Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

1958. június 29, vasárnap 5. oldal A huligán Kollár lábenyomát még a meggyalázot! síron találtuk Helyszíni szemlén az elfogott sírgyalázókkal „Másfélórás nyomozás után elfogták a kecskeméti sírgyalá- zókat” című cikkünkben a múlt szerdán közöltük olvasóinkkal, hogy a budai úti római ka­tolikus temetőben az elmúlt va­sárnap este 10 óra körül 38 sír­követ és keresztet forgatott fel, tört össze az ittas állapotban lévő Kollár János és Tamási Jó­zsef. Az esetet megelőzően meg­támadtak egy fegyvertelen szov­jet katonát és leütötték Galamb József Máriahegy 53. szám alatti lakost. Pénteken délután a rendőrség helyszíni szemlére vitte ki az előzetes letartóztatásban lévő garázda sírgyalázókat, s .a hely­színelést végignéző percek alatt összegyűlt közel száz főnyi tö­megben munkatársunk is meg­jelent. A helyszínelést vezető nyo­mozó először is figyelmeztette a két megbilincselt terheltet, hogy kérdéseire őszintén válaszolja­nak, s ha valamely ügyben nem akarnak felvilágosítást adni, je­lezzék. Rögtön feltette az első kérdést is: — Voltak már büntetve? A hallgatag Kollár nem vá­laszol, de a fürgébb eszű Tamási szétnézve az összegyülteken gyorsan felelt: — Erre nem vagyok hajlandó válaszolni. Elmosolyodik a nyomozó: — Erre pedig nyugodtan vá­laszolhat. Maga nemrégen sza­badult a börtönből, Kollár ellen pedig most van folyamatban rendőri eljárás. — Miért törték össze a sírkö­veket? — áll meg a nyomozó az első ledöntött, összetört sírkő előtt. — Ittasak voltunk, ki akartuk magunkat tombolni, — hangzik a rövid válasz. — Maga emlékszik a sírkő összetörésére? — fordul a nyo­mozó Kollár felé. — Nem. Én semmire sem em­lékszem. A VASKÚTI KADARKA SIKERE Brüsszelben és Budapesten (Saját tudósítónktól) A megye szőlőkultúrája újabb sikeres vizsgát tett. Az Állami Gazdaságok fővárosi mintabolt­jában néhány hete megjelent a vaskúti kadarka. így igaz, aho­gyan írjuk. Pár hete, hogy be­vonult a legjobb asztali és cse­mege borok fajtái közé és máris magának hódította az elsőséget. A homoki borok közül eddig a csengődi borok vitték a pálmát, de most az elsőséget át kellett engedniük a vaskúti kadarká­nak. A sikeres vizsgát hol állta ki a vaskúti kadarka? A mintabolt vezetőjétől hallottuk: Brüsszel­ben, a világkiállítás magyar ét­termében. — Harap ez a bor, — szól bele valaki a boltvezetővel való be­szélgetésembe. — Illata, zama- ta, szeszfoka igazán megérdemli az elismerést. Veni, vidi, vici, — jöttem, láttam, győztem. S az illető, hogy szavainak hi­telét aláhúzza két üveggel csúsz­tat aktatáskájába. Amit a boltban a vaskúti ka­Ssahó Gyufa kiskőrösi ta­nácselnök bosszús keserűséggel fogadott. — Ugyan ki találta el ott, Kecskeméten, hétköznap ilyes­mit rendezni ? ! Nem lesz itt . egy fia lélek sem a parasztok közül. Pláne az éjjel jó eső volt, az egész falu a szőlőkben, meg a földeken van! Ez reggel 8 óra körül volt, a gépi permetezési bemutatót 10 órára tervezték. Elbóklász­tam a faluban s úgy 9 óra táj­ban visszakíváncsiskodtam a ta­nácsháza elé. Éppen ideje volt. A kél teherautó — dugig nép­pel — már indult. Az utasok között alig volt egy-két hivatal­beli, szőlősgazdák voltak azok bizony, a javából. Ahogy Sin- kovicz Jánosnak, a Béke Szak­csoport elnökének vagy 6 kilo­méterre levő szőlejébe értünk, már ott is tömeg fogadott, mo­toron, kerékpáron, a közelből gyalogosan gyülekeztek össze. Mire a hidas traktor gépke­zelője megberregtette a masi­nát, addigra vagy 250 ember szorongott ágaskodva a keskeny pásztaközi úton. Súgás-búgás. Sokan közülük látták a gépeket a Helvéciái Állami Gazdaság ültetvényében, ott ment is mint a parancsolat. De mit tud majd itt, a keskeny közös, enyhén bakhátas, no meg gyümölcsfá­val teleültetett szőlőben? — Elsüllyed ez itt, mint a lyukas csónak — vélte az egyik nézelődő* darka dicséretéről hall az em­ber, az közvetve a Vaskúti Ál­lami Gazdaság dolgozóinak el­ismerését jelenti. Elismerését hozzáértésüknek, lelkiismeretes, odaadó munkájuknak. A magyar borok nagy versenyében a to­kaji, villányi, gyöngyös-visontai, badacsonyi és más borfajták so­rában, megjelenése első napján közel húsz üveget adtunk el. És azóta? Csak a gazdaság győzze, a mintabolt eladja. Győzni pedig győzi, mert elegendő készlet áll belőle rendelkezésre a budafoki borpincében. A hordókban ide szállított kadarkát a kiszerelő vállalat (brrr, de rosszul hang­zik, miért nem lehet azt jó ma­gyarosan — palackozó vállalat­nak elnevezni) palackozza és hozza forgalomba. És hogy mindez így van, aho­gyan írjuk, bizonyítja az is, hogy a mintabolt látványosságszámba menő kirakataiban, mint egy sztár egyedül áll a vaskúti ka­darka, hirdetve a megye szőlő­kultúrájának újabb sikerét. (bíró) Kollár a továbbiak során is megátalkodottan hallgat, mint mondja, semmire sem emlék­szik. A nyomozót, s a két jóma­darat szoros gyűrűbe szorító tö­meg fel-felmorajlik ennyi ma­kacsság láttán, s le nem írható jelzők, be nem váltható átkok röppennek fel. — Felbújtotta magukat valaki a sírkövek összetörésére? •— hangzik az újabb kérdés. — Nem. Széttördelt, ledöntött sírkövek közt járunk... Az egyik sírhal­mon még most is ott van Kol­lár lábanyoma ... Ez a lábnyom a síron jelkép: a garázdaság, a huligánság jelképe, amely a legszentebb, legszebb, legmeg- hittebb emberi kapcsolatokat is tapodja, s nem átalja még el­hunytjaink nyugalmát sem fel­forgatni. A helyszíni szemle végétért. A két börtöntöltelék bíróság előtt felel minősíthetetlen tetté­ért, — a tárgyalásról tájékoztat­ni fogjuk olvasóinkat. Addig is. — a helyszínelésen résztvett emberekkel együtt — felhábo­rodottan követelünk rw'idás bün­tetést a sírsv"1' 'Vro*— n~ —. — Naponta 40 000 személy­gépkocsi készül a világon. Éven­te tehát csaknem 15 millió személygépkocsi kerül ki a gyá­rakból. Az elmúlt év elején az egész világon több mint 127,5 millió személygépkocsi volt forgalomban. at. tiépmííoeLh nyári levovl Qiáei merj if then A nyár folyamán is sok kul­turális esemény, gyakori szóra­kozási lehetőség és sok alkalom kínálkozik a művelődésre azok­nak a Bács megyei dolgozók­nak, akik odahaza töltik sza­badságukat, nyári pihenőjüket. Kecskeméten a július 5-én és 6-án megtartandó dalostalálko­zóra készülnek, melyen a szom­szédos megyék legjobb ének­karai is részt vesznek. A kiskunhalasiak az augusz­tus 20-án kezdődő halasi na­pokra készülnek, melynek ke­retében ugyancsak sok látvá­nyosság Ígérkezik a részt ve­vők számára. Ekkor adják át a megye legkorszerűbb, legna­gyobb strandfürdőjét is rendel­tetésének. Bácsalmáson Vörös- martyra való emlékezés jegyé­ben folyik az előkészület. Gaz­dag a programsorozat, a járás kulturális intézményeinek, is­koláinak, társadalmi és tömeg­szervezeteinek részvételével. A megyei tanács népművelési osztálya a következő hónapo­kat többek között a kultúrmun- kások továbbképzésére is fel­használja. Négy kéthetes tanfo­lyam lesz, melyeken különböző munkaterületeken dolgozó nép­művelési aktivisták gyarapítják majd tovább ismereteiket. Kecs­keméten három megye — Bács, Szolnok és Pest — táncpedagó­gusainak, tánccsoport oktatói­nak továbbképző tanfolyamát rendezik meg és ugyancsak tan­folyamon vesznek részt a me­gyében működő színjátszócso­portok vezetői is. Baján a nép­művelési ügyintézők, kultúrott­hon igazgatók számára rendez­nek tanfolyamokat. Azok számára, akik nem üdülőben töltik a szabadságot, a TIT gondoskodik kellemes időtöltésről. Nem kevesebb mint kilenc több napos országjáró turnét szerveznek hazánk leg­szebb vidékeire, igen olcsó áron; Ezenkívül az ismeretterjesztő társulat Kecskemét hét üzemé­ben előadássorozatokat rendez, közvélemény kutatás alapján megállapított, általános érdek­lődésre számot tartó program szerint. • A Kecskeméti Sütőipari Vállalat kecskeméti, lajosmizsei, tiszakécskei, izsáki, kerekegyházi üzemegységéhez ipari tanulóknak felvesz 14. életévüket betöltött, 8 általános iskolát végzett fiúkat. Jelentkezés: Kecskemét, Petőfi u. 14. Július 10-ig. 1769 Mennyiért csépelik az aprómagvakat? Az aprómagvak cséplésének díját a tavalyi rendszertől elté­rően nem községenként, hanem a megyén belül egységesen a gépállomások igazgatósága álla­pítja meg. A díjak kétfélék: at­tól függően hogy a cséplés kis- üzemileg, vagy közös szérűn történik-e. A kisüzemi cséplést a gépállomás csak akkor vállal­ja. ha a termelő a cséplőgépnek legalább egy napi munkáját biztosítja, például rizs, csillag­fürt cséplésére. Az egyéb apró­magvakat: lucerna, vöröshere, bíborhere, fűmagvak stb. — az egyéni termelők közös szérűn csépeltethetik. A közös szérűn a cséplés óránkint mintegy 10 fo­rinttal olcsóbb a kisüzeminél. A cséplőgéphez az etetőt a gépállomás adja. A többi mun­kásról, rakodóról a csépeltető termelő köteles gondoskodni. — Az enyimben meg el se menne, mert az szélesebb közű ültetés — így a másik. De a szomszédja — aki járt Helvé­cián — mindjárt elmagyaráz­ta, hogy elmegy biz az, mert állítható a kerekek szélessége és a szórófejet tartó karok is. — Nohát lássuk! A szemének hisz az ember! EtindMil a gép és négy sor szélességben kék ködbe borult minden. Mintha szél támadt volna, sustorognak a levelek, olyan erővel vágja a levet a gép. Utána meg, mint háború­ban harckocsi után a gyalog­ság, zúdul a nép. Ezer szeme van most minden szőlősgazdá­nak, úgy nézik, vizslatják a tő­kéket. Egyiknek-másiknak az orra is permetleves, olyan buz­gón dugja a vesszők közé kita­pasztalni: vajon fürtöt ért-e a gáliclé? Elismerően hümmögetnek, amikor a forduló sorban egy­szerre diadalmas, enyhén kaján hang harsan: — Hohó, itt a felső leveleken nincs semmi! — Pont olyan tő­kénél áll, amelynek magas vesszeje messze kinyurgul a környező tőkék közül. Dehát ezen könnyű segíteni. A szóró­fejeket is úgy lehet állítani, ahogvan a/, emher akaria Pe­tőfi Sándor, a helvéeiai gazda­ság igazgatója egy mozdulattal meg is csinálja s emberünk mostmár megnyugodva markol­ja végig a következő tőke felső leveleit: csupa kék lesz a te­nyere. A traktor után most a poro- zót kötik. Jobbra és balra 10— 10 méteres szélességben poroz, gyönyörűen, egyenletesen. Erre már kórusban hangzik a dicsé­ret. Az érdeklődés azonban ha­marosan a lóvontatású perme­tezőre fordul. Torgyik János .szakcsoporttag Durcás névre hallgató kis pejkóját fogják elé. — Elbírja? — aggályoskodik a nézősereg. Persze, hogy el, hiszen a gép feltöltve nyom ösz- szesen 320 kilót. A tartályba egyszerre 2 hektó permetlé fér, s egy nap alatt lepermetez 8— 10 holdat. bureun és nyomában a gép vígan elhalad egy meggyfa alatt, de odébb meg kell állnia. Alacsonytörzsü almafa lehajló ága állja az utat. A tanulságot hangosan kimondja az egyik gazda: — Feljebb kell ereszteni a fá­kat. Én nálam is ledarabolom az alsó ágakat, mert még háti­géppel is nehéz bujkálni alat­tuk. i • Használjunk lakmuszpapírt permetezéskor! A peronoszpóra elleni véde­kezés bordóilével történik, réz- gálic és mész keverékével. Na­gyon fontos a permetlé helyes elkészítése a perzselés szem­pontjából, mert perzselés állhat elő, ha sok, illetve kevés meszet teszünk a rézgálic oldathoz. He­gyes lenne, ha a permetlé készí- «téséhez minden gazda lakmusz- »papírt szerezne be, ameiy szín­eváltozásai jelzi a permetlé al- SS kalmasságát. Különös gonddal «védekezzünk a füstperonoszpó- »ra ellen. Erre egyes gazdák nőm «sokat adnak, — elrúgásnak ve- »szik a kártételt, holott a fürt- «peronoszpóra vitte el a termést >>Ha az érésben lévő bogyót tá- Kmadja meg, a bogyó rozsdabar­na színű lesz, majd lepereg. >> Nem lehet eleget hangsú- «lyozm azt sem, hogy a jelenleg) >>esös időben a porozás fontossá­ggá kerül előtérbe. Azért is »ajánlatos, mert a porozás sokkal «olcsóbb, mint a permetezés s »ilyen időjárás esetén csak ezzel «védhetjün meg a szőlőt a fer­tőzéstől. A tarlóhántás ?<nemcsak agrotechnikai, hanem a ^növényvédelem szempontjából is ^tőntos. E munka elvégzésével a kipergett szemek és gyomok hamar kikelnek. Ez odacsalo­gatja a kártevőket, melyeket a ^nyárvégi taiajmunkával köny- »nyen meg tudunk semmisíteni. »A tarlóhántással és az ezt köve­tte nyári vagv őszi szántással el­pusztítjuk a gabonalégy tojásait vés nyüveit, a gabonaszipolyt, a ^gabonafutrinka és a szalmada- órázs lárváit. Nemcsak a gabo- xnatarlók, hanem a többi tarlók »azonnali felszantása is tonlos. »Ez utóbbi különösen a borsó- *<zsizsik elleni védekezés fontos ^követeimén ve. Mire Torgyik bátyám kifogj; a lovat, a tábla végében mái megkötöttek egy vásárt. A csen gödi szakcsoport megvásárolta a Tiszakécskei Permetezőgép gyárban készült lovas-motoro: permetező első darabját. D< újabb négy megrendelése van i gyárnak, többek között a kas- kantyúi, meg a kiskőrösi I. szá­mú szakcsoporttól. Ezóta ugyar biztosan befutott az ötödik is mert Torgyik János azt mond ta: — Ha a többi tag nem akarjí is, mi ketten az elnökkel meg vesszük ezt a masinát. 25—3( forintba kerül vele egy hole permetezése, napszámban mej 30—100 forintokat is kérnek .. — Aztán három-négy na{ alatt minden szőlőnket lejárhat­juk vele. Peronosz veszély ide jén a gyorsaság mar fél sikei — magyarázza szakszerűen Sin- kovicz János. A gépeket autókra rakják délután a soltvadkerti szőlős­gazdáknak mutatják be. Az it­teni látogatók csoportokba ve­rődve lassan elszélednek. A2 ägyik hangosan dicséri, a má­nk csak hümmöget, a harmadik sgy szót sem szól, a negyedik ízt mondja: — Már én csak el- Dirom ezután is a hátigépet. Dehíít ennyi ember közöli sokféle van. A lényeg az, hogy átták s azt a négy szakcsopor- ,ot már meghódította a gép.. Gáspár VIZSGÁZTATÓK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents