Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-24 / 147. szám
1958. június 24, kedd 3. oldal Gazdaságom a termelés a Kiskun Cipőüzemben Pár nap még és féléve lesz, hogy megkezdte működését Félegyházán a Kiskun Cipőüzem. Hat hónap igen rövid idő egy újonnan alakult termelőegység munkájának értékelésére, de a cipőüzem eredményei máris lehetővé teszik annak alaposabb vizsgálatát, hogyan alakult a termelés gazdaságossága Amikor a cipőgyár felállítása szóba került, az első félévet veszteségesre tervezték. A "tanulóidő-« azonban nem tartott ilyen sokáig. A Vegyesipari Vállalat felügyelete alatt működő üzem, a hozzáértő szakmai vezetés és kitartó nevelőmunka eredményeként áprilisban már nyereséggel gyártotta a gyermekcipőket. Az üzemben eddig közel 28 ezer pár cipőcske készült. Ez a mennyiség ugyan nem sok, de a Kiskun Cipőüzem által gyártott gyermeklábbelik máris országosan keresett cikkek. A leg- szemléltetőbb bizonyság erre, hogy az üzemnek készáruból raktárkészlete egyáltalán nincs. Alig ütik a kis topánkákra a MEO bélyegzőjét, máris szállítják azokat rendeltetési helyeikre, hiszen gyermekcipőből, kivált a tetszetős formájú, jó minőségű gyermekcipőből manapság minden mennyiség kevés. Az üzem vezetőinek elmondása, de az új, meg újabb megrendelések szerint is: a kereskedelem elégedett a Félegyházi Cipőgyár készítményeivel. A Kiskun Cipőüzem fejlődését, a gazdaságos termelés alakulását érdemes a számok tükrében végigkísérni. Januárban még csak száz pár készült naponta. Márciusban már 200—250 pár került ki a munkások keze alól, április elsejétől pedig 300 párra emelkedett a napi teljesítmény. A cipőüzem jelenleg is ennyit termel. Mivel pedig a munkások létszáma a megindulás óta változatlan, a gazdaságos cipőgyártás kialakulása több tekintetben is végig kísérhető. Eleinte nem sokkal több mint egy pár cipő elkészítése jutott egy főre. Ma pedig dolgozónként hat és fél pár a napi átlag. A Kiskun Cipőüzem ezzel elérte a mechanikai cipőgyárak országos napi termelési átlagát. A termelésnek ez a növekedése akkor szembetűnő igazán, ha a bérek kifizetését vizsgáljuk. Januárban a kezdéskor minden pár cipő után 47,70 forintot fizettek ki. (A betanulási munkabér mögött még nem volt meg a szükséges cipőmennyiség.) Márciusban ez az összeg 11 forintra csökkent, de a negyedévi bérkifizetési átlag így is 39 százaléka volt a termelési értéknek. Az első negyedévet ezért 67 ezer forint veszteséggel zárta az alig pár hónapos üzem. Azonban ha a gyártott cipők minőségét megvizsgáljuk, azt kell írnunk, ez a »tandíj« nem volt sok. Hiszen a gyermekcipők készítésében jártas szakemberek úgy foglalkoztak az üzem újonnan felvett munkásaival, hogy a tanulóidő alatt elsajátítsák mindazokat a fogásokat és ismereteket, melyek a gyermekcipők gyártásához feltétle- rül szükségesek. Számok bizonyítják: ez sikerült is. Az első negyedévben a tervezett 65 százalék helyett 76,2 százalék volt az első osztályú áruk minősége. Ugyanez május végén már elérte a 81 százalékot. A munkások begyakorlottságára az is jellemző, hogy olyan gyermekcipő, melyet szabványon alulinak minősítettek, mondhatnánk csak az év első két hónapjában volt, akkor sem több mint 36 pár, Köteles János elvtárs, az üzem vezetője és Bagi Dömötör, a mindentudó helyettese hozzávetőleg mar most megmondják a második negyedév varható eredményét, hacsak valami nagyobb üzemzavar közbe nem jön. Számításuk szerint, mivel a dolgozók napi teljesítménye elérte, sőt meghaladta a napi 300 pár gyermekcipőt, április 1-től pedig minden egyes lábbeli munkabér költsége 6,60 forintra csökkent — az üzem negyedévi nyeresége íelette lesz a 60 ezer forintnak. A számok tehát azt mutatják, hogy a szorgalmas munka, a sokoldalú segítség, nem utolsó-; sorban pedig a jó szakmai vezetés eredményeként a Kiskun Cipőüzemben már a második negyedévben gazdaságosan alakul a termelés. Fia pedig a harmadik negyedév előirányzatait is figyelembe vesszük, befejezésül azt kell írnunk, szeptemberre megduplázódik a Félegyházi Cipőgyár nyeresége. A tervek szerint ugyanis a jövő hónapban 360 pár, augusztusban 380, szeptemberben pedig már 400 pár gyermekcipő készül az üzemben a jelenleg változatlan létszám mellett. A Kiskun Cipőüzem ezzel eléri teljes termelési kapacitását, Sándor Géza A kunszentmililósi föidművesszövetkezetbsn Már hírt adtunk róla: a közös vagyont megkárosító vezetők leváltása óta megszilárdult a vagyonvédelem, s a szakmai munka. A központi megbízott kinevezése után felelősségre vonták azokat is, akik nem okultak vezetőik leváltásából, s továbbra is árdrágításai rontották a szövetkezet hitelét a tagság előtt. Képeink most azt bizonyítják, hogy a szövetkezet éppen a — földművesszövetkezetek olőtt álló legfontosabb feladatot, a tanuló- képzésre fordít nagy gondot. — Jobb oldali képünkön Nagy Mária szakácsnő a szakácstanulót oktatja a szövetkezet nagyvendéglőjében. Alsó képünk Schnell Mária tanulót ábrázolja, amint éppen cukrot mér. Kevesebb költséggel — több jövedelmei nyújt a közös állattenyésztés A kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezetei kenyérgabona termelésben már túlszárnyalták az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. Búzából 2—3 mázsával, rozsból 1—2 mázsával volt magasabb a termésátlaguk 1957-ben az egyénileg gazdálkodókénál. Nem dicsekedhetnek azonban ilyen eredményekkel az állattenyésztés területén. A termelőszövetkezetek kö- ; zös állatállománya még nem éri el az egyéni gazdaságokban tartott állatok számát. Járási átlagban 100 kát. holdra 31,5 számosállat jut, ezzel szemben a termelőszövetkezetek 100 holdanként mindössze 20 darab számosállatot tartanak a közös gazdaságban. A termelőszövetkezeti tagok egy része elsősorban a háztáji állatállomány, növelésével törődik. Ezt a következő számadatok is mutatják: a kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezetei a közös gazdaságban 304 tehenet, a háztáji gazdaságban viszont 444-et tartanak, e közös gazdaságban 380 darab sertést hizlalnak, a háztájiban viszont 1311-et, baromfit mindössze 572 darabot tartanak a közösben, a háztáji gazdaságokban viszont több mint 10 000-et nevelnek. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik ■ az alapszabályt megsértve 30—40 darab birkát vagy 2—3 darab íejőstehenet tartanak háztáji gazdaságukban. A fenti számadatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fejlődését jelenleg a háztáji állatállomány tál- méretezése akadályozza. Vannak termelőszövetkezeti tagok, akik attól tartanak, ha a közös állatállományt növelik, akkor kevesebb takarmány jut M háztáji állomány részére. Padig a közös állattenyésztés sokkal több hasznot hozhat, mint a háztáji, ezt számos gyakorlati példa is igazolja. így például a tiszaújfalusi Tisza Termelőszövetkezetben tehenenként 3000 liter tejet fejnek ki évente, így a szövetkezet csupán a tej árából csaknem félmillió forint bevételhez jut évente. Ha ezt az értéket gabonában számítjuk és 10 mázsa átlagtermést veszünk holdanként, ez az összeg 216 hold termésének felel meg. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben is már naponta 14—15 liter tejet fejnek tehenenként. A fenti példák azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek tagjai egyre inkább felismerik a közös állattenyésztés jelentőségét. A kiskunfélegyházi járási pártbizottság egyik fontos, so- ronlevő feladatnak tartja, hogy a termelőszövetkezetek párt- szervezetei ismertessék a szövetkezetek tagjaival a közös állattenyésztés növelésének fontosságát. Túri József Egy ember, aki csak 590 dolgozónak hajlandó előadási tartani Wholgozóink kulturális szín- vonalának emelése érdekében havonta meghívjuk a legjobb orvosokat, pedagógusokat, ügyészeket, hogy egy-egy érdekes előadás keretében tanítsanak bennünket. Az eddig lezajlott előadások igen hasznosak voltak. Különösen érdekes volt a »Szerelem, házasság, válás«, a »Társadalmi tulajdon védelméről« szóló előadás, majd a »Nők nemi élete«, amelyet ár. Bolyos Mihály orvos tartott meg. Legutóbb a pedagógusokkal karöltve a »Gyermeknevelésről« tanácskoztak üzemi dolgozóink. Nem mondjuk, hogy az előadásokon nagyon sokan voltak. Egy biztos, akik ott voltak, azok propaganA szövetkezeti vspsvédeM, a gazdálkodási fegyelemről tárgyait a bácsalmási SZJK választmánya A VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST 34 fő jelenlétében nyitotta meg László György, a választmány elnöke, s tartotta meg előadását a szövetkezeti vagyonvédelemről, gazdálkodásról, pénzügyi kérdésekről. A választmány előbb a múlt évi leltározásokkal foglalkozott, majd elemezte a szövetkezeti ; munka eredményeit és hiányos- i ságait. Ez utóbbiak közé tarto- j zik olyan erkölcsi lazaság, mint ! az elvtelen jutalmazás, rokonok ; különböző állásokba juttatása és ; a tiltott hitelezés. : A MADARASI Földműves- szövetkezet ügyvivője és főköny- : velője tudott arról, hogy saját ; magukat nem jutalmazhatják, mégis Kovács István igazgatósági elnök 1700, Tósaki József 1600 forint jutalmat vett fel felsőbb ' szervének engedélye nélkül. Ezenkívül természetesen íelvet- ték a jogosan járó 1300 forint igazgatósági tiszteletdíjat is és az évi prémiumot sem utasították vissza. Ugyanez fordult elő ; Mélykúton a Beszerző és Érté- ; kesítő Szövetkezetnél. Az igaz- ■ gató és a főkönyvelő sajátmagát is jutalmazta, igazgatósági határozattal. A TAKARÉKOSSÁG terén is sok a tennivaló. A Csikériai Földművesszövetkezetnél 240 órát fizettek ki egy 50 méter hosszú és 1 méter mély vízvezetéki árok kiásásáért. Tataházán — amíg teljesítménybérben fizették a rakodómunkásokat — 5—6 óra alatt raktak be egy vagon gabonát. Az órabérre való áttérés után ugyanez a munka 8—12, sőt 16 órát vett igénybe. Ugyanez a földművesszövetkezet tiltottan hitelezett Deák Ferencnek 10 000 forintot lakásának befejezéséhez, minden bérleti szerződés nélkül. A SZÖVETKEZETI vagyon herdálása mellett gyakori a fogyasztók megkárosítása. Tataházán az I. számú italbolt vezetője, Giszinger József, arra a jogos reklamációra, hogy a söröspohárban sok a hab, azt válaszolta: — így mérik az egész országban, elégedjen meg vele itt is. — Az ilyen vevőket megkárosítók példát vehetnének a kunbajai I. sz. italbolt vezetőjéről. Bácsalmáson a Kossuth utcai kisvendéglő, Madarason a Nothof-féle vendéglő vezetőjéről, akik becsületesen kiszolgálják a fogyasztókat. A VÁLASZTMÁNYI ülésen a 11 hozzászóló között felszólalt Piukovics Miklós, a MÉSZÖV igazgatóságának tagja, aki hangoztatta a szövetkezeti dolgozók politikai és szakmai nevelésének fontosságát, s szakemberek megbecsülését és azt, hogy a bűnözőket nem szabad egy kalap alá venni azokkal, akik kisebb dolgokban tévednek. A VÁLASZTMÁNY úgy határozott, hogy segítséget nyújt a dolgozók neveléséhez, az ellenőrzéshez, a szövetkezetekbe befurakodott üzérkedők eltávolításához. Azokat, akik megkárosítják a szövetkezetei, szigorúan felelősségre vonják. Felülvizsgálják a rokoni ügyeket is, ne fordulhasson elő, ami például Csikérián van, hogy az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az alkalmazottak között szoros a rokoni kapcsolat, vagy Tataházán az igazgatóság tagja egyben alkalmazottja is a szövetkezet- nek< Vízin Gergely tíistái lettek ezeknek az előadás soknak. Pár nappal ezelőtt ismét egy orvosi előadás következett, s így felkértük a TIT vezetőségét, hogy küldjön ki egy jó orvost, aki a bőrgombásodás keletkezéséről tart előadást. A siker érdekében egy héttel előtte már hirdettük az előadás idejét, helyét. Én magam a kul- túrfelelőssel együtt jártam az üzemrészeket, szerveztem, a dolgozókat és elmondtam, hogy az előadást filmvetítéssel kötjük össze. Eljött az előadás ideje s megjelent dr. Ketzán Iván főorvos. A bemutatkozásnál kife-> jezésre juttatta. hogy nincs megelégedve a fogadtatással, s megjegyezte: »Nincs sok időm, hol a helyiség és a tömeg.« Kissé meglepődtünk. Ez azom ban csak a kezdet volt. Később így alakult a beszélgetés: »Vegye tudomásul, én vagyok a kórház bőrgyógyászati főorvosa, ha nem lesz ott 500 dolgozó, akkor nem beszélek, 5—6 dolgozónak nem vagyok hajlandó előadási tartani.« A kis tanácstermünkre azt mondta, hogy ilyen »kuckóba« nem hajlandó bejönni. i Ebben a »kuckóban« sok érté- ; kés előadás volt már és lesz is. I Ebben a helyiségben tartotta !előadását például dr. Bolyos Mi- \hály főorvos, neki ez a helyiség I megfelelt s igen szívesen beszélt | annak a 40 munkásnak, aki az !előadásán megjelent. Dr. Dömö- ; tör Gyulát, volt üzemi orvosunkat sem az érdekelte hogy hányán lesznek, hanem az, hogy | tudásából juttathat az érdeklö- | dőknek. E cikk keretében kérjük a TIT vezetőségét, hogy a jövőben olyan előadót küldjön üze- inünkbe, akinek ez a kis társa- {dalmi munka nem esik nehezére, szívesen csinálja és nem feledkezik el arról, hogy nem a : dolgozók vannak ő érte, hanem fordítva.. '■ Rajnoha Árpádné Kecskeméti Konzerv^ gyár II. telepe
