Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-03 / 103. szám

r Huszonötezren a kecskeméti nagygyűlésen A nagytemplom előtti téren felállított díszemelvényen helyez­kedtek el a párt megyei bizottságának, a Hazafias Népfrontnak, a kecskeméti városi pártbizottságnak, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek a vezetői, a munkásmozgalom idős harcosai, tömeg­szervezetek, állami szervek képviselői, a kecskeméti üzemek, gyárak, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek élenjáró dolgozói és más közéleti személyiségek. A Széchenyi teret zsúfolásig megtöltő kecskeméti dolgozók előtt Gombos Aladár elvtárs, az MSZMP kecskeméti bizottságá­nak titkára nyitotta meg a május elsejei nagygyűlést, majd Har­mati Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára lépett a szónoki emelvényre. Harmati Sándor elvtárs beszéde Beszédében méltatta a nem­zetközi munkásosztály ünnepé­nek jelentőségét. Lelkes szavak­kal vázolta pártunk harcát a felszabadulás után, melynek eredményeképpen hazánk a szo­cializmust építő népi demokrá­ciák sorában a békéért harcoló százmilliókkal együtt jelentős sikereket ért el. Megemlékezett az ellenforradalom után konszo­lidálódó magyar társadalmi és gazdasági élet eredményeiről, a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének hazánkban tett nemzetközi jelentőségű látogatá­sáról. Amikor a 14. szabad május elsején számot vetünk az előt­tünk álló feladatokkal, ezek kö­zül különösen ki kell emelnünk a békéért folytatandó szüntelen harcot Szocializmust építő or­szág vagyunk, szocializmust építeni csak békében lehet. Tud­nunk kell azonban, hogy van­nak még a világban olyan erők, amelyeknek érdeke a háború. A hadi ipari trösztök és kartellek urainak milliárdos hasznot je­lent ma i« a háborúra való ké­szülődés. Ezek az urak keresz­tül akarják vinni, hogy a nyu­gatnémet imperialista haderőt atommal fegyverezzék fel. A népeknek azonban elegük volt a háborúból. Idősebbek és fiata­lok emlékeznek, vagy tudnak az első és a második világháború «zörnyíi&^eirój, KultinasPP * második világháború soha nem tapasztalt szenvedéseket hozott a világ népeire és 30 millió ha­lott szegélyezi a kapitalizmus eme szörnyű történelmi korsza­kát. A mi népünk 600 ezer em­berét vesztette el e tűzvészben. Városok és falvak ezrei hever­tek romokban, az emberi kultú­ra pótolhatatlan alkotásai sem­misültek meg. Az amerikai imperialisták 1945 augusztusában ledobták az első két atombombát Hirosimá­ra és Nagaszakira. Az atom- támadas mérhetetlen pusztulást okozott. A világ népei felhábo­rodottan veszik tudomásul, hogy a pusztulás ma is szedi áldoza­tait. Vajon van-e menekülés ebből a helyzetből? — teszik fel a kérdést a világ minden táján a békéért aggódó becsületes em­berek. És mi tényekkel felelhe­tünk a kérdésre: Az emberiség szerencséjére egy világot átfogó békemozgalom bontakozott ki. A békeharc élén a Szovjetunió, a szocialista tábor áll. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa helye­sen szögezte le, hogy a béke erőinek léte elkerülhetővé teszi a háborút. Erre utal a 64 kom­munista és munkáspárt 1957. november 7-i moszkvai kiáltvá­nya is. Méltán látja ma az em­beriség minden reményét a Szovjetunióban, a népek egyre erősödő békeharcában, melynek új és világtörténelmi jelentősé­gű ténye, hogy a tudományos kutatásokban is élenjáró Szov­jetunió kormánya egyoldalúan felfüggesztette a nukleáris kí­sérleteket, felszólítva az impe­rialista államokat, hogy köves­sék példáját. A Szovjetunió Harmati elvtárs, a kecskémé Májusfák alatt Régen tapasztalt lelkesedés jellemezte május elseje megün­neplését Baján. Az ünnepet megelőző este a KISZ-fiataloK és a tanuló ifjúság lampionos, fáklyás felvonulást rendezett a Béke téren. Majd ünnepi tábor­tüzet gyújtottak és májusfát ál­lítottak a párt és a tanácsháza elé. Május 1-én hajnalban zenés ébresztő köszöntötte a város la­kosságát. A vállalatok, üzemek, hivatalok, gazdaságok, termelő- szövetkezetek dolgozói és az is­kolások a város három pontján gyülekeztek és pontosan 10 óra­kor kezdődött meg a május 1-i felvonulás. Az élen a párt- és az állami élet helyi vezetői halad­tak. A dísztribünön helyet fog­laltak a dolgozók legkiválóbb- jai, a párt öreg harcosai és a haladó értelmiség képviselői is. Baja dolgozó népe zászlók, transzparensek, kézben tartott kis májusfák alatt több mint egy órán át vonult el a dísztri­bün előtt, lelkesen énekelve. A színpompás felvonulást dél­után sport- és kultúrműsor kö­vette. A városi sporttelepen at­létikai mérkőzések, úttörő be­mutatók. tréfás versenyszámok voltak, majd pedig a járás lab­darúgó válogatottja a Bajai Épí­tőkkel játszott izgalmas mérkő­zést. Este táncmulatságra került sor, melyet a KISZ-fiatalok ren­deztek. Nagfybaracskán is gazdag műsorral ünnepelték május 1-ét. A tűzoltó zenekar térzenéje után a kultúrházban UxtaUafc. ünnepi, nagygyűlést, i nagygyűlés szónoka beszél. ünnepelt Baja melynek szónoka Dara János, az MSZMP helyi titkára volt. Sza­valatok .énekszámok s a megye- szerte ismert népi tánccsoport műsora tette színessé az ünnepi nagygyűlést. Ebédszünet után a falu apra- ja-nagyja zenekísérettel vonult ki a sporttelepre. Itt a KISZ és az úttörők spartakiád versenyt rendeztek. Az önkéntes tűzoltó testület és a 22 tagú úttörő tűz­oltócsapat versenyre készülőben gyakorlatokat mutatott be. Nagy sikere volt az úttörők táborozá­si bemutatójának, valamint a szabadtéren megrendezett főző­versenynek. Emlékmű avatás Hercegszántón Május 1-én a község magyar, délszláv és németajkú lakossá­ga kettős ünnepségre készült. A díszemelvény mellett még le­pellel borítva áll a hazánk fel­szabadításáért elesett szovjet ka­tonák és községbeli partizánok, Filákovics István, Filákovics Zsifkó, Andrin Marin, Mándity Marin, Tomasev István, Rókus János, Gálity Miklós, Gorjenác Marin, Prodán Dráaisa tisztele­tére emelt hősi emlékmű. A szovjet fúvószenekar indulókat játszik. A tömegben három is­kolás leány egy-egy piros betűt tart magasra emelve »MIR«, magyarul »BÉKE«. Jelképe ez annak, hogy a világ proletáriá- tusának nagy ünnepét a földke­rekségen mindenütt a béke je­gyében tartják. Világ proletárjai, «gyesülJetek i | MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Ara SO fillér 1958. MÁJUS 3. SZOMBAT Lelkesen, vidáman ünnepelte a megye] - apraja-nagyja május elsejét Mintha csoda történt volna, mintha a termé­szet is ünnepelni akarná azt az osztályt, amely­nek a fiai gépeket gyártanak, hogy mindig szebb arculata legyen a földnek — igen: a természet kezdte meg az ünneplést május 1-én. Pedig fél­tünk, hátha úgy köszönt ránk ez a nap is, mint az előzők: ólmos ódon felhőkkel, esővel, erős széllel. Hajnalban utaztam a kécskei tanyákról Kecs­kemétre, s nem, nem az ünnepre vájó felkészült­ség láttatta pompázóbbnak a vetéseket, megigé- zőbbnek a virágba borult gyümölcsfákat, arany­abbnak a termő homokot, az emberi kéz, szor­galom formálta parcellákat — önmagában volt lenyűgöző a táj, s a megyeszékhelyhez közeledve az ember, emberek, akik vidáman szálltak a vo­natra, hogy részesei lehessenek a munkásosztály és a mögéje tömörült dolgozók seregszemléjének. A városban már hét órakor üzemi leánykák igyekeztek ünneplőbe öltözötten a munkahe­lyükre — s el kell mondanom: a Városi-mozival szemben egy gerlepár éppen fészket rakott az ágak között: az egyik a földről gallyal a csőré­ben akkor rebbent és ívelt fel; építő madárka; — kifejezőbb, szimbólikusabb nyitánya nem is lehetett volna e napnak. * A Szabadság és a Széchenyi tér szegélye ki­lenckor már nyüzsgött a város lakóinak százaitól. És fél tízkor megindult a felvonulók menete. A munkásmozgalom veteránjai haladtak az élen, mögöttük az úttörők, kisiskolások, virággal, zászlókkal, apró zenekarokkal, jött a KISZ dísz­százada, kék ingben, vörös nyakkendősen, jöttek a nagyobb diákok, aztán már két oldalról höm- pölygött a Széchenyi térre az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozóinak, a tömegszervezetek tag­jainak serege. Eljöttek a tsz-ek képviselői, s az ország minden részéből az éppen Kecskeméten versenyző mezőgazdasági technikumi sportoló diákok képviselői is. Az emelvényről. a városi pártbizottság üd­vözlő szavai hangzottak el közben, a munka frontján elért eredmények, a munka hőseinek nevei — s a hangszórókból áradó zene ölelte körül a közös lépéseinket dokumentáló komoly szavakat, adatokat. A térre rá sem férő tömeg mint sokszínű, de egységes egészet képező ember-mozaik a szépség és erő lebilincselő látványát nyújtotta. Fél tizenegykor a Himnusz akkordja áradt szét és szárnyalt, szállt, a magasba, a ketrecből kiengedett galambok rajaival együtt — a szí­vünk kitárult, s mint egy célért küzdő sereg, hallgattuk Harmati Sándor elvtárs ünnepi be­szédét. (tarján) most azon munkálkodik, hogy létrejöjjön a csúcstalálkozó és ott végre eredményes lépésre kényszerüljenek az imperialis­ták a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében. A mi népünk és benne Kecs­kemét dolgozói is. a legyőzhe­tetlen szocialista tábor szilárd bázisai. A párt vezetésével szi­lárdítjuk meg sorainkat, hogy fennmaradjon a béke, és felépül-, jön városban és falun is a szo­cializmus — fejezte be beszédét Harmati Sándor elvtárs. Gombos Aladár zárszava után fejeződött be a kecskeméti dol­gozók május elsejei nagygyű­lése. A KISZÖV KÜLDÖTT­GYŰLÉSE ELÉ (3. oldal) VERSENY A KECSKEMÉTI GÉPÁLLOMÁSON (3. oldal) KATONA ZSIGMOND (4. oldal) BAJAI HÍREK (5. oldal) SPORT (5. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVÖ HETI MŰSORA • (6. oldal) A lottó e heti öt találatos szelvénye: 42, 62, 69,78, 89

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents