Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek/ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM Ára SO fillér 1958. JÚNIUS 28. SZOMBAT Tanácstagok Egy-egy város vagy község gazdái a tanácstagok. Együtte­sen és külön-külön is. Helysé­gük sorsáról, jövendő fejlődé­séről — a lakosság meghallga­tásáról nekik kell felelősségtel­jesen dönteni. Az 1954. évi ta­nácstörvény ezért meghatároz­za azokat a jogokat és köteles­ségeket, amelyekhez a városok és községek gazdáinak, a tanács­tagoknak alkalmazkodniuk kell. A törvény azonban akkor tör­vény igazán, ha azt következe­tesen alkalmazzuk a gyakorlati életben. Ha pedig így van, ak­isor kamatostól gyümölcsözik a köz javára. A Magyar Népköz­társaság tanácstörvénye többek között biztosítja, hogy a tanács­tag a tanácsüléseken felszólal­hat, részt vehet a határozatok, Vendeletek meghozatalában, me­lyek közvetlen hatással vannak az illető város vagy község fej­lődésére. Egy kerckegyházi ta­nácstag, Dunai Antal felszólalá­sa nyomán például határszemlét tartottak a község földjein, mert bejelentése szerint sok föld he­vert műveletlenül, s volt olyan szőlő, melyet zsarolómetszésscl metszettek meg. A határszemle Igazolta a tanácstag bejelenté­sét, s nyomában több megmííve- iletlen földterület hasznosításá­ról gondoskodhatott a tanács. Tanácstagjainkat munkájuk­ban nemcsak a jelenért, a mos­tani generációért érzett felelős­ségérzet fűti, hanem maradandó és szép alkotásaikat a község lakóival együtt a jövő generáció­jának is szánják, serkentőül még nagyobb tettekre a fiúknak, az unokáknak. De vajon minden község és minden város dicsekedhet buz­gó, lakóhelyüket szerető tanács­tagokkal? Habár sok helyen van még hiba, mégis igennel fe­lelhetünk a kérdésre. A hibák mellett azonban nem szabad szót­lanul elmenni. Erre vonatkozó­lag egy példát szeretnénk emlí­teni, nem éppen szemrehányás­képpen, csak okulásul a taná­csok tagjainak. A Kecskeméti Városi Tanács június 17-én tartott ülésén igen fontos várospolitikai és -gazdál­kodási napirendi pontok szere­peltek, mint például a város ez évi végleges költségvetése és a gazdálkodás múlt évi számadá­sa. Méltán várhattuk volna, hogy a hozzászólások e fontos témakörnél állapodjanak meg, hiszen millió forintok okos, gon­dos felhasználásáról kellett dön­tést hozni. Ezzel szemben a hoz­zászólók döntő többsége a par­kok elhanyagolt voltát emle­gette és egyéni panaszokat, sé­relmeket tárt a tanácsülés elé. Bár ezek is fontos dolgok, de a város gondját ezek a hozzászó­lások nem tükrözték és nem nyújtottak segítséget a végrehaj­tó bizottságnak sem. Reméljük, hogy az ilyen ese­tek nem válnak gyakorivá, s tanácstagjaink a tanácsüléseken mindenkor jogaiknak és köte­lességeiknek élve munkálkodnak lakóhelyük előbbrehaladasán, fejlődésén. Az átvevő telepek felkészültek az új termés fogadására A földművesszövetkezetek újabb nyolc községben kapcsolódnak be a felvásárlásba FOLYIK AZ ARATÁS. Nem­sokára teherautók, szekerek ka­ravánjai viszik az új termést az állami felvásárló helyekre. A ter­melők zöme ma már tudja, hogy nem érdemes tartalékolnia a gabonát, mert az állam jó árat fizet érte, nem beszélve arról, hogy a termés otthoni raktáro­zása sok vesződséggel jár. — A felvásárló telepek felké­szülve várják az új termést — hangoztatja Buda Gábor elv­társ a megyei Terményforgaimi Vállalat vezetője. — Minden igyekezetünk azt szolgálta, h,ogy készleteinket a minimálisra csökkentsük és gondoskodjunk elegendő tárolóhelyről. A Gaz­dasági Bizottság erre vonatkozó határozata alapján a készlete­ket a malmokba szállítottuk. Számolunk azzal, hogy az idén valamivel nehezebb lesz a fel­vásárlás, mint az elmúlt évben, részben a vetésterület csökke­nése, részben a kevesebb ter­més miatt. Az ország ellátásá­ban mindez nem okozhat za­vart, mert elegendő készlettel rendelkezünk, a tartalékok biz­tosítják a zavartalan kenyérel­látást. A gabona vetésterületének csökkenése lényégében a vetés- szerkezet javulását bizonyítja. Jelentősen kevesebb a rozs az idén mint az elmúlt évben mert a homoki gazdák más — e talajon jövedelmezőbb — kul­túrával foglalkoznak. Szőlőt te­lepítenek, gyümölcsösöket léte­sítenek. örvendetesen megnöve­kedett a takarmányabona terü­let, elsősorban az árpavet És. Mindezek figyelembevételével készítettük el felvásárlási ter­vünket. Eddig 9819 mázsa bú­zára, 7400 mázsa rozsra és 3555 mázsa sörárpára kötöttünk ér­tékesítési szerződést egyéni gaz­dákkal és termelőszövetkezetek­kel. e tekintetben említésreméltó je­lenségek nincsenek. Végezetül még annyit, hogy a napokban várjuk nagyobb kész­letek érkezését termelőszövet­kezetekből és állami gazdasá­gokból. Az ország déli részein lévő termelőszövetkezetek ko­rábban kezdték az őszi árpa aratását és már jelezték, hogy számottevő mennyiséget adnak el az államnak. Ugyancsak az állami gazdaságok részéről kap-» tunk olyan értesítést, hogy rövi­desen nagy mennyiségű búzával érkeznek felvásárló telepeinkre. K. S. A Kecskeméti Gépgyárban — város többi üzeméhez hasonlóan — a városi pártbizottság kezde­ményezésére intézkedési ter­vet készítettek a gyár vezetői, hogy takarékosabban és gazda­ságosabban állítsák elő a gyár európai hírű készítményeit. A részletes terv alapján, június hó­napban húsz nap alatt naponta ezer forint megtakarítást értek el. Húsz nap alatt minden gyárt­mányfajtánál több mint négy százalékkal csökkent a selejt, ami nemcsak a munkafegyelem nagymértékű megszilárdulásá­nak eredménye, hanem azoknak az ésszerűsítési intézkedéseknek is, melyeket az utóbbi időben be­vezettek. így például a fürdő­kádnak és a különféle higiéniai berendezések öntvényeinél mint­egy öt százalékos csökkentést eredményezett egy úiítás. mely Több mint tízezer beidről került le eddig a gabona megyénkben A Kiskunság szántóföldjein gyors ütemben halad a gabona betakarítása. 160 kombájn és majdnem 200 kévekötő-aratógép s többezer kézi kasza vágja a termést. Eddig összesen 10 000 holdon került kévékbe és zsá­kokba az őszi árpa cs a rozs. A megye állami gazdaságai­ban, ahol a gabona 90 százalé­kát kombájn aratja az idén, je­lenleg 60 kombájn van munká­ban. A megye legnagyobb álla­mi gazdaságában, Baján 10 kom­bájn aratja-csépeli a tennést. Az eddigi becslések szerint az állami gazdaságokban 15 mázsa az őszi árpa átlagos hozama. — Szerdán Baján befejezték az őszi árpa aratását: 565 holdon, teljes egészében komplex gépe­sítéssel oldották meg a nagy munkát. Az őszi kalászosok he­lyén nyomban mintegy 300 hol­don vetik a silókukoricát. A gaz­daságban még e héten megkez­dik 1900 holdnyi őszi búza be­takarítását. Ugyancsak befejez­ték az aratást a Garai Állami Gazdaság őszi árpa tábláján is. Rövidesen a rozs is zsákokba ke­rül. Sckiz/íz leutal cl kunltkbtéi iljúiőgi uajtö-tt A halasi járás fiataljai az elmúlt vasárnap rendezték meg Kunfehértón az ifjúsági napot. Sok százan gyűltek össze a tó partján, ahol délelőtt Romsics Ferenc elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg a találkozót. Ezután a spor­tolók léptek porondra: a vendégek az ökölvívó-, tornász-, röp­labda- és birkózó-bemutatókban gyönyörködhettek. Zeneszóval kísért, vidám ebéd után a kultúrműsor következett, hét község ifjúsága mutatta meg tudását, majd kiosztották a versenyek díjait. Este pazar tűzijáték, "majd hajnalig tartó táncmulatság zárta be a járás fiataljainak lelkes, jól sikerült találkozóját. (Viráfjzlk a komló Megyénk déli részén a fekete bácskai földön van jelenleg az ország legnagyobb komlóültet­vénye. A jól jövedelmező nő­Nem is olyan ritka a halász-szerencse Az utóbbi időben szerkesztő­ségünkbe több szerencsés halász­zsákmányról küldenek be értesí­tést olvasóink. Legutóbb Pecht- ier Ferenc levelezőnk írja, hogy Baján, a Duna mellett él, Szent- jánoson Féderer Ferenc tanító, aki szenvedélyes horgász. Féde­rer tanító bácsit már három éve kerülgeti a szerencse, mert ta­valy előtt egy 16 kilós harcsát, tavaly pedig egy 22 kilósat, az idén pedig pár nappal ezelőtt 27- kilós dunai harcsát fogott hor­gászbottal. Legutóbbi zsákmá­nyáért a Bajai Halászati Szövet­kezettől 460 forint készpénzt ka­pott. A Ferenc-csatornában is sze­rencsével horgásztak. Malik Fe­renc, a Nagybaracskai Halászati Szövetkezet tagja varsájával jú­nius 25-én 13 kilós tükörpontyot fogott, megelőző nap pedig var­sáiba több mint 100 kiló törpe­harcsa került. Amint látjuk, nem is olyar, ritka a halász-szerencse. vénnyel főleg az állami gazda­ságok foglalkoznak, amelyek évről évre növelik komlóterüle­tüket. Ebben az évben már 17 holdról szüretelik a gazdagnak Ígérkező termést. A Bajai Álla­mi Gazdaságban az idén fordult teljes termőre 33 holdnyi kom- lós, ahol 220 mázsa holdankénti száraz komlóra számítanak, 50 kilóval többre, mint azt eredeti­leg tervezték. A legnagyobb komlótermelő állami gazdaság­ban, Hildpusztán 60 holdnyi te­rületről szedik le minden évben a sör-alapanyagot. A gazdasá­gok az idén is több millió liter sör elkészítéséhez elegendő alap­anyagot termelnek. A komlótablák mindenütt vi­rágba borultak. nek az a lényege, hogy az önt­vényeket magas hőállóságú anyaggal, kvarckeverékkel von­ták be s ezáltal szilárdabbá, hő- állóbbá váltak égetésnél a gyárt­mányok. ­Naponta ezer forint megtakarítást érnek el az. éuzeríiíítíii intézkedúek nyomán a Kecskeméti Gépgyárban — Javult-e a raktárhelyzet? — Az idén kezdtük meg két, egyenként százvagonos raktár építését Mélykúton, illetve Já­noshalmán. Ezek elkészülése azonban csak az év végére vár­ható. Egyébként sem pótolják az elhasználódást, valamint az egyéb célra igénybevett raktár­tért. A javításra szorult 23, ösz- szesen 395 vagon befogadóké­pességű raktártért rendbehoz­tuk. A takarítás és a fertőtlení­tés most folyik. A nagy készle­tek miatt eddig nem tudtuk ezt megoldani. Ez azonban nem fogja akadályozni a felvásárlást, mert valamennyi raktárunk tá­rolóképességét biztosítani tud­juk a felvásárlás tömeges meg­indulásáig. A felvásárló hálózat szerve­zeti kialakítása is megtörtént. A földmüvesszövetkezetek további nyolc községben kapcsolódnak be a felvásárlás lebonyolításába. Eszerint 51 községben a saját kezelésben lévő felvásárlóhelye­ken vesszük át a gabonát, 62 községben pedig a földműves­szövetkezetek, mint bizományo­sok bonyolítják le a termény­felvásárlást. — Lesznek-e változások a fel­vásárlási árakban? — Lényeges változás nem vár­ható, bár még az új árak nem ismeretesek. A jelenlegi piaci árak az utóbbi hetek kedvezőre fordult időjárása következtében csökkentek. Ez az árcsökkenés elsősorban a búzára és a kuko­ricára vonatkozik. Mint már azonban mondottam, a tavalyi­nál kisebb terméshozam na­gyobb erőpróba elé állítja fel­vásárló apparátusunkat. Bár több hónapra elegendő készle­tünk van, mégis élénk figyelem­mel kell kísérni az esetleges spekulációs törekvéseket. Jelen­legi tapasztalataink szerint még A NÉPMŰVELÉSRŐL /• (3. oldal). BÄCSI KÉREM, / HÁNY ÖRA? (3. oldal) ISMERKEDÉSI NAPOK (3. oldal) í GYÁRTSANAK í PÓTALKATRÉSZT... I (4. oldal) I HOGYAN FERTŐTLENÍTSÜK A RAKTÁRAKAT? (4. oldal) A BETEGELLÁTÁSRÓL ÉS AZ ORVOSI MAGÁNGYAKORLATRÓL (4. oldat) A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ I JÖVŐ HETI MŰSORA íj (5, oldal) ‘j BAJAI HÍREK t (6. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents