Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-16 / 114. szám
Az üzemi tanácsülés a munkások parlamentje A demokratizmus új hajtásai a Bányászati Berendezések Gyárában Az SZMT elnökségének áprilisi ülésén a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára üzemi tanácsának eddigi tevékenysége váltott ki élénk eszmecserét, s szolgált igen sok hasznos tapasztalattal, melyet csokorba kötve a demokrácia új hajtásainak nevezhetnénk. A tanács határosaiul sérthetetlenek Míg eddig eljutott az üzemi tanács, sok embernek sok álmatlan éjszakájába került. Először a bizalmatlanságot, később a kétkedést, végül a közönyt kellett legyűrni, míg gyakorlattá lett: az üzemi tanács határozatai valóban sérthetetlenek. Ebben nagy része van az igazgatónak, aki segítette az üzemi tanács működését, egyetértett helyes intézkedéseivel, határozataival, mert azt vallotta és vallja ma is: a munkások tanácsai a vezetésben nélkülözhetetlenek. Ezért az igazgató maga is kezdettől fogva ésszerű javaslatokkal a gyári élet problémáinak őszinte ismertetésével, az üzemi tanács határozatainak elismerésével, annak maradéktalan végrehajtásával segítette kibontakoztatni az alkotó kedvet. Ez a gyakorlat egyben csapást is mért azokra, akik úgy emlegették az üzemi tanácsot, mintha az a vezetésben a díszlet szerepét töltené csak be. Ez a vezetési módszer egyszerre megváltoztatta a véleményeket. A munkások látták, érezték: javasol, határoz és dönt az üzemi tanács, szava van, ezért bizalmukba fogadták, Interpelláció Az érdeklődést, a dolgozók jó hangulatát csak fokozta a demokratikus kibontakozás újabb hajtása: az interpelláció. Ez abból áll, hogy az üzemi tanácsülésen az interpellációs idő alatt bárki, bármelyik gazdaságvezetőtől megkérdezheti, hogy a kapott feladatot hogyan hajtotta végre, akár saját feladatkörébe tartozik, akár az üzemi tanács határozataként hangzott el. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a módszer igen hasznos és érdemes lenne más üzemekben is bevezetni. Az interpellációk sikerét biztosítja az is, hogy az üzemi tanácsülések előtt az üzemi tanácstagok részletesen megbeszélnek mindent dolgozó társaikkal, kikérik véleményüket s már kész javaslatokkal mennek az ülésre. Ez történt nemrégiben is, amikor a tanácsnak beruházási dolgokról kellett dönteni. A tanácstagok nem értettek egyet a javaslattal és követelték, hogy azt a gépet vegyék meg, amely jelenleg igen szükséges. Az élénk és változatos tanácsüléseknek más előidézője is van. A% előkészületekről és as ellenőrsésről Szükséges elmondani, hogy az üzemi tanács a legteljesebb egyetértésben működik a gazdaságvezetéssel és a pártszervezettel egyetemben. Munkájához minden segítséget megkap. Mielőtt az üzemi tanács elé kerülne egy-egy fontos probléma, megvitatja az üzemi tanácsban dolgozó pártcsoport, az üzemi bizottság és a vita alapján kialakítják az egységes, álláspontot. Egyúttal megjelölik a felelős személyeket is, akik a határozat végrehajtásáért felelnek. Ezzel azonban nem merült ki az üzemi tanács tevékenysége. A feladat megadása után idő- Közben is ellenőriz, de gyakorlattá vált, hogy a felelős személyektől írásban is kéri a végrehajtásról szóló jelentést. Ez a módszer helyes, ezt bizonyítja az is, hogy a nyereség szétosztással kapcsolatosan a dolgozók egyetértettek a hozott határozatokkal. Mindössze öt reklamáció futott be az üzemi bizottsághoz, melyből három panasz jogos volt, s azt nyomban el is intézték. A továbbképzésről A vita hevében kiderült az is, hogy az üzemi tanács tagjai még nem elég járatosak a vezetés Néma maradt a megafon szaitmai prooiemaman. hinne« pótlására az üzemi tanács szakmai és politikai továbbképzés mellett elöntött. Az üzem legjobb szakembereit kérte fel az előadások megtartására. Az előadások eredményességét jellemzi az, hogy minden előadásnál igen komoly, alapos, értékes vita alakult ki. Ez olyan hatással van az üzemi tanácstagságra, hogy a kapott ismeretek birtokában jobban, érdekesebben végzi felvilágosító munkáját is. Az ülésen napvilágra került az üzemi tanács működésének néhány olyan fogyatékossága is, amely abból adódik, hogy ez a szerv igen fiatal, rövid a múltja, hogy a tapasztalatok szerzése közben néha csetlik-botlik. Kitudódott továbbá az is, hogy az üzemi tanácsnak minden kis eredményért igen meg kell küzdenie és ez növeli tekintélyüket, befolyásukat, ami egyúttal az üzemi bizottság helyes irányító; tevékenységének sikerét is dicséri. A bizonylati fegyelem szerepe a társadalmi tulajdon védelmében A gyakori visszaélések nagyobb gondosságra figyelmeztetnek A bizonylati fegyelem hangsúlyozásánál különbséget kell tenni a kapitalista számvitel és a szocialista számvitel jellege és célja között. Az előbbi a profit- szerzést szolgálja, eltorzítja, meghamisítja a valóságot, s elleplezi a kizsákmányolás tényét a dolgozók előtt, míg az utóbbi a társadalmi rend jellegéből és céljából fakadóan a valóságnak megfelelően visszatükrözi a gazdasági életet s azokról pontos feljegyzést készít. Ha pedig itt hiba van, akkor visszaéléseknek teremtünk táptalajt, miáltal komoly összegek folyhatnak el az állam kasszájából. Az okmány, adat valódiságáról Hogy a gazdasági jelenségeket rendszeresen és pontosan figyeA pártdemokráciáról A régi pártvezetés egyik alapvető hibája az volt, hogy elszakadt a párttagságtól és a dolgozó tömegek jelentős részétől. A dolgozók nagy tömegeinek véleményét figyelmen kívül hagyva, a pártvezetés képtelenné vált az élet reális tényeinek, követelményeinek számbavételére és így a szükséges intézkedések megtételére. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikáját ezzel szemben az jellemzi, hogy támaszkodik a párttagság és a dolgozó emberek javaslataira, számol azok igényeivel és velük együtt építi a szocializmust. Pártszervezeteink tevékenységét a pártdemokrácia éltető légköre pezsdíti. A pártdemokrácia teszi lehetővé, hogy pártszervezeteink, számolva az élet fényeivel, mindig a legmegfelelőbb intézkedéseket foganatosítsák. Elmondhatjuk, hogy megyénk pártszervezeteinek többségében teljesen érvényesül a pártdemokrácia. A kommunisták taggyűléseken, vezetőségi ülésen bátran elmondják véleményüket, javaslataikat a napirenden szereplő kérdésekről. A közelmúltban Homokmé- gyen jártam egy összevont taggyűlésen. Ezen a gyűlésen harmincán vettek részt és közülük 11-en szólaltak fel. Fontos elméleti kérdés szerepelt napirenden Szilagyon pozitív, hogy ezzel kapcsolatban sokoldalú, eleven vita bontakozott ki. A párttagok önkritikusan bírálták a hibákat és fogyatékosságokat. Király elvtárs, az egyik felszólaló arról beszélt, hogy gyermekei kommunista szellemben való nevelése terén neki is sok mulasztása van. Elmondhatjuk azonban, hogy Homokmégyen nemcsak ezen a taggyűlésen érvényesült a pártdemokrácia, hanem más alkalmakkor is. A homokmégyi elvtársak a taggyűlés vitája alapján megfelelő határozatokba foglalják a tennivalókat és arra törekszenek, hogy valamennyi elvtárs részt vegyen azok végrehajtásában. Annak ellenére, hogy a párttagok jelentős része közreműködik a határozatok végrehajtásában, olyanok is vannak, akik ezt elmulasztják. Pedig nyilvánvalóan nemcsak az a lényeges, hogy a pártdemokrácia éltető légkörében megfelelő határozatokat hozzanak, hanem ugyanolyan fontos, hogy azokat a határozatokat meg is valósítsák. A pártdemokrácia csak úgy hat ösztönzően a pártmunkára, ha annak másik oldalát, a demokratikus centralizmust is érvényesítjük. Ez azt jelenti, hogy a határozatok végtgJiaiííisa és 4 felsőbb lemmel kísérhessük, annak előfeltétele a bizonylati fegyelem betartása. A szocialista társadalomban a társadalmi eszközöket, gazdasági eseményeket, az okmány valódiságának mind fokozottabb érvényesítése mellett kell rögzíteni. A vállalat bizonylatai törvényerővel bírnak, magánokiratként kezelendők s aki vele foglalkozik, erkölcsileg és anyagilag is felelős érte. Éppen ezért minden bizonylatot átvételi könyvben kell átadni s igazoltatni az átvevő aláírásával. Erre azért van szükség, mert csak így lehet biztosítani az ellenőrzést és azt, hogy csakis a vállalat által kibocsátott bizonylatok kerüljenek nyilvántartásba. Csak eképpen lehet megakadályozni a bizonylatokkal való visszaélést. * Mivel nem így történt a Bács ] megyei Építő és Tatarozó Vállalatnál, így az anyagelszámo- " lásnál olyan tételek szerepeltek, amelyek feltehetően nem a vállalat által végzett munkához használtak fel. pártszervek döntései minden párttagra nézve kötelezőek. iEgy könyvelő visszaélése I A bizonylati fegyelem elmu♦ lasztásának egy másik példáját ÍNagy Ferenc könyvelő vissza- Iélésével illusztráljuk, í Nagy Ferenc, a Bács-Kiskun | megyei Építési és Tatarozó Vál♦ lalat volt könyvelője szerzett í magának egy, a Magyar Nem- |zeti Bank részére szóló elszá- fmolási csekktömböt s ezzel kü♦ löníéle vásárlásokat bonyolított S Le, viszont nem mellékelte a Iraktárbevételi jegyeket. I Emellett felettesei a vásárolt | eszközök számláit sem ellen- I őrizték. Olyan mindennapos ♦dolgot, mint az elszámolási Icsekk hátlapja — ahol Nagy Fe- frenc neve és személyigazolvá- |nyi száma szerepelt — sem né- XZett meg a főkönyvelő. Ha ezt I megteszi, akkor hamar rájön farra, hogy Nagy Ferenc illeték- ftelenül vásárolt. Ez az aprónak S látszó figyelmetlenség odavezetett, hogy az előbb említett em- fber 167 000 forinttal károsította ♦ meg népi államunkat. ♦ A bizonylati fegyelem hiá- fnyát igazolják az alábbi esetek ♦ is. Az egyik vállalatnál — bár I törvény van rá, hogy kivétele- fzési jegy a raktárnoknál nem ♦lehet — mégis a raktárnok ke- ♦zében volt. Ezzel a vállalat lé- xhetőséget nyújtott a társadalmi ♦ tulajdon megsértésére. A rak♦ tárnok élt is ezzel a lehetőséggel* Igen_ komoly.„értékű, nagy összegű szerszámokat lopott el, s e cselekedetét a nála levő kivételezési jegytömbbel legalizálta, amíg fény nem derült az egész tolvajlásra. • ' Az anyagbeszerzésnél olyankor következhet be visszaélés* amikor az anyagbeszerző raktár- bevételi jegytömbbel van ellátva, annak ellenére, hogy a törvény szerint ilyen bizonylat csak a raktárnoknál lehet. Ilyen esetben az anyagbeszerző — amint az illető vállalat példája mutatta — a vállalat pénzéből saját céljára vásárolt kurrens anyagot, azt eladta, s az ügyletet a gyár anyagbevételi tömbjével legalizálta. Említésre méltó még a munkautalványokkal való visszaélés problémája. Ennek egyik formája, amikor helytelen szervezés következtében a dolgozó maga állítja ki a munkautalványt és így módja nyílik olyan bér elszámoltatására, amely mögött teljesítmény egyáltalán nincs, Hová vezot az. ellenőrzés hiánya ? Az egyik vállalatnál a bérelszámolót nem ellenőrizték. Ezt ő jól gyümölcsöztette. Először csak magasabb áthozatali összegeket állított be, majd később a bérlista végösszegét 5—10 ezer forinttal is megemelte. Növelte a bérelszámoló pénzéhségét az, hogy ő vette fel a pénzt a pénztárból, ő maga borítékolta és ő fizette ki a dolgozóknak. Az ellenőrzés elmulasztása oda vezetett, hogy hosszabb időn keresztül illetéktelenül felvett több tízezer forintot saját céljaira. E néhány példa is igazolja azt, hogy igen fontos a bizonylati fegyelem betartása, a folyamatos ellenőrzés. Ebből az elvből kiindulva szükséges, hogy a főkönyvelők ügyrendben határozzák meg az alkalmazandó sorszám rendszert, valamint a bizonylatok útját, azt, hogy kik hivatottak bizonylatokat kiállítani és kik jogosultak utalványozni. Az ügyrendben meg kell határozni, hogy mely szervek vezetői tartoznak a bizonylatok adatait ellenőrizni, mert csak így lehet a társadalmi tulajdon védelménél a visszaéléseket nemcsak megállapítani, hanem elsősorban megelőzni; Ágai Emil, a megyei tanács vállalati pénzgazdálkodás csoport- yezetőja MENNYI bosszúsápnak lehet okozója egy jelhúzatlan óra, egy elmulasztott telefon, egy feladation levél vagy más ehhez hasonló. De ezeket a fele- dékenységből adódó késéseket hamar megbocsátjuk magunknak, hiszen mi okoztuk, mi látjuk következményeit. Viszont nehezen felejtjük el az olyan eseteket, melyeket mások követnek el a mi kárunkra, bosszúságunkra. Arról nem is beszelve, ha az ilyen figyelmetlenség félnapig is eltartó kényszerű tétlenségre ítélhet bennünket. Sajnos ennek voltunk tanúi a kiskőrösi vasútállomáson május 9-én, délután öt órakor. MI TÖRTÉNT? A percet nem jegyeztük fel, de ez nem von le annak hiteléből, hogy a bu- dapest—kiskunhalasi vonat anélkül indult tovább a kiskőrösi állomásról, hogy ezt a szolgálattevők valami módon tudatták volna az utazóközönséggel. így történt, hogy kényszerű-kelletlen több utas ottma* radt Kiskőrösön. Pedig valószínű, mindegyikőjüket várta valaki és az is nyilvánvaló, hogy egyikük sem gondolt hálatelt szívvel a MÁV-ra. amiért egy-két alkalmazottja megkeserítette jó hangulatát vagy megrövidítette szabadnapját. TÉVEDÉS azért ne essék. Nem kívánjuk, hogy a vonalszerelvények többet vesztegeljenek az egyes állomásokon, mint amennyi idő erre elő van írva. Viszont ez nem mehet az utazóközönség rovására. Ha sok az utas és kevés az idő, figyelmeztessék az embereket, mivel ez nem pluszmunka, hanem előírt kötelessége minden MÁV- alkalmazottnak. Reméljük, legközelebb nem marad néma a kiskőrösi állomás hangszórója, vagy ha mégis, úgy a szolgálat- tevők megtalálják a figyelmeztetés más módját —■ Sándor — pártszervek döntései minden párttagra nézve kötelezőek. Az ellenforradalmat megelőző hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy a centralizmus elvének megsértése csaknem teljes egészében megbénította pártunk cselekvő képességét. Mindenki vitatkozott, de az ügy végrehajtása nem jutott előre. Az ilyen »vitából« csak ellenségeinknek származott haszna. Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a pártdemokráciát, annak másik oldalával, a centralizmussal együtt kell ápolnunk, fejlesztenünk annak érdekében, hogy pártszervezeteink határozatai jók legyenek és azok meg is valósuljanak. Túri József JUTALOM a verseny tegiobbjainak A Kisszállási Gépállomás kommunistái legutóbbi taggyűlésükön a tavaszi mezőgazdasági munkák tennivalóival és a verseny helyzetével foglalkoztak. A gépállomás vezetősége a versenyben legjobb helyezést elért dolgozóknak jutalmat adott át, Hustan István világvevő rádiót, Borsos István kerékpárt, Farkas János és Tápai Károly egy-egy öltöny ruhát, Vinek László és Szerencsés András pedig kétheti díjtalan üdülésre kaaoti beutalásig
