Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

VJUWJJÜUZA VMf/fW Világ proletárjai, egyesüljetekl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT , BÄCS•• KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 150. SZÄM Áru 50 fillér 1958. JÚNIUS 27. PÉNTEK fl bürokrácia olyan mint a mesebeli hctfejű sárkány. Nem elég csak az egyik fejét levágni. Ha meg akarjuk semmisíteni, állandóan vigyáz­ni kell arra is, nehogy a porba- b ulltak helyén újabb cs újabb vízfejek nőjenek. Ez a vigyá- eó munka nem. könnyű, de van egy biztos módja, a vezetők és a dolgozók személyi kapcsola­ta, a közvetlen segítségnyújtás. Ahol ilyen viszony alakul ki dolgozók és vezetők között, ott nincs, de nem is lehet talaja a bürokráciának, a lélektelen, se­matikus ügyintézésnek, öncélú papírmunkának. Pártunk cs kormányunk, mint megannyi más kérdésben, a bü­rokrácia hajtásainak kiirtásában is következetes. A minisztériu­mok országos és alsóbb irányító szerveinek létszámát 40 000-rel csökkentettük. Lényegesen ke­vesebb a különböző ügyiratok száma. Ha pedig a rádiót hallgatjuk, vagy az újságokat lapozgatjuk, majd minden héten tanúi lehe­tünk annak, hogy pártunk és kormányunk vezetői bányákat, gyárakat, községeket és városo­kat, gazdaságokat, szövetkezete­ket és iskolai intézményeket lá­togatnak meg, ahol emberi kö­zelségben beszélnek el a dolgo­zókkal ügyes-bajos dolgaikról. A vezetés ilyen hatékony mód­szerének, a személyi kapcsolatok rendszeres látogatások útján nyújtott helyszíni segítségének ma már igen sok példája van megyénkben is. Vannak azon­ban olyan jelzések, hogy egyes területeken újból kezdi felütni fejét az érdemi vezetést gátló bürokratikus ízű, túlzott papír­munka. A megyei tanács ipari osztá­lyához tizenhat hónap alatt 1600 (minden hónapban száz) külön­böző ügydarab érkezett a Köny- nyü- és Élelmiszeripari Minisz­tériumból. Ennyi aktának az ér­dembeli elintézése olyan sok időbe került, hogy mellette a tanácsi ipar gazdaságos terme­lésével kapcsolatos feladatok át­gondolt elvi, közgazdasági elem­zésére, s az így folytatott irá­nyításra bizony kevés idő ma­radt. Tavaly ennek hiánya sok te­kintetben még nem ütközött ki. Az idén viszont, s ez elsősorban a kormány takarékossági fel­hívásának tudhat«) be, mélyeb­ben, alaposabban kell vizsgálni, hogyan alakul a helyi ipar ter­melése, gazdálkodása. Ehhez pe­dig kevés a vállalatok munká­jának központilag beütemezett évi ellenőrzése. Az 1958-as ter­vek végrehajtása, a szigorúan megkövetelt anyag- és bérgaz­dálkodás is az irányítószervek állandó, hatékony segítségét igénylik. Mindehhez viszont idő kell. Idő, melyet elsősorban a túlzott papírmunka csökkentésével biz­tosíthat a megyei tanács ipari osztálya. Reméljük, megérti ezt a Könnyű- és Élelmiszeripari Minisztérium is. Így, ha az idő­biztosításhoz nyújtott segítség párosul az osztály következete­sen végzett irányító-ellenőrző tevékenységével, akkor tanácsi vállalatainknál súlyos ezreket menthetünk meg). Különben ez az érték elvész számos, helyte­len, még ha jóhiszeműen is helytelen elgondolás miatt. ÜNNEPI KÖNYVHÉT MEGYÉNKBEN Az idén tizenkettedszer nyit­juk meg a könyv ünnepi hetét szocializmust építő hazánkban. Kecskeméten Szabó Pál Kos- suth-díjas író szól olvasóihoz az ünnepi irodalmi esten. Kiskun­félegyházán tehetséges fiatal írónk, a »Lesz, még gyümölcs a fán« c. könyv szerzője: Szendrei József találkozik az olvasókkal. Ugyancsak Kiskunfélegyházán megyei írógárdánk legjobbjai: Bieliczky Sándor, Tarján István, Varga Mihály, Nagy Istók Ist­ván mutatják be új műveiket. — Bajai íróink az üzemekben — a Fémipari Vállalatnál és az ÁMG- nél tartanak irodalmi előadáso­kat. Bánáti Tibor, a bajai műve­lődési ház igazgatója irodalmi klubestet rendez a helyi írócso­portnak. Dunavccsén, Kiskunhalason, Kalocsán, Hartán, Kunszent- miklóson ünnepi irodalmi este­ket szerveznek műsorral, könyv­bállal egybekötve. Megyénkben működő könyvtá­raink fokozott gondot fordítanak ezen a héten ifjú olvasóikra. A meéyei könyvtár ifjúsági rész­lege, ifjúsági irodalmi délelőttöt rendez megyei írógárdánk: Tö­rök Sándor és Bárdos Ferenc meséiből. Baján, Kalocsán, Kiskunmaj- sán, Kiskunfélegyházán, Bácsal­máson irodalmi fejtörőt és me­Megyénk déli részén megkezdték a búza aratását is A Vaskúti Állami Gasdaságban megindult a kombájn sedélelőtlöt rendeznek. Nem lebecsülendő az a fel­adat, melyet könyvesboltjaink, a KISZ-fiatalok és a nőtanács vál­lalt a könyvárusítás terén. Ti­zenkilenc díszes sátorban, vala­mint 164 utcai könyvárus sátrá­ban bonyolítják le a könyvvá­sárokat. Kecskeméten a Sza­badság téren, az ÁKV végzi az árusítást. A Széchenyi téren a| Bázis könyvesbolt, a Kossuth té­ren a Kossuth könyvkiadó vé­gez árusítást. A megyei könyvtár új könyv­tárral erősíti az ünnepi héten hálózatát. A termelőszövetkezeti parasztság kérésére új könyvtá­rat nyit a köncsögi Táncsics Mi­hály Termelőszövetkezetben. Ez­zel a munkával a könyvtár nö­velni fogja közel félszázezres olvasótáborát. SZÁLLNAK A DARVAK (3. oldal) A MELLÉBESZÉLŐ (3. oldal) GÁSPÁR ANDRÁSRÓL (3. oldal) EGY NAGY JELENTŐSÉGŰ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRÓL (4. oldal) COMBŐS BÁCSI (1. oldal) KÖNYVESPOLC (4. oldal) HALAS ÉS JÁRÁSA (b. oldal) NAPSUGARAK A PINCÉBEN (6. oldal) A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT (6. oldal) Megyénkben elsőnek a Vas- kúti Állami Gazdaságban szer­dán, a déli órákban megkezdték egy 32 holdas jól beérett búza­tábla kombájn-aratását. Estig 97 mázsát takarított be a gép. Csütörtökön reggel tovább foly­tatta a munkát a kombájnos. A| gazdaságtól kapott értesülés sze-j rint estig betakarították a 32 hold búzát. Ugyanebben az idő­ben aratógéppel vágják a rozsot. ÄZ aratás, cséplés megszervezéséről a tavaszi munkák elvégzéséről tárgyalt több községi tanács végrehajtó bizottsága NAGY IDEGENFORGALOM, kelet-német Kereskedelmi küldöttség a Kecskeméti Konzervgyárban Ritka az olyan hét, hogy ne érkeznének kedves vendégek, baráti küldöttek, vagy hivatalos üzletfelek a Kecskeméti Kon­zervgyárba. A piros bőrkötésű emlékkönyvet lapozgatva, fran­cia, német, angol, szovjet, svájci és csehszlovák, lengyel, kínai és jugoszláv, holland, sidney-i és még folytathatnánk hány dele­gációnak bejegyzése szerepel. Minden egyes ilyen látogatás propaganda a magyar konzerv­ipar termékeinek, mivel a láto­gatók nagyobb része üzletem­ber, nem ritkák az itt kötött sokmilliós kereskedelmi meg­rendelések. Sőt születnek olyan megállapodások is, amiről pár hete a Petőfi Népében is hírt adtunk. Mármint az, hogy a kül­földi üzletemberek viszontláto- gatásra hívták a gyár vezetőit. A Kecskeméti Konzervgyár­ban mint mondják, a meleg idők beálltával, nemcsak a bor­sónak, hanem az ismétlődő kül­földi látogatásoknak is most van a szezonja. Nem kell a messze múltba mennünk, bizonyság erre az elmúlt pár nap is. Szom­baton a vietnami parlament^ küldöttség járt itt. Tegnap kö­zöltük, hogy a népi demokra­tikus országok és a Szovjetunió minőségi ellenőrei látogattak a gyárba, ma pedig arról adunk hírt, hogy újabb küldöttséget [Vendégeltek meg a Kecskeméti Konzervgyár vezetői. Ekloff elvtárs, az NDK külke­reskedelmi miniszterhelyettesé­nek vezetésével a Német De­mokratikus Köztársaság keres­kedelmi küldöttsége tett látoga­tást Kecskeméten. Ekloff mi­niszterhelyettes kíséretében volt Ádám, az NDK külkereskedel­mi minisztériuma magyar osz­tályának vezetője és Boning, az f NDK budapesti követségének ‘ kereskedelmi tanácsosa. Vendé- ' geinket Mulató János külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Dé- zsi Albert a Terimpex vezérigaz­gatója és dr. Szalai Béla az NDK-beli kereskedelmi külkép­viseletünk vezetője kísérte. A' küldöttség megtekintette aKecs-: keméti Konzervgyárat és a ba-j ráti -árgyalásokon téma volt az 1958—59. évi konzervipari szál­lítások megbeszélése is. i Községi tanácsaink végrehajtó bizottságai a tavaszi munkák be­fejeztével megtárgyalták az el­végzett munkát és mint Kerek­egyházán is történt, beszámol­tatták az agronómust a gépállo­más által elvégzett tavaszi me­zőgazdasági munkákról. Ebből az alkalomból megtárgyalták az aratás, cséplési munkákra való felkészülést is. Izsákon elhatá­rozták, hogy a kialakított nyolc közös szérű közül az egyiken csu­pán apró magvakat csépelnek s annak érdekében, hogy augusz­tus 20-ra befejeződjön a cséplés, kedvezőtlen időjárás esetén a vasárnapi és szombati napos időt is felhasználják majd a cséplésre. Kitértek a tanácsülé­seken olyan apróbb ügyekre is, mint a cséplőgépeknek a külön­böző magvak cséplése utáni ala­pos ki járatására, hogy a gépben maradt mag ne keveredjen. Több helyen a cséplési mun­kákra való felkészüléssel egy­időben tárgyalták meg a mező­gazdasági tűzrendészet kérdé­seit. Az aratás és cséplés meg­kezdése előtt elhatározták Ágas­egyházán, hogy a tűzíigyelőket és készültségi szolgálatot ellátó személyeket még éjnek idején is fokozottabban fogják ellenőriz­ni, hogy megakadályozzák az esetleges tűz keletkezését. Foglalkoztak a végrehajtó bi­zottsági ülések a mezőrendőri teendőkkel, a mezei lopások megszüntetésével is. Ágasegy­házán a rendőrség körzeti meg­bízottját is bevonták ebbe a ta­nácskozásba, aki megígérte, hogy mind a nappali, mind az éj­szakai órákban ellenőrizni fogja a mezőőröket. — A bátmonostori úttörők nyári országos kirándulásra ké­szülnek. Hogy a szükséges ösz- szeget előteremtsék, a helybeli Kossuth Termelőszövetkezetben vállaltak munkát. A császártöltési határban ALIG MŰLT reggel 5 óra, s a szorgalmas császártöltési gaz­dák már permetezőgéppel a há­tukon dolgoznak a szőlőkben. Kenyeres Gáspár is éppen oda indul. Bár az idő kissé bizony­talan, de permetezni akar, mert azt mondja: — ha nem védeke­zünk, a betegség szüretel majd. — A gazdák általában a harma­dik-negyedik permetezést vég­zik. — Milyen termésre számíta­nak? — Nézzük meg! — invitál a gazda, s fel is ülünk a szeke­rére. Szőleje nagyon szép, dús fürtök Ígérkeznek. Közben a burgonyatáblákon is szétnézünk. Angeli János ép­pen poroz a bogár ellen. Szép jóreggelt köszönve érdeklődünk, hogy van-e sok bogár? Kevés akad — mondja a gazda —, mert többször leporoztam már. Szétnézünk a töveken, s való­ban alig akad egy-két lárva. Ezután a tanácsházán Éhen ZultaD mezőgazdasági felügye­lőhöz kopogtatunk be, aki ép­pen a mezőőrökkel beszélget az időszerű feladatokról, főleg a burgonyabogár elleni védeke­zésről. Az egyik mezőőr meg­említi néhány gazda nevét, aki elhanyagolja a védekezést. A,.fel­ügyelő felhívja a figyelmet, hogy az ilyen gazdák nevét pon­tosan fel kell jegyezni, a véde­kezést majd a tanács elvégez­teti és a költségeket adó mód­jára beszedi. MI IS BEKAPCSOLÓDUNK a beszélgetésbe, s megtudjuk, hogy a burgonyabogár elleni védekezést 95 százalékban elvé­gezték. Időben felhívták a gaz­dák figyelmét, hogy a kukorica­moly kártétel megelőzésére a régi szárat fel kell használni. Akadt két-három gazda, aki ezt is elhanyagolta, ezek ellen el­járást indítanak. — A lucerna, lóhere kárte­vőkkel sok bajunk van — pana­szolja Éhen Zoltán —, pedig négy szövetkezetben magfogásos lucerna is van. De ezekben a MAGES ingyen biztosít vegy­szert, s a növényvédő államás munkadíját is fedezi. Az aran­ka-védekezésről is beszélgetünk és egyetértünk a felügyelő ja­vaslatával, hogy a bonyolult ve­gyi védekezés helyett az aran- kafoltoknak pelyvával való le- szórása és felégetése is biztos hatású. A szőlővédelemmel kapcso­latban megállapítjuk, hogy az ilonca elleni védekezést a gaz­dák nagyrészt végrehajtották, s így nagy kártétel nem alakulha­tott ki. A nyitás és metszés kö­zötti 2 százalékos sárgamérges permetezést a gazdák nehezen akarták megcsinálni, nem hit­tek a szerben, de most annál jobban örülnek, hogy szót fo­gadtak a mezőgazdasági fel­ügyelőnek. AZT IS MEGTUDJUK, hogy Császártöltés több mint 14 000 holdas határában jócskán van­nak elhagyott földek is. Ezeket kitisztítják és gyümölcsösökkel telepítik Jae.. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents