Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

1958. június 28, szombat

3. oldal

Nem „írott malaszt Kiskőrösön! OZzjimMziL h wjj^xjgjthjztx t<Lfo

sem a 3004-es határozat iÍGjártsanak pótalkatrészt

a régi gépekhez és berendezésekhez is

l£ormányunknak az év elején hozott, s száma után mezőgazdaságunk szakköreiben »a 3004-es-“-nek nevezett határozata a termelőszövetkezetek fellendítését, a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését ma elő, s e cél szolgálatát az állalmi és társadalmi szervek kötelességévé is teszi;

Ezúttal beszéjünk hát arról, ‘hogy a kiskőrösi tanács miképpen tett eleget a határozat reá Iharuíó és eddig megvalósítható tfeladatai végrehajtásának«

Torgyik Pál elvtárs, a v. b. elnökhelyettese kérdésünkre először a járási tanács március jl8-án kelt végrehajtási, majd a [községi tanács röviddel rá elkészített intézkedési tervét mulatta meg, amelyek azt bizonyítják, hogy mind a két tanács a határozatnak megfelelően járt el, s míg az előbbi az egész járásban működő összes, az utóbbi a kiskőrösi József Attila Tsz- re vonatkozóan állapította meg a teendőket. Végül, bár úgyszólván a kisujjában vannak a tsz termelési adatai az elnökhelyettesnek, előveszi a noteszát is, hogy abból adjon felvilágosítást,

— A határozat nyomán a tanács segített a József Attila vezetőségének a termelési terve elkészítésében — mondja Torgyik elvtárs —, majd engem bízott meg a szövetkezet patro- nálásával, ami eddig azzal is járt, hogy a határozat pontjairól részletesen kellett tájékoztatnom a tagságot, S ma máltaién jobban ismerik a szövetkezetiek a 3004-est, mint mi,

[Mindez persze nem sokat érne, ha a tanáccsal közösen elkészített terv csak terv marad, s a nagy jelentőségű határozattal a tsz tagjai csupán az ismereteket bővítik, de nem élnek a benne megjelölt lehetőségekkel, nem törekszenek a határozat pontjainak megvalósítására,

Mit mutatnak az eddig eredmények?

A termelőszövetkezet, élve a határozatban biztosított árkedvezménnyel, annyi műtrágyát

A Kecskeméti Épületlakatos- [ipari Vállalat 1957 második teliévi jó munkájáért megérdemeljen nyerte el a kitüntető élüzem címet, amit dolgozóink továbbra is szeretnének megtartani. Ennek azonban feltétele, hogy

mindennapi munkánk során keressük azokat a lehetőségeket, melyekkel eredményeinket növelni, év végi nyereségrészesedésünket biztosítani tudjuk.

[Egyik ilyen lehetőség az üzem- írezsi költségeinek csökkentése.

Mi, a tervszerű megelőző karbantartó részleghez beosztottak, azzal hajtunk legtöbb hasznot [a vállalatnak, ha folyamatosan biztosítjuk minden gép üzemiképességét és ezzel minél kisebbre szorítjuk üzemünk rezsi- költségeit. Sajnos meg kell írnom, ebbeli törekvéseinknek sok esetben igen komoly akadályai vannak. Erről alább a villamossági gépek karbantartási nehézségeiről írok le pár pél- [dát.

Ha nem is mindennap, de igen gyakran előfordul nálunk, hogy egy gépet kapcsoló vagy [csapágy, esetleg más alkatrész hiányában üzemen kívül kell helyezni. A sok kicsi sokra megy lelve alapján

tetemes mennyiség vész el így abból az összegből, ami az évi nyereségrészesedés alapját képezi.

Villamosgépeink csatlakozó berendezése például 10 és 25 amperes 3 plusz földes, öntöttházas konnektorokkal van felszerelve.

Vállalatunk padlásán ezer, 'vagy még ennél is több öntöttvas konnektorrész várja jöven- ■dő sorát. Sok pénzt adtunk ér- [tük, most mégis kihasználatlanul hevernek, holott csupán a [kiégett belső szigetelést kellene látcserélni bennük és az önött- [vas kapcsoló ugyanolyan jó len- ine, mint régén volt. Mikor ad- |va van egy ilyen lehetőség, nehezen érti meg az ember,

miért ajánlanak nekünk új kapcsoló berendezést, ahelyett hogy a régi beválthoz alkatrészt gyártanának.

Lehet, hogy az új gyártása a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának kifizetődőbb* Nekünk viszont nem. Véleményem szerint azonban nemcsak egy gyár, hanem a többi gyár érdekeit, pénzügyi helyzetét is figyelembe kellene venni.

Leírok egy másik példát. Két olajfűtésű edzőkemencénkre a közelmúltig nem volt semmi panasz. Nemrég egy kis alkatrész hiányában mégis kénytelenek voltunk nagyobb költségekbe keveredni. Edzőkemencénk termo-elektromos hőmérőkkel van felszerelve. Ehhez a műszerhez nem kapni egy külön kis alkatrészt, az úgynevezett hőelemet. így történt, hogy a régi elem kimerültével csőbilincs gyártmányaink egy sorozata kifogás alá esett. Ez késztette aztán vállalatunkat arra, hogy az egyébként jól működő műszereket »javításba« küldjük, ahonnan csak egy hónap múlva érkeztek vissza, Mondanom sem kell,

az átalakítási költség lényegesen többe került, mint amennyi nem egy, de jópár hőelem ára.

Csak azt sajnos nem lehet kapni.

Vállalatunk Villmer gyártmányú kézíköszörűket rendelt a múltkorában. Egy egész sorozat ezekből is gyengének, használhatatlannak bizonyult. Sajnos, példám még volna, de úgy gondolom, ez is elég annak felvetéséhez: ha a mi vállalatunktól elvárják, hogy jó minőségű termékeket állítsunk elő, akkor mi is joggal elvárhatjuk, hogy segítsenek bennünket a több és jobb termelésben, üzemi nyereségrészesedésünk biztosításában.

Vagyis necsak kész és új gyártmányokat állítsanak elő az elektromos- és műszeriparban, hanem a régebbi, de bevált gépekhez és berendezésekhez is gyártsanak pótalkatrészeket vagy oldják meg a meglevők kijavítását«

Farkas Imre villanyszerelő, Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat,

HOGYAN

fertőtlenítsük a raktárakat?

TERMESZTETT növényeink kártevői nemcsak a szántóföldeken, hanem a raktárhelyiségekben is nagy pusztítást tehetnek. Az esetek nagy részében fertőzött magvakkal kerülnek oda a kártevők, vagy valamilyen más módon (nyitott ablakokon, ajtókon át, stb.).

FOLYIK AZ ARATÁS, tehát nagyon fontos a raktárak előkészítése. A kártevőkre jellemző, hogy az elhanyagolt, piszkos raktárakban a fal- és deszkarepedésekben húzódnak meg, ott továbbszaporodhatnak és alig várják az új termés érkezését.

ALAPOS TISZTOGATÁS csak

teljesen kiürített raktárban lehetséges. Ezért igyekezzünk a még meglévő gabonakészletet máshová tenni. Hordjuk ki az ocsut, rostaalját és az egyéb hulladékot. Távolítsuk el az esetleg ott tartott szerszámokat, deszkákat, kosarakat, stb. mert ezek is búvóhelyet biztosítanak a zsizsikeknek, amelyek »kedvenc tartózkodási helye« az üres zsák is. Ezeket távol a raktártól fordítsuk, majd rázzuk ki.

A RAKTÁR BELSEJÉNEK tisztogatásánál ügyeljünk arra, hogy a falakat, mennyezetet, padlót jól söpörjük fel. 4 sarkokban, lépcsőkön, oszlopok aljában, az esetleges faburkolat belsejében, a gerendák és a padló réseiben, az ablakokban és a vakablakokban heverő ga- • bonaszemeket gondosan kaparjuk ki, szedjük össze. Helyes, ha a réseket gipsszel, agyag péppel, enyves fürészporral vagy 'kőmüveshabarccsat betömjük.

I A TELJESEN KITISZTÍTOTT •raktárban tanácsos elosztva,

'több apró búzahalmocskát lerakni, s ezekre enyhén megned- 'vesített rongyokat lenni. Ezeknek a csalogató halmoknak az a 'rendeltetésük, hogy a raktárban esetleg még visszamaradt, de a 1megzavart és táplálékától megfosztott gabonazsizsiket fhaguk- 'hoz csalogassák.

> A VÉDEKEZÉS legbiztosabb \módja, a kellően kitisztított imagtárak vegyszerrel való fertőtlenítése, melyet kormányrendelet is előír az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, terménybegyűjtószervek- nek, darálóknak és malmoknak. >Ez a fertőtlenítés abból áll, hogy |Hungária Matador 4 százalékos ,oldatával a falakat, a mennye- >zetet, az oszlopokat bepermetez- \zük. Főleg arra ügyeljünk, hogy >a zugokba, résekbe bőven jusson permetlé. A padlót ne per- onetezzük, hanem négyzetméterenként 2 kilogram Hungária >Matador porozó szerrel szórjuk | be, majd a padlót gondosan seperjük fel, hogy a porozószer 'csak a réseken maradjon, s a igabonába ne keveredjen. Az igy 'fertőtlenített raktárt néhány napig szellőztessük és addig új ga- 'bonát ne is hordjunk be.

! Szűcs József,

> a Megyei Növényvédő

| Állomás laboratóriumá-i

i nak vezetője

Mít tartalmaz a betegellátásról és az orvosok magángyakorlatáról szóló rendelet?

Mint ismeretes, az egészség- ügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben szabályozta az orvosok magángyakorlatával kapcsolatos kérdéseket. A lakosság körében is nagy érdeklődéssel fogadták a rendeletet és sokan szeretnék bővebben megismerni. Felkerestük ezért dr. Kántor László elvtársat, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, hogy tájékoztassa o, vasóinkat az orvosok magán- gyakorlatával kapcsolatban kiadott rendeletről. Kántor elvtárs az alábbiakban válaszolt kérdéseinkre.

Kérdés: Miért vált szükségessé a rendelet kiadása?

Válasz: Egészségügyi ellátásunk nagyot fejlődött a felszabadulás óta, de ugrásszerűen emelkedett a gondozottak száma is, A növekvő igényekkel azonban nem tartott lépést az orvosképzés, s a szakosított egészségügyi hálózat kiépítése. Sok esetben hangzott el jogos panasz az orvosi ellátás minőségére. Ezek közé tartozik a gyógykezelésre fordított idő rövidsége, a beteggel való türelmes foglalkozás hiánya stb. Egyes orvosok pedig megszegve az orvosetikát, igyekeztek jogtalan előnyökhöz jutni.

Kérdés: Mit tajtalmaz a rendelet?

.Válasz; Az állami egészségügyi szolgálatban levő orvos (körzeti, rendelőintézeti, gondozóintézeti, kórházi, üzemi orvos, szakorvos) szolgálati helyén a nála jelentkező díjtalan ellátásra jogosult betegtől a kezelésért, vizsgálatért semmilyen juttatást nem kérhet. Az orvos nem tanúsíthat olyan magatartást, melyből a beteg azt hihet- né, hogy vagyoni előny juttatása esetén jobb ellátásban részesül,

Az orvos a kórházi elhelyezésért vagyoni előnyt, díjazást, ajándékot stb. nem kérhet még akkor sem, ha a beteg különben díjtalan ellátásra nem jogosult. Az állami szolgálatban levő orvos a nála jelentkező dolgozót vagy családtagját szolgálati munkahelyén nem irányíthatja sem a saját, sem a másik orvos magánrendelőjébe,

Kérdés: Milyen feltételek

mellett folytathat magángyakorlatot a körzéíi orvos?

Válasz: A körzeti orvos magánrendelőjében nem fogadhatja magánbetegként azt az SZTK tagot vagy családtagját, aki az orvos körzetében lakik, mert köteles azt díjtalan orvosi ellátásban részesíteni. A körzetéhez nem tartozó dolgozót vagy családtagját csak abban az esetben kezelheti magánbetegként, ha á beteg az orvos részére nyilatkozatot ír alá, melyben kijelenti, hogy az orvost mint

magánorvost szándékozik igénybe venni, bár tud arról, hogy hol és mikor kaphat díjtalan orvosi ellátást. Tudomásul veszi azt is, hogy a magánrendelőben az orvos SZTK receptre gyógyszert nem írhat fel. Ezt a nyilatkozatot az orvos egy évig köteles megőrizni,

Kérdés: Milyen feltételek mellett folytathat magán- gyakorlatot a rendelőintézeti szakorvos, a gondozóintézeti orvos és a felülvizsgáló főorvos?

Válasz: A rendelőintézeti és gondozóintézeti szakorvosok intézetük működési területén körzetekre lesznek elosztva. A hozzájuk tartozó körzetből díjtalan ellátásra jogosult beteget magánrendelőjükben nem láthatnak el. Indokolt esetben a rendelőintézet vezetője három hónapra szóló engedélyt adhat az ilyen beteg magánbetegként való ellátására, abban az esetben, ha azt a beteg írásban kéri,

A szakorvos körzetén kívül lakó dolgozók és családtagjaik kezeltethetik magukat magán- betegként a szakorvosnál, de csak azzal a feltétellel, ha — ugyanúgy mint a körzeti orvosnak — nyilatkozatot adnak a szakorvosnak.

A felülvizsgáló főorvosok, valamint a rendelőintézet vezetője táppénzes beteget vagy más

felülvizsgálat alatt álló beteget magánrendelőjükben nem kezelhetnek. A megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője adhat engedélyt az SZTK tagok és családtagjaik magánbetegként való kezelésére az olyan szakorvosnak, akinek a szakmájában csak egy szakorvos dolgozik a rendelőintézet területén,

Kérdés: Milyen feltételek

melleit folytathatnak magángyakorlatot a kórházi orvosok?

Válasz: Díjtalan betegellátásra jogosult egyént kórházi ápolása alatt a Kórházi orvos magánbetegként nem kezelhet. Kórházba való felvétel vagy más előnyök biztosítása érdekében felvétel előtt vagy a kórházi kezelés alatt vagyoni előnyt az orvos nem kérhet és nem is fogadhat el az ingyenes kórházi ápolásra jogosult betegtől. Kórházi ápolás alatt nem álló egyént és családtagjait a kórházi orvos magánrendelőjében kezelheti, de ugyanúgy mint a körzeti orvosoknak .— a betegtől nyilatkozatot kell kérnie.

A rendelelet megszegő orvost fegyelmi eljárás alá vonják. A magánrendelőben felírt SZTK recept árát például pénzbüntetéssel súlyosbítva kell megtéri-! tente. A fenti rendelet fegyelmi eljárást ír elő az e paragrafusokat megszegő orvossal szemben. Ezért helyes, ha a biztosítottak is megismerik a rendelet előírásait és nem követelnek az orvosoktól olyat, ami a rendelettel ellenkezik;

vásárolt, hogy szántóterületei-X nek egy-egy holdjára 110 kilo-V gramm jut, Ugyanakkor szerző-ó dést kötött a többi között 10—10V holdon burgonya, köles, zab, 0—X 6 holdon borsó, szójabab, 2 hol-y1 dón hegarit, húszon őszi árpa) magtermelésre, s 100 métermá-o zsa búza az állami felvásárló-) nak való eladására. Nem bcszél-X ve arról, hogy a szerződések) hozzájárulnak népgazdaságunk/, tervszerűségének a biztosításá-V hoz, a tsz-t is mentesítik az ér-/, tékesítési gondoktól, V

IV /olc holdon — a régi, ki-A öregedett helyett — uj-y< telepítésű lucernát is vetettek a>[ szövetkezetben, s emellett 3 X holdon meglógásra termesztik V ugyanezt a fontos takarmányíé-X leséget. y

Ami az állatállomány növelé-/ sét illeti, örvendetes fejlődésé tapasztalható itt is, mert amíg) a járási tanács márciusi végre-X hajtási tervében úgy jelölték^ meg, hogy a József Attila Tsz) minden 100 holdnyi szántóterü-X létéhez 29,1 számosállattal ren-V delkezik (0,9-del kevesebbet az)! előirányzott 30-nál), ma már) 31,6-re emelkedett ez a szám,)! amit még növel a napokban vá-y sárolni szándékolt — talán már) meg is vásárolt — 15 törzsköny-X vezett szarvasmarha, Egyébként) 27 hízómarhra kötöttek szerző-X dést (nyolcat már hizlalnak is)) és tervezik, hogy 40 darab ser-X tést is befognak hizlalásra, V

A tsz további terveiben szere-y pel 10 holdas gyümölcsös létre-) hozása is, és a siker érdekében,y a megfelelő gyümölcsfajta meg-) határozása végett, előbb talaj-X minta-vizsgálatot végeztetnek az) Országos Minőségvizsgáló Inté-X zet talajtani laboratóriumában.)

A tsz egyébként 90 000 fo->[ rint rövidlejáratú hitelt) kapott, aminek a megadása isi bizonyság arra, hogy a 3004-esX számú határozat nem »írott ma-y laszt« kormányunk részéről, de) a kiskőrösi tanács, meg a Jo-y zsef Attila Tsz számára sem) az, amit a határozat szellemében) kifejtett eddigi tevékenységük) bizonyít, T. I. y