják meg azok legalacso­nyabb eladási árát. Miért az OTP az eladó ? Helytelen lenne, ha a taná­csok végeznék a telekértékesí­téssel kapcsolatos adás-vételi ügyek pénzügyi részét, ezért a kormány rendelete utasította a tanácsokat, hogy 1957 szeptem­ber végéig adják át a házhelye­ket az Országos Takarékpénz­tárnak. Megyénk 113 tanácsa közül azonban csak 54 tanács hajtotta végre a rendeletet. Ez­zel a gondatlansággal saját anyagi erejüket csorbítják, A telekár is a vevő javát szolgálja Az OTP a telekértékesítésből befolyt teljes összeget negyed­évenként átutalja az illető vá­ros vagy község tanácsának. Az eladásból származó előirányzott bevételt a tanács költségvetési számlája, a többletbevételt (ha emelkedik a telek szabadforgal­mi ára) pedig a községfejlesz- tcsi számlája javára fizeti be. Szerkesztőségünkbe érkezett levelekben sokan arról panasz­kodnak, hogy magasak az OTP « alakítson egy bizottságot. Aj bizottság az egész megyében < felülvizsgálja majd a telekára-j kát és javaslatot tesz a reális! árak megállapítására, amelyet j felterjesztenek a Miniszterta-! nácshoz és a pénzügyminiszter-3 hez is. j Reméljük, hogy a bizottság* sürgősen megkezdi munkáját.) mert csak egyetlen kisközség-« ben, Katymáron 27, megyeszerte! pedig többszáz építeni szándé-i kozó kisember várja az ügy] megnyugtató elintézését. A do­log azért is sürgős, mert min­den egyes nap késedelem, idő­veszteség. Ha későn kezdhetik { az építkezést, félős, hogy nem] tudják a tél beállta előtt tető! alá hozni az épületeket. Nagy Ottó j Már kora hajnalban szorgos embereket látni a 28 700 holdas kunszentmiklósi határban. Van bőven tennivalója ilyenkor a gazdanak. Sürget a növényápo­lás. A 3800 hold kukorica első kapálását már majdnem befe­jezték, hasonlóképpen irtják a gyomot a többi kapások közül is. Egyszóval »totális küzdelem« folyik a gaz ellen, a termelő- szövetkezetekben géppel, az egyéni gazdaságokban pedig ké­zi kapával. Sajnos, nem lehet állítani ugyanezt a különböző növényi kártevők elleni küzdelemről. Éppen az idejében való véde­kezés elmulasztása miatt kellett kiszántani a cukor- és takar­mányrépa egy részét és újból bevetni. A répabolha és a barkó jelentős területen letarolta az A kalocsai tánc- és zenei hagyományokat eleveníti fel a kalo­csai úttörő gyermek tánccsoport. Képünk a 45 tagú csoportból hármat ábrázol RAJTRA KÉSZÉN Kecsleméfi felesel siliere Angliátok A közelmúltban az egyik leg­régibb angol fotóklub, az 1894- ben alakult) Doncasteri Fotó­egyesület nemzetközi fénykép- kiállítást rendezett. A Kecske­méti Fotókörhöz érkezett angol­nyelvű prospektus kiemeli, hogy a' képek összeválogatásakor olyan szigorú mértékkel mért a zsűri, hogy minded kiállításra kerülő kép nemzetközi viszony­latban is a legmagasabb mér­cével mérve, nagy művészi ér­téket képvisel. Különös angol logikával éppen ezért nem akar­tak kétszeresen jutalmazni,] külön díjakat nem adtak ki. Mindezt azért érdemes el-] mondani, mert a kiállításon há-< rom kecskeméti amatőrfényké-] pész négy képe is szerepel. Vin- cze János alkotásai közül két-] tőt, Meggyest Lászlótól egyet és, Pásztor Zoltántól egyet állítot-4 tak ki a kiállítás rendezői. , A kecskeméti fotóköf tagjai-; nak nemzetközi sikerét szá­munkra még értékesebbé teszi, hogy képeik kiskunsági tájakat] és kiskunsági embereket ábrá-i zolnak. A sportrajongók a cím olvas­atán bizonyára valamilyen atlé­tikai küzdelemre, vagy a közel­egő birkózó, esetleg — vagy fő- 5leg? — labdarúgó világbajnok- óságra való felkészülésre gondol­ának, s talán csak az üt szeget a /fejükbe, hogy e köziemén)- nem (a sportoldalon jelenik meg. <Hogy nem ott lát napvilágot, tannak valószínűen az elmon- ídandók jelentősége az oka — jvélhetik. Jelentős dologról is írunk, Jkétségtelenül, de valljuk be imár az elején, hogy ennek- a ■sporthoz csak közvetve vgn kö- >ze. De hogy köze van. egy kér- Jdés megadja rá a választ. Vá­gjon gondolnánk bármilyen [sportágra, s űznők. ha nem vol- Jna kenyerünk? Ugye nem! Jövendő kenyerünktől lesz szó. [Pontosabban arról, hogy a Ke- nekegyházi Gépállomás hogyan [készült fel az aratásra, cséplés­g — Rajtra készen állnak a gé- [peink — mondja kérdésünkre >Búza Dezsp elvtárs. az igazga­tó, s válasza amennyire jóleső, ^annyira meglepő is, hiszen zöl- fdek még a gabonatáblák, s még ímajdnem egy hónapot kell var­rni a keqyérnekvaló betakayítá- Ssáig, annál is többet a cséplésig. 'Meglepő azért is. mert a koráb- íbí esztendőkben bizony nem egy 'gépállomáson még e fontos me- Czőgazdasági munkák megkezdé­sénél is lótás-futás. kapkodás £volt tapasztalható. De itt, ami a gépeket illeti, [akár már holnap lehetne vágni, [veretni az árpát, búzát, rozsot. Már kiielölték a traktorveze­tőket is, akik kilenc aratógép­pel, tíz termelőszövetkezetben, összesen 90S hold gabonát vágnak le, míg gyakorlott szak­emberek vezette két kombájn 188 holdról takarítja le a ter­mést. (Megjegyezzük: tavaly egyetlen hqld kombáinaratásra sem szerződtek a tsz-ek.) Úgy­szintén megtörtént azoknak a traktorosoknak a beosztása is, akik a tarlóhántást végzik. Az egyénileg gazdálkodók nem szerződtek gépi . aratásra, de a behordásnál már igénybeve­szik a gépállomás segítségét; s míg ez utóbbi a tsz-eknek hét, az egyénieknek négy gumikere­kű járművel szállítja majd a határból szérűre a gabonát. (Az egyénieknek egyébként nem négy járműre lenne szüksége, de egyelőre nincs több.) A cséplésre való felkészülés természetesen nagyobb előké­születtel járt, de a gépállomá­son kijavították már mind a 34 cséplőgépüket, biztosították a szükséges felsze­relési tárgyakat, mentőládákat, tűzvédelmi eszközöket, tartalék­fédereket, hajtószí.iakat stb., s a nyári tervteljesítéshez szüksé­ges üzemanyag mennyiségének 70 százalékát is. (A teljes fel­töltés folyamatban van.) Öt községben helyben, Kun- baracson, Fülöpházán. Ladány- benén, Lajosmizsén dolgoznak majd a gépállomás cséplői, s nemcsak az ezekben működő tíz termelőszövetkezetben, ha­nem az egyéniek portáin is. A cséplési terv gépenként 423 ka- tasztrális hold termésének a? eíveretése, körülbelül 28 vagon. ami azonban lehet — reméljük — több is. Elmondotta Búza elvtárs azt is, hogy az idén minden külö­nösebb zökkenő nélkül történt a javításhoz, a gépek üzemelte­téséhez szükséges apyag s al­katrész beszerzése. A gépek tehát készen állnak, de a csépléshéZ mindez nem elég. Ember is kell oda, mégpedig olyan emberek a cséplőcsoportokba, akik a nem gyerekjáték-munkát fegyelme­zetten, összehangoltan végzik. Mi itt a helyzet? Akiktől nem kis mértékben függ az alapos és gyors csáp­lés, az etetőket és a munka­csapatvezetőket — az eddigi mű­ködésükkel kapcsolatos tapasz­talatok alapján — a gépállomás vezetői jelölik ki, a többi csép­lőmunkást pedig az illetékes községi tanácsok és pártbizott­ságok — a szorgalom, rászo­rultság figyelembe vételével történő — ajánlásaira szerződ­tetik, s a szerződéseket a tanács előtt kötik meg. A gépállomás igazgatója, va­lamint . főagronómusa még a cséplés előtt daleset- és tűzvé­delmi előadásokat tart a csép- lőmünkásoknak. s ismertetik velük az eredményes munkát elősegítő és gátló momentumok­ról szerzett előző évi észrevéte­leiket is. A munkások féléves időtartamra cséplési balesetbiz­tosítást is kötnek az Állami Biztosítónál. Ennyi minden koll ahhoz, hogy az aratás és a cséplés jól induljon — akárcsak másutt — Kerekegyházán és környékén, a többiről pedig —. ha majd »raj­tolnak«, felbúgnak a gépek. T. í. . Akik megőrzik a hagyományokaf által megállapított telekárak. A legtöbb helyen maguk a tanács­vezetők is úgy vélekednek, hogy a házhelyek új árai gátolják a kislakásépítést, ezért inkább le­mondanának a községnek ebből származó jövedelméről. Helytelen és lehetetlen is a jövedelemről való teljes lemon­dás! Nézzük csak például a ki­sajátítás esetét. A kisajátított területeken a házhelyek mellett utcákat is ki kell jelölni, ami nem kerül eladásra, s a műsza­ki munkálatok is pénzbe kerül­nek. Azután pedig a telkeket az új otthont alapítók beépítik, de közművesítéséről — járdával, ivóvízzel, villanyhálózattal való ellátásáról is gondoskodni kell. Az állam ilyen kiadást nem vál­lalhat magára. Ennek megoldá­sa a helyi tanácsra vár, amely' erre csak úgy lesz képes, ha helyesen gazdálkodik. Vagyis a telekárakban már a közműve- sítési kiadásnak legalábbis egy része benne kell, hogy legyen. Ugyanis, mint említettük, a többletbevétel a községfejlesz­tési számlára folyik be. Magasak a telekárak Az említettek nem jelentik azt, hogy most már a másik végletbe essünk. Megyénk köz­ségeiben és városaiban számta­lan vitára és nézeteltérésre ad okot az, hogy az OTP figyelmen kívül hagyv^ a helyi tanácsok javaslatait, magasan állapította pieg a telekárakat. Helyesen teszik ezért a tanácsok, hogy a maguk hatáskörében mindent megtesznek a telekárak elfogad­hatóvá tételére. Bácsalmáson pl. az OTP a helyi tanács javasla­tát figyelmen kívül hagyva 20, és 73 forint között állapította meg az árakat. Ennek az lett az eredménye, hogy sokan, akik már évek óta készülődtek az építkezésre, most a magas te-; lekárak miatt elálltak szándé­kuktól, pedig már az építőanya-; got is beszerezték. Hasonló okok miatt vesztették el az építési kedvüket az emberek Bácsszöl- lősön, Hajóson, Miskén, Duna-; patajon, Orgoványon, Géderla- kon és még sok helyen. ; Megyénkben nagy a lakás-\ hiány. Sok tsz-tag, ktsz-dolgozó szeretne építeni, de — különö-; sen a bérből és fizetésből élők, — nehezen kuporgatják össze; forintjaikat. A legtöbb esetben; még így is építési kölcsönre szo­rulnak. A túl magas telekár; megnehezíti vagy éppen lehe­tetlenné teszi számukra az épít-; kezést. A kormányrendeletet, pedig nem ezzel a céllal ad-; ták ki, Bizottság alakult a telekárak felülvizsgálására Bácsalmáson egy járási érte-, kezleten a tanácsvezetők intéz-; kedést sürgettek a telekárak, ügyében. A megyei tanács vég-; rehajtó bizottsága is felfigyelt; erre a kérdésre. Legutóbbi ülé­sén úgy határozott, hogy a me-; gyei tanács pénzügyi és építésű osztálya, valamint a megyei; ügyészség az OTP bevonásával« első vetést. Amikor már elsza­porodtak a kártevők, már késő volt a porozás. A községi ta­nács mezőgazdasági osztályán azt is megtudtuk, hogy sok he­lyen még megvan a tavalyi ku­koricaszár, amely elősegíti a kukoricamoly szaporodását, pe­dig a rendelkezés szerint már május 15-ig meg kellett volna semmisíteni. A községi tanács ■most felülvizsgálja, hogy kinél van még tavalyi szár és azon­nal gondoskodik elégetéséről. A tanulság ebből az, hogy ne csak félkézzel küzdiünk a több ■ termésért, vagyis ne csak a gyo­mokat irtsák, hanem a többi . kártevőket is. Öröm az ürömben Külön kell szólni arról, hogy néhány nappal ezelőtt jégverés [pusztított a község területén.- [Mintegy 900 holdon tett kisebb, [nagyobb kárt az elemi csapás. [A Vörös Csillag Terrpélőszövet- fke.zet gabonájából 24 hold Őszi [búzát és 30 hold rozsot ki kel­lett szántani. Nagy kár ez a kö- [zös gazdaságnak, de öröm az ; ürömbcp az> hogy a tagság elő- ;reíátó volt és biztosított jégve- [ rés ellen. Az Állami Biztosító :a kiszántott gabonáért — te- : kintettel arra, hogy 100 százalé- [ kos volt a jégkár — 44 273 fo- [ rintot fizetett a termelöszqvet- i kezeinek. ; , Saját kárukon tapasztalják [azok az egyéni gazdák a feaéó- [nyi és a kenyérváró dűlőben- [aki-knek termését szinten elver [te a jég, hogy helyes az ejőre- [ látás. K. S. ! — ÁHandó k*att*4ás myftt íjz [Iparművészeti Múzeumban. Az [ellenforradalom utáni első ál- ilandó kiállítás művészi része a ■bronzművesség, valamint az [újabbkori európai ötvösművé- 'szet remekeit mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents